Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-03 / 285. szám

Hazaérkezett Péter János I ' ^ Zárszámadásra készülnek 1A Baiassi-stéle 1 S .» S ^ ViLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AI MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TÄNACS LAPM XXVil. ÉVF., 285. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. DECEMBER 3., PÉNTEK Világos útmutatás M párt Központi. Bizottságának üléséről kiadott közl^­meny reális áttekintést ad hazánk álláspontjáról a leglényegesebb nemzetközi kérdésekben, így az európai béke és biztonság megszilárdításában. Az Indokínában folyó ag­resszióban, a közel-keleti helyzetben, A Központi Bizottság ülésének második napirendi pontjaként a párt vezető testü­leté áttekintette és összegezte a X. kongresszus határozatai­nak végrehajtásával kapcsolatban a gazdasági munka és ezen belül a népgazdaság 1971. évi fejlődését, s világos út­mutatással szolgált a teendőket illetően. Mind a nemzetközi kérdések, mind hazai gazdasági feladataink áttekintése a Központi Bizottság útmutatása nyomán elősegíti, hogy vilá­gosabban lássuk helyzetünket, valamint teendőinket. A gazdasági fejlődés egészéről, a Központi Bizottság az elért eredmények alapján joggal állapíthatta meg, hogy foko­zatosan valóra válnak a X. kongresszus határozatában fog­laltak, s megvalósulnak az éves népgazdasági tervben meg­határozott feladatok is. Ugyanakkor a párt vezető testületé hangsúllyal mutatott rá, hogy a nemzeti jövedelem dinarni- kíus növekedése ellenére, a népgazdaság különböző területein már korábban is meglevő feszültségek csak lassan oldódnak fék Az előzetes számítások szerint a nemzeti jövedelem 1971- ben 7—8 százalékkal lesz nagyobb, mint volt a múlt esz­tendőben. A felhasználás azonban még ennél is gyorsabb ütemben növekedett és meghaladta a létrehozott nemzeti jövedelmet. A népgazdaság különböző területei közül az ipar alapvetően g meghatározott irányban fejlődött, s ami különösen pozitívum, hogy a termelés növekedése teljes egé­szében a termelékenység emelkedéséből származott. Ugyan­akkor az ipar néhány területén még ma sem kellő iramú a műszaki haladás, a termelésszervezés fejlődése, sőt, néhány iparág, így például az építőanyag-ipar, még a tervben meg­határozott feladatait sem teljesítette. Ugyancsak fennmarad­tak —, bizonyos tekintetben tovább növekedtek — a beruhá­zási piac feszültségei, s az említett, valamint ezeken túli gon­dok miatt, a Központi Bizottság szükségesnek tartja kellő in­tézkedések meghozatalát és végrehajtását. Gondjaink és teendőink között kétségtelenül a legfonto­sabb helyet a gazdasági munka hatékonyságának növelése, azaz a népgazdaság egyensúlyának megszilárdítása foglalja eh A Központi Bizottság eppen ezért szükségesnek tartja, hogy 1972-ben a beruházások összértéke ne haladja meg az 1971. évit, s ugyanakkor minden lehetséges módon meg kell gyorsítani a folyamatban levő beruházások befejezését • és üzembe helyezését. Az egyensúly megszilárdításának rendkí­vül fontos teendője az is, hogy folytatódjék a népgazdaság szerkezetének javítása, növekedjék a termelékenység, s mi­nél több gazdaságosan előállított, korszerű termék kerüljön forgalomba. Azaz: a gazdasági munka egésze jól szolgálja azt a politikai célkitűzést, hogy javuljon a lakosság életszín­vonala, tökéletesedjenek életkörülményei. Ebben az esztendőben egy új ötéves tervidőszak első szakaszának feladatait kellett, illetve kell végrehajtanunk, s nem vitás, hogy a kezdés nagy befolyást gyakorol a foly­tatásra, azaz a IV. ötéves terv egészének teljesítésére. Ami­kor tehát a párt Központi Bizottsága nagy alapossággal, és minden lényeges teendőt elemezve tekintette át gazdasági helyzetünket, egyben világos útmutatással szolgált arra is, hogy hol kell keresni a feszültségek forrásait, s azok foko­zatosan mi módon számolhatók fel. Éppen ezért nagy hiba lenne a Központi Bizottság állásfoglalását leszűkíteni, csu­pán gazdasági, műszaki, technikai teendőkre. A közlemény­ből is kitűnik, hogy a párt vezető testületé rendkívül nagy fontosságot tulajdonít a termelői kollektívák erejének, a szocialista munkaversenynek, a pártszervezetek, a kommu­nisták példamutatásának, i kezdeményezéseinek. Ott 'csefeked- nek tehát helyesen, ahol a Központi Bizottság üléséről ki­adott közlemény alapján nemcsak gazdasági helyzetüket te­kintik át, hanem számotvetnek azzal is, hogy milyen tarta­lékok rejlenek a dolgozók kezdeményező készségében, ál­dozatvállalásában. Jó néhány példa is bizonyítja, hogy az összefogás, az emberek véleményének, javaslatának kikérése, •nehéz helyzetek sorozatán segített át egy-egy gyárat, vállala­tot. Ma is szükség van erre, mert csakis a gazdasági, műsza­ki intézkedések,' valamint a politikai munka egysége teremt­het szilárd alapokat ahhoz, hogy a meglevő feszültségek fo­kozatosan enyhüljenek, s hogy az 1971-ben elért eredmények szilárd ■ alapoí'alkossanak a jövő évi terv kezdetéhez. múlt esztendő novemberében ülésezett a párt X. kongresszusa, tehát egy esztendő telt el azóta, a ta­pasztalatok azt mutatják —, amint ezt a Központi Bizott­ság üléséről kiadott közlemény is hangsúlyozza, hogy., a kongresszusi határozatban foglaltak helyesen - jelölték meg' népgazdaságunk és társadalmunk fejlődésének -irányát, s továbbra sincs szükség semmiféle alapvető módosításra. El­érkezett- azonban annak a/ ideje, hogy jóval nagyobb fi­gyelem és felelősség kísérje a részkérdések eldöntését és a részfeladatok végrehajtását. Ehhez szolgál útmutatással de­cember 1-én megtartott ülésének állásfoglalásával a Köz­ponti Bizottság. I A választások tapasztalatairól Ülésezett a KISZ új megyei végrehajtó bizottsága Tegnap első ízben tartott Salgótarjánban' ülést a KISZ újonnan választott, 11 tagú megyei végrehajtó bizottsága. Az új vb tagjainak először Skoda Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára tar­tott tájékoztatót a vb munká­járól, a bizottság tagjainak közvetlen . feladatairól. Ezt követően Mátrai József,, a KISZ megyei bizottságának titkára számolt be a végre­hajtó bizottságnak a választá­sok, az alapszervezeti taggyű­lések és a járási, Városi, me­gyei küldöttértekezletek ta­pasztalatairól. Megállapította, hogy a Kül­döttgyűlések jól sikerültek, elérték céljukat. A fiatalság körében megyeszerte nagy ak­tivitás bontakozott ki, az ifjú generáció élt a lehetőséggel. A KISZ Központi bizottsága által kibocsátott kongresszusi levél vitájára és a Szervezeti Szabályzat módosítását meg­előző beszélgetésekre ugyan­csak a nagy vitakészség volt a jellemző. A fiatalok, a KISZ tagjai számtalan javaslattal álltak elő, felelősséggel ke­zelték az ifjúsági mozgalom ügyét. A vitákon és a küldött- gyűléseken elhangzottak még hosszú időre meghatározzák az ifjúsági mozgalom tenniva­lóit, mintegy kiindulási ala­pul szolgálnak. Nem hallgatták el azonban a KISZ megyei végrehajtó bi­zottsági ülésén azt sem, hogy az ifjúságpolitikai határozat végrehajtását, a KISZ felada­tait illetően több konkrét ja­vaslatra számítottak. A vita több esetben elvi szinten ma­radt. A Minisztertanács ülésén szerepelt: A jövő évi terv — Ax általános jövedelemadó — A tsz-ek ipari tevékenysége A kormány ^Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta- nács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a kormány el­nöke tájékoztatást adott Sztan- ko Todorovnak, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének 1971. novem­ber 23—27. köaltt hazánkban tett hivatalos, baráti látoga­tásáról. Az őszinte, baráti lég­körben folytatott tárgyaláso­kon a magyar és a bolgár vezetők kölcsönösen tájékoz­tatták egymást országaik belső helyzetéről, értékelték a két ország kapcsolatainak helyzetét és azok fejlesztésé­nek lehetőségeit. Kifejezésre juttatták, hogy tovább széle­sítik a magyar—bolgár poli­tikai, gazdasági, tudományos, kulturális együttműködést, és kormányaik erőfeszítéseket tesznek a két , ország közötti !*ipcsoiatok fejlesztésére. A Minisztertanács a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette’ Felhívta az illetékes minisztereket és országos ha­táskörű szervek vezetőit, hogy a kétoldalú kapcsolatok konkrét kérdéseiben a szük­séges intézkedéseket tegyék meg. A Minisztertanács megvi­tatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének előter­jesztését a jövő évi népgaz­dasági tervről, és intézkedé­seket hozott az 1972. évi terv­ben foglaltak végrehajtására. A pénzügyminiszter előter­jesztette az 1972. évi állami költségvetés előirányzatait. A kormány megtárgyalta és el­fogadta a törvényjavaslatot, egyben úgy határozott, hogv azt az országgyűlés legköze­lebbi ülésszaka elé terjeszti. A pénzügyminiszter előter­jesztésére a kormány meg­tárgyalta az általános jöve­delemadóról és a szellemi te­vékenységet folytatók jöve­delemadójáról szóló jelentést. Az elfogadott jelentés nyomán hozott kormányrendeletek külön szabályozzák az önálló szellemi tevékenységből, vala­mint a kisioari. .magánkeres­kedői és egyéb tevékenységből származó jövedelmeket. A Magyar Nemzeti Bank elnökének előterjesztése alap­ján a kormány kiegészítette, illetve módosította a hitelpo­litikai irányelveket. A Nem­zeti Banknak a rendelkezésre álló hitelezési lehetőségeket továbbra- is a IV. ötéves terv alapvető fejlesztési célkitűzé­seivel összhangban keli fel­használnia, előnyt biztosítva az exportkapacitások növelésé­nek. a gyorsan megtérülő, va-. lamint az alacsonyabb építési igénnyel járó beruházásoknak. A jövőben a hitelnyújtáskor még következetesebben kell érvényesíteni a beruházások­kal szemben támasztott jöve­delmezőségi követelményeket. A vállalati készletek indoko­latlan növekedésének meg­akadályozása ^érdekében a gazdálkodó szervek — forgó­eszközeik tartós növekedése esetén — forgóalapjukat kö­telesek közvetlenül fejlesztési alapjukból kiegészíteni. A kormány megtárgyalta a gazdaságosabb termelési szér­(Folytatás a 2. oldalon) Javultak a béke esélyei Európában A varsói külügyminiszteri értekezlet közleménye A Varsói Szerződés tagálla­mai külüg-i/minisztereinek ta­nácskozásáról a következő közleményt adták ki: 1971. november 30-án és december 1-én Varsóban ta­nácskozást tartottak a Varsói Szerződés tagállamainak kül­ügyminiszterei. A tanácskozá­son részt vett a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztár­saság, a Román Szocialista Köztársaságé és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének külügyminisztere. A miniszterek megvizsgál­ták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ösz- szehívása előkészítésének kér­dését. Megelégedéssel állapították meg, hogy az utóbbi időben további kedvező fejlődés tör­tént az európai politikai hely­zet javulása irányában. Ezt az jellemzi, hogy gyakoribbá váltak a kapcsolatok, tovább csökkent a feszültség, s a kü­lönböző politikai és társadal­mi rendszerű európai államok közötti kapcsolatokban erősö­dött az együttműködés és a bizalom. Ez a fejlődés a je­len értekezleten résztvevő or­szágok, valamint sok más ál­lam erőfeszítéseinek és konst­ruktív hozzájárulásának ered­ménye. E tekintetben újabb mérföldkövet jelent a Nyugat- Beriinre vonatkozó négyhatal­mi egyezmény aláírása, a Szovjetunió és Franciaország közötti politikai együttműkö­dés elmélyítése, a szocialista és más európai államok közöt­ti kétoldalú érintkezések ki- terjesztése. A Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsé­ge és a Német Szövetségi Köz­társaság, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság, vala­mint a Lengyel Népköztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság között 1970-ben aláírt szerződések máris elő­segítik ezen államok között a politikai légkör javulását és előnyösen hatnak az európai ügyek alakulására. Az érintett államok kormányai folytatják az előkészületeket e szerződé­sek ratifikálására. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság kormányai között véleménycsere folyik a két or­szág kapcsolatainak rendezé­séről. Ennek előfeltétele, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság elismerje a müncheni szer­ződés kezdettől való érvényte­(Folytatás a 2. oldalon) , Jelentés a vasútról és közútakról A „íőoróba" u cm. — Késnek a szereivénvek — Keszen’éü brigád a vasúton — Az au ó buszok menetreiidsze;űen közlekednek Az idén eddig jóindulatú hozzánk a tél. Mostanig in­kább csak egy kis ízelítőt adott szélből, fagyból és hó­esésből, hogy ahol elfeledkez­tek volna a téli felkészülésről, még idejében főpróbát tart­hassanak és az ' esetleges „gyenge pontokat” megerősít­hessék. Átmenetileg megeny­hült az idő, ami kedvez a Közúti Igazgatóságnak, a va­súti és a közúti közlekedésnek, decemberben azonban már bármelyik napon számítani le­het arra, hogy beköszönt az igazi, tartós zimankó. A vasúti közlekedés jelen­legi helyzetéről és a téli fel- készültségéről Újvári Ferenc- től, a salgótarjáni pályaudvar állomásfőnökétől kértünk tá­jékoztatást. Más forrásból annyit tudunk, hogy a nem­zetközi szerelvények néha m^r a határra órás késéssel érkez­nek. Mi a helyzet Salgótarján térségében ? A személyvonatok * kisebb késésekkel közlekednek. Nagy gondot fordít a MÁV arra, hogy a - csatlakozások zavarta­lanok legyenek. A vonatok, a várótermek fűtésére eddig nem érkezett panasz. A vilá­gítás hiánya már gyakrabban okoz bosszúságot. »Erről az ál­lomásfőnökség időről időre je­lentést tesz, de javulás alig tapasztalható. Ennek egyik oka, hogy a személyvonatok többsége ingázó szerelvény, csaknem állandóan úton van, ami nehezíti a vasutasok mun­káját. A teherszállításban valami­vel nagyobbak a késések. A vagon pillanatnyilag „sláger” a vasúti közlekedésben, év vé­ge lévén erősítenek az üze­mek, a gazdálkodó szervek, egymást érik a szállítmányok Salgótarján naponta 250—300 vagon teherárut fogad és ugyanennyit indít útnak. Eh­hez jönnek még az átmenő szerelvények. A megnöveke­dett igényeknek a vasút nem (Folytatás a 2, oldalon) Bella Gyuláné és Varga József, a KPM Közúti Igazgatósá­gán szolgálati naplóba jegyzi az időjárás legfontosabb jel­lemzőit, eseményeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom