Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-13 / 268. szám

Munkásélet és művelődés

Hogyan dolgozik a megyei művelődési központ?

Kulturális ÁÜ3K

A párt X. kongresszusa határozataiban méltán kapott nagyobb hangsúlyt társadalmunk, ezen belül elsősorban a munkásosztály műveltségi szintjének emelése.

CazdoQ ipar - — művészénél

Ma már mindenki előtt egyre aj u van valóbb, hogy a műszaki-technikai forradalom, a terméles színvonalának emelése, a szocialista demokratizmus kibontakoztatása, a magasabb életszínvonal megteremtése egyaránt megköveteli munkásosztályunk széles rétegeinek egyre magasabb műveltségét. Ha válahol szükség van erre az országban, akkor Salgótarjánban igazán. Közismert történelmi hagyományok és a város lendületes fejlődése egyaránt szükségessé teszi ezt.

Intézményünk elsősorban a művészeti'nevelés területén' tevékenykedik. Talán szükségtelen is megemlítenem, hogy nem mellékes, elhanyagolható területe ez a munkásmű- veltségnek. Mindenesetre az nyilvánvaló, hogy az .igazi mű-- vészeli alkotások hozzásegítenek társadalmunk, az emberi lét mélyebb összefüggéseinek megértéséhez, jelentős az emberformáló, világnézetalakító hatásuk. Azonkívül a munkában megfáradt ember kikapcsolódását, pihenését, szórakozását is szolgálják.

Ezért erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy színházi előadásaink nézői, bérleteseink minél nagyobb számban a munkásak köréből tevődjenek. E téren sok segítséget kaptunk a salgótarjáni üzemek gazdasági és mozgalmi vezetőitől, s bízunk további támogatásukban is. Lehetőségeink szerint igyekszünk színházi életünket olyanná tenni, amely messzemenően figyelembe veszi Salgótarján munkásságának 'igényeit és kulturális szükségleteit

Ne csak nézzék, értsék is

Jelenleg intézményünk tölti be a városban a kiállítási csarnok szerepét is. Igyekszünk olyan képzőművészeti alkotásokat bemutatni a város dolgozóinak, amelyek segítik fejleszteni látáskultúrájukat, tájékozódást nyújtanak képzőművészeti életünk megyei, országos, sőt esetenként nemzetközi állásáról. Közhasznú kiállításaink pedig azt a célt szolgálják, hogy megismertessék és segítsék a mindennapi élet körülöttünk levő kulturált kialakítását.

Hangversenyeinkkel, zenés irodalmi estjeinkkel olyan vi-. lágba szeretnénk elkalauzolni a megyeszékhely dolgozóit, amelyik számukra talán a legisnrteretlenebb, és legnehezebben megközelíthető. Jó lehetőséget nyújt erre a nemrég megalakult salgótarjáni szimfonikus zenekar, jól megválasztott műsorösszeállításával.

Napjainkban talán a legtö- megesebben a filmművészettel kerülnek kapcsolatba az emberek. Ennek ellenére rendkívül hézagosak a filmesztétikái ismereteik. Intézményünk f i lm klubelőa dacait ét>- pen ezért ilyen hézagpótló segítségnek szánjuk.

Valamennyi művészeti ággal kapcsolatosan az a törekvésünk: ne csak a műveket mutassuk be, hanem segítsük azok megértetését is. Éppen ezért színművészekkel anké- tokat, képzőművészekkel tárlatvezetéseket szervezünk a jövőben.

Átadják a házat

Hogy egy-egy üzemi kollektíva esetenként közösen találjon otthont intézményünkben, jövőre szeretnénk meghonosítani az üzemi művelődési esteket. Elképzeléseink szerint egy-egy üzem támogatásával a szabad szombat délutánján, vagy estjén egy-egy üzemi kollektíva részére átadjuk a házat. Ez alkalomra természetesen biztosítani akarjuk a résztvevők számára a hasznos és kellemes szórakozást. Ilyen alkalmakon helyet kaphatna egy-egy színvonalas szórakoztató műsor, ennek szünetében találkozás és beszélgetés a város vezetőivel, s talán végezetül közös vacsora.

Különös gondot szeretnénk fordítani munkásosztályunk

élcsapatára, a szocialista brigádokra. A közelmúltban tájékoztatót adtunk ki számukAJÁNLATUNK

Csütörtökön ismét összeült a Humoristák klubja, a szokásos „felállás” mindössze annyiban változott, hogy ez alkalommal hiányzott a társaságból* Ősz Ferenc, de a klub vendége volt Árkus József, újságíró, aki a tiki-taki után egy újabb, minden bizonnyal a kattogó golyócskákhoz hasonló gyorsasággal elterjedtté váló csendháborítóval ismertetett meg bennünket. Egyébként a klubműsor a megszokott szinten szórakoztatott.

Merőben más igénnyel jelentkezett az esten a Vésztői ballada című dokumentumfilm, mely a Békés megyei Vésztő 1944-es földmunkásmozgalmi eseményeit idézte fel, segítségül híva a kor még élő vezéralakjait. Megindító és felemelő emberi vallomások részesei lehettünk a dokumentumműsor révén, elgondolkodtató viszont, méltányos társadalmi elbánás-e az egykori parasztdemonstráció szervezőjével, elnökével, hogy ma, 86 esztendősen 800 forintos nyugdíjból él!? Ennél alighanem többre szolgált rá — a látottak-hallottak alapján legalábbis erre kell következtetnünk.

A gyakorló szülőknek igen sok hasznos tanulsággal szolgált A tévé és a család címmel a soproni nemzetközi nevelésügyi szeminárium tematikájáról készült összegezés.

*

Ma, szombaton (15.40) Tetszik, nem tetszik címmel az irodalmi ízlésről hallhatunk érdekes megállapításokat.. Ezt (16.15) Ami nekem a legjobban tetszett címmel Kol- lányi Ágoston műsora követi, majd (17.00) a Lövés a szorosban című szovjet—kirgiz filmet láthatjuk. Ellátogat a kamera (18.25) a Nemzetközi kisplasztikái biennáléra, Lant és lazac címmel (19.00) Boldizsár Iván olvassa fel írországi naplóját, az esti főműsorban pedig (20.35) a Doktor Mabuse ezer szeme című NSZK film kerül vetítésre. (barna)

4 NÓGRÁD - 1971. november 13., szombat

ra, hogy segítsük kulturális

vállalásaik teljesítését. Re- rtiéljük, haszonnal forgatják. Ilyeneket a későbbiekben is szándékozunk kiadni. Ezenkívül terveinkben szerepel a szocialista brigádok vezetőinek találkozója intézményünkben, ahol közvetlenül is . tájékozódhatnánk igényeikről, a segítés módjáról.

A munkásosztályon belül meglevő különböző rétegekhez differenciáltan kell közeledni. Ezért különös hangsúllyal szeretnénk segíteni a művelődés kérdéseit az ifjúmunkások és a dolgozó nők körében. Hogy erre nagy szükség van, arról a legutóbbi városi KISZ-kül- döttértekezlet is meggyőzött bennünket. Hasonló módon a közelmúltban eLkezdett, s jó reményekre jogosító diáknapokhoz, a városi KlSZ-bizott- sággal közösen jövőre szeretnénk megszervezni az ifjúmunkások fórumát. Ezeken helyt adnánk egyrészt az if' júmunkásokat érintő problémáknak, másrészt a szórakozásnak is.

Jól működik intézményünk' ben a nők klubja. Szeretnénk elérni, hogy ezt a klubot minél többen látogatnák.

Közvetlenül és közvetve

Munkatársaink nemcsak a közvetlen kulturális szolgáltatásokat szervezik intézményünkben, de segítséget akarunk nyújtani mind az üzemi művelődési házaknak, mind pedig a különböző ifjúsági és egyéb kluboknak, munkás- művészeti csoportoknak is abban, hogy egyre hatékonyabb legyen a munkások körében kifejtett művelődési tevékenységük.

Nagy gond a munkásság körében az alapműveltség megszerzése, az általános iskola elvégzése. Ebben olyan segítséget szeretnénk nyújtani, hogy egy-egy tudományágban, vagy tantárgy körében szemléltető filmsorozatot mutatunk be.

A munkásműveltség emelése megtisztelő kötelesség, de nagy felelősség is, s nemcsak a népművelők, hanem egész társadalmunk, s benne a gazdasági vezetők aktivitását is megkívánja. Jó lenne meghirdetni a ..Húszezer munkaórát Salgótariánért” példás mozgalomhoz hasonlóan a „Művelt munkásokat az 50 éves Salgótarjánnak” mozgalmat is. Mi a magunk részéről benevezünk.

Venesz Ernő,

az MMK igazgatója

r smp "*111 ■ ■

* J

X pw*»*.«»,,,, *

y** *

' ÍR »(j » w r i *

.jJÍar7/;

„aL: #*!% 1 ,Hi« ii

’■III«« |" ij 1

1* V 'll *

....... \J

.

>7 .’§r

M

m'i

'ni

♦ *fl V I py

* IH, _

i -'ll «hii hiii I" « * HM ,’>r

drámákon kívül egy-egy bolgár, csehszlovák, jugoszláv, lengyel, magyar, NDK-beli, román és szovjet mű szerepel. A magyar drámairodalmat többek között Madách műve, Az ember tragédiája képviseli. A bíráló bizottság Madách halhatatlan drámájának gdanski előadását találta a legjobbnak, így a katowicei döntőben a gdanski Teatr Wybrzezza szerepel 15-én este a Tragédiával.

IFJÚSÁGI KLUB. Élénk klubéletet folytatnak a pásztói

fiatalok. Ebben a hónapban már kicsoda-micsoda? játékot és ötórai teát is rendeztek, ma, szombaton pedig a sziráki ifjúsági klub tagjait hívták meg vendégül. De ezzel még nem ért véget az e havi program. November 18-án tréfás klubestet rendeznek, november 20- án, szombaton Erzsébet-bált, november 25-én, csütörtökön pedig szellemi totó és szellemi lottó lesz az ifjúsági klub rendezvényén. A hónap utolsó műsora a Katalinok és Erzsébetek tiszteletére november 27-én megrendezésre kerülő táncest lesz.

/1* mV*1

ff * '* r * í ***' -. „ * :

, « (.'i s iii I« * * v

./ÄS! V * •* :

:: mm

r.*£gff»'! 'ír

.1 ».a

ffli’iíi, — t ■' i T

. » | . ^

1 ' ' 'vá

• Xft

.. W> 1, '

*»V'T -äfcrvr" •.

1 if* "■ i

■Ki Iffii

ff 'jf* Äff**'’

»i '•* T;*

t »1. , •"sw *

t >' • X# *' M

KIÁLLÍTÁS. Érdekes kiállítás nyílt a salgótarjáni Kohászati Művelődési Központ épületiben: ezúttal a pásztói származású Takács Imre mutatkozott be műveivel. Takács Imre rendkívül érdekes és sokoldalú egyéniség, elsősorban karikatúráiról ismerjük, de festményei, tusrajzai, zománcai és egyéb képzőművészeti alkotásai is méltán keltik fel a figyelmet. A kiállítás alkalmából Takács Imre tegnap a salgótarjáni Kohászati Üzemek KISZ-fiataljainak külön előadást is tartott. Képünkön: Takács Imre.„Palóc asszony” című mozaiktervét láthatjuk.

♦

TRAGÉDIA. Drámafesztivált rendeznek Katowicében, amelynek döntőjén a lengyel

Mizser Pál kiállítása Salgótarjánban

ízléses katalógus adta hírül a minap a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium Der- (tovits Gyula iskoiagalériájá- nak újabb tárlatát. Az isko- lagáléria kiállításai a korszerű épület aulájában igen jelentős szerepet töltenek be a tanulóifjúság esztétikai neve? lésében, az izlésformálásban. A gimnázium tanulói valóban rangos, magas színvonalú kiállításokat láthatnak, így a galéria betölti szerepét. Évenként (tanévenként) több kiállítást nyitnak. Ebben az évben Mizser Pál festőművész kiállítása az utolsó.

A fiatal festőművész tárlatát a napokban Czinke Ferenc Munkácsy-díjas grafikusművész, az iskola tanára nyitotta meg, aki a galéria tárlatait is szervezi. A tárlat december 4-ig tart nyitva.

Mizser Pál e kiállításával mutatkozik be nemcsak az intézmény diákjainak, hanem kicsit Salgótarján közönségének is. Néhány szó a művészről: 1941-ben született, s a Képzőművészeti Főiskolát 1965-ben fejezte be. Mestere Főnyi Géza volt, elnyerte a Derkovits-ösztöndíjat, . rendszeresen szerepel országos és külhoni tárlatokon. Szentendrén, Vácott, 's 1968-ban Budapesten a Mednyánszky-te- rernben nyílt önálló kiállítása.

Mintegy harminc alkotását hozta el a salgótarjáni iskolagalériába. Talán a legelső benyomás az, hogy személyében nagyon komoly, s mégis rendkívül sokat és bátran kísérletező művészről van szó. A két dolog nála nem is igen választható el egymástól, de nem is szükséges. Változó, bonyolódó korunkban, aki

szól, a képzőművészetbe^ is gyakran a szűkszavúságra törekszik. Nem azért, mert nem lenne mit mondania sok szóval is. Inkább azért, mert az összefoglalás, a tömörítés, ha megfelelő művészi képességekkel párosul, csak hasznára van a művésznek. Az el nem mondott dolgok pedig, mintegy aranyfedezetét adják a- szónak, a képnek.

Mizser Pál művei elkötelezett, egyértelmű vallomások. Mélységes közéleti indulattal, s felelősséggel a jövő iránt. Akkor is, ha a múltról beszél. Példaként említhetnénk az Idézetek a közelmúltból sorozatot. Valóban, a múlt tanulságainak levonása, haladó részének ápolása a jelen, s a jövő szeretetét is jelenti. Ezért időzünk el hosszasan például a Háborús emlék előtt, de más vonatkozásban a Rög a röghöz című alkotás előtt is. Vagy említhetnénk az In Memoriam-ot.

Pedig a fiatal művésznek más hangja is van, a mélyebb érzésű, mégis lírai-költői hang. A népmesék világának hangulata sem idegen tőle (Pávavariációk). S van szava az élet intimebb dolgaihoz, a fészekrakókhoz, a szerelemhez, a földhöz, a ritmusokhoz, s a kicsattanó boldog örömhöz, a vörös virágok lángoló-lobogó ünnepéhez. Ez az életkedv, ez az elpusztíthatatlan, komoly figyelés a világra, a változó dolgokra, a változatlan eszményekre, ez jelenti Mizser P,ál kiállításának egyik legfontosabb tanulságát. Fiatalok közé hozta el műveit egv fiatal művész. Megérdemli a szeretetteljes figyelmet.

(t. e.)

ANDRZEJ ZBYCH:

(Lengyelből

fordította:

Varsányi

István)

Az utóbbi időben, úgy látszik, balszerencséje volt az utazással, mert az angolok megint valamelyik vasúti csomópontot bombáztak a vonalon, mert csak reggelre vergődött el Saint Gilles-be.

A parancsnokságon megtudta, hogy Elért ezredes elutazott és csak délben jön vissza. A csoda folytán épségben maradt bőröndöt, amelyet az ócskavassá bombázott vonat alól húztak ki, az őrségen hagyta és elindult megtekinteni Saint Gilles-t.

Apró szemű eső szitált, éles tengeri szél áthatolt a vékony köpeny posztón. Hűvösebb van. mint Lengyel- országban — gondolta Kloss. Szeme megakadt a „Majestic” szálló címtábláján, amely alatt egy deszkalapon ez a felirat állt ákombákom írással: „Tiszti kaszinó'’. Bemegy, megmelegszik — goii- dolta.

A terem sajkában egy keszeg Leutnant, monoklival a szemén, mindenáron azon fáradozott, hogy egymagában rexezzék. Az össze-összekoccanó golyók egyike-másika zajt csapva pottyant bele a szekrénybe. Kloss megitta a rettenetes kávét, fölhajtott egy pohárka konyakot, de rliég mindig érezte a csontig ható hideget.

Alaposan legyengülhettem — gondolta.

A billiárdasztalhoz lépett

— Játsszunk egyet —javasolta.

A hadnagy szó nélkül átnyújtott neki egy dákót és a Jcrétát.

Az első játszmát, amelyben Kloss csúfos vereséget szenvedett mély hallgatásban játszották végig. A monok- lis hadnagy szó nélkül és mosoly nélkül írta fel a táblára az eredményt, de Kloss revansot javasolt. Ezúttal a sovány Leutnantnak ment valamivel rosszabbul a játék, de a végén Klossnak ismét meg kellett hajolnia a nagyobb tudás előtt.

— Igyunk egyet — ajánlotta a győztes. — Von Vor- mann a nevem. Erik von Vormann.

— Nagyon örülök, Oberleutnant Hans Kloss. Megengedi von Vormann hadnagy úr, hogy én hívjam meg mint vesztes!

— Először látom itt, főhadnagy úr — mondta von Vormann, amikor leültek az öntöttvas lábakon nyugvó, márványlapos asztalkához.

— Ebben nincs semmi különös — felelte Kloss, —két órával ezelőtt érkeztem. Még a felettesemnél sem tudtam lejelentkezni.

— Tehát nemrég érkezett! — örvendezett von Vormann egészen őszintén. — Ha netán Elért ezredesnél szándékozik jelentkezni, akkor kollégák vagyunk. — És Kloss helyeslő bólintására hozzátette: — Kellemes tudni, hogy végre méltó billiárd- partnert kapok.

— Amint látja, nem vagyok valami nagy játékos, hisz vesztettem.

— Ezen nincs mit csodálnia, én nagyszerű játékos vagyok — mondta, s ajkát is biggyesztette hozzá. — Az unalom megölné az embert, ha nem volna itt ez a bútordarab. .. — mutatott a rex- asztalra. — Persze marad még az alkohol. Honnan

jött, főhadnagy úr? — tudakolta.

— A kórházból — közölte Kloss. Wiesbadenből. — Mesélt von Vormann-nak a vonat bombázásáról, amellyel három héttel ezelőtt kellett volna megérkeznie Saint Gilles-be. Von Vormann sem maradt adósa, s viszonzásul beszámolt őrzőangyaláról, aki megparancsolta neki, hogy hagyja el a vonatot és menjen egy korsó sörre, bár ő, von Vormann. sosem kedvelte különösebben a sört.

— Akkor hát, lábadozó —■ állapította meg von Vormann.

— Irigylem magát. Biztosan kapott szabadságot és alaposan kiszórakozta magát.

Minthogy Kloss nem helyesbített, Erik folytatta:

— Fogadni mernék, hogy Párizsban töltötte szabadságát. Nekünk, németeknek ez a város pokol és mennyország egyszerre.

— Egészen jól fogalmaz

— mosolygott Kloss.

— Párizs, Párizs, édes Párizs. .. — sóhajtott fel von Vormann és Klosshoz hajolva önkénytelenül is halkabbra fogta szavát. — Párizsban a legjobb gesztenyét a Placg Pigalle-on lehet kapni...

(Folytatjuk)