Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-22 / 301. szám

Salgó és Milcs2á'h.'« | Együtt keit cselekednünk! Mennyire ismered Salgótarjánt? A salgótarjáni Gagarin is­kola úttörőtermében még a légy zümmögését is meg le­hetett hallani, amikor belép­tünk. Az asztalok mellett iz­gatott fiú- és lányfejek hajol­tak ößsze. Az ablak mellett az egyik sarokban a zsűri foglalt helyet. Ujlaky Istvánná csa­Istvánné. — Nagyon figyelje­tek gyerekek, az osztályok­ban, és itt a teremben egy­aránt! Ezután Kugel Tibomé ta- nárnéni veszi át a szót, illet­ve a mikrofont. A játékveze­tő tisztét tölti be ezen a ve­télkedőn. Gyors névsorolvasás. Biztos vagyok Benne, fiog> ez utóbbi kérdés sok felnőtt­nek is nehézséget okozna, ha netán megkérdeznék. Azt je­lenti: fényes, csillogó. A régi magyar nyelvben használ­ták. .. Szóba került Mikszáth, az SBTC, a bányászmúlt és még patvezető tanárnéni kezében mikrofon. — Akárcsak a tévében — suttogja mellettem egy kis­lány. .. A kislánynak valóban igaza volt. Teljesen újszerű vetélke­dőire jöttek össze a Gagarin iskola diákjai. Mért volt új­szerű? Mert a modem tech­nika is segített a Vetélkedés­Munkában az ötödikesek aztán Buttyán Sándor igazga­tó mint a zsűri elnöke szól a gyerekekhez. Mindenki na­gyon figyel. A tét nagy, a ve­télkedőben legjobb helyezést elért három gyerek részt ve­het a városi versenyen... — Ti, salgótarjániak vagy­tok — indítja „útnak” a ver­senyzőket az igazgató bácsi. De városunkat úgy tudjuk sok más egyéb. Volt, aki gyor­sabban, volt aki kevésbé gyorsan válaszolt. Természete­sen ennek alapján kapták a pontokat is. A villámkérdéselket filmve­títés követte. Salgótarjánról és környékéről került a vászonra öt kép. Valamennyit jól felis­merték a gyerekek, egyedül a Pécskő-hegy maradt „árván” Azt ugyanis egyetlen csapat sem ismerte meg a képről. De írtak csatakiáltást, válaszoltak arra a kérdésre is, mit tud­nak az iskoláról és az úttörő­csapatról. A vidám vetélkedőt jól si­került csasztuska zárta be. A gyerekek közül az első helyet Kugel Tibor, a másodikat Uj­laky István, a harmadikat Sepsei Albert szerezte meg. Az osztályok közül a hatodi­kosok nyertek. A könyvvásár­lási utalványok kiosztása után vidáman szólt a dal: „Vége a vetélkedőnek, búcsúzzunk hát srácok! Szeressétek Salgótar­jánt, ezt a kedves várost!” A vetélkedő örömét még csak fokozta, hogy a tegnapi volt az idei év utolsó tanítási napja. Jó szünidőt, gyere­kek!._ Csata« Erzsébet Ki válik alkoholistává? Az alkoholizmus elleni küzdelem a pszicliolósrus (szemével Kérdéseinkre válaszol G. Kiss Judit, ideggondozó intézeti tudományos munkatárs Az alkoholizmussal — és az alkoholistával — való fog­lalkozás nem csak általános társadalmi, hanem konkrét or­vosi és pszichikusi feladat is. Ezért kerestük fel kérdéseink­kel G. Kiss Judit pszicholó­gust, ideggondozó intézeti tu­dományos munkatársat. — Ki az alkoholista a pszichológus meghatározása szerint? — Azt az embert tekintjük alkoholistának, aki italfogyasz­tása következtében nem tud megfelelni a vele szembeni családi, társadalmi elvárások­nak; akinek életében az al­koholfogyasztás miatt rend­szeresen kellemetlen helyzetek alakulnak ki, emberi kapcso­latai megromlanak. Tehát eb­ben a megközelítésben alkoho­listának számít már akkor is, amikor orvosilag még nem te­kinthető annak, semmi testi tünete, szervezeti elváltozása nincsen. Lehetséges, hogy az elvárásoknak még csak egyet­len területen — leggyakrabban a családban — nem képes már megfelelni, de más terü­leteken, a nagyobb közösség­ben, a munkahelyen megfele­lően, sőt esetleg példamutató­an tesz eleget minden kötele­zettségének. Független ez a meghatáro­zás az italfogyasztás gyakori­ságától, az elfogyasztott meny- nyiségtől is. — Nyilván senki sem szüle­tik alkoholistának. Ki válik azzá, mi teszi az embert haj­lamossá az alkoholizmus- betegségre? — A legkülönfélébb típusú emberek alkoholistává válhat­nak, megfelelő belső adottsá­gok, és külső hatások követ­keztében. Valóban, senki sem születik alkoholistának; nin­csen specifikus alkoholista személyiség, de vannak bizo­nyos személyiségzavarok, me­lyeket hajlamosító tényezők­nek tekintünk, ha az alkoho­lizmus kialakulásának okai után kutatunk. A szakiroda- lomban található csoportosítá- si kísérletek alapján a kö­vetkező személyiségzavar­csoportokat tételezzük fel ilyen tényezőként: Az éretlen személyiség, aki szüleitől (elsősorban anyjától) érzelmileg beteges módon nem tudott elszakadni, függetlened­ni, s ezért képtelen egyenran­gú, felnőtt kapcsolatokat léte­síteni. A másik ilyen csoport a kisebbrendűségi érzéssel küzdőké; ezeknél a gyermek­kori szeretetlen bánásmód, ér­zelmi elhagyatottság követ­keztében nem alakult ki a készség társas kapcsolatok megfelelő létesítésére. A szexuális problémákkal küzdők csoportjánál az alko­hol pillanatnyilag, átmenetileg doppingszerként hathat, old­hatja a gátlásokat, s így meg­könnyítheti a kapcsolatlétesí­tést, enyhítheti a feszültsége­ket. Végül feltételezünk egy olyan, az előbbieknél sokkal kevésbé körülhatárolható cso­portot is, amelybe tartozók — a túlzott stresszhatásoknak ki­téve —., megkönnyebbülés, bú felejtés miatt (az akoholt mintegy nyugtatószerként használva) isznak. A nők alkoholizmusának ki­alakulásában ugyanazok a té­nyezők kölcsönhatása lehet az ok mint a férfiaknál, de a társadalom súlyosabban jelent­kező elítélése miatt általános­ságban súlyosabb hajlamosító tényezőik és erősebb kiváltó tényezők hatására alakul ki. S ha már kialakult, akkor súlyosabb betegségként, sú­lyosabb tünetekkel jelentke­zik, mint a férfiak alkoholiz­musa. — Mit mondhatunk az alko­holizmus hatásáról a szemé­lyiségre? Milyen o környezet magatartása az alkoholistával szemben? — Amit alkoholista szemé­lyiségként említeni szokás, az már az alkohol személyiség- romboló, uniformizáló hatása következtében kialakult je­gyek összessége. Ezen belül még fennmaradni a korábbi személyiség jellemzői, de gyakran csak színezőelemként. Általános ismérvek: az aka­ratnélküliség, a felelőtlen ígérgetés, a megbízhatatlan­ság, az állhatatlanság, az íté­lőképesség és kritikai készség hiánya, a célok realitásának és az elérésükre felhasználható eszközök alkalmasságának megítélésére való képtelenség, a belső tartás hiánya, a lelki- ismereti funkciók elsorvadó volta. Az alkoholista érzelmi­leg elsivárodik. Igénye, sok­szor Irreális igénye van arra, hogy szeressék, kedveljék, de viszonzásra, kötelezettségek és kötöttségek tartós vállalására már képtelen. így igényei ki- elégületlenül maradnak, érzel­mileg és társadalmilag egya­ránt izoláció, elmagányosodás fenyegeti. Az alkoholizmussal „ördö­gi kör” alakul ki: az alkoho­lista, aki feszültségei miatt, a kínos élményeit, vágyai; előli menekülésként valamifajta kellemes állapot elérése ér­dekében iszik, a feszültség ol­dódását, a kellemes közérzetet átmenetileg eléri. Ugyanakkor azonban környezetében, csa­ládjában, munkahelyén meg­romlik a helyzete; elviselhe­tetlen magatartása miatt olyan körülmények közé ke­rül, amelyek újabb, s egyre súlyosabb feszültségeket te­remtenek. Ezek időleges ol­dására Ismét csak az alkohol ] — még több alkohol — kí­nálkozik, s ezzel ismét tovább rontja saját helyzetét. Ebből a körből kilépni képtelen saját erejéből, hiszen éppen akarat­erejét őrölte fel az alkohol. A környezet magatartása a kezdéti, sokszor elnéző, meg­bocsátó vélekedés után, ami­kor a súlyos személyiségrom­boló hatás már megmutatko» zik, egyre inkább kétségbe­esett, elutasító, elzárkózó, az alkoholistától megszabadulás­ra törekvő lesz. Ez a magatar tás teljesen érthető, hiszen az alkoholista — az esetele több­ségében — kellemetlen, el­viselhetetlen, egész környe­zetének életét megkeserítő ember. Rákrírusok nyomában címmel részletesen ismerteti s Delta Magazin a rák korszerű, egységes víruselméleténel; bizo­nyítékait Ugyancsak az orvostu­domány körébe vágnak azok a rajzok, amelyeket — orvosaik kérésére — ehnegyógyintézeti íDoloaik, mintegy önvallomásként készítettek. Az űrkutatás újdonsá­gairól, a Pöld köré települő űrál­lomásokról (a Szojuz- és Skylab- programról) Is részletes beszá­molót közöl a lap és ismerteti a Nap-fizikai kutatások újdonságait. Bemutatja az ultrahangokkal mű­ködő hangmikroszkópot, a festők titkait leleplező röntgen el járáso­kat, az ember és a számítógép párbeszédének űj eszközeit és * neandervölgyinél régibb 200 ezer éves tautaveli koponyát. Ismer­teti magyar kutatók „élvehervasz- tásos” eljárását, amellyel a zöld­ségekben nagt' mennyiségben halmozható íei a fehérjéket fel­építő. szabad aminosav Hírül ad­ja a lap a koordinátarendszerek most születőben levő, új művésze­tet, leírja az univerzit nevű űj magyar építőanyagot, s látványos képeket közöl kockatókásokról, ,bariang”-otthonnkről. Sok-sok hír. információ. Delta-lexikon. " száznál több — javarészt színes — kép teszi teljessé a lap meg­jelent karácsonyi számát. Mit is válaszoljak?,. ben. Ugyanis hangszóró köz­vetítette az úttörőszobában el­hangzottakat valamennyi osz­tályba így az egész iskola figyelemmel kísérhette, mit is tudnak azok a gyerekek, akik az asztalok mellett a többieket is képviselik. A vetélkedő témája: Salgó­tarján. A megyeszékhely is­meretéből „vizsgáztak” tegnap délelőtt az ötödikesek, hato­dikosok, hetedikecek — na és természetesen a nyolcadiko­sok. Salgótarján várossá nyil­vánítása 50. évfordulója je­gyében hangzott el minden mondat. — Figyelem, figyelem! Ve­télkedőnk megkezdődött — mondta a mikrofonba Ujlaky Fényképezte Kulcsár József még jobban megszeretni, ha sok mindent tudunk róla. Ezért mindannyiótoknak jó válaszokat kívánok, és ennek mi, a zsűri fogunk legjobban örülni. Az asztalokra közben üdítő ital került. Pontosan úgy, ahogy az igazi, nagy versenye­ken. Kugel tanárnéni az ötö­dikeseknek adja először a szót. Egymásután peregnek a kérdések: — Mikor nyerte el Salgó­tarján a városi rangot? Hogy hívják a megyeszékhely test­vérvárosát? ... Sorold fel Sal­gótarján öt nagyüzemét... Ki­ről nevezték el a megyei kór­házat .. Mit jelent a „Salgó” szó?... 6 NOGRÁD - 197]. december 22., szerda A Prizma 13 csoport 'kiállítása, amelyen főként gyermekek részé­re készült tárgyak szerepelnek, a Műcsarnok \ Kamaraterme után Balassagyarmaton, a Horváth Endre Galériában áll az érdek­lődés középpontjában. Mint hírül adtuk, a több mint tíz iparmű­vész, keramikus, belsőépítész. tex­tiltervező megyénk mó-sodik vá­rosában a szó szoros értelmében izgalmat keltő tárlatot rendezett. Tegyük hozzá: az izgalom indo­kolt. Mi indokolja? Azt csak mellé­kesen jegyezzük meg, hogy az effajta Iparművészeti társulások rendszerint igen rövid életűeknek szoktak bizonyulni. A Prizma 13 csoport pedig már több mint há­rom éve dolgozik és állít ki együtt, dolgozik közös művészi el­képzelések megoldásán. S Nagy Katalin művészet-szociológus sza­vai szerint: ,,A Képzőművészet- szociológiai kutatások során oly­kor találkozunk azzal a jelenség­gel, hogy emberek, akik elzár­kóznak a kortárs festészet befo­gadásától, már kinyitódnak a korszerű belsőépítészeti, ötvös-, kerámia tárgyak és textil falképek elfogadása felé”. Miért fontos ez a megállapítás? Azért, mert fel­hívja a figyelmet egy igen lénye­ges dologra. Nevezetesen arra, hogy sok más dolgot megelőzve, az izlésfejlesztést sem lehet elég korán kezdeni, már a gyermek- játékoknál. S miután a művészi ízlés átrétegeződését radikálisan megteremteni nem lehet, fokoza­tosan u lakberendezés, a bútorok, a textíliák, a kerámiák vállalkoz­hatnak igen eredményesen „szö­vetségessé” az esztétikai normák emeléséért vivőit- küzdelemben. A Prizma 13 ebben az évben a zabó Lőrinc kiállítás után a leg­látogatottabb kiállítássá nőtte ki magát a Horváth Endre Galériá­ban, több mint ezren tekintették meg. Érdemes megjegyezni, hogy a jövő évre is színvonalas kiállí­tási programot készítetteks »ül! ,i... ■■ A* *!'• r •! ■ y 1 ,ii.hui>'

Next

/
Oldalképek
Tartalom