Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-05 / 261. szám

TSriény a szövetkezetekről (111.)

Mzállam és a szövetkezetek

I. nógrádi műszaki napok

BCazéppontlsan es Stechnikai haladás

Rekonstrukció, gondokkal — Mire használják a DEXIOIX-Salgó építőelemeket ? — Mit mond a kutató '*

Minden szövetkezeti mozgalom egyik sarkalatos kérdése volt a múltban, az ma és az lesz a jövőben is. hogy milyen az állam és a szövetkezetek kapcsolata. A szövetkezetek sehol sem elkülönült szigetecskék a társadalomban, nemcsak önmagukban és önmagukért létező csoportok. Államunk csakis a kizsákmányolástól mentes szövetkezés szabadságát ismeri el. azt védi és támogatja. Űj törvényünk kimondja: „Ä szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenység célja a társadalmi, a, szövetkezeti és az egyéni érdekek összhangjának érvényesítése”. Ezek az érdekek szocialista viszonyok között többségükben megegyeznek. de ütközések, ellentétek lehetnek és elő is fordulnak.

Államunk a tervgazdálkodással. a gazd^áei szabályozó rendszerével az ár-, az adó- és a jövedelempolitikával biztosítja és segíti elő az érdekek lehető legjobb összhangját. Legátfogóbban a jogszabályok révén kerül kapcsolatba a szövetkezetekkel, szabja meg a fejlődés irányát. Az új törvény minden rendelkezése az említett célt szolgálja. Különösen kettőnek van közülük nagy jelentősége.

Az egyik az az előírás, amely szerint a gazdasági irányítás és a hatósági tevékenység során az állami szerveknek tekintettel kell lenniük a szövetkezeti sajátosságokra. Tilos olyan gazdasági feltétel- rendszert előírni, amely az

állami vállalatokhoz mérten hátrányos megkülönböztetésben részesítené a szövetkezeteket. A másik: az állami törvényességi felügyelet keretében ügyelni kell arra. hogy a szövetkezetek megtartsák a jogszabályokat és saját belső szabályaikat.

A szövetkezetek szervezetére és szerveiknek szövetkezeten belüli működésére vonatkozó rendelkezéseket csak törvény, törvényerejű rendelet. kormányrendelet és — határozat hozhat. A szövetkezet működésére és gazdálkodására nézve miniszteri rendelet, s államtitkári rendelkezés is állapíthat meg szabályokat. Igen lényeges intézkedése a törvénynek, hogy a szövetkezetek működését. gazdálkodását, illetőleg a tagok helyzetét általánosan és alapvetően érintő miniszteri rendelet, s államtitkári rendelkezés kodásához szükséges az illetékes országos érdekképviseleti szerv egyetértése. Másféle a szövetkezeteket érintő >'■ adása előtt, s azt meffe1Ä''öpri. hr»~v a tör’’énvh ozás vagv a Minisztertanács elé terjesztenék a szövetkezetekre vonatkozó javaslatot meg kell hallgatni az országos érdekképviseleti szerv véleményét is.

A gazdasági ágazatokat vezető miniszterek gondoskodnak arróL. hogy ágazatuk területén a szövetkezetek — mint vállalatok — társadalmi és gazdasági jelentőségüknek megfelelően fejlődjenek. Az ágazati miniszterek szakmai felügyeletet gyakorolnak a szövetkezeteknek az ágazatukhoz tartozó gazdasági tevékenysége felett. A tanácsi és más államigazgatási szervek ellenőrzik a szövetkezeteknél a minden gazdálkodó szervre egyaránt vonatkozó jogszabályok megtartását.

Az állami törvényességi felügveletet a szövetkezetekben és területi, s—’Vrnai szövetségeiknél a tanács gyakorolja. az orszáCT"s é-dekkéo- viseleti szerv’’1—-»1. az Országos Szövetkezeti Tanácsnál pedig a Minisztertanács. Kimondja a törvény azt is, hogy „nem. terjed ki a törvényességi felügyelet a szövetkezet gazdasági műveleteinek és a szövetkezet szervei döntéseinek gazdasági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálására, továbbá az olyan egyedi ügyek érdemi elbírálására, amelyekben tagsági vitának van helye.”

Mindezek az intézkedések megfelelnek a szövetkezeti önállóság és önkormányzat elvének. Ebből fakad az is. hogy a szövetkezetek és az állami vál^lr^rv egyenjogúÚjabb szolgáltatás Salgótarjánban...

Értékes felfedezések Karnak ban

Az as&zuáni gát az évente bekövetkező, áradások megszüntetése mellett azt is lehetővé tette, hogy építése során Karnak térségében régészeti ásatásokat végezzenek és olyan leleteket hozzanak napvilágra, amelyek egykor elmerültek a vízben. így kamiaki templomok tanulmányozására alakult francia—egyiptomi központ 1970—1971. évi munkája rendkívül eredményes volt.

Jean Lauf fray, a központ igazgatója, a régészeti és irodalmi akadémiának adta az első tájékoztatást a felfedezésekről. A feltárási munkálatok során olyan feliratokat is találtak, amelyek s fáraók szent bárkájánál vontatására és útjára vonatkoznak. A bárka padja aranyboritásúak voltak.

Az ásatásokat végző expedíció tagjainak meglepetésére más érdekes leletek mellett két fekete gránitszobor is napvilágra került. A régészek feltételezése szerin' a szobrok korabeli karnak közéleti személyiségeket ábrázolnak.

A salgótarjáni és környékbeli háziasszonyok örömére ismét bővült a szolgáltatóhálózat. A Nógrád megyei Patyolat Vállalat szombaton ugyanis igen korszert, Angliából vásárolt vegytisztító gépet helyez üzembe a Rákóczi úti szalonjában, amely felsőruhát, kabátokat, pulóvereket és egyéb kényes textíliát tisztít. És ami igen lényeges, kilogrammonként mindössze 14 Ft-ért. A gépet a vendég maga kezelheti, a ruhát behelyezi a tisztítódobba, a pénztárnál vásárolt érmét bedobja az automatába, és az újjáalakított szalonban meg is várhatja, amíg a vegytisztítás elkészül. A Patyolat Vállalat kedvcsinálásként, és új gépe bmeutatásaként szombaton minden érdeklődő vendégének igyen tisztítja ki legkedvesebb ruhadarabját. Érdemes tehát ellátogatni a hét végén a Rákóczi úti • Kulacs-étteremmel szemben lévő vegytisztító szalon bemutatójára.

— kulcsát —

szögezi le a törvény. Állami gazdálkodó szervezetek — vállalatok, bankok — nem gyakorolhatnak hatósági funkciókat szövetkezetek felett. Szocialista vállalatok között — a szövetkezetek is azok —. semmiféle alá- és fölérendeltségre nincs szükség. A tulajdonviszonyok eltérő volta nem lehet ok arra. hogy ezt a tételt megsértsék. A gazdasági együttműködés és összefogás csak kölcsönös előnyökön és kockázat- vállaláson alapulhat.

Igen „lén” az is. hogy a szövetkezetek állami támogatásban részesülhetnek olyan feladatok ellátásáért, amelyeknek elvégzését társadalmi és gazdasági érdekek indokolják. de nem oldhatók meg gazdaságosan. Ilyen esetekben ugyanazt a támogatást kaphatják meg a szövetkezetek. amelyet az állam saját vállalatainak ad.

„A szövetkezetek jelenleg és a jövőben is a társadalom számára szükséges és hasznos szerepet töltenek be a szocializmus építésében. erősítik hazánk gazdasági, társadalmi alapját” — szögezi le a törvény. Bevezető rendelkezéseiben pedig ez áll: ..A szövetkezet az állampolgárok által önkéntesen létrehozott, a tagok személyes és vagyoni közreműködésével vállalati gazdálkodást és társadalmi tevékenységet fotetató közösség, amely a szocialista szövetkezeti tulajdon és a demokratikus önkormányzat alapján. jogi személyként

Tegnap kei’ült sor az Országos Magyar Bányászati Kohászati Egyesület vaskohászati szakosztályának rendezvényére. Délelőtt a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben három előadás hangzott el. Csorba János, a Diósgyőri Gépgyár F-gyáregységének műszaki osztályvezetője a kovácsüzemük rekonstrukciójával kapcsolatos beruházásról, az új üzem berendezéseiről, annak kapacitásáról szólt, részletesen elemezve a rekonstrukció során felmerülő különböző jelenségeket, gondokat. Beszélt arról milyen nehezen barátkoztak meg a munkások az új technikával, hogy a kdrsze- rű berendezések milyen új követelményeket állítottak a szakmunkások elé.

Szűcs László, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek hideg-' hengerművének főmérnöke a DEXION-Salgó elemek alkalmazásának műszaki és gazdasági előnyeiről "Szólt. Hangsúlyozta; e termék gyártásánál a többi között abból indultak ki, hogy kevés acél felhasználásával nagy teherbíró képességű elemeket hozzanak létre. Ezt sikerült elérni. A döntésben közrejátszott az is, hogy egyedi igényeket is képesek legyenek nagymértékben kielégíteni, az összeszerelés ne kívánjon nagy szakértelmet, a változó körülményekhez jól igazodjon.

Hol lehet felhasználni?

Az előadó hat területet je-- lölt meg, köztük az anyag- mozgatást és a raktározást. Ez utóbbi területen igen sokoldalúan lehet ' az építőelemeket alkalmazni. A többi között rekeszes állványozásra, acélpolcok készítésére, több szintes tárolóállványokra, átjárható állványokra. Ezekben az esetekben lehetővé válik a raktárterület okos kihasználása Az előbbieken kívül lépcsőfokot, galériát, görgősort és szállítókocsit lehet belőle kialakítani. A korrózió ellen műanyag alapú festék védi. Előnye, hogy raktárról szállítható.

Dr. Lendvai József, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek főosztályvezetője azoknak a kísérleteknek az eredményeit ismertette, amelyeket a nemesített acélszalagokkal folytattak a minőség növelése érdekében.

A 0,8 százalékos C-tartalmú szénacélnál sikerült elérni, hogy a hajlítgatások száma az előírtnál magasabbra emelkedett, a szakítószilárdság és a rugalmasság követelményeinek megtartása mellett. A rugószalagok különböző tulajdonságainak vizsgálatakor 588

variációt vizsgáltak meg. Az eredményt 21 diagramban dolgozták fel. A kísérletek adataiból értékes következtetéseket vontak le a minőség további emelése céljából. A szalagfűrészeknél az élettartam növelésére irányult kísérletek is sikerrel zárultak. A diagram kimutatta, hogy a legjobb minőséget produkáló f ű rés za n y£g b ó1 1969—70-ben

csaknem 80 tonnát gyártottak, ami alig 10 százalékát teszi ki az összes fűrészanyag- gyárt ásnak.

A feldolgozó ipar igényeinek fokozottabb kielégítését szolgálták a nagy szilárdságú kötözőszalagok gyártásával kapcsolatos kísérletek. Nemesítéssel és patentirozással sikerült viszonylag magas szilárdságú és nagy nyúlású anyagot előállítani. Ez azt jelenti, hogy ebből a termékből tovább növelik a mennyiséget, fejlesztik a gyártást, ugyanakkor gondolnak arra is, hogy esetleges speciális igényeket is kielégítsenek.

Az előadásokat diafilmvetítéssel élénkítették a témában jártas szakemberek. Este ko- hász-szakestéllyel zárult a? első nógrádi műszaki napok eseménydús, tartalmában gazdag, színvonalában sokat mondó program.

V. K.

n megye

üvegiparának jöivoje

működik."

Ezek a megfogalmazások azt. is kifejezik, hogy az állam nem csupán gazdasági hanem társadalmi szempontból is nagv ielentősé<»=>t t"1' donit a’ szövetkezeteknek. A szövetkezetek társadalmi célja a tagok szocialista életformájának és gondolkodásmódjának fejlesztése. valamint érdekeik szolgálata. Államunk minden tőle telhető segítséget megad ahhoz, hog^ a szövet- ke”“*''1'’ ennek a rendeltetésüknek is eleget tegyenek.

Gulyás Pál

(Vége)

Az üvegipar napja is volt a tegnapi, az I. nógrádi műszaki napok eseménynaptárában. A Szilikátipari Tudományos Egyesület Nógrád megyei csoportja rendezésében üveggyári dolgozók, szakemberek, meghívott vendégek előtt, a salgótarjáni síküveggyár kultúrtermében hangzottak el előadások és referátumok.

Juhász Gyulának, a síküveggyár igazgatójának megnyitó szavai után elsőként Szokup Lajos, az Üvegipari Művek vezérigazgatója tartott előadást Nógrád megye üvegiparának a IV. ötéves tervben várható fejlődéséről.

— Az öt évre szóló tervek már valamennyi gyárban elkészültek — mondta az előadó. — Ha nem is apró részleteiben, de nagy vonalaiban már mindenütt ismeretes, hogy mit szeretnénk elérni. A foglalkoztatottak számát tekintve, az üvegiparon belül, a legnagyobb súlya a két megyei üveggyárnak van. ahol jelenleg mintegy ötezren dolgoznak. Ezért is bír olyan nagy jelentőséggel a két üzem gazdasági helyzetének várható alakulása.

Nógrád megye üvegiparára a negyedik ötéves tervben az a feladat vár. hogy majdnem másfélszeresére, a jelenlegi ötszázmillióról hétszázharminc millióra növelje a termelést. A tervek a dolgozók számának tizennyolc százalékos gyarapodásával is számolnak, ami mintegy hétszáz új dolgozót jelentene, de mérlegelve a megyei körülményeket, az egyes gyárak helyzetét. a gazdaságossági követelményeket, ezt az elképzelést még felül kell vizsgálni.

A síküveggyár jövőjéről szólva Szokup Lajos elmondta, hogy az üzem fejlődését nem lehet elkülöníteni a síküvegtermelés országos alakulásától. Orosházán másfél milliárd forintos költséggel épül egy új síküveggyár, amelytől két-há- rom év múlva évi tízmillió négyzetméter síküveget vár az üvegipar. Ugyanakkor véglegesen eldőlt, a Salgótarjánban megépülő új húzóüzem, a Zagyva III. sorsa. A beruházás megkezdésének és befejezésének időpontja az előkészítés elhúzódása és gazdasági megfontolások miatt, eltolódott ugyan, de kétszázötvenmillió forintos költséggel 1974- re mégis felépül az új üzemrész.

öt év múlva a 23—24 millió négyzetméter síküvegtermelésből hazai felhasználásra 18 millió, exportra 5—6 millió négyzetméter jut. Az előadó feltette a kérdést. hogy mivel indokolható a síküveggyártás ilyen nagy mértékű fejlesztése? A válasz kézenfekvő: az ■* üvegiparnak nemcsak öt évre szükséges előre tekinteni. A népgazdaság általános fejlődésével a fejlettebb országokhoz hasonlóan, az üvegtermékek iránt gyorsan nő a kereslet, amire most

kell fölkészülni, amit jó m|í nőséggél, nagy választékkal, s nem utolsó sorban elegendő mennyiséggel kell kielégíteni.

— Az öblösüveggyár ötéves célkitűzése nem tartalmaz a síküveggyárhoz hasonló nagy beruházást — folytatta Szokup Lajos. — Ha a folyamatban levő, és a befejezés előtt álló fejlesztéseket is beszámítjuk, a befektetés öt év alatt eléri a nyolcvanmillió forintot Ezzel megteremtődnek azok a termelési feltételek, amelyek módot nyújtanak a kitűzött feladatok eredményes elvégzéséhez.

Ezt követően, a résztvevőik ál-' tál írásban benyújtott kérdésekre válaszolt. A ragasztott szélvédő üvegek világszerte tapasztalható térhódítása arra ösztönzi az üvegipar vezetőit, hogy a IV. ötéves tervben megteremtsék a hazai gyártás feltételeit. Ugyancsak idehaza kell megoldást találni a síküveggyártmányok minőségrontó hullámosságának csökkentésére. Mint mindenütt, a megye üvegiparában is tovább kell folytatni a kisgépesítési programot, élve az export- partnerekkel kialakult üzleti kapcsolatokban rejlő lehetőségekkel és a rendelkezésre álló forintok célszerűbb hasznosításával.

Jövő évtől kezdve, az importüveg forgalomba hozásának hazai „gazdája” a síküveggyár. A megoldásra az üvegipar érdekeit figyelembe- véve készült javaslat, amit rövidesen megfelelő döntés követ. Az előadó szólt arról, a szakemberekre vár a feladat, hogy olyan javaslatokat tegyenek, amelyek révén az üvegipari kemencék teljesítménye, élettartama és egyúttal műszerezettségi színvonala gyorsabban emelhető. Arra ösztönözte a gyárakat, hogy kezdeményezzék szakembereik hazai és külföldi ta- nulmáriyútjait, ha a szerzed tapasztalatokat üzemükben hasznosítani tudják.

Az üvegipari nap hátralevő részében Kaziczi ’Gyula, az öblösüveggyár főmérnöke a háztartási üvegáruk gyártásának . fejlesztéséről, Kányák Zsófia iparművész, a díszmű’ gyártásról, Wilwerger Ferenc, a síküveggyár főmérnöke a húzott síküveg gyártásának fejlesztésében elért hazai eredményekről tartott előadást.

NÚGRÁD — 1971. november 5.» péntek 3

<1