Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-18 / 298. szám

Mi a kötőanyag? Megszívlelendő tanulságok Napjaink ifjúsága Hatékonyabban December nemcsak az év végi számvetés, hanem egy­ben a felkészülés időszaka is. Fontos, hogy amikor a jövő évi terveket már rész­leteire bontják, az idei ta­pasztalatokat is hasznosít­sák. A jó vezető számol a tartalékokkal is, amelyek többé-kevésbé mindenütt megvannak. Ezek között ta­lán az egyik legnagyobb tartalékot a helyes létszám- gazdálkodás, a jó üzem- és munkaszervezés jelenti. Általában még ma is a legtöbbször azt lehet hallani, hogy iétszámhiány van. Két­ségtelen, egy sor olyan he­lyen, ahol új üzem épült, bővültek a termelés feltéte­lei, nehéz elegendő munkás­kezet biztosítani. Bár szük­séges lenne, de tömeges jelentkezésekre még ezek­nél az üzemeknél sem szá­míthatnak. Másutt viszont a kényszerhelyzet is arra ösz­tönözte a vezetőket, hogy más úton, a feltételek javí­tásával, a munka jobb meg­szervezésével, jehát a haté­konyság fokozásával oldják meg a gondokat. Erre is több példát lehetne felsorol­ni az idei ’tapasztalatokból. A nógrádi szénbányák: magybátonyi gépüzemében például az idén átlagosan 100 munkással kevesebb dolgozott mint amennyire terveztek. Az üzem éves termelési értéktervét ennék ellenére 11 hónap alatt tel­jesítették. Az eredmény for­rósa a hatékonyság fokozása volt Az évi munka elemzé­sekor az üzem vezetői — a »iker ellenére — úgy véle­kednek, hogy még mindig van tartalék a jövőre, ha egy sor gondot megoldanak. AZ idei hibákból leszűrték a tanulságot, azérc tudtak ilyen véleményt összegezni. A termelés programozásá­ban, az anyag . időre való biztosításában, a munka he­lyes, célszerű szervezésében, a technológiai sorrend ki­alakításában van még igen sok tartalék. Sok még az olyan veszteségidő, amit a termelés érdekeben meg kellene menteni. Sokszor pangás van, máskor viszont a rohammunka éppen azt bizonyítja, hogy több az erő, a tehetség mint amennyit hasznosítanak. A szervezett és egyenletes ütem a terme­lés fokozását elősegíti anél­kül, hogy a munkás fárad­tabb lenne. Sajnos, még az idén is sokszor volt roham­munka, főleg amikor szorí­tott a határidő, vagy a fejük felett lebegett a kötbérve­szély. Nemcsak olyankor Síeli erre gondolni, hanem már most, a tervezes, az elő­készítés időszakában is, amikor a feltételek megte­remtésén dolgoznak. Lehet kevesebb emberrel is többet és jobban termelni, amit nemcsak a már emlí­tett nagybátonyi példa bizo­nyít. Hasonló példát lehet találni a FÜTŐBER-nél, a szorospataki bányánál és másutt is. Nemcsak a nagy beruházásokkal, hanem a pénzbe sem kerülő munka­szervezéssel is lehet mun­kaerőt megtakarítani, men­tesíteni, és máshol hasznos tevékenységre állítani. Sok még az olyan beosztás, mun­kahely, ami névleges, ami vajmi kevés konkrét mun­kát követel. Nem árt a ter­vezés során azt is számba venni és átszervezéssel vál» toztatni rajta. Ma már ugyanis nem a mindenáron való foglalkoztatás a megol­dandó feladat, hanem in­kább az, hogy mindenki ké­pességeinek megfelelően, lehetőleg a legtöbbet adja. Hatékonyabbá tenni mun­kánkat, ez egész társadal­munk fejlődési ütemének az alapja. Ennek a lehetősége pedig mindenütt jobban adott mint ahogy élnek ve­le. B. J. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓQRÁD fll MSZMP NÓGRÁD M E GYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEÚYEI TAN ÁCS LAPJA XXVII. ÉVF., 298. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1971. DECEMBER 18., SZOMBAT Gondoskodás az emberekről Xyugdijastaldtkoxo a tűxhelygyárban Támogatás a nagy családos és ax egyedülálló dolgosoknak nék öt, ötnek hat és egy dol­Bensőséges hangulatú ese­mény színhelye volt tegnap este a Zománcipari Művek salgótarjáni gyáregysége. Ha­gyománnyá vált az utóbbi években, hogy a gyár gazda­sági és társadalmi vezetői meghívják nyugdíjasaikat az üzembe, ahol találkozhatnak régi munkatársaikkal, megis­merkedhetnek régi munkahe­lyük gondjaival és örömeivel. Ezúttal százharminc idős nyugdíjast látott vendégül az üzem, olyan korábbi dolgozó­kat, akik húsz, harminc, negyven évet dolgoztak a gyárban, amelynek jóformán már a születésénél is ott vol­tak néhányan, s még többen a felszabadulás utáni újjászü­letésénél. Az utóbbi években lezajlott rekonstrukció során felépült üj, korszerű étkezdé­ben Dianovszki Gyula igazga­tó adott rövid tájékoztatást a gyár jelenlegi helyzetéről, az utóbbi egy évben elért fejlő­désről és eredményekről. Az idős embereket a Csiz­madia úti általános iskola ta­nulói versekkel köszöntötték. A tűzhelygyári fiatalok, KISZ- esek erre az alkalomra ünne­pi műsort állítottak össze, ez­zel kedveskedtek a vendégek­nek. Ott voltak a találkozón a gyár gazdasági és társadalmi vezetői, s baráti beszélgetés közben megosztották gondjai­kat, és örömeiket a nyugdíja­sokkal. Az ünnepi vacsora után zeneszó mellett emlékez­tek a régi napokra, az együtt töltött évekre és a közös él­ményekre. De nemcsak a nyugdíjasok­kal igyekszik törődni a gyár, hanem, jelenlegi dolgozóival is, a nehéz körülményeik között élő nagy családosokkal és az egyedülállókkal. A szakszerve­zet legutóbb megvizsgálta helyzetüket és életkörülmé­nyeiket. A gyári kollektívá­ban hatvanhét dolgozónak három, harmincnak négy, tíz­gozónak hét gyermeke van. Az egyedülálló egygyermekesek hetvenketten vannak, köztük kilenc a férfi. Két gyermeket huszonhárom dolgozó nevel egyedül. Ezeknek a családoknak kér­niük sem. kellett, hogy segítsé­get kapjanak a gyártól. Bár az anyagi lehetőségek eléggé korlátozottak, az év közben mégis már több mint hétezer fo­rintot osztottak síét közöttük. Nemrégen azokat részesítették támogatásban, akik eddig nem kaptak szociális, vagy szak- szervezeti segélyt. A kifizetett segélyek összege meghaladta a kilencezer forintot. A pár száz forint ugyan nem nagy összeg, de mindig jól jön ott — külö­nösen év végje táján, Mikulás és karácsony előtt —, ahol mind,en fillérre nagyon nagy szükség van. Egy sofrat ígérő kezdeményezés Együttműködési programok az úttörőkért Az Újpesti Gyapjúszövőgyár kihelyezett szövő-előkészítő részlege a Kétbodonyi Egyetértés Termelőszövetkezet volt istállójában működik február óta. A neonfényes, átépített épületben 63 fő dolgozik három műszakban, öt cérnázó és hat kereszt orsós«'» gépen. Január elsejével bővül az üzem, 80 főre emelik a létszámot és Budapestről újabb gépeket hoznak. Ez évben februártól a keresztorsóző gépeken 458 tonna, a cérnázó gépeken pedig 214 tonna árut készítettek elő szövésre. Koppány György felvétele Horn Dezső miniszterhelyettes Salgótarjánban Tegnap délelőtt kétnapos lá­Küzéptávű együttműködési tervet készített a megyei út­törőelnökség a Megyei József Attila Művelődési Központtal, a megyei Balassi Bálint könyvtárral és a megyei mú­zeumok igazgatóságával. A három együttműködési prog­ramot tárgyalta tegnap dél­előtt a megyei úttörőelnök­ség a Salgótarjánban megtar­tott ülésén. Az együttműködési terv alapján a megyei művelődési központ szorgalmazza, hogy a megyében kialakuló nagy mű­vészeti rendezvényekbe az eddi­gieknél jobban bekapcsolódja­nak az úttörőcsapatok. A me­gyei úttörőelnökség és a mű­velődési központ lehetővé te­szi, hogy a hetedik-nyolcadik osztályos úttörők részt vegye­nek az ifjúsági színházi bér­letakció előadásain. Az úttö­rőelnökség — a színházbérlet­hez hasonlóan — népszerűsíti az úttörők körében a művelő­dési központ által biztosított ifjúsági hangversenybérlete- ket. Közösen törekednek arra, hogy minél több úttörő is­merkedjék meg színházi és zenei kultúránkkal. A művelődési központ tár­latvezetéseket szervez a kiál­lításokon az úttörők részére. A két szerv közösen a tava­szi, nyári és téli szünetekben gyermekfoglalkozásokat ren­dez a lakóterületi úttörőmun­ka fellendítése érdekében. A megyei múzeumok igaz. gatósága vállalta, hogy mód­szertani segítséget nyújt az úttörőcsapatok történeti, va­lamint helytörténeti anyagai­nak feldolgozásához. A salgó­tarjáni és a balassagyarmati úttörőház .szakemberekkel se­gíti a kutatómunkát. Az úttörőgyűjtemény telje, sebbé tétele érdekében az úttörőelnökség és a múzeu­mok igazgatósága közösen törekedik a tárgyi emlékek gyarapítására. A történeti do­kumentumokon kívül össze­gyűjtik az úttörőszakkörök legszebb munkáit. Továbbá szorgalmazza a két szerv, hogy az úttörőcsapatok vál­laljanak védnökséget az cm. lékmúzeuraok fölött. Az úttörőcsapatok és a könyvtárosok közösen szerve, zik meg a 14 éves kort be­töltött tanulók „átvezetését” a felnőttkönyvtárakba. Az Olvasó népért mozgalom ke­retében az úttörőcsapatok részt vesznek a könyvtárak olvasótoborozó munkájában; Pénteken délelőtt a KISZÖV salgótarjáni székha­zában áz ipari szövetkezetek­ben dolgozó szocialista bri­gád vezetők és^ a szövetkezeti bizottságok elnökeinek rész­vételével tartottak tanácsko­zást. Szalai Gáspár, a KISZÖV slnöke értékelte vitaindítójá­ban az OKISZ-kongresszus tiszteletére, a Karancsvölgyi Építő Ktsz dolgozóinak felhí­vására kialakult versenyt, a szocialista brigádmozgalom helyzetét és szólt a jövő évi feladatokról is. A szövetkezeti iparban a szocialista brigádmozgalom ké­sőbb alakult ki, mint más ipa­a könyvtárak rendszeresen vizsgálják a gyermekek igé­nyeit a könyvtári szolgáltatá­sokkal és az irodalommal kap­csolatban. Ugyancsak a könyv­tárak feladata, hogy a gyer­mekek irodalmi ízlésének fej­lesztése, a tanulmányi és az úttörő kulturális munkához szükséges művek felhasználá­sa érdekében rendszeres irodalomajánló tevékenységet végezzenek, ajánló bibliográ­fiákat készítsenek, kiállításo­kat rendezzenek A megyei Balassi Bálint könyv­tár a könyvtárhálózat fej­lesztése során biztosítja a vá­rosi, a nagyközségi és a kör­zeti könyvtárakban a külön gyermekszo’gáltatások meg­szervezését. rl üzemekben. Ebből Is fakad; még igen sokat kell tenni azért, hogy megfelelő szintet érjen el. A felajánlásoknál a formalitások elkerülésével több konkrét feladatot kellene meghatározni. Az ígéretek tel­jesítéséhez biztosítani kellene a megfelelő feltételeket. A felszólalók közül többen a rendszeres értékelést szor­galmazták. Javítsák a brigá­dok erkölcsi és anyagi megbe­csülését is az elért eredmé­nyek arányában. Jogos az az igény is, hogy a szövetkezetek vezetői mellett a szövetkezeti bizottságok vál­togatásra Salgótarjánba érke­zett Horn Dezső, közlekedés- és postaügyi miniszterhelyet­tes és több felelős munkatár­sa. Megyénk vendégeit dél­előtt a megyei pártbizottság székházában Szoó Béla, a me­gyei pártbizottság titkára fo­gadta. s elvtársi, baráti be­szélgetést folytattak. A miniszterhelyettes és tanácskoztak járnák a szocialista brigádmoz­galom gazdájává. Segítsék elő a fejlődést úgy is, hogy a jö­vőben mindenütt legyen a bri­gádoknak szakmai, politikai patronálójuk, csakúgy mint az ipar más területén. A szövetkezeti szocialista brigádok általában élen járnak a termelésben, de erősíteniük kell a mozgalom hármas jel­szavának érvényre juttatását. A mozgalom szélesebb körű elterjesztésével párhuzamosan meg kell teremteni mindenütt a termelés mellett a művelő­désre, a szocialista embertípus kialakítására szóló felajánló sok teljesítésének feltételeit is. munkatársai ezután a. megyei’ tanácsra látogattak, . ahol Gé- czi János, a megyei tanácsel­nöke, országgyűlési képviselő' fogadta a vendégeket. A me-’ gyei tanácson munkaértekez-, leire is sor került, ahol köl- csönösen egyeztették a jövő évi feladatokat, megbeszélték’ az 1972. évi közlekedési, hír­közlési tennivalókat. A fela­datokat szakáganként elemez­ték, így a vasútra, a közútra, a postára, a Volán 2-es számú Vállalatának tevékenységére,- és a lakossági szolgáltatásra vonatkozóan. A budapesti vendégek —= Horn Dezső miniszterhelyettes vezetésével — tegnap délután találkoztak a megyei tanács építés-, közlekedési és vízügyi’ osztályának dolgozóival, akikkel hasznos eszmecserét folytattak. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium küldöttei ezután a Volán 2-es számú Vállala­tot keresték fel, ahol munka- értekezleten találkoztak a vál­lalat vezető rríunkatársaival. ’ Horn Dezső miniszterhelyet-; tes és kísérete ma folytatja sal­gótarjáni programját. Ma a postai intézményeket keresik feL Rendszeres értékelési Szövetkezeti szocialista brigádvezetők

Next

/
Oldalképek
Tartalom