Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-20 / 274. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI OGRÁD A 1 MSZMP NÓGRAD M E G Y FI Bl fiffTTÁ ÁG A É S A M E GYE I TA N A CS L A P9 A XXVII. ÉVF., 274. SZÁM ÁRA: $0 FILLÉR 1971. NOVEMBER 20., SZOMBAT Mindann viuuké! Az egyik nap megfigyeltem ®z építőket. A szivattyúzás­hoz használt vastag gumi-, il­letve vászontömlőt ottfelej­tették. A nehéz munkagépek oda-vássza jártak rajta egész nap, törték! zúzták. Dolgoztak ott vagy húszán, de senkinek sem jutott eszébe, hogy azt a tömlőt félre is lehetne húzni, mert érték és még szükség lesz rá máskor is. Másik alkalommal egy ács­kapocs hevert az úton, Ki tudja, hogy került oda. Egy idősebb ember, aki előttem ment, lehajolt, felvette, tás­kájába tette. Ki tudja, miikor lesz rá szükség otthon. Az is lehet, hogy soha nem kell ne­ki, de mégis becsülete van, mert érték. A mindennapi élet szolgál ilyen példákkal, és biztos vagyok abban is, hogy bárki tucatszám említhetne hasonló eseteket, de a dolog mégsem ilyen egyszerű. Ezek az apró esetek is egy káros szemléletre figyelmeztetnek. Sokan fogalomzavarban van­nak, csak az enyémig jutottak él, és nem akarják megérteni, hogy a ,miénk” is magában foglalja az „enyém”-et. A társadalmi tulajdonról sokszor és sokat beszélünk, de annak védelméért általában keveset teszünk. Valahogy a köztudatban még máig sem sikerült kellő tiszteletet éb­reszteni a közös vagyon, a tár- Radahni tulajdon iránt. Nem vagyunk szegények, de annyira gazdagok sem, hogy herdál­hassuk mándannyiunk értékét. Sajnos, nemcsak ilyen apró­nak tűnő példák figyelmeztet­nek erre, hanem sokkal na­gyobbak is. A nagyok azon­ban szembetűnőbbek, jobban észrevehetők és az illetékesek számára könnyebben feltárha­tók. Nem merném azonban teljes leUrinyugalommal ál­lítani azt sem, hogy a felis­mert, feltárt hibákat, a tár­sadalmi tulajdon ellen elköve­tett mulasztásokat, vagy ha úgy tetszik: vétkeket, minden esetben kellő szigor, felelős­ségre vonás, vagy kártérítés követ. Vajon van-e vezetőnek joga, hogy szó nélkül eltűrje a rábízott közös vagyon her­dálását? A kérdés így is fel­tehető, annál is inkább, mert a jogkörrel általában a fele­lősség is együtt jár. A nógrádi szénbányáknál legutóbb igen élesen vetődött fel a társadalmi tulajdon vé­delmének kérdése. Előfordul­tak; olyan dolgok, amelyeket az illetékes szervek vizsgál­nak, és minden bizonnyal majd a bíróság zár le. Van­nak viszont nem ilyen feltűnő, de összességükben mégis je­lentős kárt okozó mulasztások is, amelyekből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a munka­helyeken sincs minden rend­ben. Az idén eddig például csak­nem annyi acéltám, aeélsüveg- gerenda yeszett el, mim amennyi újat beszereztek. Egy-egy új acéltámért, aeél- süvegért pedig több tonna szén árát keli kifizetni. A ki­vetett kártérítések jogosságát nem vitathatja senki, mer ennyi veszteséget az omlás sem okozhat. Példát azonban nemcsak a bányák területen lehet találni. Érdemes min derűdnek körülnézni a sajá! háza táján. Ott bizonyára na- .gyobb becsülete van a társa­dalmi tulajdonnak, ahol az emberektől számon kérik a rá­juk bízott javakat. Valahogy így kellene tenni mindenütt: óvni, védeni a mindannyiun­két. Vé'"ő soron a fillérekbe1 forintok, ezrekből százezre1 lesznek. B. J. Laboratóriumi üvegáruk a Szovjetuniónak Kétmillió rubel értékű ex­portszerződést írtak alá pénte­ken Budapesten a METRIM- PEX külkereskedelmi vállalat és a szovjet MEDEXPORT képviselői. A szerződés értel­mében 1972-ben a METRIM- PEX kétmillió rubel értékben szállít laboratóriumi üvegáru­kat a Szovjetunióba. Ezzel egyidőben hasonló árucikkek­re 1975-ig szóló hosszú lejá­ratú szerződést kötöttek. Még az 1971-es esztendőben 300 ezer rubel értékű üvegárut exportálunk a Szovjetunióba; ezt ugyancsak külön szerző­désben rögzítették. A MEDEXPORT-iróda igaz­gatója elmondotta az MTI munkatársának, hogy válla­lata tízéves működése óta fo­lyamatos kapcsolatban áll magyar külkereskedelmi vál­lalatokkal, köztük a METRIM- PEX-szel. A MEDEXPORT or­vosi berendezések, laboratóri­umi felszerelések és gyógy­szer-alapanyagok külkereske­delmével foglalkozik. Tíz éve vásárolnak hazánkból labo­ratóriumi üvegárukat, s a je­lenlegi szerződés az egyik legnagyobb üzletkötés a ma­gyar partnerrel. A hosszú le­járatú szerződés értelmében évente 600 ezer rubel értékű árut vesznek át. A METRIMPEX vezérigaz­gatójának tájékoztatása sze­rint több hazai üzem: az Üvegipari Művek gyárai, a salgótarjáni öblösüveggyár, az elektroakusztikai gyár nyír­egyházi „Univerzál” • gyáregy­sége, valamint a Lombik Ktsz készíti a Szovjetunióba ex­portált üvegárukat. A jövő évi exportcikkek nagy része a közelmúltban bevezetett leg­korszerűbb technológiákkal készül. (MTI) Olasz küldöttség érkezett Budapestre Péntekén Í5 bagó küldött­ség érkezett Budapestre a magyar parlament meghívásá­ra. t A delegáció tagjai, olasz szenátorok és képviselők, to­vábbá más közéleti személyi­ségek, valamennyien az olasz parlament mellett működő európai békét, biztonságot tá­mogató csoport képviselői. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren fogadta: dr. Be- resztóczy Miklós, az ország­gyűlés alelnoke, Bencsik Ist­ván, a Hazafias Népfront fő­titkára, az európai biztonság és ^yüttműködés magyar nemzeti bizottságának tagja, valamint társadalmi és politi­kai életünk számos ismert képviselője. Jelen volt a foga­dáson Enzo Monttano. Olasz­ország budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője, valamint Manrico Fiore kul­turális attasé. (MTI) Földreformot a „harmadik világban” Az Egyesült Nemzetek Élel­mezési és Mezőgazdasági Szer­vezetének (FAO) Rómában nyilvánosságra hozott jelenté­se különösen az úgynevezett „harmadik világban” végrehaj­tott földreform mellett száll síkra. A hattagú különbizott­ság által kidolgozott jelentés szerint társadalmi és gazda­sági káosz következik be ab­ban az esetben, ha nem része­sítik elsőbbségben a földek jogos újra felosztását. A jelentés felhívja a figyel­met arra, hogy az úgynevezett „zöld forradalom” terén elért haladás nem pótolhatja a földreformot. A birtokviszo­nyokban bekövetkezett válto­zás nemcsak a jövedelmek új elosztását, hanem a társadalmi struktúra és a politikai hata­lom újfajta elosztását is ma­gában foglalja, (DPA) Kádár János befejezte zalai látogatásöt Városnézés volt a második nap programja Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára za­lai látogatásának második napján, pénteken, a,z ipari és kulturális létesítményekben egyaránt gyarapodó 40 OOO la­kosú megyeszékhellyel, Zala­egerszeggel ismerkedett. A reggeli órákban Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Újvári Sándor, megyei tanácselnök társaságá­ban sétát tett Zalaegerszeg herszoni városrészében, ahol máris több ember él mint anvmnyi a felszabadulás előtt a város összes lakossága volt. A várossal való ismerkedés a göcseji falumúzeum terüle­tén folytatódott. A múzeum bejáratánál Pukánszky Ferenc, a városi pártbizottság első tit­kára és Kustos Lajos, a városi tanács elnöke fogadta a Köz­ponti Bizottság első titkárát. Dr. Reményi K. András, a megyei múzeumi szervezetek igazgatója bemutatta a vendé­geknek Magyarország első je­lentős szabadtéri néprajzi gyűj­teményét. A városnézés során megte­kintette a párt első titkár^ a Lenin út és az ifjúsági párk szegélyén álló Lenin-szobrot, Marton László szobrászművész alkotását Amerre csak elha­ladt a városban, embercso­portok köszöntötték, a főutcán pedig sorfalat alkotva fogadta és üdvözölte a lakosság Ká­dár Jánost. A városnézés után a Köz­ponti Bizottság első titkára részt vett a megyei tanács épületének dísztermében ren­dezett pártakti vaülésen. Az aktívaülésen Kádár Já­nos beszédet mondott. A párlaktíva befejezése után, a párt első titkára ebé­den vett részt a megye poli­tikai és gazdasági vezetőivel, közélett személyiségeivel, majd a délutáni órákban — Jalíab Sándornak és Katona István­nak, a KB tagjainak, a KB osztályvezetőinek társaságá­ban — visszautazott a fővá­rosba. (MTI) KELL A J<5 KÖNYV Gondok és eredmények x A megye szakszervezeti — letéti és önálló — könyvtáro­sai tanácskozásra gyűltek ösz- sze november 19-én az SZMT- székház klubhelyiségében. Az . összejövetel bensőséges lég­körben zajlott le, és inkább kerekasztal-beszélgetéshez, mintsem hivatalos tárgyalás­hoz hasonlított. A terítéken levő témák — a könyv, az olvasás tömege­két érintő problémái már ön­magukban véve is izgalmas­nak ígérkeztek. A megyében működő szakszervezeti könyv­tárak helyzetéről és munkájá­ról, Bozó Józsefné, az SZMT központi könyvtárának megbí­zott vezetője adott tájékozta­tást. Ismertette, hogy a 83 szakszervezeti könyvtár mint­egy 118 316 kötetes könyvállo­mánnyal rendelkezik, a be­iratkozott olvasók száma pe^ dig 11 133 fő. Az eddig elért eredmények mellett a nehéz­ségekről szólva' megemlítette: az olvasók létszámcsökkené­sét idézte elő az, hogy a szén­bányászat visszafejlesztése mi­att 17 bányászkönyvtár került tanácsi kezelésbe 1300 olvasó­val. Ennek pótlására meg­kezdték az újonnan települt üzemekben a könyvtárak lét­rehozását, és ez a munka jó ütemben halad- Az olvasott­ság szakmánkénti bontásánál kiemelte gz építőket és a MEDOSZ-1 — Még mindig igen nagy a lemaradás a pos­tánál és az orvos-egészség­ügynél. Az olvasólétszám emelését gátolja, hogy a leg­több vállalatnál probléma a könyvtár elhelyezése, a könyv- szekrény beszerzése — álla­pította meg a központi könyv­tár vezetője. A tartalmi munkát poziti­ven értékelte. A szakszerve­zeti könyvtárak legaktívabb olvasói a fizikai munkások, Arányuk az összolvasókhoz viszonyítva 75 százalék. Kell a ló könyv. Ez a címe. illetve jelszava a Magyar Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Írók Szövetsége, a SZOT és más társadalmi szer­vek által beindított olvasó­mozgalomnak, amelyről Meny­hárt Istvánná, az SZMT munkatársa adott részletes tá­jékoztatást a hallgatóknak. — Az új mozgalorp célját ’ a jelszó is magában hordozza: arra kell törekednünk, hogy a könyvek mindenkihez eljussa­nak és kialakítsák, vagy to­vább növeljék az olvasási igényt — mondotta. Ismertet­te az 1969/70. év olvasómoz­galmának eredményeit, ame­lyek objektív és egyéb akadá­lyok miatt nem túl pozitivek. Az 1971/72. évi olvasópályáza- tot országos és megyei szin­ten is széles körű propagan­da kíséri majd a-sajtó, a té­vé és a rádió részéről ' egy­aránt. A szakszervezeti könyv­tárosok feladatát abban je­lölte meg, hogy igyekezzenek minél több olvasót bevonni az olvasópályázatba, író-olva­só találkozókkal, könyvanké- tokkal tegyék vonzóbbá és színesebbé a pályázatban sze­replő alkotások megismerését, megértését. Külön is foglal­kozzanak a szocialista brigá­dokkal, segítsék azokat a vállalások, a pályázat megol­dásának teljesítésében. A beszámolók elhangzása után a résztvevők ismertet­ték a területükön tapasztalha­tó gondokat, hiányosságokat. Sokan az anyagi eszközök és a tárgyi feltételek hiányában jelölték meg a könyvtári munka nehézségeit. Többek kívánsága volt, hogy az isko­lai köteíező olvasmányokból készítsenek ajánló jegyzéket, hogy e könyveket — keresett­ségük miatt — több példány­ban' is vásárolják meg. Ez­után 13 szakszervezeti könyv­táros részesült tárgyjutalom­ban jó munkájáért. Kétmillió japán munkás sztrájkol Óriási tömegtüntetés Tokióban A japán fővárosban pénte­ken mintegy 500 900 tüntető gyűlt össze, hogy tiltakozzék az Okinawára vonatkozó ame­rikai—japán szerződés ellen. A tüntetők ellen több mint 60 000 rohamrendőrt helyeztek készültségbe, akik közül 16 000 őrzi az amerikai nagykövet­ség, a parlament és a kor­mányhivatalok épületeit. Az Okinawára vonatkozó japán—amerikai szerződés előirányozza a sziget vissza­helyezését japán közigazgatás alá, az Okihawán levő ame­rikai atomtámaszpontok azonban továbbra is a szige­ten maradnának. Tiltakozásul a megállapo­dás ellen, pénteken mintegy 2 millió japán munkás és al­kalmazott általános sztrájkba lépett. Ez a japán dolgozók legnagyobb megmozdulása azóta, hogy 1960-ban beszün­tették a munkát az amerikai— japán, úgynevezett biztonsági szerződés megkötése miatt. A japán parlament munká­ja megbénult, mivel az ellen­zéki pártok a parlament egyik házának ülésein sem hajlan­dók részt venni, mert a kor­mánypárt kierőszakolta az Okinawával kapcsolatos szer­ződés jóváhagyását a képvise­lőház - különleges bizottságá­ban. A Japán Kommunista Párt és a Japán Szocialista Párt pénteken eslére tömeggyűlése­ket hívott össze, amelyeken a dolgozók fölemelik szavukat a szerződés ellen. , Pénteken Tokió belvárosá­ban a rendőrség összecsapott a tüntető egyetemistákkal. A rendőrök könnyfakasztó gázt vetettek be a tüntetőkkel szemben. Ä japán fővárosban rende­zett hivatalos nagygyűléseken mintegy 80 000 ember vett részt. A rendőrség eddig a tokiói megmozdulások több mint 600 résztvevőjét tartóztatta le. Japán 44 városában pénte­ken 875 tüntetést rendeztek, tiltakozásül az Okinawára vo­natkozó amerikai—japán szer­ződés ellen. (MTI) Kutatók cseréje Maival*'—francia í1, tudományos megállapodás A Magyar Tudományos Akadémia küldöttsége Köpeczi Bélának, az Akadémia megbí­zott főtitkárának vezetésével Párizsban tárgyalásokat foly­tatott a Magyar Tudományos Akadémia és a Francia Nem­zeti Tudományos Kutatási Központ közötti egyezmény megújításáról. A tárgyalások eredményeképpen Köpeczi Bé­la megbízott főtitkár és Hu­bert Curien, a Francia Nem­zeti Tudományos Kutatási Központ főigazgatója pénte­ken megállapodást írt alá, mely lehetővé teszi, hogy ma­gyar és francia tudományos kutatók cseréjére kerüljön sor minden tudőmányágban, de különösen a természettudomá­nyok területén. A megállapo­dás — mely lehetővé teszi a közös kutatásokat, az erők koncentrálását és az intézetek közötti közvetlenebb együtt­működést is — kiemel néhány fontos témát, amelyekkel kap­csolatban különösen kívána­tos a közös kutatás előmozdí­tása. Ezek a következők: a bioszféra védelme, a tudo­mányos-műszaki forradalom társadalmi hatása, rádiókémia és szénhidrogénkémia. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom