Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-23 / 302. szám
Vadászat r Óvni, etetni, védeni Hogyan tápláljuk a csecsemőt? Valamennyien természetesnek tartjuk, ha beköszönt a hideg idő, melegebb ruha, szoba, jobb életem álljon rendelkezésünkre. A jó táplálék jelentősége De mi lesz a vaddal, ha a vadgazda nem segíti. A téli erdő kietlen, kihalt. A mező- gazdasági növényeket betakarították, a fák, bokrok lehullatták leveleiket, de még a gyomnövények is elszáradtak, nem alkalmasak táplálékra. Pedig most kell a legtöbb takarmány a vadaknak. Ez azért szükséges, hogy testhőmérséklete fenntartható legyen. (Szarvas közepes testhőmérséklete 37—38 C fok, réce 40 Q fok, lúd 42 C fok). Különösen fontos a táplálkozás a szarvastehén, őzsuta, mufflon- jerke esetében, mert már magukban hordják a kisborjút. gidát, bárányt, a jövő reménységeit. Az anyának tehát nemcsak saját testének fenntartásáról, hanem magzatáról is gondoskodnia kell. Apróvadunknak is igen fontos, hogy jól teleljen A jó kondícióban levő fogoly, fácán korábban kezdi el a dürgést, kotlási, tojásrakást. A legyengült madárnak viszont kevesebb a tojáshozama is. Igen fontos, hogy az egyébként nagyon megcsappant nyúlállományunk sikeresen teleljen át. Hasznos lenne ezért megyénkben a mezei nyúl vadászatának teljes és mielőbbi leállítása. Megfigyelés A vadgazdának, vadásznak körültekintően kell járnia területét. Figyelemmel kell kísérnie vadállományának helyzetét, életét. Vadállományunk kondícióját magunk is ellenőrizhetjük, mégpedig élővad-megfigyelés (ehhez is, mint a selejtezéshez elengedhetetlen a jó távcső) és elejtett vad feltörésekor végzett vizsgálat kapcsán. Régi megállapítás, ott ahol etetik, óvják, gondozzák a vadat. télen is jó erőben van az állomány. A legyengült vad kevésbé ellenálló a betegséggel szemben, könnyen megbetegszik. Előbb megfázik a nedves hóban. Ennek következtében az őzeknél, szarvasoknál, dómoknál, de különösen a mufflonoknál a hasmenés igen gyakori. Ilyen esetben a vadgesztenye vagy makk, porrá tört és szemes takarmány közé kevert cserkéreg adagolásával gyógyíthatjuk a betegséget. Feltöltött etetők Az etetőket lucernával, lóherével töltsük fel, de hasznos ha az őzek, szarvasok számára fákat döntünk ki, hogy rügyeket szedegethessenek. Különösen szeretik a szederhajtásokat, leveleket. Megfigyelők szerint hasmenésben szenvedő őzek előszeretettel járnak szederlevelekre. Sok tápanyagot tartalmaz a káposzta is. Apróvadak területén a takarmányt az etetőkbe kell elhelyezni. Éhező foglyokat lehetőleg ott etessünk, ahol védőnövényzet, bokrok vannak. A rétekről, a vadföldek vetéseiről — különösen nagy hóesés után — le kell kaparni a hóréteget, hogy a vad zöldtáplálékhoz juthasson, Kapható a kézbesítőknél és az újságárusoknál ! Ára 13.— Ft Megjelent a LUDAS MATYI ÉVKÖNYVE JOARÜTJOAROri'] VÁSÁROLJON C6Y. i H0GYJÖLJÄRJ0M. j Jrs AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK « mmammI TERMÉKEIBEN SOSEM CSALÓDHAT: • I Minden vadász kötelessége etetni, óvni, védeni a vadat, mert csak így biztosíthatjuk a törzsállományt. R. M. Csak a jogosult vadásszon Több esetben kifejtettük és rámutattunk arra, hogy a Polgári Törvénykönyv 128- §-a szerint a vad az állam tulajdona, a vadászterületen elejtett, elfogott, illetőleg elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. A vadászatra jogosult alatt az illetékes vadásztársaságokat és azok tagjait kell érteni. A vadásztársaságok és azok tagjai területbérleti és tagsági díjat fizetnek, s csak ezek ellenében jogosultak a kijelölt területen vadászni. Nagyon sokan vannak, akik például télen hurokkal, különféle eszközökkel fogdossák, ejtik el a szőrmés ragadozókat (rókát, nyestet, nyusztot. mókust). A vadásztársaságok területén némely esetben kotorékoznak kutyákkal, minden engedély, vadásztársasági hozzájárulás nélkül, s amikor kérdőre vonják azt a választ adják: örüljön a vadásztársaság. hogy a káros szőrmés vagy szárnyas ragadozót irtják. A szőrmés ragadozók vadászata egyébként is kötelező, de ne feledjük, hogy ez is élményt nyújtó szórakozás és a vadász részére is értéket jelent a róka, nyest stb. gereznája. prémje- Ne tűrjünk meg tehát terülfetünkön illetéktelen. vadászatra nem jogosított személyeket, mert egyrészt zavarják területeinket. másrészt pedig a hurokkal vagy zsákkal befogott ragadozót tilos úton magas ösz- szegért értékesítik, holott az elejtett, befogott vad a vadászatra jogosult tulajdona. Adott esetben a birtokba vett szőrmés vadat el kell kobozni az illetéktelenektől. Ezúttal is felhívjuk a vadőrök figyelmét a szükséges intézkedések megtételére. Üvegcsamokba költözik a jövő év januárjában a Salgótarjáni Tűzhelygyár kulcsöntődéje. Tizenhárom- millió forintos tervezett- építési költséggel befejezéshez közeledik az új létesítmény kivitelezése. Az üvegfalakkal határolt, korszerű üzemcsarnok két és félszer nagyobb légterű a korábbi, elavult kulcsöntödénél. A szociális helyiségeken kívül itt A természetes táplálás A természetes táplálás alatt a szoptatást értjük. Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy a csecsemő, főleg a fiatal csecsemő számára ma is a legjobb táplálék az anyatej. Ennek összetétele minden szempontból a legelőnyösebb. Bár sok mesterséges tápszert készítenek — főleg külföldön —. nyugodtan állíthatjuk, hogy egyik sem olyan értékes, mint az anyatej. Igaz, egyes tápszereket igyekeznek összetétel szempontjából hasonlóvá tenni az anyatejhez — „humanizálják” őket —, de ezek sem olyan megfelelőek a csecsemő táplálására, mint saját anyjának teje. Ezért helyezünk nagy súlyt a szoptatásra és bizony, kórházunk nem kis gondot és anyagi megterhelést vállal, amikor az osztályra felvett csecsemők édesanyját is elhelyezi teljes ellátással, hogy beteg csecsemőiket tovább szoptathassák. Mikor kezdjük az ú|szülött szoptatását? Általában megszületése után hat-nyolc órával helyezzük először mellre, de a délután 3 óra után született csecsemőket csak másnap reggel. Az első napokban 6x3 óránként kell szoptatni, de ha kevés a tej mennyisége, 7x3 óránként is szoptatható. így, hatszori szopás esetén reggel 6 órakor kezdjük és este 9 órakor szopik utoljára, hétszeri szopás esetén éjfélkor. Mivel az első napokban a tejelválasztás még nem megfelelő, a hiányzó folyadékmennyiséget teáztatással pótoljuk. Amikor az első hét végén már elegendő mennyiségű tej képződik, a továbbiakban feleslegesnek tartjuk a nappali és főleg az éjszakai teáz- tatást. Erről később nehéz leszoktatni őket. A továbbiak folyamán, ha a csecsemő súlya elérte a 4,5 kilogrammot és elegendő mennyiséget szopik, rátérünk az ötszöri szoptatásra. Ilyenkor is helyes reggel 6 órakor kapnak helyet a tisztítóműhelyek, az öntöde és a sajtolóüzem. Még dolgoznak az építők, de a két kupolóke- mence melegüzemi próbái tegnap délelőtt már megtörténtek. A nyersvasat és a kokszot pneumatikus adagolóberendezés továbbítja a kemencébe. Ezt a munkát korábban kézi erővel végezték. A próbacsapolásnál jelen voltak a gyár és az érdekelt szervek képviselői. kezdeni, de az utolsó szopásra így este 10 órakor kerül sor. Négy-hathetes korban kezdünk el gyümölcslevet adni a csecsemőnek. Könnyen nyerhetünk levet ribizkéből, málnából és paradicsomból. A téli hónapokban adhatunk narancslevet, alma- és sárgarépalevet, továbbá citromlevet is. Utóbbit tanácsos felforralt és lehűtött vízzel kétszeresére hígítani és cukorral ízesíteni. Földieper levét ne adjuk, mert gyakran szennyezett. A szőlő levét sem tanácsos adni, mivel magas cukortartalma miatt bélzavarokat okozhat. A gyümölcsleveket két szopás között adjuk, első alkalommal csak egy kávéskanálnyit, majd fokozatosan felemeljük meny- nyiségét napi tíz kávéskanálnyira. Háromhónapos kortól gyümölcspépet is adhatunk. Mikor kezdjük a tőzelék, illetve püré adását ? A főzelék adását háromhónapos korban kezdjük. Erre igen nagy szükség van, mert a női tej és különösen a tehéntej kevés vasat tartalmaz. Természetesen az ezáltal bevitt vitamin és ásványi anyag is igen fontos. A főzeléket, illetve pürét eleinte rántás nélkül készítjük el, és a d,éli szopás előtt adjuk, fokozatosan, kávéskanalanként. Helyes, ha a főzelékhez szoktatást burgonyával vagy sárgarépával kezdjük. Később is tartsuk meg a burgonyát és ehhez adjuk a salátát, parajt, zöldborsót, kelkáposztát stb. Az elkészítésnél ügyeljünk arra, hogy a vízben puhára főzött főzeléket szitán törjük át, de a főzővizet ne öntsük el, hanem ismét adjuk hozzá, mert így igen értékes anyagokat tartalmaz. 'Főzővízen kívül kevés tej* jel is hígíthatjuk a főzeléket és sóval ízesítjük. A későbbiek folyamán — öthónapos kortól — a főzeléket zsíros, vajas, vagy olajos rántással készítjük. Hathónapos kortól a délelőtti szopás helyett adjunk 2/3-os tejbedarát, amelyet természetesen cukorral ízesítünk; Ugyancsak hat-hét hónapos kortól hetenként 3—5-ször tojás sárgája, máj, vagy sovány hús adása ajánlatos. A hetedik hónapban két adagban adható tejbedara, vagy édesített tejbe áztatott kenyér, zsemle, kalács. A nyolcadik hónapban az ebéd mennyisége 2,5 dl-re emelhető, s ha már van foga a csecsemőnek, héjas kenyérdarabka, kifli adható a kezébe. A kilencedik hónapban elhagyjuk az esti szoptatást, helyette tejet, tejeskávét, vágy kakaót ad.unk. Jó a malátakávé, vagy árpa- és rozskávé is. Mesterséges táplálás Ha az anyának nincs ele^ gendő teje, vagy egyáltalán nincs teje, mindent el kell követnünk, hogy a csecsemő lehetőleg az első három hónapban más anyának a tejét — vagyis női tejet — kapjon. Ha az minden erőfeszítésünk árán sem sikerül, és az újszülöttet, illetve csecsemőt tápszerrel etetjük, mesterséges táplálásról beszélünk. Milyen tápszert használjunk ? Az első hat héten belül, jó minőségű, frissen forralt tehéntejből, rizsnyákkal (Oriza) felesre hígított tejet adunk, természetesen cukorral (decinként 1 kávéskanállal) kiegészítve. Helytelen vízzel, vagy teával hígítani. Hígító folyadékként lisztleves Ja használható, de csak a harmadik hónap után. Hathetes kora után már áttérhetünk a 2/3-os tejhígításra. Minőségi tehéntej hiányában Lactori- zanból is készíthető 1/2-es illetve 2/3-os tej. Ilyenkor a tápszert vízben kell oldani és felforralni a megadott utasítás szerint. Fontos, hogy mesterséges táplálás esetén a gyümölcslevet mindenképpen négyhetes korban kezdjük adni és a pürét háromhónapos kor után. Mesterséges táplálás esetén is az újszülött, illetve fiatal csecsemő 6x3 óránként eszik, majd később 5x4 óránként. Az ötödik hónap elején már rántással készült főzelékeket adunk. A hatodik, illetve hetedik hónapban 1—2 adagban 2/3-os tejbedarát iktatunk az étrendjébe és a 2/3-os tej helyett tejeskávé, vagy kakaó is adható. Fontos, hogy ebben az időben kezdjük el a tojás sárgáját, sovány húskaparékot és májat is adni a főzelékkel együtt, hetenként 3—5 alkalommal. Végül felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy a csecsemőtáplálással kapcsolatos mindennemű problémájukra választ kaphatnak a rendszeresen megtartott csecsemő- tanácsadásokon. Dr. Turay Pál gyermekgyógyász főorvos Próbaesapolás az új öntödrben rendkívüli totó jutalomsorsolás AZ H. ts AZ I. FIÚM» IW TOTÓSZELVÉNYEK KÍZÍTT1 NYEREM!NYÉK : társasutazások az 1973, éyjj MÜNCHENI OLIMPIÁRA foglalt helye lehet az OIÍMPIANIB Wta/UJ MOKKA kMönle/je* kxu/tk&vvuk A Magyar Édesipar Keksz- és Ostyagyára. 6 NÓGRÁD — 1971. december 23., csütörtök
