Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-17 / 297. szám
(liest tartott a megyei pártbizottság í (Folytatás az l. oldalról} Jobban kell ügyelni a hatékonyabb munkamódszerek kialakítására, az ellenőrzés rendszerességére, eredményességére. Változatlanul időszerű feladat ezért a hatósági ügyintézés további tökéletesítése, szocialista jellegének erősítése, & bürokratikus jelenségek csökkentése, a köztisztviselők személyes felelősségének fokozása és az ügyintézői munka politikai tartalmának javítása. Ezek a tennivalók nagy hangsúlyt kaptak a X. kongresszus vitájában és határozatában, a Központi Bizottság döntéseiben — különös tekintettel a hatósági tevékenységnek a tömegkapcsolatok alakulására gyakorolt hatására. A járási szintű tanácsi szervezet átalakítása az államigazgatási munkában jelentősebb zökkenőt nem okozott, jogállásuk és feladatkörük alapvetően tisztázott. Az első félév végére elkészültek az ideiglenes ügyrendek, működési szabályok. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1972-as munkatervében továbbra is fokozott figyelmet fordít a járási hivatalok munkájának irányítására, segítésére. Az előadó a következőkben a hatósági munka színvonalának és törvényességének •helyzetéről beszélt, s megállapította, hogy a hatósági munka színvonala, szakszerűsége, törvényessége valamennyi tanácsi szinten javult, de üteme helyenként eltérő. Fölhívta azonban a figyelmet néhány hiányosságra is, melyek szerint a hatósági ügyintézés több esetben még mindig lassú, bonyolult, a döntések indokolása sokszor nem közérthető, hiányzik a határozatok meggyőző ereje Helyenként nincs kellően biztosítva a társadalmi és egyéni érdek összhangja, a döntésekből esetenként hiányzik a kellő objektivitás. A tanácsok önállóságának fokozásával egyidejűleg növekszik a központi irányítás hatékonysága — melynek legfontosabb szerve a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az új tanácstörvény megszüntette a végrehajtó bizottságok kivételével a tanácsok és a szakigazgatási szervek között a szervezeti, illetőleg a kettős alárendeltséget. Létrejött a tanács és szervei között a hatáskör megosztása, kialakulóban vannak az irányítás új, hatékony formái. A korábbi járási irányítást felváltotta a helyi tanácsok közvetlen irányítása. Határozataival közvetlen és hatékony irányító munkát gyakorol, a helyi tanácsok vezetőivel a megyei tanács munkatársai egyre gyakrabban találkoznak. A megyei végrehajtó bizottság feladata biztosítani, hogy a helyi tanácsok és szervei működésük során betartsák a hatályos jogszabályokat, azok keretei között végezzék önálló tevékenységüket. Meggyorsult a községi közös tanácsok, nagyközségek szervezése is, jelenleg a megye 133 községében 79 tanács működik, melyből 46 önálló és 33 közös. Az öt nagyközségi tanács a városokét megközelítő hatáskörökkel rendelkezik. A közös tanácsok szervezésével megteremtődött az anyagi és szellemi erők jobb koncentrációja, a nagyobb, életképesebb államigazgatási alapegységek biztosítékai a hatékonyabb településfejlesztésnek, a kisközségek gazdasági és társadalmi integrációjának. A nagyközségek és a községi közös tanácsok eddigi működésének tapasztalatai általában kedvezőek, az érintett lakosság az új szervezeti formát elfogadta. Egyes-helyeken viszont az tapasztalható, hogy a társközségek társadalmi életének aktivitása némiképp csökkent. A párlirányítás Ezek után Géczi János a káder- és személyzeti munka hatékonyságáról beszélt, s részletesen elemezte az elért eredményeket, és a még felfedezhető, olykor bürokratikus hibákat, majd rátért a tanácsok pártirányítására, amely megyénkben a IX. és a X. kongresszus által meghatározott elvek alapján történik. Hangsúlyozta, hogy egyre eredményesebben valósult meg a pártirányítás, jobb az együttműködés a párt és a tanács testületéi, a párt és a tanács apparátusának dolgozói között. A pártirányításban mindinkább az eszmei-politikai eszközökkel való irányítás érvényesül, csökkent az operatív beavatkozás, a feladatok átvállalása. A pártszervezetek jól éltek a beszámoltatás, az ellenőrzés jogával. Segítették továbbá a tanácsok munkáját olyan nagyobb feladatok végrehajtásában, mint a negyedik ötéves terv előkészítése és a választások lebonyolítása. Segítettek a pártszervezetek a más szervekkel való együttműködés létrehozásában. A tanácsi rendszerben bekövetkezett szervezeti változás egyáltalán nem érinti a tanácsok pártirányításának alapelveit. A pártirányításban az új helyzetben is az évtizedek alatt kialakult és jól bevált gyakorlatot kell folytatni. Az új tanácstörvény. s elsősorban a X. pártkongresszus határozatai a pártirányítás formáinak fejlesztését teszik szükségessé. Kiemelte Géczi János a községi pártszervek fokozott felelősségét. Végül a tényleges helyzet elemzése alapján javaslatot tett a pártbizottságnak, hogy a megye sajátos helyzetét figyelembe véve adjon irányelveket, elvi-politikai útmutatást a pártszerveknek, a tömegszervezetekben és a tanácsokban dolgozó kommunistáknak, a továbbfejlesztés még eredményesebb megvalósítása érdekében. milliók vannak az országban, akik nem ismerik jogaikat és kötelességeiket, mert a magyar állampolgárokkal nem ismertetik meg az alkotmánytant. Javasolta, hogy az alkotmánytant, mint tantárgyat vezessék be az iskolákba, hogy az életbe kilépő fiatalok ne legyenek tájékozatlanok. Skoda Ferenc, a KISZ Nóg- rád megyei bizottsága első titkára megállapította, hogy az az ifjúság szervezetei és a tanácsok között jó együttműködés alakult ki, ami a tanácsok tömegkapcsol atában sémi mellékes. Az utóbbi másfél év azt bizonyítja, hogy konkrétabb, közvetlenebb a tanácsok foglalkozása az ifjúsággal, a tanácstagok 17 százaléka megyénkben fiatalokból áll. A fiatal tanácstagok megfelelően képviselik a választópolgárokat, köztük ifjú társaikat is. A fiatalok bekapcsolódnak a községi ötéves tervek végrehajtásába is. Követésre méltó példaként említette meg a balassagyarmatit, ahol kialakult a város a fiatalokért, a fiata- lók a városért mozgalom. Varga József felszólalása Vita a tanácsrendszer továbbfejlesztéséről Az előterjesztést követően széles körű vita alakult ki a tanácsrendszer továbbfejlesztésének megyei tapasztalatairól. Elsőnek Robotka Jánosné, a jobbágyi textilipari vállalat telepvezetője szólalt fel. Beszédében fölhívta a figyelmet arra, hogy az új helyzetben jó lenne, ha a tanácsok felülvizsgálnák a beruházások helyzetét, szükség esetén reális módosításokat hajtanának végre aszerint, ahogy azt a fontossági sorrend megköveteli. Beszélt a nők és a fiatalok funkcióba állításáról, s javasolta, hogy ezt a két réteget á káderutánpótlásnál messzemenően vegyék figyelembe. Dr. Szabó István megyei főügyész hozzászólásában kifej tette, hogy államirányítá- sunk nem maradhat el a mechanizmustól, mert akkor torzulások következhetnek be. Éppen ezért nagyon jó, hogy a ' pártbizottság napirendre tűzte a tanácsrendszer továbbfejlesztésének fontos kérdését, különösen jó azért, hogy ezt kibővített pártbizottsági ülésen teszi, amelyen a tanácsapparátus, a testületek meghívottal is jelen vannak. Hangsúlyozta, hogy az ügyészeknek hivatalból feladatúik az állami munka törvényességének képviselete, tapasztalataik szerint fokozatos fejlődés mutatkozik a tanácsok munkájában. (3 maga szeretett volna a hibákra rámutatni, de az előterjesztés önmagában is oly kritikus volt, hogy ahhoz már nehéz sokat hozzátenni. Mindenesetre az ügyészek igyekeznek segítő ellenőrzésekkel hozzájárulni a törvényesség betartásához. Javasolta, hogy a községi párttitkár vegyen részt a vb-üléseken, és ezt javaslatként vegyék be a kiadásra. kerülő irányelvekbe is. Végezetül, a termelőszövetkezetek állami felügyeletével foglalkozott, amelyre véleménye szerint nagyobb gondot kell fordítani. Devcsics Miklós, a salgótarjáni .városi pártbizottság első titkára beszédében a tanácsi gazdálkodással foglalkozott részletesen. Megállapította, hogy a tanácsok eddigi munkája igen sok pozitívumot hozott a lakosság érdekeinek ellátásában és képviseletében. Az utóbbi időszakra esik a járási székhelyek, városok gyorsabb ütemű fejlesztése is. amely egyetértést váltott ki. A tanácsi gazdálkodásra is a pozitív tevékenységek erősödése a jellemző. Példaként Salgótarján város meggyorsult fejlesztését hozta fel, ahol 1969-ben 70, 1970-ben 100, 1971-ban pedig 127 millió fo», rintot fordítottak fejlesztésre. Míg 1969-ben 260, addig az idén már 460 lakás építése szerepel a tervben, de a valóságban csaknem 500 lakás épül meg. Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy több gyakorlati és szemléleti gonddal is küszködnek. A tanácsokon sokan úgy képzelték el, hogyha tovább feszítik a beruházási tevékenységet, akkor központi segítséggel újabb pénzforrásokhoz juthatnak. A tanácstagok felelőssége is megnőtt, érzékelik, hogy érdemi döntéseket hoznak és hozhatnak. A gazdálkodás területén szorosabbra kell fűzni a tanácsok kapcsolatát a tervező és kivitelező vállalatokkal. A jó kapcsolatokat ki kell építeni a területükhöz tartozó egyéb üzemekkel és vállalatokkal is. hiszen nagyon érzékenyen érinti a tanácsot, ha a betervezett nyereséget a vállalatok nem produkálják. De a befolyt pénzösszegből bölcsőde, vagy óvoda is épülhetne, ami viszont a vállalatok érdeke. Végezetül a tanácsok pártpolitikai irányításáról beszélt, amit a tanácstörvény is megszab. A pártirányítás, a vezetés színvonalát emelni kell, el kell érni, hogy döntésre alkalmas előterjesztések kerüljenek a testületek élé. Havas Péter hozzászólása Ezt követően Havas Péter, a megyei pártbizbttság titkára szólt az előterjesztéshez. — A megvalósuló tanácsi reform a megye kulturális életét is fellendíti, a kulturális forradalmat is meggyorsítja — mondotta. — A tanácsok kulturális téren is fontos döntési fórumokká váltak. Nagyon fontos tehát, hogy mind jobban éljenek a reform adta lehetőségekkel. Bár a tanácsrendszer továbbfejlesztése folyamat, a fejlesztés időszakában is egységes művelődéspolitikát kell megvalósítani, amit többek között az is indokol, hogy vannak olyan kulturális területeink is, amelyekkel nem büszkélkedhetünk.. Mindezek mellett számításba kell venni egy bizonyos realitást, ez pedig: a kultúra más területektől eltérő vonásokkal is rendelkezik. Olykor ellentét, diszharmónia figyelhető meg a társadalmi igény és a művelődési intézmények mindennapi gyakorlata között. Ezt az összhangtalanságot egyes tanácsoknál nemhogy csökkentik, hanem erősítik. A feladatok sorából kiemelte, hogy hosszabb, perspektivikusabb művelődési feladatokra kell koncentrálni, az alsóbb szint erősítése mellett nélkülözhetetlen, hogy egységesebb legyen a megyei irányítás is. Kialakultak a középtávú ágazati és területi tervek is, ezek a megyei művelődéspolitikának szerves részei. Megyénk kulturális gazdagodását mutatja, hogy a tervek körében kollégiumok, főiskola és szakközépiskolák létesítése is szerepel. Köztudomású, a községi tanácsok jogköre jelentősen bővült, de éberen kell ügyelni arra, hogy ez a bővítés ne úgy történjék, hogy a művelődési intézmények és szervek jogkörét csorbítsa. A továbbiakban kifejtette, hogy mind nagyobb mértékben be kell vonni az értelmiséget a feladatok megoldásába, aktivitásuk fokozásával. Szükséges továbbá, hogy a tanács jobban éljen koordináló szerepével, a nem tanácsi intézményekkel kapcsolatosan is. Ezt követően a X. kongresz- szus határozatainak következetes végrehajtására hívta fel a figyelmet, hangsúlyozta: ha erőfeszítéseket teszünk a szocialista demokrácia szélesítéséért, az a későbbiekben gazdagon megtérül. E téren a legtöbb segítséget a pártszervezetek adhatják. A pártszervék- nek még nagyobb felelősséggel kell végezni munkájukat, ami nagyon alapos tervezést, szervezést és koordinációs munkát követel. Nem erősödhet az ötletszerűség, a széthúzás. Ahhoz, hogy a helyi tanácsok egyre inkább politikai tényezővé váljanak az is fontos, hogy gyors és alapos politikai információt kapjanak —- fejezte be felszólalását Havas Péter. Kőszegi Jenő, a Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépigí cíovrrofóiq ■ffYIxro'fo'H'c» Ezután emelkedett szólásra Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának vezetője, aki beszéde elején hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a megyei pártbizottság tájékoztatást kért a. tanácsi munkáról. Megállapította, hogy a tanácsrendszer Nógrád megyében jó irányba fejlődik, mert a legfontosabb, a szocialista demokrácia és az államélet továbbfejlesztése a •meghatározó. A szocialista demokrácia szélesítésénél három tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni: 1. nem akármilyen, hanem szocialista demokrácia fejlesztéséről van szó; 2. a szocialista demokrácia fejlesztése nem eredményezhet lazaságot; 3. és csak a demokratikus centralizmus alapján fejlődhet. Az államélet fejlesztése terén, így a tanácsrendszer fejlődésében is az a meghatározó, hogy hazánkban prole, tárdiktatúra van és az is ma. rád. Qél, hogy a tanácsi munka még hatékonyabb legyen. A továbbiakban két lényeges következtetést vont le. Az egyik: a tanácsrendszer továbbfejlesztése nem lehet tanácsi központú, hiszen széles társadalompolitikai szempontot kell betöltenie A másik: hogy a Központi Bizottság és a Minisztertanács irányelvei, valamint a X. pártkongresz- szus határozata a tanács egészét tette vizsgálat tárgyává. A tanácstörvény megszabta a feladatokat. De ezeknek a feladatoknak a végrehajtása, vagyis a továbbfejlesztés csak folyamatában képzelhető el, hiszen hosszabb távú munkáról van itt szó. A tanácstörvény végrehajtásának is megvannak a feltételei. Feltétlenül szükséges az egységes szemlélet kialakítása. Második helyen emlí. tette a személyi feltételeket, hangsúlyozván, hogy Nógrád megyében, a testületekben jobb az országos átlagnál a munkások, a nők és a fiatalok aránya, bár iskolázottság terén már rosszabb a helyzet. Végül a tanácsrendszer továbbfejlesztése csak a lakosság támogatásával és ellenőrzésével valósulhat meg. A továbbiakban a vitában felmerült problémákra reagált, hangsúlyozta, hogy Kőszegi Jenő hozzászólásában már nyitott kapukat döngetett. Minisztertanácsi határozat született arra, hogy az iskolákban oktatni kell az állampolgári ismereteket. Egy felvetett problémával kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy a társközségekből az államigazgatás kivonulásával politikailag nem lehet kivonulni, hiszen a párt- és tö. megszervezetek feladata csak nő. '. A tanács önállóságával kapcsolatos aggodalmakra reagál* va elmondotta, hogy egyidejűleg növekszik az egyéb szervek önállósága is, a tanácsok önállósága nem értelmezhető azonban csak gazda- sági önállóságként. Ezt követően a járási hivatalokról, a velük kapcsolatos téves nézetekről, az állam, igazgatási munkáról — amelyet politikai munkának kell felfogni — fejtette ki gondolatait, kiemelte, hogy a tanácsok munkájában nagyon fon» tos az állami felügyelet. Ezeket a jövőben fokozottan érvényesíteni kell. Végezetül oa emberekkel való kapcsolatról beszélt, s felhívta a jelenle. vők figyelmét, hogy az elkö.. vetkező időszakban a tanács" törvény végrehajtására kell az erőket fordítani. Ebédszünet után dr. Lakar tos József a megyei pártbizottság osztályvezetője kért szót. Mint mondotta: a pártbizottság megállapíthatja, hogy a tanácsok a párt X. kongresszusa határozatainak megvalósításán dolgoznak és érvényt szereznek a megyei pártbizottság határozatainak is. Kijelentette hozzászólásaiban, hogy a tanácstörvény megalkotása és a tanácsok új. jáválasztása után megerősödtek a tanácsok. Növekedett a munkások, a nők és a fiatalok aránya a választott testű“ létben. így érvényesül az az elv, hogy a tanács a nép képviseleti szerve. Ezután a megválasztott tanácstagok tevékenységéről szólt. Beszélt a tanácsok államigazgatási tevékenységéről, s kijelentette, hogy a tanácsok minden szinten nagy felelősséggel végzik munkájukat, mert tudják, hogy ezzel is a párt politikáját szolgálják. Beszélt a törvényességről, a törvényekről. Itt hangsúlyozta, hogy a törvények legyenek közérthetőek, egyszerűek és világosak az állampolgárok előtt, hogy azokat megértsék és eligazodjanak bennük. Értékelte az alsóbb szintű tanácsszervek működését is. A vitában elhangzottakat Géczi János, a megyei pórí- vógrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács elnöke foglalta össze. A iüfeőviíeái pártbizottság! ülés résztvevőinek egy csoportja A megyei pártbizottság, a partbizottság és a végrehajtó bizottság 1972. évi munkaprogramja és 1972. első félévi munkaterve megvitatása és az MSZMP Központi Bizottságának 1971. december 1-én tartott üléséről szóló tájékoztató után zárt ülést tartott, ahol személyi ügyekkel fog. lalkozott A megyei pártbizottság érdemei elismerése mellett, felmentette Kiss Józsefet a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetése alól. Ezzel egyidőben a megye: pártbizottság párt- és tömeg- szervezeti osztályának vezetésével Godó Györgynét bízta meg. . A megyei pártbizottság saját kérésére nyugalomba vonulása alkalmából, érdemei elismerése mellett felmentette beosztásából Mátrai István^ a munkásőrség Nógrád megyei parancsnokát. A munkás" őrség Nógrád megyei parancsnoki tisztségébe elfogadta Kiss Józsefet,
