Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-24 / 303. szám

I {Peking „műsora” nem hozott üi«Sonsägo3 Befejeződött as EISISZ közgyűlése Az új főtitkár megválasztá­sa úgyszólván az egyetlen fontos kérdés volt, amelyben a BT 5 állandó tagja egyet­értésre tudott jutni az ENSZ- közgyűlés szerdán befejezett 26- ülésszaka folyamán — ál­lapítják meg kesernyésen a világszervezet New York-i fő­hadiszállásán. A legtöbb ENSZ-megfigyelő egyetért abban, hogy a KNK küldöttségének első hathetes szereplése a várakozástól el­térően nem nyilatkozott „új fejezetet az ENSZ történelmé­ben” legfeljebb annyiban ho­— Ha Ali Bhutto pakisztáni elnök valóban tiszteletben tartja a demokratikus jogokat, szabadon keli bocsátania Mudzisibur Rahman sejket — hangoztatta Szvaran Szingh londoni sajtóértekezletén. A külügyminiszter annak a meggyőződésének adott han­got, hogy Bangla Deehben az élet gyorsan visszatér a nor­mális keretek közé. A kolla- boránsokkal szemben Daccá- ban elkövetett erőszakos cse­lekedetekről szólva Szvaran Szingh kijelentette, ha egyáltalán volt bosszú, az mérsékelt volt. Kasmírról szólva Szvaran Szingh nevetségesnek minősí­tette a Bangla Desh és Kas­mír esetleges cseréjéről terjesz­tett híreket. Hetvenötmillió zott „újdonságot”, hogy Pe­king az ENSZ-fórumok állan­dó „műsorává” avatta a szov­jetellenes propaganda-hadjá­ratát- Ugyancsak figyelmet érdemlő „újdonság” volt, hogy a kínai küldöttség megjelené­sétől kezdve egyszer sem ke­rült sor Peking és Washing­ton képviselőinek nyiltszíni összecsapására. Sőt, legtöbb lényeges kérdésben — pl. az indo—pakisztáni konfliktus­ról folytatott vitákban — az USA és a KNK képviselői együtt szavaztak a Szovjet­unióval szemben, miközben a lakos sorsa — mondotta a miniszter — nem alkothatja semmiféle alku tárgyát, majd kijelentette, hogy Kasmír in­diai terület volt és az is ma­rad. A külügyminiszter elisme­réssel szólt a válság idején tanúsított logikus és objek­tív szovjet álláspontról. Saj­nálkozva állapította meg, hogy a Kínai Népköztársaság Bangla Desh-sel kapcsolatos politikáját ellentmondások jellemezték. A kínai kormány — hangoztatta Szingh — sza­vakban támogatja ugyan a nemzeti felszabadítás! mozgal­makat, de mégis a pakisztáni katonai rezsim mellé állt és nem ismerte el Bangla Desh népének harcát. (MTI) BT két másik állandó tapla. Franciaország és Nagy-Bri- tannia tartózkodott a szava­zástól. Más ENSZ-megfigyelők rá­mutatnak, hogy Peking szün­telen szovjetqllenes támadása­inak harmadik hetétől kezdve már érezhetővé vált a „csök­kenő hozadék” törvényének működése: minél hosszabbá és szélsőségesebbé váltak az ugyanazokat a tételeket ismé­telgető szovjetellenes támadá­sok. annál kevesebb figyel­met keltettek az ENSZ-ben. Olaszország Még nrrndíg nincs elnök Csütörtök este hallatlanul izgalmas és feszültséggel ter­hes szavazás zajlott le Monte- citorioban. Leone szenátort egyetlen szavazat választotta el attól, hogy köztársasági el­nökké válasszák. A választói testület létszá­ma egyébként csütörtökön 1007 főre olvadt az egyik ke­reszténydemokrata szenátor halála miatt. Ily módon az ab­szolút többséghez szükséges szavazatok száma ezúttal már csak 504 volt. A 22. szavazási menet ered­ménye a következő: szavaztak 991-en. a szavazatok megosz­lása: Leone 503, Nenni 408, Saragat 7, Pertini 6, egyéb szavazatok: 19. üres lappal szavaztak 46-an, az érvényte­len szavazatok száma 2. Nennire a szocialisták, a kommunisták, a Proletáregy­ség Pártiak és független bal­oldali képviselők szavaztak. Leonét hivatalosan a keresz­ténydemokrata, a republiká­nus. a szociáldemokrata, és a liberális képviselőcsoportok támogatták, s meg is kapta volna a szükséges többséget, ha az említett pártok minden képviselője reá szavazott vol­na. Jó néhány szavazat ment azonban más nevekre és ma­gas volt az üres szavazólapok száma is. Így Leone egyetlen szavazat hiján elmaradt a szükséges többségtől. Az elkö­vetkező tárgyalások és a foly­tatódó „szavazatvadászat” dönti el, megkaphatja-e egy következő alkalommal a hi­ányzó voksot. (MTI) Karácsonykor a legtöbb zsebben már ott lapul a jövő évi naptár, a legtöbb Íróaszta­lon meg ott a határidőnapló, lapjain, u hónapok rendjében az előre ismert fontos dátu­mok megjelölésével. Az 1972- es zsebnaptárba már beírtuk a családi ünnepeket, a feleség, meg a fiúk születésnapját — nem azért persze, mintha nem tudnánk e nélkül is, csakhogy így, bejegyezve, előre figyel­meztet az ajándékra, a meg­emlékezésre. A határidőnaplókban is ott van már jó néhány bejegyzés, nyílván a diplomáciai határ­időnaplókban is jó néhány naphoz jegyezte be tennivaló­it nagykövet, protokollfőnök, külügyminiszter. Van azonban egy esemény, amelynek napját ma még nem tudjuk, pedig egyre több helyről hallani: az új esztendőben sor kerülhet rá. Az európai biztonsági és együttműködési értekezletről van szó; arról a földrészünk minden országának részvéte­lével mielőbb összehívandó ta­nácskozásról, amelynek javas­latát a szocialista országok ve­zetőinek, a Varsói Szerződés tagállamainak 1969 márciusi budapesti felhívása tette oda a .földrész politikusainak asz­talára. A valóságot pontosan, ha­tározott szóval kimondó ok­mány a budapesti felhívás: „Napjaink Európája, ahogy a második világháború után ki­alakult, több mint 30 nagy és kicsi, különböző társadalmi rendszerű, földrajzi elhelyez­kedésű és érdekű országot je­lent. A történelem akaratá­tól azonban egymás mellett Nixon próféta lesx ? Magabiztos kijelentések a gazdaságról Nixon amerikai elnök alá­írta azt a törvényt, amely újabb 18 hónapra biztosit szá­mára ellenőrzést az árak, a bérek és a jövedelmek fölött. Ez alkalomból magabiztosan kijelentette, nem kell sokat várni, s az Egyesült Államok gazdasági élete normális ke­rékvágásba tér vissza. Az elnök kiemelte a múlt héten kötött nemzetközi valu­tám megállapodás jótékony hatását. „Az új valutaparitá­sok — mondotta — szélesítik az amerikai termékek külföl­di piacát, több munkaalkal­mat és magasabb béreket biz­tosítanak az amerikai nép­nek.” Nixon közölte, hogy hozzá­járult az állami alkalmazottak és a fegyveres erők köteléké­ben szolgálók 5 és fél százalé­kos béremeléséhez. (MTI) Hazánkban Is Jól Ismerik Glan Volonte olasz színész nevét, például a Vizsgálat című film főszerepéből. Volonte, a ha­ladó gondolkodású művész, sztrájkoló munkások élén ha­ladt egy római tüntetésen, amikor — képünk — a rendőrség őrizetbe vette NÓCRÁD - 1971, december 24., péntek Szovjet —amerikai egyezmény A Pullmann konszernhez tartozó Swindell-Dressler Co. Pittsburgh amerikai cég évi ,530 000 tonna kapacitású ön- 'töde terveit dolgozza ki a Szovjetunió részére. A létesí­tendő vállalat a kámai autó­gyár-komplexumhoz tartozik majd. A Metallurgimport szovjet külkereskedelmi egyesület és az amerikai cég között létre­jött egyezmény meghatározza azt az együttműködést, amely az öntőüzem berendezéseinek az Egyesült Államokból a Szovjetunióba történő szállí­tását tartalmazza. A szerződés aláírásánál je­len volt Nyikolaj Komarov szovjet külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Nyikolai Po­tapov gépkocsiipari minisz­terhelyettes és Jacob D- Beam amerikai nagykövet. (MTI) Semmiféle csere nem lesz A Bangla —„„n Köztársaság megalakulása óta áradnak vissza a menekülők Kelet-Bcn- gálmba. Képünk Daccához közel, a Denmar folyón készült Szovjet lapkommentár As JSSZK-han megvan a többség Arab elnökök értekezlete A közel-kelet politikai és katonai kérdéseiről az Egyip­tomot, Szíriát és Líbiát egye­sítő államszövetség vezető testületéinek megalakításáról tárgyal Kairóban a tagorszá­gok három elnöke: Szadat, Asszad és Kadhafi. Az elnöki tanács, amelyben mindhárman helyet foglalnak, októberben tartotta első ülé­sét: a mostani, amelynek a súlyát a közel-keleti rendezés Szadat által megjelölt határ­idejének közelsége adja meg, hivatalosan a második elnöki értekezlet. Szadat, Asszad és Kadhafi két órán át tárgyalt szerdán hatszemközt, amit négyórás plenáris ülés követett. Az el­nökök és tanácsadóik meg­hallgatták Szadek egyiptomi hadügyminiszternek, a föderá­ciós fegyveres erők parancs­nokának jelentését a szíriai front helyzetéről és tanulmá­nyozták Riad egyiptomi kül­ügyminiszter beszámolóját az ENSZ Közel-Kelettel kapcso­latos ténykedéséről. Az elnöki tanács ülése csü­törtökön délelőtt folytatódik. , j (MTI) Mint Grigorjev, a Pravda bonni tudósítója írja, a nyu­gatnémet—szovjet és a nyu­gatnémet-lengyel szerződé­sek ratifikálásához kedvező légkört teremt az a körül­mény, hogy a nyugatnémet közvélemény többségében pizitivan értékeli a ratifiká­lás tényét, sőt, egyes ellenzé­kiek is megváltoztatják a szerződésekkel kapcsolatos álláspontjukat. A tudósító a továbbiakban Brandt kancellárt idézi, aki a szociáldemokraták kong­resszusán figyelmeztette az ellenzéket, gondolja meg jól, hogy elutasíthat-e egy olyan politikát, amelyet a nép túl­nyomó többsége, s' szinte a világ valamennyi kormánya helyesnek tart. Walter Scheel nyugatné­met külügyminiszter a Prav­da tudósítójának kijelentet­te: a kormány „keleti poli­tikáját” a lakosság jóval na­gyobb része támogatja, mint amennyi a koalíciós pártok mandátumainak aránya a Bundestagban. Ezt többszöri közvélemény-kutatásból tud­juk. A parlamentben meg­van a szükséges többség és a CDU szavazataira nincs szükségünk. Mégis jő az a tudat, hogy a lakosság több­sége az ilyen döntés mellett áll. A nyugatnémet külügymi­niszter a továbbiakban han­goztatta, hogy a ratifikálás után, új lehetőségek adód­nak a gazdasági, a tudomá­nyos, a műszaki és a kultu­rális együttműködés fejlesz­tésében, a politikai termé­szetű érintkezések szélesíté­sében. Hangsúlyozta azt is, hogy a ratifikálás jelentős lesz a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos négyoldalú meg­állapodás megvalósítása szempontjából, valamint ab­ból a szempontból, hogy. ál­talában javuljon az európai politikai légkör és előrehala­dás történjék az európai ér­tekezlet előkészítésében: (TASZSZ) Európa kell élniük, ezen a tényen Senki sem változtathat” — szögezte le a budapesti felhí­vás. S ha a „napjaink Euró­pája” fogalmazás a jelenről beszél is, elkerülhetetlen, hogy a földrész helyzetét vé­giggondolva qe bukkanjon fel múlt is, jövendő is. Múlt — azaz a háborúk tüze az öreg földrész sebzett testén, a második világhábo­rú sorsfordító nagy csatái a Volga mentén, Moszkva körül, az Atlanti-óceán partjain, az Appennini félszigeten, a Ba­laton, a Dnyeper, francja és német vizek partjain, az első világháború Marne-menti csa­téi, vagy még előbbi, régi-ré­gi fegyveres összeütközések vén könyvekből megidézett emléke. Igen, vén kontinen­sünk nemcsak kultúrák böl­csője, hanem katonatemetők földje is volt századok során át. A jövőt úgy rajzolta meg, persze még csak körvonalai­ban, a budapesti felhívás is, s az azóta elhangzott szocialista nyilatkozatok sora — közöttük a legutóbbi, a decemberi var­sói külügyminiszteri tanács­kozás közleménye, ahol a szo­cialista országok azt ajánlot­ták az európai országok, az USA és Kanada kormányai­nak, hogy „késedelem nélkül kezdjék meg az európai érte­kezlet gyakorlati előkészíté­sét, s ezzel biztosítsák az ér­tekezlet 1972-ben történő ösz- behívását” r-, gacogy jaz asztala szágok egyenjogúságának, függetlenségének es szuvereni­tásának tiszteletben tartása alapján alakuljanak, fejlődje­nek tovább az európai orszá­gok közötti kapcsolatok. Szo­rosabb együttműködés a gaz­dasági, műszaki-tudományos, kulturális élet minden terüle­tén: ezt jelentené az európai értekezlettel kezdődő új kor­szak földrészünkön. Két éve még csak remény­kedtünk egy sor olyan lépés­ben, aínely túl légkör­javító szerepén igazi előrelé­pés. Azóta aláírták — és most már várhatólag mielőbb rati­fikálják —- a szovjet—nyugat­német és a lengyel—nyugatné­met egyezményt, létrejött Nyugat-Berlln kérdésében a négyhatalmi megállapodás, s éppen a minap a közvetlenül érdekelt felek, az NDK kor­mánya, az NSZK kormánya és Nyugat-Berlln szenátusaié szerződésben rendezték a tranzitforgalommal és más kérdésekkel kapcsolatos ügyei­ket. Az európai értekezlet ellen­felei éppen ezeket a lépéseket emlegették, mint „szükséges előfeltételt” a konferencia összehívásához. Legutóbb, Brüsszelben; a NATO-tanács- kozáson azonban már ezek az erők is utóvédharcokat vívtak — világossá lett, hogy 1971 utolsó heteiben megteremtőd­tek a lehetőségek a konferen­cia összeülésére. —i ■fc Múlt és jelen után most äC jövőre kell gondolnia Euró­pának; arra, hogy a Volga- menti erőműből surrogó dró­tokon áram juthat el a Pó- menti faluba, hogy irdatlan hosszú csőkígyón át érkezve a Ruhr-vidéki gyárban fűti a kemencét az uráli földgáz. Ar­ra, hogy az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig közösen használhatnék folyamok-csa- tornák víziútját, belga és ma­gyar, angol és szovjet orvosok dolgozhatnának közösen a rák, vagy a szívinfarktus fenyegető réme ellen... A politikában dátumokat Il­letően sem okos dolog a ta-' lálgatás, jósolgatás, így hát nem érdemes töprengeni, pon­tosan naptár szerint mikor is lesz — az eddigiek szerint a finn fővárosban. Helsinkiben — az európai értekezlet nyitó- ülése. Diplomaták határidőnapló­jában tehát még nem jegyez­hető elő — de van, ahol már számolnak a valószínű dátum­mal. Az erdőben oly gazdag, oly remek bútoriparral ren­delkező Finnországban nyil­ván igen hamar hozzálátnak a legmegfelelőbb faanyag, a leg­jobb furnir kiválasztásához a szakemberek: az asztalt min­denképpen jó előre el kell ké­szíteni. S ez nem akármilyen asztal lesz; a harmincnál több euró­pai ország, az USA és Kana­da képviselőinek kényelmes, jó helyet kell biztosítani kö­rülötte, hogy nyugodtan vi­tázhassanak, tárgyalhassanak a béke és megértés Jegyében ~ lehetőleg már 1972-ben. Gárdos Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom