Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-09 / 264. szám

HSsTaíaíos frjiRoia líletníny: Peiitikai rendezést India és Pakisztán kezűit Pompidou elnök hétfőn dél­b :n (.oódit odott Gandhi asz- t .onynak, India miniszterel- n jkénsk tisztele .éré, aki va­sárnap este érkezett New Yorkból Párizsba. Indira Gandhi hétfőn dél­előtt Chaban-Delmas minisz­terelnökkel, tárgyalt, akivel kedden további megbeszélést folytat majd. Az indiai miniszterelnök­asszony párizsi megbeszélései­nek középpontjában — a két­oldalú francia—indiai kapcso­latokon kívül — elsősorban az India és Pakisztán közötti fe­szültség problér.ía.'a áll. Pári­zsi politikai körökben hangsú­lyozzák: a francia kormány nagy megértéssel viseltetik In­dia súlyos problémái iránt, s egyetért azzal, hogy a fe­szültség sürgős feloldására van szükség. India nem vi­selheti sokáig egymagában azt a hatalmas terhet, amelyet a kelet-pakisztáni milliós töme­gek ellátása ró az országra. Francia politikai körökben arra is utalnak, hogy Leonyid Brezsnyev párizsi látogatása­Főbünös Dél-Afrika Poréusrúlia es A gyarmattartó hatalmak szakadatlanul fokozzák kato­nai tevékenységüket az irányí­tásuk alatt álló területeken, — állapítja meg az ENSZ gyar­mati kérdésekkel foglalkozó különbizottsága beszámolójá­ban, amely számos tényt kö­zöl arra vonatkozóan, hogy hadműveletek folynak a gyar­mati népek ellen, a gyarmati országok területén katonai tá­maszpontokat létesítenek. E támaszpontok felhasználásá­val nyomják el a nemzeti fel­szabadító mozgalmakat és ^ag- ressziós cselekményeket hajta­nak végre Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független or­szágai ellep. Az ilyen cselek­ményekben közvetlenül bűnös a Dél-Afrikai Köztársaság és Portugália kormánya, vala­mint a dél-rhodesiai törvényte­len rezsim. Nyeklessza szovjet delegá­tus fe Iá ívta a figyelmet arra a szerepre, amelyet a Portu­gáliának, a Dél-Afrikai Köz­társaságnak és Dél-Rhodesiá- nak nyújtott NATO-segítség tölt be a gyarmati rendszer megszűnését fékező folyamat­ban. (MTI) kor Pompidou elnök és az SZKP fóti lkára eg. elértett ab­ban. hogy politikai eszközök­kel kell megoldani a Kelet- Pakisztánban támadt problé­mákat, mégpedig úgy. hogy a menekülteknek lehetővé te­gyék a Kelet-Pakisztánba va­ló visszatérést. A francia kormány a közel­múltban diplomáciai úton két ízben is felhívta Jahja Khan pakisztáni elnök figyelmét: törekedjék a probléma politi­kai és alkotmányos rendezésé­re. A külügyminiszter azt is bejelentette. hogy március 25-e, a válság kirobbanása óta nem kötöttek újabb fegyver­szállítási szerződéseket Pakisz­tánnal. Franciaország ugyanis a korábban kötött egyezmény keretében repülőgépeket, he­likoptereket tengeralattjárókat, és egyéb fegyvereket szállított Pakisztánnak. A Combat és a L’Humanité ezzel kapcsolatban felveti a kérdést: folytatódnak-e a ré­gebbi szerződések értelmében a fegyverszállítások? Mindkét lap sürgeti a kormányt, hogy az ilyen * fegyverszállításokat feltétlenül be kell szüntetni. A Figaro viszont azt írja, hogy március 25-e óta fran­cia részről semmiféle fegy­vert nem szállítottak .Pakisz­tánnak. (MTI) Dr. Ajtai Miklós Havannában r (Folytatás az 1. oldalról) A magyar vendégeket a havannai Jose Marti repülő­téren dr. Carlos Rafael Rod­riguez tárcanélküli miniszter (nemzetgazdaság), a Kubai Kommunista Párt Titkársá. Kának tagja, valamint más hivatalos személyek fogad­ták. Hétfőn délelőtt a Forrada­lom palotájában megkezdőd­tek a hivatalos tárgyalások, s ezzel megnyílt a magyar— kubai gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság második ülésszaka. A magyar delegációt ezen dr. Ajtai Miklós, a kubai kül­döttséget pedig dr. Carlos Ra­fael Rodriguez vezeti. Az üdvözlő beszédek el­hangzása után szakértők be­vonásával megkezdődött a több napos tárgyalássorozat Ennek keretében megvitatják a kubai gyógyszeripar fejlesz­tésében való magyar részvé­tel kérdéseit, továbbá az együttműködés lehetőségeit az élelmiszeriparban, a mező- gazdaságban. a közlekedési­ben. valamint a tudományos munkában. Hétfőn délután a magvar vendégek ellátogattak a Ku­bai Országos Tudománvos Kutató- és Számítástechnikai Központba. (MTI) Incidensek Pakisztánban Az elmúlt 36 órában külön­böző fegyveres incidensek és merényletek során legalább 15 ember vesztette életét és 15 másik megsebesült Kelet-Pa- kisztánban. A rendőrség az in­cidensekért a Bangla Desh- mozgalom partizánjait teszi felelőssé. A halottak között van a kelet-pakisztáni Helyi parlament egyik képviselője is, aki az Avami Liga képvi­selői mandátumainak megszün­tetése miatt rendezett pótvá­lasztásokon került be a' tör­vényhozásba. A New York Times úgy ér­tesült, hogy az amerikai kor­mány érvénytelenített mindén további pakisztáni fegyver­szállítási engedélyt. (MTI) Egy politika agóniája Bizony, bizony minden kétes értékű dicsőség előbb- utóbb elmúlik. Körülbelül ezt lehet kiolvasni a Berliner Rundschau, a nyugat-berlim kereszténydemokrata unió lap­jának azon sorai közül, amelyekkel / a passzivitásba vonult CDU-tagokat próbálja jobb belátásra bírni. A párt különben' a nyugat-németországi CDU szekciója, és hasonlóan hozzá a hajdani frontvárosban vezető szerepre aspirált. A Berliner Rundschau cikkéből azohban most az tűnik ki, hogy ma már örülne, ha működését valahogy biztosítani tudná, mivel tagjai egyre inkább elfordulnak tőle. Nemrég azt kérték például, hogy a tagdíjon felül mindenki fizessen be még tíz márkát, ez azonban nagyrészt csak jámbor óhaj maradt. A CDU kétségbeesett kapaszkodásáról tanúskodik az is, ahogy új játékosokat próbál toborozni a hidegháborús uszí­tásban kiérdemesült csapatba. A pártvezetőség tagtoborzási versenyt hirdetett: aki egy tagot toboroz, kisebb tárgyat nyerhet, de aki legalább «égy állampolgárt léptet be a párt­ba, egy sorsolás eredményeképpen 20 napra Spanyolország­ba utazhat, ciki pedig más párt tagjait nyeri meg a CDU számára, külön jutalomban részesül. A dolog gusztusos voltát most ne forszírozzuk. Inkább arról pár szót, miért került ilyen helyzetbe a nyugat-berlini CDU. Nos, azért, amiért a nyugat-németországi: elveszítette hitelét az emberek előtt. Az Európába betört enyhülési és közeledési szél egyszerűén kifújta a talajt az alól a politika alól, amit folytattak. A Nyugat-Beriinről aláírt négyhatalmi keretszerződés aztán megadta a kegyelemdöfést: a CDU po­litikája az agónia állapotába került, s ezen már a tagtobor­zási versennyel sem lehet segíteni. NÓGRÁD - 1971. november 9., kedd RCfisüs munkawal Henryk Jaiblonski, a LEMP PB póttagja, köz- és felsőok­tatásügyi miniszter, "beszédet mondott az apóiéi vajdasági pártkonferencián. — Az elmúlt*, nem egészen egy esztendő alatt a LEMP óriási munkát végzett, amely­nek méreteit és jelentőségét ma még nem is lehet átfogó­an értékelni — mondotta. — Országunk kijutott a tavaly decemberi mély politikai vál­ságból. Sikerült érezhetően javítani a lakosság anyagi és szociális helyzetén, s hozzá­látni számos égető probléma megoldásához. — Súlyos hiba lenne azon­ban az, ha nem látnánk, hogy gazdaságunkat változat­lanul sok feszültség terheli, hogy a nehézségeket közös munkával kell leküzdenünk, mert csak így biztosíthatjuk országunk további fejlődését. (MTI) A Lenin-mauzóleumnál levő díszcmelvényen (jobbról balra): Brezsnyev, Podgornij és Ko­szigin üdvözlik az ünnepi felvonulás résztvevőit a moszkvai Vörös téren Szándékosan feszültséget teremtenek Az Amchitka szigetén va­sárnap este végzett amerikai atomfegyver-kísérletet köve­tően tovább folytatódnak a 'tiltakozások. A Nhan Dan. a Vietnami Dolgozók Pártjának közoonti lapja hétfői számában meg­állapítja: „Ez a kísérlet ^zt bizonyítja, hogy a Nixon-kor­mány tovább folytatja a fegyverkezési kampányt, a háborús előkészületeket és szándékosan idéz elő feszült helyzetet a világban”. Japánban vasárnap ország­szerte tiltakozó akciókkal emelték fel szavukat a kü­lönböző társadalmi szerveze­tek kéoviselői az eddigi leg­nagyobb amerikai föld alatti atomrobbantás ellen. Hirosi­mában kétórás ülősztrá.ikot tartottak a tüntetők az első amerikai atombomba áldo­zatainak emlékműve előtt. A nagaszaki prefektúra az Egye­sült Államok tokiói nagykö­vetéhez intézett léveiében „mélységes sajnálkozásának” adott kifejezést a kísérlettel kapcsolatban, s a város polgárai Nixon elnökhöz címzett táviratukban adtak hangot felháborodásuknak. (MTI) Harc az egyenlőtlenség ellen Limában hétfőn véget ért a fejlődő országok csoportja, az úgynevezett „77-ek” tanácsko­zása. A csoporthoz tartozó 95 or­szág küldötte nyilatkozatba foglalta azokat az elveket, amelyek álláspontjukat tükrö­zik majd az ENSZ kereske­delmi és gazdaságfejlesztési értekezletén, amely 1972. áp­rilisában kezdődik Santiago de Chilében. A közfelkiáltás­sal jóváhagyott dokumentum egyben alapul szolgál a fej­lődő és az iparilag fejlett or­szágok közötti kereskedelmi és gazdasági tárgyalásoknak. Edgardo Mercadok Jarrin, perui külügyminiszter záró­beszédében kijelentette: „az algíri okmányhoz hasonlóan a limai nyilatkozat is világosan tükrözi harcunkat, amelyet az egyenlőtlenség, az igazságta­lanság és az imperializmus minden formája ellen vívunk”. A „77-ek” limai értekezlete három hétig tartott. (APF) Heath, kifelé! Londonban és más angliai, iparvárosokban a hét végén tömegtüntetéseken tiltakoz­tak a különböző iparágak dolgozói a konzervatív kor­mány munkanélküliséget előidéző politikája ellen. A nyomdászok gyűlésen hatá­rozták el Londonban, hogy november 24-én tömeges felvonulással adnak nyoma- tékot a szakszervezetek har­cának, amelynek célja rábe­szélni a parlamenti képvise­lőket a foglalkoztatottsági helyzet javítására. Skóciá­ban sztrájkokat szerveznek november 24-re. Egy londo­ni nagygyűlésen Anthony Wedgewood-ben, a munkás­párti árnyékkabinét tagja fejtette ki, hogy á konzer­vatív kormány a bérfegye­lem érdekében, szándékosan folytat a munkanélküliségen alapuló gazdaságpolitikát. A tömeg kórusban kiáltozta: „Heath, kifelé”. Liverpoolban a söripari dolgozók szerveznek sztráj­kot november 24-én, a nagy tiltakozó megmozdulás nap­ján. (MTI) A tavaszi nagy tüntetések idején amerikai vezető, kö­rök mindent elkövettek a bé- i-cemozgalom híveinek lejára­tására. Nixon elnök sommá­san a nemzet ellenségeinek nevezte a vietnami háború el­lenzőit. A héják táborából mások annak a Véleménynek adtak hangot, hogy a mozga­lom nem rendelkezik széles alapokkal: néhány ezer olyan fiatalról van szó csupán, akik mindenáron szabadulni igye­keznek a katonai szolgálattól. Az Egyesült Államokban azóta bekövetkezett esemé­nyek. a szinte állandósult tö­megdemonstrációk megcáfol­ták azokat, akik békétlenke- dőknek, lázongóknak titulál­ták a háborúellenes mozgalom harcosait. Ma már sokak sze­mében kétségtelenné vált:' az amerikai nemzetnek nem azok az ellenségei, akik a vietnami háború beszüntetését követelik, hanem azok, akik még min­dig görcsösen ragaszkodnak Nixon, úgynevezett, vietnami- zálási politikájához, s tovább­ra is katonai döntést igyekez­nek kierőszakolni Indokíná­ban. Az is többszörösen be­bizonyosodott, hogy az ame­rikai békemozgalom széles tö­megbázison nyugszik, prog­ramját milliók és milliók tá­mogatják. E mozgalom élvo­nalában olyan harcosok áll­nak, akik az USA jelenlegi politikájának gyökeres meg­változtatása mellett foglaltak és foglalnak 'állást. A fentiek, mellett szólnak azok a tüntetések, amelyek november 6-án zajlottak le az Egyesült Államok sok városá­DNFF-zászlók Washingtonban ban. New Yorkban körülbe­lül tízezren vonultak végig a metropolisz főbb útvonalain, majd a központi parkban nagygyűlést rendeztek. A je­lentések szerint a gyűlés szó­nokai éles szavakkal elítélték a-Vietnammal foglalkozó pári­zsi tárgyalások nyílt szabotá- lását, és követelték a kor­mánytól, hogy 1971 végéig minden . amerikai ' csapatot vonjanak ki Indokínából. Hangulatát és a résztvevők számát tekintve még nagyobb jelentőségű volt az a megmoz­dulás, amelyiket Washington­ban, a Fehér Ház melletti Ellipse, t^ren rendeztek. Itt azonnali békét és a csapatok haladéktalan kivonását kö­vetelő jelszavakat hangoztat­ták. Külön felhívják a fi­gyelmet arra, hogy a tömeg­ből messze kiemelkedtek a Dél-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Front zászlói, mivel ez eddig csak szórványosan fordult elő. Washingtonban kü­lönben a helybeli tüntetőkhöz csatlakoztak azoknak a béke­harcosoknak az oszlopai, akik az USA 16 más városából ér­keztek. San Franciscóban is tömegtüntetésen tiltakoztak a háború ellen. Ennek a meg­mozdulásnak érdekessége vólt, hogy sok katona vett részt rajta a közeli támaszpontok­ról. , A november 6-i események alapján elmondhatjuk: az amerikai háborúellenes mozga­lom a nehéz körülmények el­lenére a tavaszi megmozdulá­sok óta jelentős fejlődésen ment keresztel. A DNFF-zász­lók tömeges megjelenése az Egyesült Államok fővárosában arról tanúskodik, hogy a. be- ke hívei szinte már szövetsé­get vállalnak Indokína har­coló népeivel. Programjuk népszerűsége mellett szól több jelenség, például Carter ge- orgiai kormányzó intézkedése, aki november 6-át akciónap- nák nyilvánította a béke vé­delmében. Ugyancsalt a béke­mozgalom célkitűzéseinek igazságát bizonyítja. hogy harminc kongresszusi képvise­lő foglalt állást a háborúelle­nes kampány mellett. A meg-megújuló és mind intenzivebbé váló.amerikai bé­kedemonstrációkra sokféle magyarázattal szolgáltak már a nyugati kommentátorok. Akadt közöttük, aki egysze­rűen csak divatnak minősítet­te, s úgy vélte: elmúlik ahogy a divatcikkek is másoknak adják át a helyüket. Az. idő és a történések azonban azo­kat igazolták, akik a mélyebb elemzés hívei, mivel az Egye­sült Államok fokozódó indo­kínai elkötelezettségével ará­nyosan növekedett a háború- ellenes tiltakozások intenzitá­sa. Az úgynevezett vietnami­zálással már senkit sem lehet félrevezetni: az Egyesült Ál­lamok indokínai katonai ve­resége kétségtelen, s az is világos, hogy a vietnamizálás- sal a Nixon-kormány valami­lyen szehb visszavonulást sze­retne végréhajtani. Ezzel azonban egyáltalán nem csök­kentheti azok fájdalmát, akik az agresszív háborúban vesz­tették el hozzátartozóikat. Az érzelmi vonatkozások mellett, van a dolognak egy gazdasági oldala is. Washing­ton első számú gyámolítottja, Thieu saigoni rendszere * a nagy mennyiségű fegyver és hadianyag mellett horribilis pénzügyi támogatást is húz az Egyesült Államoktól. Az 1970—71-es költségvetési év­re például 640 millió dollárt irányoztak elő. Ha ehhez hoz­zátesszük még az USA másfe­lé is irányuló gazdasági elkö­telezettségét, nem csodálkoz­hatunk az országban uralkodó belső feszültségen, amelynek egyik következménye volt pél­dául az általános bérbefa­gyasztás. Azok tehát, akik ko­rábban esetleg kívül maradtak a békemozgalmon, most sze­mélyes indítékoktól vezérelve, csatlakoznak a háború ellen tiltakozókhoz, mert az agresz- szív háború gazdasági követ­kezményeit saját bőrükön ta­pasztalják. „A háborút fa­gyasszátok be és ne. a mun­kabért” hirdette az egyik wa­shingtoni transzparens, s ez arra mutat, hogy azok, akik a fővárosban DNFF-zászlókat lengettek, újabb szövetsége­sekre számíthatnak. Szolnoki István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom