Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-27 / 280. szám

hlken múlik a jövedelem?

Cserbenhagyott győzi

Leesett az első hó a csitári hegyek a»att is. Olyan szép a községben minden, hogy a

ségét. Bíznak, ez is jobb, a tsz kiszolgáltatottja a vál'

mint volt. Igaz, Fábiánná ezzel kapcsolatban óvatosságra

dalkóUö akár erről a mi palóc Int, Abban támadtak kétségek, hogy az elmúlt esztenhasonlóan

harmincöt

kifizetheszázalék

Csiiurunkról is megkomponálna tna egy szép dalt. S ha dóhoz ez a dal arról sióiba, az élet tik-e a hogyan változott meg a községben, szarnyaló szimfóniává cuzzadaatna. Néhány- nappal ezelőtt, egy estébe forduló délutánon, Csitárra igyekvőben két asszony toppant elénk.

Az egyik szikár, még figyelemre méltó korú, a ruhája is színes, a másik feketébe öltözött, töpörödött. örhalom- ban voltak. A fiatalabb ruhát varratni, az idősebb a rokonoknál, látogatóban. A falu határában, az emelkedőre érve., ahonnan jól belátni a községet, a fiatalabb útitársunk, Sebők János hites felesege azt mondta:

— Nézzék, milyen szép a n1 községünk.

K néhány szóban annyi büszkeség volt, amennyi csak azok szavában lehet, akik ebben a görbe palócországban

születtek. Az idősebb útitár- nyereségrészesedést sunk, Antal Lászlóné, a helyi nem? Antalné is arra célzott, terme1 őszövetkezet tagja, ke- hogy a nyereségrészesedés lelalatoknak és a kereskedelemnek.

Fábián Imréné, a főkönyvelőasszony, pontos adatokkal bizonyít. Az új szabályozok szerint az idén nincs a búza

FABIAN IMRÉNÉ: Szerényebben, de nem szegényesén...

vésnek tartva amit Sebőkné mondott, kiegészítette falubelijét:

hetséges elmaradása miatt talán nem lesz olyan sikeres az esztendő, mint volt a múlt

— Mert nálunk dolgos em- év. A jövő évi megtakarítás berek élnek, jut a jóra* jut a terhére fizethetnének ugyan,

__-. . ..— ” q -y o ml lr- o w r»1 -a f Vv o "f rí

s

zepre.

de ezzel kapcsolatban a főBENECS JÓZSEF:

A tsz biztos megeiiietest nyújt

Való dolog. Csitáron szór* könyvelőnővel gos emberek élnek Többsé- Borda Lászlóné, güknek egyetlen kereseti forrása a föld, amit évtizede közösen művelnek. Két úti- társunk is — mielőtt az ilinyi elágazónál búcsút vettünk, azt bizonygatta, hogy ez az esztendő is nagy szorgalommal telt Csitáron és várják a

vagy után a mázsánként! szokásos harminc forint. Elveszett az ilinyi tsz félmilliónyi állami támogatása is. De ezeket még kigazdálkodtak. Kötöttek viszont az állatforgalmival a fertőzött tehenek felvásárlására egy megállapodást, ami után 800 ezer forintot kéne kapniuk, a vállalat, azonban cserbenhagyta a tsz-t: az állatokat november végéig nem vásárolta meg — ki tudja, megveszi-e még az idén?

Hasonló helyzetben «tannak a burgonyatermesztőkkel is. A csitáriaknak ez a fő növényük. Ott a burgonya vagonszámra, nem viszik, a szerződés ellenére. A burgonyásokkal szemben nem lehet fellépni. Ügy járhatnak, mint a marcaliak, akiket kizártak az üzletből. Okot mindig találhatnak, ha akarnak a szigorú szankció meghozatalára. Csat- példának: ha a tsz nem rakja ki a vagont, a burgonvj- termesztője kötbérednek. H- a burgonyások nem küldcnek vagont a tsz-nek szállításra, semmi sem történik.

Nem kiszolgálta'ott a tsz? Hol itt a korrektség?

A fél esztendőben ezekkel a meglepetésekkel nem számolt a tsz. Vásárolt 240 ezer

egyetemben a vezetőség egyik tagja határozottan kijelentette :

— A jövő esztendő kárára forintért anyabárárfyokat, be- szó sem lehet... fektetett egyéb i másra, ami

Bordáné elkalauzolt Benécs nélkülözhetetlen a jó gazdálJózsefhez, a nagy tiszteletben álló tsz-alapító taghoz. Gyönyörű portán él, feleségével

kodáshoz abban a reményben, hogy kereskedelmi partnerei nem hagyják cserben. Csalódtak. Sajnos, ilyen az él“t.

Leesett az első hó a esi tár

végelczárrolást. Antalné — kettesben, mert a gverekek tsz-tagsására tekintettel' — kiröppentek. Dicsérte a tsz-t, nyilatkozatra illetékesnek hogy jó megélhetést ad a fa- érezve magát mondta búcsúként: l

— Talán nem lesz olyan sikeres az év mint a múlt észtén dó volt, de bízunk Komjáti Istvánban, az elnökünkben.

Aki ismeri, az elnököt, az egyetért Antalné nézetével.

Az elnök aznap is talpalt hajnaltól napestig. ' Tárgyal vállalatokkal, hivataloksal, jogászokkal, mert közeleg a zárszámadás, Fábián Imréné, a termelőszövetkezet főkönyvelője is minden figyelmét erre fordítja most. Főkönyv, elszámolások, kimutatások, számlák halmaza az asztalokon. A könyvelőség munkatársai pedig keményen dolgoznak. Azt mondta a fő- . könyvelőasszony, hogy a közelmúltban próbazárszámadást végeztek. Biztató képet muta- lunak. Ha panasznak vehető, hegyek alatt is. Az emberek tott. A gazdálkodás kitűnően a -járművet hiányolta, amivel reménykednek. Jogosan, mert ment az idén is. De hozzátet- munkahelyre szállíthatnák a az elnök, meg a vezetőség te: valóban igaz, az eredmé. tagokat. Van rá pénz, meg- azért még nem mondta ki at nyék szerényebbek a múlt érdemelnék. Benécs József utolsó szót. évinél... i bátyánk csak keveset hallott

Bevallom, személy szerint a harmincöt százalék esetle- régi tisztelője vagyok ennek ges elmaradásáról, de ő is azt az asszonynak. Szereti hiyatá- mondta:

sát, tehetségéhez mérten jól — Amit megszavaztunk, is végzi. A munkájára for- hogy elteszünk jövő eszten- dítja minden figyelmét. Ha dőre, ahhoz nem szabad azt mondja, szerényebbek az nyúlni. Eltettük, amikor egyé" eredmények, akkor ennek niek voltunk is, és nem nyúl- alapja van. tunk hozzá...

Csitáron, ahogyan a terv- Amilyen szorgalmasan' dől-- tárgyaló közgyűlésen meg" goznak, olyan józanul gon- egyeztek, teljesítették a ter- dolkodnak a csitáriak. Ezért rnelési tervüket. A burgonyá- bosszantó, hogy egy ilyen köböl nyolcvan mázsát, búzából zösség az egész évi becsüle- közel tizenhét mázsát termel- tes munka után gondokkal tek holdanként. Jóval többet, küzd. És nem is rajtuk múló mint a megelőző évben Most okok miatt, hanem kiszoigál- számolják a termeié» ónkéit- taiottságukból adódóan, Meri

BORDA LÁSZLÓNÉ: A jövő esztendő kárára szó sem lehet

I • ■ \

Bobál Gyula Fotó: Kulcsár József

Arcok a szövetkezetből

agronomus

i ii uti tiimmi »iiiiiiiiiiiHiiimiimiiHitniti tumuli

A hollókői Petőfi Termelőszövetkezet az átlagosnál több fiatal munkaerőt foglalkoztat. Erről beszélgettünk Godó Ferenccel, a gazdaság növénytermesztési agronómu- sával, aki maga is fiatal.

— Nálunk a fiatalok főleg a szerelőműhelyben, a géneken találhatók, ami érthető. Érdeklődésüket a technika köti le. Ami még vonzza őket, hogy a termelőszövetkezet nem fizet rosszul. Tavaly egy munkanapra nyolcvannégy forint jutott, s az idén még többre számítunk. A munkájáról így vall az agro- nómus:

— Ősszel a betakarítás ie- lenti a legnagyobb feladatot. Az átlagtermésből már lemérhető .milyen évet zárunk. Búzából tizenhat, árpából tizennyolc mázsás átlagtermésünk volt. Ez az eredmény az előző évekhez képest ló. Gondunk, hogy nálunk nem minden nc- vényféleség él meg. Például burgonyát egyáltalán nem termesztünk.

A fiatal agrárszakember Szécsénvben végezte a mező- gazdasági technikumot

— Állandóan kutatom, hogyan lehetrle kevesebb munkaráfordítással több termést elérni, s mindig a fejlettebb gépesítés gondolatáig jutok el. Jövőre nagyobb jellegű gépi beruházást tervezünk, csak az a probléma, hogy a köves-he- gves telepen hamar kikészülnek a munkagépek — mondja. " V

Lakásán, amelyet a termelőszövetkezettől kapott a mai fiatalra jellemző minden dolog megtalálható. Színes rek lámképek, sztárfotók, palackok.

—- Az ember zsebéhez mérten úgy alakítja ki otthonát ahogyan számára a legkedvezőbb. Egész napos munka után szívesen iövök haza. Sze retem Hollókőt, de katonaidő előtt állok: nehéz lesz nélkülözni a tálat, a munkatársa kát. az itteni embereket — vallja Godó Ferenc.

Gépészek a hányák zavartalan munkájáért

A NÓGRÁDI szénbányák nagybátonyi gépüzemének alapvető feladata a bányák segítése javító-, karbantartó, szolgáltatási munkákkal. így van - ez akkor is, ha az évi 93 milliós kiegészítő termeléshez viszonyítva csak 16—17 milliós értéket képvisel ez a szolgáltatás. A bányák zavartalan termelésének elengedhetetlen feltétele, hogy amire szükségük van gépben, berendezésben, az mindenkor rendelkezésre álljon. Vajon sikerül-e ezt az ideális állapotot mindenkor biz- ■ tQsítani? v

Az idén már többször is elhangzott, hogy a gépüzemnél olykor az esetleg nagyobb hasznot jelentő melléktevékenységet helyezik előtérbe és az alapfeladat háttérbe szorul. Az őszi műszaki tanácskozáson is elhangzott ilyen vélemény. Máskor is előfordult már, hogy a bányászok a gépészekre hivatkoztak, amikor nem úgy ment_ a termelés, ahogy azt a terv előírta. A gépüzemnél viszont önmagukkal szemben is igényesebbek lettek és lelkiismereti kérdést csinálnak abból, hogy ilyen. vád ne érhesse őket.

Október elején a gépüzem vezetői • összeültek a bányák, illetékeseivel, hogy felmérjék: az idén milyen javító-, szolgáltató munkát várnak tőlük még az egyes aknaüzemek. Az elvégzendő munkák listájára csaknem 30 feladat került. Megállapodtak a sürgősségi'sorrendben is. Azóta ez a terv már változott, összeszűkült, az aknák anyagi lehetőségeihez méretezve. Gazsi Zoltán, a gépüzem főmérnöke a már elvégzett munkákról a következőket mondta el:

— A bányák kérték, hogy 70 darab P—100-as kaparó- tejcnőt év végére javítsunk \kí. Már elkészültek. Kijavítottuk az RH—800-as gumiszalag meghajtóművét, a szorospataki és tiribesi aknakasokat. Elkészültek a műanyag gördülőbetétek, a .ménkesi lanovkán személyszállító berendezéshez. A P—.100-as páncélkaparó-teknők javítása is folyamatos. A Slassz kaparóteknőkbői év végéig 20 darab javítását kérték és 15 már kész. A kötélpálya javítását elvégeztük. Korábban ai'ról is szó volt, hogy több csillét átalakítunk, javítunk, de ma nincs ilyen igény. Általában igyekszünk az igényeknek megfelelően gyorsan elvégezni a bányák számára szükséges javításokat. . ,

A gépüzemnél évekkel ezelőtt megvalósították az úgynevezett cseregépes javítási rendszert. A bányai gépek, berendezések tipizálásával párhuzamosan ezt a jó módszert egyre inkább kiszélesítették. Villamos motorok, szivattyúk, lövőgépek, szellőzők és "még hosszan lehetne sorolni menynyi minden van raktáron kijavítva. Ha valahonnan egy javításra szorulót bevisznek, helyette jót adnak. A főmérnöktől kapott információ szerint ez a javítószolgáltatás is folyamatos és vaij megfelelő számú tartalék a cseréhez.

LÁTSZÓLAG tehát minden rendben van és a gépüzem«

javítások sem zavarhatják a bányászokat abban, hogy többet termeljenek, pótolják az adósságot. Jogos viszont a gépüzemiek kérése is: a bányák vezetői időben igényeljék szolgáltatásaikat, akkor nem lesz többet panaszra ok.

b. &;

Egyszerre nyolcat

Űjabb nyolcállomásos finomcsiszoló automata berendezést vásárolt a .salsóta, iáni öblösüveggyár. A PM—3 tíou- sú gép a Német Szövetségi Köztársaságból érkezett. SzerSalgótariánba. Közreműködő, sével és irányításával történik az úi berendezésen a termelés beindítása és a kezelő személyzet betanítása. A nyolcát« lotnásos automata finomcstdán este a gép szerelésére és szoló berendezés egyideiőlea üzembe helyezésére nvugat- nyolc Dohár, vagy kehelv szál- német szakember érKezevt csiszolását képes végezni.

Szabó Gyula

vVVVVVVVWVVVVX<<VVVVVVVVVVVVVX#«/VV\ZVVVVVXzVVVfWVVVVVVVVVVVVX<VV<VVAM#W^

Két napon át ülésezett a Magyar—Szovjet barati Társaság országos értekezlete. A Parlament. gyönyörű kongresszusi termében elhangzott vitaindító és a hozzászólások sora számtalan értékes ötletet, tanácsot adott a résztvevőknek. A nógrádi küldöttség

Mazsolák

kotmány hamarosan. Diszkrét

csengetés után nyíltak az ajtók, ám mi, többiek mégsem szánhattunk be. Az egész előbbi transzport ugyanis hiánytalanul benn szorongott a liftben.

— Nem tudjuk, hogy történ— Irénke, most mar aztán hetett — mentegetőztek a lift '“** .. , jH'- utasai: — Valahogyan visszajöttünk ... ‘ 1

Némi tanácstalan várakozás felegyik tagja találóan jegyezte kettőzötten figyelünk az el meg: nők minden egyes szavára!

— Több útravalót kapunk Történt, hogy egy balaton- itt, mint akármelyik több bogiári felszólaló szavai vé- után ismét megindultak hetes tapas&talatcseren! geztevel, díszes albumöt nyuj— feló Senkinek sem jutott

Ám legyen egy tanácskozás tott at a tanácskozás elnökse— eszébe bármi címen szemre— akármilyen komoly, mosoly- gének. Az aktus váratlán volt, hányást tenni nekik... Kato- gásra késztető események is de nem véletlen, hiszen megtörténnek ott. így volt ez az lepetésnek készült. Ami a MSZBT országos értekezletén meglepetést illeti, nos, az is. Irénkénél tökéletesen sikerült.

^ Zavarában elpirult, de aztán

■ - hősiesen mosolyogva átvette a

A tanácskozás első napja- küldöttől az albumot —, s nak érdekes eseménye volt a mivel semmi jobb nem jutott nógrádi küldöttek számára, eszébe — letette maga mögé a hogy delegációjuk egyik tag- székre, majd folytatta a hoz- ja elnökölt a kongresszusi te- zászólások „bekonferálását” remben — Nyerges József né, Elpirulására célozva konstaa megyei Állami ^ Építőipari tálta küldöttségünk Nyerges szeresük ezt hallottuk:

VaLalat MSZBT-elnöke sze- József né szereplését.* mélyében. — Irénke, te voltál a színNem akármikor elnököl az folt az elnökségben, ember a Parlamentben. Tér- s ez szó szerint értendő... mészetes tehát, hogy Nyerges József né is kissé zavarban rsf

volt, amikor az elnökségi asztál mikrofonja elé ültették. A, tanácskozás hatszáz részt- Különösen, hogy még meg is vevőjét a vadászati világkiálnadolog!

Előfordul az is, hogy valakit váratlanul ér a hozzászólásra hívó kedves invitálás. Ez történt Cs. Nagy Lászlóval, küldöttségünk egyik tagjával is. Csak a második napon készült szólani, ám már az első nap délutánján egybiztattuk:

A Szovjetunió a világ legnagyobb acéltermelője

A Szovjetunió idén minden tavalyi 93,3 millió tonnáról Idén bizonnyal túlszárnyalja az Esve- 87.7 millió tonnára csúszik vissza, sült Államokat és a világ ^Jegna- Japánt a Nemet Szövetségi Röz- g.vobb acéltermelő államává vá- társaság követi 41.5 millió tonná- lik közli a Japán Vas- és val és Nagy-Britannia 25,9 millió Acélipari Szövetség. A szövetség tonnás termeléssel, által végzett felmérés kimutatja« A Szovjetunió lövő évi acélter- hogy a Szovjetunió idei acélgyár- melcse 125 millió tonnára. az tása 1.20 millió tömi;*, míg az Egyesült Államoké 122 millió ton- Egyesült Államoké 114 milijó top. nára emelkedik — véli a Japán nára tehető, A harmadik helyen Vas- és Acélipari Szövetség id- Jiuxm áU> ftoíiü acélgyártása a uterese, ittEETEK),

lításra, újonnan épült Volga Szállóban helyezték el. A szálló egyik attrakciója a fo— ... Utána hozzászólásra következik Cs. Nagy László, a Sziráki Állami Gazdaság igazgatója. - .

Több szemtanú állítja, hogy Cs. Nagy László, a bejelentést követően még hosszú pillanatokon át, megkövültén ült a helyén. így volt-e vagy nem, azt most ne ,,forszírozzuk”. Elég annyi, hogy Cs. Nagy László remekbeszabott

tocellás lift volt, melyet térmészetesen maaunk kezeltünk felsz°lalast vágott ki. S hogy meszetesen magunk Kezeltünk. amikor megpróbálta kinyoAz első napi tanácskozás végeztével nagy tömeg zsúfolódott össze a lift előtt. Beszállt az első transzport, s mint keringek a dobozban, szorosan egymáshoz préselőd- ve indultak felfelé. A többi

mozni, ki „követte el” . vele ezt a meglepetést, így szerelte le őt a küldöttség:

— Ne is' törődj vele, Cs. 'Nagy elvtárs! Máskor is így fogjuk szervezni, hiszen így türelmesen várt, hogy vissza- *f“ZatófcoSon oararttátt a

érkezzék a lift Vissza is jött a

ravasz alSzcndi Márt»

NOGRAD — 1971. november 27,, szómból 3 *