Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-21 / 300. szám

Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja

fFjlt/MM* 1? I "»MaJról)

sara — ennél valamivel jobban. A mezőgazdaságból szór. mazó jövedelmek a2 idén is meghaladják a tervezeitet.

— A lakosság összes pénzbevétele az előző évinél kereken 10 százalékkal több; hasonló ütemben eme'ksdik a belkereskedelmi forgalom is. A fogyasztói árak — a lakosság teljes fogyasztására jellemző statisztikai megfigvelés rendszerében — 2 százalékkal emelkednek.

— A lakáséoítés mérlege többlettel zárul: az év végéig várhatóan 73—74 ezer lakást adnák át, ez több mint 2 ezerrel haladja meg a tervezettet.

A fejlődés árnyoldalai

— A viszonylag gyors ütemű gazdasági fejlődés és a kedvezően alakuló életszínvonal árnyoldala, hogy a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél jobban növekedett. A hiányt behozatali többletből kellett fedeznünk.

—Ha ezekből a szempontokból vizsgáljuk idei költség- vetésünket, kitűnik, hogy ezúttal is a tervezettnél jóval többet fordítottunk beruházásokra. Az ezekre fordított ösz- szeg a szocialista szektorban várhatóan csaknem 20 százalékkal haladja meg a tavalyit és eléri a 106 milliárd forintot.

— A nemzeti jövedelem ter- vézettnél gyorsabb' növekedésével az 1971. évi állami költségvetés bevételei, de a kiadási is várhatóan magasabbak lesznek az előirányzottnál

Az idei tapasztalatok alapján jogos feltenni azt a kérdést, miként vélekedjünk gazdasági fejlődésünk üteméről? A gyors ütem — rövid távon — kedvezőnek tűnhet, hiszen magasabb termelést, nagyobb jövedelmet és fogyasztást eredményezett. Hosszabb távra, toki nve azonban —. és ez a lényeg — a túl gyors ütem kedvezőtlen lehet, ha emiatt csökken a beruházások hatékonysága; ha a feszítetten nagy kereslet nem kényszeríti eléggé a vállalatokat a termelési szerkezet változtatására, s végeredményben importtöbbletet okoz. Amennyiben ez erősödő tendenciává válna, később lehetetlenné tenné az életszínvonal tervezett javítását. Éppen ezért kell ezekre a közgazdasági tényezőkre idejében felfigyelni és határozottan cselekedni.

Az egyensúly javí.ása

Faluvégi Lajos a továbbiakban a jövő évi feladatokat, az 1972-es költségvetés főbb előirányzatait taglalta. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti jövedelem 1972-ben várhatóan 5— 6 százalékkal emelkedik, ami megfelel a IV. ötéves terv átlagának.

— A lakosságtól származó bevételek megállapításánál jogos társadalmi igény, hogy a kiugróan magas jövedelműek az átlagosnál többel járuljanak hozzá a közös feladatokhoz. Hiba lenne azonban ezt a mércét egyszerűsítetten értelmezni: az adóztatásban határozottan^ megkülönböztetjük az átlagosat meghaladó jövedelmet azoktól a jövedelmektől. amelyek megszerzési módja és mértéke ellenkezik társadalmi normáinkkal.

Adórendszerünk a kisiparosok és a kiskereskedők esetében az eddiginél érzékenyebben reagál, maid a iövede- lemkülönbsegekre. de nem korlátozó jellegű, mert a lakosság szükségleteit kielégítő. hasznos tevékenységüket s‘;m most. sem a jövőben nem nélkülözhetjük. Ezt úgy értelmezzük, hogy a nagy jövedelmű kisiparosoknak és kiskereskedőknek több adót xell fizetniük. ugyanakkor mérséklődik a szerényebb jövedelmű. vagy lakossági szolgáltatásokat végző kisiparosok adóterhe.

Hasonló alapelvekre épül az önálló szellemi szabadfoglalkozásúak adózási rendszere.2 NÓGRÁD - 1971.

— Az ingatlanforgalomban emelkedik a különösen nagy- értékű ingatlanok után fizetendő illeték és néhány járadék jellegű jövedelem adóterhe.

— A költségvetés kiadásaiból 45 milliárd forintot irányoztunk elő felhalmozásra. A néneazdasági terv és az állami költségvetés kidolgozásakor széles körű vizsgálat kezdődött a beruházási egyensúly javítása érdekében. A vizsgálat tapasztalatai is jelzik : határozott intézkedések szükségesek ahhoz, hogv a beruházások összege 1972-ben megközelítően azonos legyen az idei várhatóval és a következő években közelítsünk a IV- ötéves tervben rögzített felhalmozási. fogyasztási

arányhoz.

Szűkítjük azoknak az állami nagvberuhá.zásoVnak a körét, amelyeknek indítását 1972- re tervezzük. Jövőre 5 nagyberuházást kezdünk el; ezek elsősorban a bauxitbányászat a villamosenergia-ipar, az építőanyag-ipar és a vegyipar fejlődését szolgálják. Két nagyberuházás későbbre halasztódik. egy pedig elmarad.

Változás az árakban

— Ismeretesek az éof főanyag-hiányból adódó nehézségeink. Néhány évvel elelőtt az építőanyag behozatala még egészen jelentéktelen volt, az idén közel 40 millió dollárért kellett építőanyagot importálnunk.

Az építőanyag-ipar termeién

sének ösztönzésére és fejlesztésének stabilizálására január elsején felemeljük egyes építőanyagok termelői és fogyasztói árát. A tégla- és cse- répfélék termelői árának átlagosan 32 százalékos növelése útján a gyártás jövedelmezőbbé válik és ez a következő években feltétlenül javítja az ellátás színvonalát. Hasonló céllal emeljük a beton- és vasbetontermékek, a tetőfedő, a cementkötésű falazóblokk és a parketta árát. A cementnél csak a termelői árat emeljük 10 százalékkal,* így igazodunk a termelési költségekhez és csökkentjük az importtal együttjáró terheket— Néhány változás lesz a fogyasztói árak körében- A sör keresletét az utóbbi években jelentős importtal elégíthettük ki, növekvő külföldi

járak mellett. Ezt is mérlegelvvé emeljük átlagosan 20 százalékkal a sör fogyasztói árát. Egyes külföldi eredetű szeszes italok fogyasztói árát ugyancsak növeljük. Ezek február 1-én lépnek életbe. Az év eleiével növeljük a személygépkocsi-gumiabroncs fo; gyásztól árát is. A kedvező áruellátási helyzet a mennyiségben, választékban egyaránt fejlett kínálat lehetővé teszi, hogy a mosószerek, szappanok és háztartási tisztítószerek árait január elsejétől 17—25 százalékkal csökkentsük. öszességében a piaci helyzet, valamint a központi árintézkedések hatására jövőre a fogyasztói árszint várhatóan 3 százalékkal nő, amit a jövő évi terv bér- és életszínvonal-politikában figyelembe vett.

Az elmúlt évben a tanácsok költségvetésének és fejlesztési alapjának szabályozórendszerét öt évre, azok pontos mértékeit pedig két évre meghatároztuk. Az idén végrehajtott béremelések és központi elhatározások miatt a tanácsok részére az ez évre eredetileg jóváhagyott állami támogatást 1.3 milliárd forinttal növelni kell. Az építőanyagok hatósági árának emelése miatt a lakásépítkezéseknél bekövetkező áriöbb- leteket — a tervben foglalt lakásszám és technológiai paramétereknek megfelelően — a központi költségvetés a tanácsosnak megtéríti. Ez — többek között — lehetővé teszi. hfVZV P7 plc'f'r’r.iTy »ÖVe* delműek lakásellátásában nagy szerepet »átsző bérlakásoknál és tanácsi értékesításű lakásoknál az építőipari áremelések miatt a lakosság terheit ne kelljen növelni. Az 1971. évben meghirdetett mértékű készpénz-előtörlesztés és értédecember 21., kedd

kesítési ár tehát érvényben marad, nem változik a lakásr építési hozzájárulás és a lakás-használatbavételi díj ösz- szege sem.

— Jövő évi terveink és Intézkedéseink előkészítésénél nemcsak az állam pénzügyi forrásait, hanem a vállalata« es szövetkezetek töved°’'v' *

járuljon hozzá a kedvezőbb pénzügyi egyensúly kialakításához.

E ölérben a jövedelmezőség

— Az iparvállalatok állandó

feladata mo6t a tartalékok fel- ■V') nevezeteden; a jövedelalapjait és kötelezettségeit is

igyekeztünk áttekinteni. A vállalatok és szövetkezetek jövedelme 12—13 százalékkal

emelkedik. A nyereségtöbbletnek csaknem a fele a termelés és a forgalom bővüléséből, jelentős hányadában a hatékonyság javulásából származik. Az adórendszer nem változik. így a vállalatok és szövetkezetek nyereségükből az 1972. évi gazdálkodás eredményeként 48 milliárd forintot fordíthatnak érdekeltségi alapjaik képzésére.

— Hitelpolitikánknak változatlanul legfontosabb feladata, hogy egyfelől mozgósítsa a pénzforrásokat, segítse elő a vállalatok szükségletekhez

igazodó, eltérő ütemű fejlődését, másfelől a hitelkibocsátás mértékének szabályozásával

mezőség javítása, elsősorban a költségszínvonal és a gyárt- mányszerktezet korszerűsítése.

— Nem nyugodhatunk bele abba sem, hogy néhány üzemben nem működtetik a gyakran külföldről beszerzett gépsorokat több műszakban vagy folyamatosan, s hogy a technológiai lehetőségekkel nem mindig párosul a munka szervezettsége. A továbbiakban a termékszerkezetről, és a bér- szabályozásokról szólott a miniszter.

Növekvő feladatok a külkereskedelem előtt

Tisztelt Országgyűlés!

A világnak csak néhány országában haladja meg az export

a nemzeti jövedelem 40 százalékát. Ezekben az országokban — amint nálunk is — rendkívül szoros a kapcsolat a gazdaságfejlődés, a külkereskedelem és a nemzetközi pénzügyi elszámolások között.

— Az egyenletes fejlődés feltétele, hogy a népgazdaság exportképessége évről évre javuljon, mert ez nagyban behatárolja az egész népgazdaság dinamikáját.

— A külkereskedelmi forgalom kedvező irányzatait 1972ben több intézkedéssel erősítjük. Az intézkedések egyfelől az Import tervezett keretek között tartását, másfelől és főként az export fokozott növelését célozzák.

— Ügy számítjuk,. hogy a tervezett Intézkedések együttes hatására a szocialista országokba irányuló kivitelt 13 —14 százalékkal, a behozatalt 6—7 százalékkal bővítjük 1972-ben. Külkereskedelmi kapcsolatainkban a Szovjetunió foglalja el az első helyet, forgalmunk több mint égyharmadát reprezentálva. Kedvezően fejlődnek gazdasági kapcsolataink a többi európai szocialista országgal. Nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeinknek teszünk eleget, amikor január elején életbe lépnek a fejlődő országoknak nyújtott kedvezményes vámtételek. A csökkenő vámteher a fejlődő országokkal folytatott gazdaságos forgalom bővítését segíti, a növekvő import pedig szélesebb teret nyit hazai termékeink exportjának,

— A tőkésországokban exportunk mintegy 13 százalékos emelkedését tervezzük, miközben az import növekedése 5—6 százalék körül alakul.

Növekvő

életszínvonal,

szociálpolitikai

intézkedések

Tisztelt Országgyűlés!

— Gazdasági fejlődésünk lehetővé teszi, hogy az életkörülmények jövőre is a IV. ötéves terv szerint javuljanak. A lakosság reáljövedelme várhatóan 5—6 százalékkal lesz magasabb az ez évinél, az egy keresőre jutó reálbér a terv szerint 2—3 százalékkal emelkedik. A megtakarítások aránya változatlan színvonalon lehet, jó áruellátás mellett

Folytatjuk a laVWpítési program végrehaj ását, 1972* ben 74 500 lakás épült, ebből 25 600 tanácsi kezelésben. Bővül a viz- és csatornahálózat a gázszolgáltatás, a táv fűtés

A továbbiakban a miniszter a kulturális és egészségügyi kiadásokról szólt.

— Szociálpolitikánk legfontosabb feladata most a több' gyerekes családok helyzetének könnyítése. Január elsejétől havi 100 forinttal emeljük a három- és több gyermekes családok gyermekenkénti családi pótlékát Családipótlék-rend- szerünk bővítését jelenti, hogy azonos kedvezmény illeti meg az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülőket is. Néhány további kedvezménybővítő változtatással — például a pótlék kiterjesztése az ipari tanulókra — így a költségvetés 900 millió forint többletterhet vállal.

— Az állam jövőre 12 százalékkal fordít többet nyugellátásra, amit részben az uj nyugdíjasok száma és részben a nyugdijak automatikus emelkedése indokol.

— A dolgozó nők társadalmi megbecsülése gazdasági intézkedésekben is kifejeződik. Ebben az évben növeltük a béreket olyan területeken — az egészségügyben, az oktatásban — ahol főleg nők dolgoznak. A könnyűiparban jövőre engedélyezett bérkorrekciók szintén hozzájárulnak a kereseti arányok javításához, A nőkre háruló nagy terheket könnyíti a gyermekintézmények hálózatának tervszerű bővítése, amit a vállalatok és a szövetkezetek anyagi hozzájárulása is elősegít.

— A gazdaság helyzetének megítélésében és a tennivalókra vonatkozó nézetekben

időnként lehetnek különbségek. A gazdálkodás feltételeitől, azok változásaitól függően — saját szempontjaikat figyelembe véve — másként közelíthetik meg a kérdéseket az irányi tó szervek, a vállalatok. szövetkezetek vagy a fogyasztók. De közös döntéseink után arra van szükség, hogy a cselekvés egységes legyen, mert csak ez szolgálhatja a további előrehaladást és a legfontosabb érdekeket; valamennyiünk érdekét.

A kormány nevében kérem Tisztelt Országgyűlést, hogy az 1972. évi állami költség- vetésről szóló törvényjavaslatot fogadja el — fejezte be expozéját a pénzügyminiszter.

Párdi Imre felszólalása

Ä tervhivatal elnöke felszólalása elején áttekintette az elmúlt időszak eredményeit, s egyebek közt aláhúzta, hogy r. gazdaságirányítás bevezetet új rendszere, a teljes kibontakozás útján haladva, kedvező hatást fejt ki gazdaságunkban. Elmondhatjuk, hogy gazdaságunk összességébe." egészséges alapokon áll, évről évre törésektől, váratlan for. dulatoktól mentesen fejlődik.

1971. az ötéves tervidőszak első éve volt, amelynek ered menyeivel — a teljesítménye: tekintetében — alapjában vé ve elégedettek lehetünk ...

Egészséges

fejlődés

Gazdasági életünknek kedvező vonása, hogy a lakosságot ellátó fogyasztói piac egyensúlya megfelelő, a 8—9 százalékos kiskereskedelmi volumennövekedés mellett is biztosítani tudtuk a kiegyensúlyozott áruellátást.

Gazdasági fejlődésünk pozitív vonásai közül különösen figyelemre méitó a munka termelékenységének növekedése, a termelés rugalmasabb alkalmazkodása a piaci igényekhez.

Nagy jelentőségű akcióként értékelte Párdi Imre, hogy ebben az évben a vállalatok, tanácsok, szövetkezetek kidolgozták középtávú terveiket. Hozzáfűzte: a kormány a közelmúltban megtárgyalta e tervek összesítésének tapasztalatait. Megállapította, hogy a

középtávra szóló tervek kidolgozása hasznosnak bizonyult: mind népgazdasági, mind a gazdálkodó egységek szintjén elérte célját.

Az 1972. évi terv és költség- vetés fő előirányzatai mutatják, hogy gazdaságunk növekedése a következő évben is biztosított.

Az első és legfontosabb feltételnek tekintjük: fokozatosan létrehozni a nemzeti jövedelem termelésének és elosztásának egyensúlyát.

Mivel 1970—1971-ben több milliárd forintot tett ki a nemzeti jövedelem mérlegének hiánya, az egyensúly helyreállításának módja alapos megfontolást igényel. Két lehetőség között választhatunk:

1. Egy, legfeljebb két év leforgása alatt létrehozzuk az egyensúlyt oly módon, hogy a beruházásokat az idei várható színvonal alá csökkentjük;

2. Megóvjuk életszínvonalpolitikánkat és a beruházási folyamatokat sem csökkentjük a már elért színvonal alá; a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének elérését, ötéves tervünk célkitűzéseinek megfelelően, néhány éves időszakra rányozzuk elő.

Az 1972. évi tervben a gazdasági fejlődés és az életszínvonal-politika folyamatosságának megőrzése érdekében az tóbbi megoldást választottuk. Ízért a terv a lakosság fogyasztásának növekedésében mntartja az eredeti célokat, eletszínvonal-politikánk folyamatosságát és a nemzeti jövedelem növekedésével csák- nem azonos ütemben, mintegy 5 százalékban irányozza elő a fogyasztási alap növekedését.

Atgondo’t

intézkedések

Az intézkedések kidolgozásánál és azok gyakorlati alkalmazásánál differenciáltan kell eljárni, ügyelve arra, hogy azok ne a pozitív folyamatok sérelme árán érvényesüljenek. Ezáltal is elő kell segíteni, hogy:

— A népgazdaság növekedési üteme a tervezettnek megfelelő legyen, vagyis a korábban beruházási piacra lekötött termelőerők az export növelése és a lakossági, felhasználás érdekében hasznosuljanak.

Az ipari termelés 5—6 százalékos növekedési ütemét, és a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos fejlődését reális célnak tartjuk, olyannak, amely a tervben foglalt egyensúlyi követelményekkel összhangban van.

A terv végrehajtásához számításba vett eszközöket vette sorra, jellemezte ezután Párdi Imre:

Majd így folytatta:

Szólni kívánok röviden a terv nemzetközi gazdasági kapcsolatáról. Az 1972. évi terv alapjában véve gazdálkodási terv, amelynek fő gazdaságpolitikai irányvonalát és nemzetközi gazdasági megalapozottságát a IV. ötéves tervről szóló törvény tartalmazza. Ez a nemzetközi megalapozás mindenekelőtt a KGST-orszá- gok közötti együttműködési megállapodások útján érvényesül, ami 1972-ben is biztosított.

Mérlegelve a tőlünk független' tényezők hatását, a tervben reálisnak tekintjük a tőkésországok piacaira történő árukivitel 13—14 százalékos növekedését, jóllehet az Idei évhez képest ez igen komoly feladat.

Az 1972. évi népgazdasági

terv és költségvetés megvalósításával jelentős lépést teszünk IV. ötéves tervünk sU keres végrehajtása útján.

4