Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-23 / 302. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUÜETÉm AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A ME G Y El TAN ÁCS LAP^A XXVII. CVF., 302. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. DECEMBER 23., CSÜTÖRTÖK Hifii SZÖMUftlKBnn: Törvényerejű rendelet nyugdíj kérdésekről (2. oldal) Birkóznak a léiért. .. (3. oldal) Az olvasók fóruma (5. oldal) Határozottan, következetesen ' Választ kaptak mindazok, akikben aggály vagy kétely volt a népgazdaság fejlődé­sét és a vele kapcsolatos kü­lönböző véleményeket ille­tően. Az országgyűlésen a pénzügyminiszter expozéjá­ból, valamint a hozzászólá­sokból egyértelműen kide­rült, hogy gazdasági, társa­dalmi, kulturális helyzetünk megítélésénél nincs szükség sem rózsaszínű, sem pedig sötét szemüvegre. Gondjaink — amelyeket eddig sem tagadtunk — alapvetően abból fakadnak, hogy népgazdaságunk egyes területei nem a kívánt ütemben fejlődtek. Ezért szükség van több olyan in­tézkedésre, amely a negye­dik ötéves tervben elfoga­dott, reális elképzelések megvalósítását szolgálja. Ezek egyrészt közgazdasági jellegűek, másrészt olyan adminisztratív előírások, amelyek összhangban van­nak az előbbiekkel, azt ki­egészítik, segítik hatásosabb érvényesülését. Egy azonban bízta*: a kö­vetelmények minden szinten magasabbak, a kormánynak elhatározott szándéka, hogy következstcsen végrehajtja mindazokat az intézkedése­ket, amelyek az ország gaz­dasági fejlődése, az egyen­súlyi helyzet megteremtése, és a viszonylagos jó politi­kai közérzet fenntartása ér­dekében szükségesek. Érdekessége a jövő évi költségvetésnek, hogy ^ há­rom, mégis egybefüggő fel­adat megoldását kívánja realizálni. Először: nem ter­vez sem kisebb, sem na­gyobb fejlődési ütemet a ne­gyedik ötéves tervben elő­írtnál, Másodszor: nem fa­gyasztja be a beruházásokat, hanem több évre elosztva hozza be az ez évi túlkölte­kezést. Harmadszor: egy jot­tányit sem enged azokból az életszínvonalbeli koncep­ciókból, amelyeket a negye­dik ötéves tervben elhatá­roztunk. Megvalósításuk azonban nem lesz könnyű dolog. El­sősorban a meglevő lehető­ségekből és adottságokból kell kiindulni. Vagyis addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér. Ne akarjunk többet költeni, mint arneny- nyire lehetőségünk van. Maradjunk a magunk való­ságánál, ne építsünk légvá­rakat, ne higgyük azt, hogy csak jó elképzelésekre, dús fantáziára van szükség az ország gyarapításakor. Ez elsősorban a beruházá­sokra vonatkozik. A kor­mány is lemond néhány nagy országos beruházás beindításáról. Megyénkben is szükség van a beruházá­sok felülvizsgálására, annak a helyes elvnek gyakorla­ti megvalósítására, hogy csak akkor építsünk, ha van hozzá pénz terv, és ka­pacitás. Az itt jelentkező túlköltekezés visszaszorítá­sa néhány helyen módosít­ja majd korábbi elképzelé­seinket, kitolja egyes létesít­mények határidejét Inkább a beruházások koncentrálá­sára, az olcsóbb építkezés megvalósítására fordítsuk erőfeszítéseinket, mint hogy azon meditáljunk, honnan és hogyan szerezzünk pénzt. Felesleges időtöltés, mert a pénzügyminiszter expozéja e kérdésben igen határozott és világos volt A jövő esztendő azért lesz nehezebb, mert olyan fel­adatok megvalósítását kell gyorsabb ütemben elvégezni, amelyeket eddig ímmel-ám- mal hajtottak végre üzeme­inkben. Ezek közé tartozik a gazdaságtalan termelés visz- szaszorítása, az előnyös gyártmányszerkezet kialakí­tása, a gazdaságos export­termelés növelése. Igaz, ezek nem olyan látványosak mint az építkezések, de elő­feltételei a gazdasági egyen­súly megteremtésénél?, az életszínvonal előírt mérté­kű emelésének. Olyan terü­lete ez a gazdálkodásnak, ahol szinte liimeríthetetle- nek a hatékonyság emelésé­nek lehetőségei/Az itt elért eredmények egyúttal az ál­lami költségvetés támogatá­si terveit is nagymértékben csökkenthetik. Nem csoda, ha a kormány ezzel kapcso­latos határozatának végre­hajtását a jövő évben szigo­rúan számon kéri majd a gazdasági élet vezetőitől. A reformot követő fejlő­déssel nem járt együtt a gazdálkodás szervezettségé­nek javulása. Ezt mutatják megyénkben azok a számok, amelyek a munka- és üzem­szervezés gyengeségeire hív­ják fel a figyelmet. A köve­telmények gyorsan nőnek, a műszáki fejlődés újabb és újabb módszerek alkalmazá­sát feltételed, ami tegnap jó volt, az lehet hogy má­ra már elavult A mai technikai színvonal és szellemi kapacitás a je­lenleginél gyorsabb előreha­ladást tesz lehetővé, ha megyénk üzemeiben is kor­szerűsítjük az üzem- és munkasaervezést Ennek ré­vén — a hatékonyság növe­lésén túl — mód nyílik ar­ra, hogy gyárainkban a dol­gozókhoz kerüljön a gazda­sági reformnak a munka­ésszerűsítésre vonatkozó el­ve. E területtel a jövőben sokkal jobban kell törődni, nagyobb gondot kell fordí­tani mint eddig. Célszerű kiemelni mindennapi meg- szokottságából, ugyanakkor politikailag is ösztönözni kell, hogy meghozza a kí­vánt eredményt A jó munka- és üzemszer­vezés elengedhetetlen felté­tele a szocialista munkaver- seny-mozgalomnak, a szo­ciálisra brigádmozgalom tar­talmi javításának. Ennek ke­retében fejtik ki a munká­sok képességeiket, bizonyít­ják be tettrekésaségüket. Ezt a nagy erőt célszerű azoknak a céloknak a szol­gálatába állítani, amelyek az intenzív fejlesztést segí­tik elő. Mindezekből kiviláglik, hogy a gazdálkodás ki­egyensúlyozottsága jobb munkát, jövedelmezőbb gaz­dálkodást követel a vállala­toktól, szövetkezetektől, na­gyobb következetességet a reform alapelveinek állhata­tos alkalmazását az irányító szervektől. A feltételekhez való alkalmazkodás gondok­kal jár majd, mert nem könnyű, de továbbra is biz­tosítja gazdaságunk fejlődé­sének töretlen vonalát. A tennivalók hallatlanul megnövelik a vezetők köve­telménynormáját. Mindez nem önmagáért, hanem az ország népe életkörülménye­inek tervszerű, szisztema­tikus, folyamatos javításá­ért, a szocializmus maga­sabb szinten történő építé­séért van. Venesz Károly Áz állampolgárok ügyeinek intézése j»* ülést tartóit a megyei tanács Az esztendő utolsó tanácsülésére gyűl­tek össze tegnap délelőtt 10 órai kezdettel a megyei tanácstagok. A megyei tanács illésén megjelent Jedlicslca Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. A tanácsülés elsőként kegyelettel adó­zott dr. Mezővári Gyula, a Nógrád megyei Kiegészítő Parancsnokság volt parancsno­ka, megyei tanácstag emlékének. Géczi János, a tanács elnöke méltatta dr. Mező­vári Gyula érdemeit, aki 1967 óta tevé­kenykedett a tanácsban, és munkáját min­dig becsülettel, odaadással teljesítette. A jelenlevők egyperces néma felállással em­lékeztek dr. Mezővári Gyulára. Ezt követően jelentés hangzott el a tanács 1971. II. félévi munkatervének vég­rehajtásáról, a végrehajtó bizottság műkö­déséről és a következő évi munkatervről. Üi ü| tanaestörivenir jegyében A tanács elnöke elmondotta, hogy az elmúlt féléves munka­terv már az új tanácstörvény szellemében készült, tükröző­dött benne a megyei tanács sajátos feladata, amely a köz­ponti irányítás érvényre jut­tatása és a helyi tanácsok ér­dekednek képviselete alapján hivatott biztosítani Nógrád megye gazdasági, szociális, kul­turális fejlődését. A tanács a munka tervében meghatározott üléseit megtartotta, a munká­ra jellemző, hogy a lakosságot foglalkoztató, átfogó nagy té­mákat tárgyalt és fogadott el. A megyed tanácstagok tevé­kenysége jó, sokan szóltak hoz­zá érdemlegesen a felme­rült kérdésekhez, átgondolt ja­vaslatokkal segítve a végre­hajtó bizottság és a szakigaz­gatási szervek munkáját. A tanácstagi csoportok részt vet­tek a tanács elé kerülő elő­terjesztések, a járásokat érin­tő tanácsi tervek kidolgozá­sában, és más módon iá" se­gítették a tanács tevékenysé­gét. Az elmúlt hónapok tapasz­talatait figyelembe vették a következő évi tnunkaterv ösz- szeállításánál. A javasolt program- és munkaterv tar­talmazza mindazokat a fela­datokat, amelyek a társadalmi élet területein, a gazdasági és kulturális szervezőmunkában, valamint a tanácsok tevékeny­ségének fejlesztésében előt­tünk állnak. Fontos társada­lompolitikai kérdésnél? tekint­jük a megye munkássága élet és munkakörülményeinek ja­vítását, a tanács figyelemmel kíséri a nők és az ifjúság ér­dekében hozott párt-- és kor­mány-, illetve tanácsi határo­zató!? végrehajtását. Tervek a lakosságért A gazdasági szervezőmunka célja a negyedik ötéves terv időarányos teljesítése. Biztosí­tani kell a beruházási és fenn­tartási pénz takarékos, haté­kony felhasználását, a beruhá­zási egyensúly javítását, az alapvető fejlesztési célok meg­valósítását. Folytatódik az ipartelepí­tésre és a foglalkoztatottságra vonatkozó határozatok végre­hajtása, javul a lakosság ke­reskedelmi, szolgáltatási >, és kommunális ellátása. A me­gyei tanács szoros együttmű­ködést kíván kialakítani a te­rület- és településfejlesztésben érdekelt, nem tanácsi szervek­kel, vállalatokkal, intézmé­nyekkel. Emellett figyelemmel kísérd a jelölő gyűlési javasla­tok megvalósítását is. Tovább­ra is napirenden szerepel a közoktatás korszerűsítését cél­zó megyei elképzelések kiala­kítása, az egészségügyi ellátás tárgyi és személyi feltételeinek megjavítása. A tanácsok mun­kájában alapvető, a Központi Bizottság és a megyei pártbi­zottság határozatainál? végre­hajtása, az új tanácstörvény érvényesítése. A jövőben még inkább fokozódik a tanácsok megváltozott jellegének ki­A salgótarjáni síküveggyárban nemrég kezdte meg munkáját ez a nagy teljesítményű, kétirányú olasz gyémántfúrógép. Ezzel jó néhány munkaerőt sikerült felszabadítani és más munkaterUletre irányítani. Az új gép precízebb munkát is végez mint a régi fúró­gépek Koppány György felvétele domborítása, az ügyintézés egyszerűsítése, a szocialista demokratizmus érvényre jut­tatása. Változatlanul a leg­fontosabb feladatok között szerepel a helyi tanácsok mun­kájának segítése, ellenőrzése, a népképviseleti, önkormányzati jogok gyakorlása, az állam- igazgatási munka javítása. Géczi János behatóan ele­mezte a végrehajtó bizottság munkáját is, amelynek tevé­kenysége megfelelt az elkép­zeléseknek. A végrehajtó bi­zottság tervszerűen, nagy hoz­záértéssel és gondossággal lát­ta el feladatát a megye la- kosságának érdekében. Hatósági ügyintésés A tanácsülés a továbbiak­ban sok hozzászólás mellett, nagy érdeklődés közepette vi­tatta meg a tanácsok hatósági munkájának színvonalát, a törvényesség helyzetét. A ha­tósági munka a tanácsok és az állampolgárok kapcsolatának legfontosabb résre, ezen ke­resztül találkozik a lakossága tanácsokkal. Az új tanácstör­vény fontos feladatna!? jelöl­te meg a hatósági ügyintézés tökéletesítését, szocialista jel­legének erősítését. Ezen belül elsősorban a bürokratikus je­lenségek csökkentését, a köz- tisztviselők személyes felelős­ségének fokozását, az ügyinté­ződ munka politikai tartalmá­nak javítását. A megnöéeke- dett követelmény, és ez a je­lentős szerep tette indokolt­tá, hogy a tanács értékelje a hatósági munka mégyei hely_ retét, és meghatározza a leg­fontosabb tennivalókat. A részletes és alapos vizs­gálat során valamennyi ille­tékes szerv képviselői kifej­tették véleményüket. A me­gyei tanács megállapította, hogy a hatósági munka szín­vonala, törvényessége vala­mennyi tanácsszinten — elté­rő ütemben bár — javult. A tanácsok ügyiratforgalma csökkent, ami az egyszerűsí­tésből következik. Statisztikai adatok támasztják alá az ügy­intézés gyorsaságát, a meg­fellebbezett határozatok szá­mát. A- határozatokat, amelye­ket a tanácsok hoznak, az állampolgárok mintegy 80 százalékban fogadják el. El­enyészően kevés azoknak az ügyeknek a száma, amelyeket az ügyfelek bíróság előtt, ke­resettel támadnak meg, az ügyészi óvások száma csök­kent. Ügyfelek és ügyintézők A tanácsi ügyintézés lénye­ges mozzanata az ügyfélfoga­dás. Sok helyen a szabályozás­tól eltérően egész nap fogadják az ^ügyfeleket, ami akadályoz­za a tanács dolgozóinak mun­káját. Megnyugtatóan alakul a községi vezetők és tanácsok ügyfélfogadási rendje, általá­ban a társközségekben is jó­nak értékelhető. Elsősorban a városokra jellemző, hogy a vezetők keveset foglalkoznak azzal, hogy megismerjék a2 ügyfelek véleményét az ügy­(Folytatás a 2. oldalon) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom