Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-19 / 299. szám

I KjeIvmAveiA »»r»h Erős várunk: a költészet ' Ezerszer leírták már ko­runkról : felgyorsult élet­tempó, idegesség, zaklatott­ság, a megállás és elmélyedés lehetetlensége, szűkkeblű prakticizmus stb. Ilyen kö­rülmények között ki törődhet eléggé a nyelvi kifejezés ár­nyaltságával, hajlékonyságá­val, esztétikai hatásával? Sokszor elmondták már azt fe, hogy a modern technika vívmányai passzívvá, csak fo­gyasztóvá teszik a nagy tö­megeket. Különösen a szóra­kozás, s az információ-csere területen. Sorvad a műkedve­lő színjátszás, eltűnnek a nő. tafák, az önmagunk megvalósí­tó népdalok helyére a magnó és a lemez lépett, a testünk­re szabott esti szórakozások helyébe megjelent a televízió. Beszédünkben is hajlandók vagyunk készén elfogadni azo­kat a mindig-ugyanaz kifeje­zéseket, felszínen úszó szava­kat, amelyeket a sajtó, a hír­közlő szervek s a szórakozta­tó iparágak kínálnak. Az idő­járás változásairól egyre inkább a meteorológia sztere­otip fordulataival szólunk, a világ eseményeit a híradások kifejezéseivel adjuk egymás tudtára. A találkozókról mi is ügy számolunk be, hogy „baráti légkörben zajlottak le”, a megbeszéléseket „hasz. nosnak ítéljük meg”: az el­hunytat a mi intézményünk is „saját hatottjának tekinti”, s a temetésről a mi „mérték~ tartó köreink” szintén „később intézkednek”. Az ilyenfajta kifejezések tetszetőséle, készségesek, be­szédünknek „korszerű” lát­szatot kölcsönöznek, ugyan­akkor azonban elkényeimesí- tenek. leszoktatnak a szavak, fordulatok közötti válogatás­ról. Amilyen mértékben el­hatalmasodik beszédünkben a nyelvi szabvány, olyan mér­tékben személytel en ed ik el a .„szövegünk”, s szűkül a szó­kincsünk. « A nyelvi sorvadás, szókész­leti leszűkülés ellen a leg­erősebb mentsvár a költé­szet — legalábbis Michel Bú­tor, a francia „új regény” egyik kitűnősége szerint. Irodalom, fül és szem c. most megjelent tanulmányköteté­ben azt bizonygatja, hogy — ha valamikor — hát most valóban a költészetre kell fi­gyelnünk. „Költő az, aki tudatában van annak, hogy a nyelv — s vele együtt valamennyi em. béri dolog — veszélyben van. A mindennapos elfutó szava, kért senki sem kezeskedik, minden veszni indul, ha a szavak értelme elvész — a költő megkísérli visszaad" ni értelmüket”. A sokféle szerepből, ame­lyet csak. betölthet a költé­szet, korunkban — úgy lát­szik — a nyelvmentés kerül előtérbe Napjainkban „a köl­tészet elsősorban a szavak , jelentésének, s a beszéd őrzé. sének új biztosítéka”. De miért is fordulnak vá­rakozással a költészet felé azok, akik aggódnak a nyelv jövőjéért? A jó vers — akár nagy, akár aprócska élményt örökít meg — mindig rendkívüli pil­lanat eredménye. Ahhoz, hogy az élmény erejét, nagyságát vagy éppen mindennapiságát híven visszadhassa a költő, meg kell keresnie a legmeg­felelőbb szavakat, a legjobb kifejezéseket; a költőnek min­den egyes alkalommal, újra és újra meg kell küzdenie a nyelvvel, próbára kell tennie annak lehetőségeit. A jó vers nyelvi találatok eredménye — az utosó szóig. A költő nem elégedhet meg azzal, amit a nyelv egyszerűen felkínál, a nekivalót úgy kell kikény- szerítenie. S ez- a magatar­tás — ilyen, vagy olyan mértékben — mindnyájunk példája lehet. A jó versnek mindig van valami szakrális jellege. Az élményt végérvényesen elkü­löníti a mindennapok pillana­taitól. Őrzi az élményt, s az azt hordozó szavakat is. A költői szöveg véglegesíti a szavak jelentését, tartalmait. Forduljunk hát bizalommal a leölteszethez szavakért, ha úgy érezzük, bogy a saját szókincsünk már nem elég a világ dolgainak, eseményeinek — s az élményeink közlésére. Dr. Szabó Károly Tanulás, zene, tánc Év végi számadás ifjúsági klubokban A TV. Kiváló' ifjúsági klub­pályázat első évének végén tartunk. A pályázatot meghir­dető szervek megyei képvise­lőiből létrejött operatív bi­zottság. a megyei ifjúsági klubtanács értékeli a pályá­zatra benevezett klubok mun­káját. és odaítéli a megye te­rületére érvényes ,.1971. Ki­váló ifiúsági klubja” címeket A klubtanács tagjai ebben az időben sűrítik látogatásaikat a kluboknál, összehasonlítják a munkákat hogy az elbírálás minél igazságosabb legyen. Megyénkben iá az egységes értékelés érdekében, az or­szágos operatív bizottság által javasolt értékelési szemponto­kat vesszük figyelembe. Ságvári Endre klub A samoskőújfalyi művelő­dési házban már a kapuban élénk zeneszó fogadott, s ka­lauzolt további célunkig. Tá­gas. kivilágított terembe lép­tünk, ahol zenekar játszott (a mi fülünknek egy kicsit han­gosan). fiatalok táncoltak, be­szélgettek. Már elinduláskor tudtuk, hogy jól működő if­júsági klubot látogatunk meg, mégis kellemesen meglepőd­tünk. mert ennyi fiatalra nem számítottunk. Hosszú, szőke hajú, fiatal lány sietett elénk a házias­szony szívélyességével: a Ság- vári Endre ifjúsági klub veze­tője, Angyal Magdolna, ne­gyedéves szakközépiskolai ta­nuló, aki a KISZ-szprvezet megbízásából végzi munkáját. Kisebb szobába vezetett ben­nünket, ahol együtt találtuk a vezetőséget. A klub tagjai­val már megbeszélt, igényelt műsortervet most állítják idő­rendbe. Elmondják, hogy mindig módszeresen dolgoz­nak. igyekeznek színvonalas, sokoldalú rendezvényeket biz­tosítani, ami mindenki ígér nyeit kielégíti. Megkérdezzük: melv ese­tekre emlékeznek legszíveseb­ben. A Rozgonyi László ifjú­ságvédelmi előadó által tar­tott „Ifjúságvédelem, ifjúsági bűntettek” című előadás va­lamennyiünk szerint nagyon sikeres volt. Talán azért em­lékeznek erre legszívesebben, mert az a nyolcvan fiatal, aki jelen volt, mind nagyon aktí­van vett részt a beszélgetés­ben. Elsősorban az érdekelte őket, hogy mi az oka a fiatal­kori bűntettek elszaporodásá­nak, miképp lehetne azt meg­akadályozni, mi ebben a KISZ és az ifjúsági klub sze­repe? Az előadást filmvetítés követte. Az utóbbi rendezvények között ßzines, élményszerű irodalmi estek; vetélkedők, történelmi megemlékezések szerepelnek. A klubtagok sze­rint legnagyobb sikere mindig a zenés klubfoglalkozásoknak van ilyenkor, mint ma este is, á művelődési Ház zeneka­ra játszik. Legközelebbi ter­veinkben képzőművészeti elő­adás. ifjúságvédelmi ankét és vetélkedő szerepel. A klub 1970-ben alakult. A fiatalok minden csütörtökön találkoznak. A művelődési házban négy helyiség áll rendelkezésükre. A klub be­iratkozott tagjainak száma: kilencvenöt. Minden klubtag havonta öt forint tagsági dí­jat fizet, amit a klubigazol­ványon bélyegzővel igazol a vezetőség. A törzs gárda tagjai között szakmunkás, szakmun­kástanuló, középiskolás, se­gédmunkás. mezőgazdasági dolgozó található. A vezetősé­get úgy választották, hogy minden «réteg képviselve le­gyen tagjai között. Kohász KISZ-klub Megyénk klubjai közül ta­lán ez a klub dicsekedhet legiobban korával. A Kohász ifjúsági klub 1957 óta műkö­dik a salgótarjáni Kohász Művelődési ' Központban, a kohászati üzemek KISZ-bi- zottsága és a művelődési köz­pont irányításával, támogatá­sával. * - ­A jelenlegi tagság 1970. ok­tóbere óta dolgozik együtt. A klubvezető Könnyű József. 24 éves gépésztechnikus. A láto­gató nagyon szép környezet­ben. ízléses, új bútorzatú he­Á héten társaságban néztem meg a Televízió képernyőjén a Tizenkét dü­hös ember felújítását, amelynek egyik feltűnő, központi alakja egy látszólag szadista, gyermekgyűlölő, lélektelen fér­fi volt, aki utoljára mondta ki a „nem bűnös” szavakat. De előbb széttépte két imádott gyermeke fényképét,- alak nyilvánvalóan hűtlenek, hálátlanok le­hettek hozzá. A filmet követően, éppen a jelenet hatására élénk vita alakult ki a gyermeki háláról, illetve hálátlan­ságról, s valaki kategorikusan kijelen­tette, hogy a gyermeki hálátlanság ti­pikus kapitalista jelenség, a szocializ­musban ezt neA ismerjük. Többen is ellene vetették, hogy mennyi szomorú történetet lehet olvasni a szociális ott­honba küldött szülőkről, s a szerétéi­ről, háláról megfeledkezett, olykor lu­xusautóval közlekedő gyermekről. „De ezek már nem gyermekek, ha­nem felnőttek, akiket megrontott sok minden.” — érvelt megjegyzése védel­mében az előbb szóló — „Ezek még a kapitalizmusban születtek, s megéltek egy1 erkölcsromboló háborút is.” A többség más véleményen volt. Ügy ta­lálták, hogy a hála és hálátlanság nem világnézeti kategória, még akkor sem, ha a szocializmus keretei között na­gyobb lehetősége van a társadalmi igaz­ságszolgáltatásnak és jóvátételnek. S mindjárt: példák, történetek is elhang­zottak. Előbb egy négygyermekes öz­vegyről, ki havi 1200 forintos fizeté­séből kiiskolázta mind a négy lányát, olykor valóban vízen és kenyérhéjjon élt, s most révbe ért gyermekei erő­szakkal akarja^ bevitetni az idegosz­tályba, noha csak hálára és szeretetre lenne szüksége. Elhangzott egy másik történet is: most azt szeretném kicsit részletesebben, megközelítőleg úgy, ahogy elhangzott —, elmondani. ... Történt ugyanis, hogy a kis Ko­vács Berci (nevezzük így' a gyermeket) elvesztette az édesapját, egyedül ma­radt beteges édesanyjával. Berci nagy­bátyja azonban enyhítette ezt a ma­gányt, mert testvére (Berci édesapja) betegágyánál fogadalmat tett, hogv bármi történjék, ő sógornőjéről, de főleg Bercikéről, aki addig is a papa Vasárnapi jegyzet HÁLA kedvence volt, messzemenően gondos­kodni fog. S valóban, a temetés után nyomban felajánlotta szolgálatait. Volt egy kis megtakarított pénze, azt az öz­vegy rendelkezésére bocsátotta, a fiú­nak pedig megígérte, hogy naponta át­veszi vele a leckét. Ezt oly kedvesen, játékosan csinálta, hogy a kis Berci nemsokára az általános iskola legjobb tanulója lett A nagybácsi, akinek ugyancsak népes családot kellett eltartania művezetői fizetéséből, a felnövő Bercikéről is ha­sonló körültekintéssel, önzetlenséggel és bőkezűséggel gondoskodott, sokszor a saját édes gyermekei rovására, hivat­kozván a halálos ágynál tett fogadal­mára és Béreiké rendkívüli előmenete­lére. Szép ruhákat értékes tanszereket vett Bercikének, aki hálálkodó köszö- nömökkél és rokoni csókokkal fogadta a törődést. S középiskolai tanulmányait az iskola egyik legjobbjaként végezte, s eredményeihez nagyban hozzájárult hogy nagybátyja tanárokat szerződte-, ■tett melléje instruktornak. A félárva Berci, a gimnázium büsz­keségeként érettségizett le és jutalmul a nagybácsitól egy magnetofont ka­pott Berci, aki akkorra már nagy, mé­lák kamasszá cseperedett, felnőttként fogadkozott, hogy alig várja, amikor meghálálhatja nagybátyja nagyvonalú, jóindulatú támogatását, az őt körülve­vő szeretetet, s a hálából részt ígért édesanyjának is, aki kicsinyke özvegyi nyugdíjából még meg is tetézte a ro­koni támogatást. •A családi tanács úgy döntött, hogy Bercikének egyetemre kell jelentkeznie, mégpedig a műszakira, mivel a mate­matikához és fizikához különleges ér­zéket mutat Azonkívül a műszaki pá­lyákon nagy is a jövedelem, hiszen mikroszkóppal keresik a jó mérnököket. Béreiké pedig fogadkozott, hogy fizeté­sé Dől az utolsó fillérig mindent vísz- pzaszolgáltat majd azoknak, akik az ő tanulása, érvényesiflése érdekében a szájuktól vonták meg -esztendőkön át a falatot. Így került Pestre, a Műszaki Egyetemre, ahol a korábbiakhoz ha­sonlóan kitűnt szorgalmával és ráter­mettségével. Kitűnt azonban azzal is, hogy most már édesanyjával, és fő­ként nagybátyjával szemben mind újabb követelményeket támasztott, hangsúlyozván mindenkor, hogy a hála nem fog elmaradni. S megérte a család, hogy Bercikét a megye egyik legnagyobb gyára alkal­mazta mérnöknek, ahol két esztendő alatt a különböző sallangokkal nagyra nőtt a fizetése, olyannyira, hogy nagy­vonalú életmódot folytatott, de még így is tudott takarékba rakni. A harmadik esztendőben már a legmodernebb és legdrágább kocsira adta be igényét, s édesanyját elkezdte agitálni, hogy ad­ják el a házat, mert a kocsi kiváltá­sához egyébként kevés lesz a pénze. Az édesanya pedig vonuljon albérlet­be, vagy valamelyik otthonba. Ámde a beteges asszony mcte; már föllázadt: „Ebben a házban születtem, itt aka­rok meghalni.” Mire a fiú, talán hála­képpen, kijelentette: „Maga innen pusz­tulni fog!” S .talán már meg is teszi az első lépést, Jia meg nem érkezik a nagybácsi, aki nagyon szigorúan, csak annyit mond: „Hát ez a hála!” Mire a fiú: „Maga ne szóljon bele a mi dol­gunkba!” A nagybácsi pedig: „Jól van, édes fiam. De volt idő.- amikor a pén­zem még jó volt, te pedig azt ígérted, hogy mindent visszafizetsz.” A'fiú, vá­laszul, ökölbe szorított kézzel a nagy­bácsi arcába csapott és elrohant. Azóta á nagybácsi a tizenharmadik dühös ember. S neki már beszélhetnek a gyermeki háláról. Pedig vannak valóban hálás gyerme­kek. is. . ' lyiségekben talália a klubot. A fiatalok két helyiségben, televízió, magnetofon, lemez­játszó, biliárdasztal, asztali foci. rulett, társasjátékok mel­lett szórakoznak. Elmondják, hogy a klub 140 klubigazoivánnyal rendelkező tagot tárt számon. Ebben benne vannak az együttműkö­dő klubok tagjai is. Sokrétű, élénk .kapcsolatot tartanak fenn a város különböző KISZ- alapszerveivel, a Textilipari Vállalat, a kórház, az egész­ségügyi. szakiskola, valamint a piesoki gépgyár fiataljaival. Levelezőkapcsolatban állnak több ifjúsági klubbal. A vár ros különböző klubjaival úev tartják a kapcsolatot, hogy közös programot dolgoznak ki. ezeket együtt is valósítják meg. A klub kapcsolata á K1SZ- szervezettel a lehető legjobb. Programjaikban nagy helyet kapnak a különböző politikai rendezvények, találkozók. Választott vezetőség műkö­dik. A vezetőségi tagok szá­ma hat, s négytagú ügyeletes gárda segíti. A programokat együtt dolgozzák ki, figyelem­be- véve a tagság összetételét, képzettségét, érdeklődési kő­iét, lekötöttségét, s nem utolsó sorban igényeit. Cél­juk, hogy elősegítsék az üzem és a lakótelep fiatal­jainak művelődését, kulturált szórakozását. Ezt gazdag, vál­tozatos műsortervük bizonyít­ja is. TIT-előadások, útibe­számolók. vidám estek vált­ják egymást. Készültek a KISZ VIII. kongresszusára. A vitafórum a KISZ KB le­veléről címmel megtartott vitaestjükön kilenc pontból álló javaslatot állítottak őszt sze, s ezt el is jutatták a KISZ KB-hoz. Résztvettek ak A gép kérdez, a játékos válaszol című • televíziós ve­télkedőn. Sajnos, versenyzőik nem kerültek képernyő elé, de ez nem kisebbíti érdemei­ket. A pásztói fiatalok A pásztói Lovász József Művelődési Központban jó­kedvű fiatalok szórakoznak. Ki magnózik. ki lemezeket hallgat, ki pedig újságban, lexikonban lapozgat. Nem zavarják egymást, hiszen két klubhelyiségük van. Az egyik­ben hangosan szórakozhatnak, a másik az úgynevezett olva­só. Itt nézhetik -a tévét is. A klubszobák esztétikussal be­rendezettek. Dohányzóaszta­lok. fekete bőrfotelok, ülőkék, virágok, a falon festmények, így érthető, ha jól érzik itt magukat a fiatalok, szeretnek idejárni. A klub vezetője: Ficsőr Ágnes, szakképzett népműve­lő.‘Tőle megtudjuk, hoev je­lenleg 35 tagja van a klub­nak. szakmunkástanulók, szakmunkások, 1 középiskolá­sok. \ értelmiségiek. Ilyen he­terogén összetételű közösség igényeinek kielégítése elég ne­héz feladat. Ebben a munkában Segít a négytagú választott ve­zetői: Az igényeket össze­gyűjt; '.ték, részletesen megbe­szélték a tagsággal, így sike­rült tartalmában és színvona­lában értékes munkatervet és programtervet összeállítaniuk. Az éves tervben kötött- és kötetlen, programok váltakoz­nak. A klubtagod? nagyot) elégedettek a foglalkozások­kal. Az ifjúsági klubon belül megalakították a színházbarát kört. Tollaslabdapályát 'készí­tettek. kézilabdacsapatot ala­kítottak. Kedves családi ünne­peket, névnapokat rendeznek. Ismeretterjesztő előadásokat hallgatnak, irodalmi esteken vesznek részt. A klubvezető a kötött foglalkozásokhoz rész­letes forgatókönyvet készít. Ezt minden klubnak követen-. dó példaként javasoljuk. Mikor megkérdeztük, bog'- miben is látják a klub fő vonz­erejét, nagvon figyelernremél- tóan fogalmazták meg vála­szukat. Legnagyobb értéknek azt a kötetlen művelődési le­hetőséget tartják, ami alkal­mat ad szabad idejük kultú­rált eltöltéséhez. Ez a közös­ség meg is ragad minden al­kalmat a művelődésre, de a szórakozásra is. Munkájuk­ról, évközi tevékenységükről szép, ötletes és gondosan ve­zetett naplójuk iS tanúskodik. A tárpa« táncklub i • Ez a balassagyarmati klub az eddigiektől bizonyos mér­tékig eltér. Speciális jellegű. Aránylag kevés tagja van: hét fiú, hét lány. de ők lel­kesen dolgoznak. A társastánc terén elért sikereiket több ok­levél bizonyítja, ezenkívül együttesein művelődnek, szó­rakoznak. Minden héten., ked­den és csütörtökön próbálnak, szombaton és vasárnap művé­szettörténeti előadásokat hall­gatnak. filmvetítéseket láto­gatnak, közös szellemi- és ügyességi játékokat űznek. Az ilyen szórakoztató foglal­kozásaikon szívesen fogadnak külső látogatót is. A klub 1!}tűkben alakult. Vezetője Bánáti Béla táncpe­dagógus. Munkaterv szerint dolgoznak, ezt a tagság állí­totta össze. Négytagú válasz­tott vezetőségük van. Fő cél­juk, a társastánc népszerűsí­tésén kívül, a tagság általános műveltségének emelése. En­nek érdekében illemtani, tánc­történeti, művészettörténeti, egészségügyi, bel- és külpoli­tikai előadásokat hallgatnak. Közösen járnak moziba, színházba, kirándulni. Élmé­nyeikről fényképekkel illuszt­rált naplójuk számol be. A klub tagjait naivon szo­ros baráti szálak tartják ösz- sze. A klubvezetőt szeretik, szakmai tudását, emberi tu­lajdonságait becsülik. Egyön­tetűen dicsérik, mert ismeri problémáikat, érdeklődési kö­rüket. javaslataikat mindig figyelembe veszi. Mindnyájan jól érzik magukat a klubban. Itt senki sem érzi magát fö­löslegesnek. Problémájuk, hogy munká­jukról keveset tud a KISZ. Számomtartják őket. de csak addig, hogy léteznek. Életük­ről keveset tudnak a fiatalok, s ezzel magvarázzák kicsiny létszámukat. Ezen a helyzeten nekik is javítani kell. mert ha ők is többet mutatnak meg magukból, a város is jobban 'tudomást vesz róluk. További sikereket és na­gyobb nyilvánosságot kívá­nunk valamennyi ifjúsági klubnak! Szoboszlai Béláné ZELK ZOLTÁN: Hogy mondjam el ? Amikor árnyam visszafordult, mert miért is jönne velem tovább, amikor iszonyú robajjal lehullt egy dérszilánk, amikor hátranézve láttam az ág hegyén fölnyársalt árnyam s Irén didergő ablakát — hogy mondjam el hólepte szájjal azt a hólepte éjszakát? f — 1 " 11 ■— ■ ■ ­.......... - -------------------- -----------­N ÓGRÁD - 1971. december 19., vasárnap 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom