Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-15 / 295. szám
Tanácskozik a fogyasztási szövetkezetek kongresszusa tfolytatás ass 1. oldalról) Takarékszövetkezetek hálózata is. Ezek után dr. Molnár Frigyes szólt a szövetkezetek közötti együttműködésről, kiemelve, hogy a mozgalmat sohasem a szűk csoportérdek, hanem az egész társadalom progresszív érdekeinek a szolgálata jellemezte. A gazdasági reform és szövetkezstpoliti- kánk újabb lehetőséget teremtett e téren is. — Szeretném hangsúlyozni a szövetkezetek vezetőinek a tagok és az egész mozgalom iránti felelősségét is. Néhány szövetkezetnél átmeneti gazdasági fellendüléshez vezetett az. hogy tevékenységük egy részét működési területükön kívül, a mozgalom céljaitól eltávolodva, csupán üzleti szempontok alapján bővítették. Ezeknél a szövetkezeteknél esetenként súlyos szabálytalanságok is bekövetkeztek, amelyek ártanak részint az adott szövetkezetnek, másrészt egész mozgalmunk tisztaságának, presztízsének Közös felelősségünk, hogy e tendenciákkal szemben a testületekben hatékonyan' fellépjünk, érvényesítsük az erre vonatkozó jogszabályokat, valamint a szocialista közéleti erkölcs elveit. Ezek után a fogyasztási szövetkezetek szocialista munka- verseny mozgalmának továbbfejlesztéséről szólott az előadó, hangsúlyozva, hogy a versenyt a szövetkezett vezetés munkájának szerves részévé. még inkább munkahelyi mozgalommá kell formálni. A továbbiakban a SZÖVOSZ elnöke a szövetségek megváltozott feladatairól beszélt. Szólott az előadó a szélesedő nemzetközi kapcsolatokról is. Mint mondotta, a magyar szövetkezeti mozgalom is a haladó szövetkezeti világmozgalom részének tekinti magát, aktívan közreműködik a további pozitív kibontakozás érdekében. Dr Molnár Frigyes végezetül a kongresszus napirendjéül elfogadott dokumentumokat terjesztette a tanácskozás résztvevői elé. v NYERS REZSŐ FELSZÓLALÁSA Kedvező fejlődés, növekvő követelmények — Tisztelt elvtársnők és elv- társak! — Pártunk politikája szempontjából kedvezőnek ítéljük cs elismeréssel nyugtázzuk a fogyasztási szövetkezés négyéves fejlődését. A kongresszusi jelentések jól tükrözik, a való élet tényei pedig bizonyítják, hogy 1967 óta a gazdasági és a mozgalmi tevékenység jobban ötvöződik a szövetkezetekben, miközben bővül és fejlődik a gazdasági teljesítmény, erősödnek a szocializmus jellemző vonásai. — Mit várjunk a jövőtől? Sokasodhat-e az, ami most jó, csökkenhet-e az, ami fogyatékosság? Igen, ha széles körű lesz a jobb munkára törekvés. Bízunk abban, hogy az új szövetkezeti törvény alapján az állami szervek jobban ellátják majd az állami feladatokat, az új alapszabályok keretében a szövetkezetek jobban megállnak a saját lábukon, tovább nő a gazdasági hatékonyság és fejlődik a szövetkezeti demokrácia. Egy dologra azonban nem számíthatunk, arra, hogy ami most nehéz, a jövőben könnyűvé válik, hogy ami bonyolult, az mind egyszerűsödik. Még közelebb az élethez — Kedvező, hogy az ország 573 fogyasztási szövetkezete 22 000-nyi kereskedelmi egységével lépést tart a fejlődéssel. A szövetkezetek működési területén a fejlődés némileg gyorsabb, mint az állami kereskedelemben, ennek révén a falusi és vidéki életforma közeledik a városi színvonalhoz. Kedvező az is, hogy az áru útjának rövidítése jegyében növelik a szövetkezetek az ipartól való közvetlen árubeszerzést, s ezt még tovább is lehet fokozni. Emellett javíta-, ni kell együttműködésüket a nagykereskedelemmel, amely az áruellátás fő csatornája marad. S, hogy hivatásukat ma|asabb szinten teljesítsék, a szövetkezeteknek jobban meg kell ismemiök a fogyasztás alapvető egységeit, a családi háztartásokat, azok jövedelmi viszonyainak és fogyasztási szokásainak változását, ismemiök kell a hagyományok és az újítások növekvő konfliktusát a szokásokban, az új technika benyomulását a háztartásokba, ennek helyi lehetőségeit, határait és problémáit. — A 385 takarékszövetkezet ezernyi fiókjának hálózatával szintén a fogyasztói háztartások szolgálatát látja el, s ezt eredményesen teszi. A háztartási megtakarítások összegyűjtése, hitelek nyújtása a háztartás fejlesztésére és a ház körüli termelésre — mindez természetes hivatása a takarékszövetkezeteknek, s ezen elvi alapon a tevékenység további fejlesztésére szükség és lehetőség van. De nem lenne helyes, ha azon igyekeznének, hogy kiterjesszék mai tevékenységüket a termelési, vagy a kereskedelmi szféra bankügyleteinek intézésére. Űj fázis a szövetkezeti demokráciában — A sok új lakásszövetkezet létére ülése, a meglevők fejlődése az elmúlt négy év szembetűnő eredménye. A kongresszuson képviselt 645 lakásszövetkezet és a kezelésében levő 70 000 lakás már valóban tekintélyes szám. Miután a IV. ötéves terv lakásépítés! programja — a 400 000 új lakás. felépítése — felé tervszerűen haladunk ez évben és ezután is, a lakásszövetkezés fejlődése előtt széles az út, de nem mindig sima. Sok itt még a rendezésre váró dolog, a társadalmi összképre helyenként inkább a kavargás, mint a kristályosodás a jellemző. — A kongresszuson jól láthatjuk a szövetkezeti demokrácia úajbb fázisának kibontakozását. A szövetkezeti önigazgatás elve, a tagság iránti felelősség jobb gyakorlati érvényesítése, a korszerű vállalati módszerek egybekapcsolása a szövetkezeti jelleggel, a szövetkezetek képviseletére és szolgálatára átállított szövetségi munka — ezek ennek az új szakasznak a jellemzői. A hatás pedig részben már lemérhető a pezsdülő mozgalmi életben, a sok-sok kezdeményezésben, javaslatban, a felelősségvállalás fokozódásában. Megjegyzem, hogy javaslatokban ezen a kongresszuson sincs hiány. Pozitív és előremutató az az újítás, hogy a szövetkezetek által megszavazott országos érdekű javaslatok közvetlenül, eredeti formájukban a kongresszushoz kerültek eldöntésre. Körültekintést a beruházásoknál — A szövetkezetek a törvények, a rendeletek, a nép- gazdasági tervcélok révén általános formában, az állami gazdasági szabályozók útján pedig konkrétan Kapják kézhez az állami érdeket. A törvényhozásban is, a gazdasági szabályozók kialakításakor is az állami szervek tekintettel vannak a szövetkezetekre, figyelembe veszik képviselőül véleményét. Á szövet kezeinknek mindezekhez igazodni ok kell, hogy megíeleiejnek az államérdeknek. Az országgyűlés éppen a közeli napokban tárgyal, és határozza meg a jövő évi gazdasági tennivalókat. Foglalkozik majd a mai óriási korszerűsítési láz kapcsán fellépő komoly problémákkal, a „mindent beruházással megoldani” szemlélet lehetetlenségével, azzal, hogy a beruházások 20 százalékkal túllépik az ötéves terv méreteit. Ebből a szövetkezetek számára is következik majd a feladat; mérsékelni a túlzott beruházási lendületet, mert az országnak nincs anyagi és műszaki fedezete a jelenlegi ütem folytatásához. — Tisztelt kongresszusi A mai teljesítmény értékes, de elmarad a jövő követelményétől, hisz’ a kereskedelmi munka körülményei a műszakitechnikai forradalom hatására mind bonyolultabbak lesznek. A mainál is jobb, szakszerűbb vezetésre lesz szükség, ehhez kell hozzánőnie a személyeknek, a testületeknek és a mozgalom szélesebb gárdájának. E gondolatok után engedjék meg, hogy eleget tegyek megtisztelő és legfontosabb megbízatásomnak, átadjam a kongresszusnak és az egész mozgalomnak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány szívből jövő üdvözletét, jókívánságait További sikereket a szövetkezetfejlesztésben, haladást a szocializmus építésében! Új üzem, alakuló kollektíva 4 kevesebb pénz is többet ér — Mi a véleménye az ála» kuló kollektíváról? — Azt hiszem, erre a ..mag« ra” most már építeni lehet — válaszolt. — Aki nem felelt Ismerkedés a gyári munkával Papp László Jnár ismeri a kezeinél. 16 szakember, meg- szerelöoadoknál férfialt 'és „regulát”. becsült szövetkezeti tag. az asszonyok olajfoltos köpeAmikor a Szivattyú- és ellenőrző bizottság elnöke, nyékben és munkaruhákban. Gépjavító Ktsz új rétsági van hát „mire” közlékenynek A ..zajszint” még korántsem üzemének korszerű üzemcsar- lennie. érte el a legfelső határértéket, nokában megkérdeztem tőle, _ Vasesztergályos vagyok, hiszen jelenleg még csak haar hogyan ítéli meg az induló nincs az a munka, amit né mincan dolgoznak az üzem- üzem helyzetét, mi a vélemé- tudnék megcsinálni' — mond* ben nye az alakuló kollektíváról, ta. — Azt hiszem, ezért is tartozkodoan elhárítottá ma- esett rám a választás, amikor gától a feltett kérdéseket; arról volt sző. hogy ki iöiiön — Nem nyilatkozna tóm — Rétságra. hiszen akik most mondta. itt vagyunk, mi lehetünk kéTalán jogos lehet az óvatos- sőbb az üzem irányító gárdá- meg. már elment innen. Az a sága, hiszen némelyik első ia, Sződön lakom, onnan iá- helyzet, hogy két hónap a számú vezető egyes-elvedül rok ide dolgozni, nős vagyok, próbaidő, ezalatt aki nem saiát magának tartja fenn a tizenhat éves lányom van. Nem kell attól megválunk, akinek jogot, hogy akár a legegysze- valami kellemes az utazgatás mes nem tetszik az ittoni rűbb dolgokról táiékoztatást dehát egyelőre nincs mit ten- munka, az úgvis továbbáll, adion. Hogy az úi rétsági ni. Hogy mi lesz később? Ha — Van-e az újonnan felvett üzemben miképp áll a hely férjhez megy a lányom, talán dolgozók között, akire máris zet nem tudhatom, ezt Papp valahová közelebbre költö- mindenben számítani lehet. László nálam mindenesetre zünk. akit — hotv igv mondjam — sokkal jobban tudhatja. Any- A tágas és világos, friss va- jobbkéznek tart? nyit mégis „elárult”: többed- kólát szagú csarnokban a két — Ide hívom, jó? magával azért érkeztek Buda- nagy szoviet fúrógép mellett Fiatal, zömök férfi hagyta pestről, a központi üzemből, álltunk. Dinka János elmagva- abba a munkát, amikor nevén hogv az úi rétsági munkahe- rázta az egyes csarnokrészek szólították. Közelebb jött. lyen segítsék megszervezni a rendeltetését, a szereidéből — Gere Ferenc villanyszere- munkát, beindítani és irányi- közvetlen bejárás nyílik a 16 vaevok — mutatkozott be. tani a termelést. készáruraktárba és az észter — Borsosberényben lakom. Szerencsére Dinka János gaműhelvbe, ahol csehszlovák Korábban az esvik budapesti már sokkal közlékenyebb volt. automata esztergagépek dől- építőipari vállalatnál dolgoz- Tizenöt éve dolgozik a szövet- goznák. A gépek mögött, a tam. Hosvan érzem magam ____________ itt? A priunka tetszik, váltoA nnak Idején meglehetősen nagy visszhangja támadt Hevesben az öt megye társulásával — saját fejlesztési alapokból és öt évre kapott bankhitelből — megvalósított, s a maga nemében legkorszerűbbnek mondott gyöngyösi parkettagyárnak. Sokáig beszédtéma volt, egyrészt mert az egykori bányatelepen összesen 30 millió forintos beruházással nyitott üzem messzi környéken az egyetlen létesítményt jelentette, másrészt pedig újdonságnak számított a születését elősegítő és a fenntartását biztosító részvényes- ségi forma. A terhekből ugyanis meghatározott arányban részelt és a továbbiakban természetesen ugyanígy osztozik a hasznon is minden vállalkozó: 41,74 százalékban ä Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, 25- ben a Balassagyarmati Ipoly- vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, 20-ban a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, hatban a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, míg 4,79-ben a Fűrész- és Hordóipari Vállalat, 2,47- ben pedig a Gödöllői Vadgazdaság. Aztán — előbb, vagy utóbb, így van ez minden újjal — napirendre tértek a sajátos „részvénytársaság” í-letc is. Ahogy mondani szokás: „beBalassagyai matiak a vállalkozásban Dollártermő társulás az újdonságnak számító gumi- alátétesből — 270 ezer négyzetmétert készít. Ettől az évtől exportál is: a LIGNIM- PEX közvetítésével kereken 40 ezer négyzetméter burkolóanyagot küld Olaszországba és indult a verkli”. A gyár tér- mányait. Röviden: a gyár vesz- Görögországba, összesen 100 melni és szállítani kezdett. Mi teséggel zárta a tavalyi esz- ezer dollárért, sem volt természetesebb ennél, tendőt. A gyöngyösi parkettagyárPedig — mint utóbb kiderült Ez utóbbi miatt — noha ral azonban nyilvánvalóan — tartogatott, és tartogat még nyilvánvalóan nem pihentek mindezek ellenére sem elége- ma is jócskán érdekességet a babérjaikon a társak, keresték dettek még. Kapacitásának kigyöngyösi parkettagyár, fel- szüntelenül a megoldás lehe- használása ugyanis korántsem tétlenül megérdemel egy újabb tőségeit — nem is olyan túl- teljes: a normál gyártmányból pillantást. zott óvatosságból még az idei 120, a mozaikból pedig akár Így tudtuk meg például a évet is csak „nullára tervez- 400 ezer négyzetméter előállítá- tényleges üzemvitellel meg- ték”: csupán azt a célt állítat- sára is képes lehetne minden bízott Mátrai Erdő- és Faléi- ták maguk elé, hogy a bévé- különösebb erőfeszítés, befek- dolgozó Gazdaság igazgatóhe- telekből fedezik a kiadásokat, tetés nélkül. S ez is a cél, lyettesétől, Pallagi Bélától a Ennél fogva érte aztán vala- ezen fáradoznak jelenleg á közelmúltban Egerben, hogy mennyiüket később váratlanul társulásban résztvevők, még idő kellett ahhoz, amíg az elkép- a kellemes meglepetés, misze- inkább ezt kívánják szolgálni zeléseket bizonyos siker is rint a gyöngyösi parkettagyár a lehetőségeikből telhető, ké- koronázta. Az első, a tavalyi a rezsin felül kétmillió forint sőbbi, műszaki fejlesztéssel, évben ugyanis a közös gyár tiszta hasznot hozott már az Mert parkettáikat végre nem- korántsem váltotta be a hoz- első háromnegyed évben. csak szélesebb körben is meg- záfűzött reményeket. A sok- Mert az üzemben időközben ismerték, de egyre fokozódik felől verbuvált dolgozóknak új sikerült rendet teremteni, a is az érdeklődés irántuk, a volt itt úgyszólván minden, dolgozók megismerték végre a házgyárakból, a TÜZÉP-éktől. Hiányzott részükről a szüksé- gondjaikra bízott értékes be- igazán vétek lenne éiszalasz- ges szakértelem, a kellő gya- rendezést, szakmájuk ismerői- tani a kínálkozó lehetőségeket, korlat, s még az üzemi rend- vé váltak, szervezettebb lett a del, fegyelemmel is eléggé ha- munka, s nem utolsó sorban zőbb^ részvényesek kancsó' dtíábon álltak A minőséget to- jobb alapanyagot küldtek er- la£ a tórsulás f kamatozik vabb rontotta a nem eppen deikbol, telepeikről a reszve- e iobban a népgazdaság legmegfelelőbb alapanyag, nyesek. A ma már két mű- ^ ^>®a amelynek javításánál szinte szakban működő gyár éves mindenki a másikra várt. Rá- szinten közel 60 millió forin- Gyóni Gyula adásul a megrendelők fenn tar- tos programot végez: a nor- tásokkal fogadták a cég. szá- mái parkettából 90, az úgyne- } — mukra eddig ismeretlen gyárt- vezeti mozaikból — közöttük j NÓGKÁD =» 1971. december 15., szerda zatosabb és érdekesebb, mint az építőknél, a szakmai fejlődésre itt több Lehetőség van. Az órabérem változatlan, igaz. Pesten a pótlékokkal háromnégyszáz forinttal többre jutottam, de itthon a kevesebb pénz is ér annyit, mint ott a több: minden este otthon vagyok. nem kell utazgatni, meg a kiadás is kevesebb. Birszki Ilona idén éretteé- gizett. előbb irodai állás után kilincselt, de szeptemberre mégis rászánta magái', hogv fizikai munkás legyen. Szavaiból kitűnt: ő azok közé tartozik, akik átmeneti megoldásnak tekintik ezt a munkahelyet, bár nagvon örülnek, hosv dolgozhatnak, hogv keresetük van. Hosv később nai lesz. ki tudhatja? — Alapfokú könyvtárai képesítésem van — mondta. — Még nem adtam föl a reményt. hogy valami ennek megfeleto munkakört talá!ov. Az eavik kis mun-kaasztalná’ a készülő szivattyúmotorok alkatrészeit csavarozta as7- szonytársaival Maier Lajosné, aki korábban a sütőiparnál dolgozott. — Sokszor tizenhat órát dolgoztunk, vasárnap is menni kellett, tessék elhinni ez egv háromgyerekes anyának nem megv. ha nagyok is a gyerekek. Egyszerű és könnyű munlka ez. én szívesein csinálom. .. Kiss Sándor 3