Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)
1971-11-30 / 282. szám
INépfronlvczetok téli tanácskozása Elkészült a Hazafias Népfront Nógrád megyei titkárságának programja a községi es Salgótarján város területi mépfrontvezetők téli tanácskozására. A tanácskozást, amelyet a népfront V. kongresszusa előkészítése jegyében tartanak Balassagyarmaton, a mezőgazdasági szakiskolában rendezik meg január 4-től 6- ig. A megnyitót Nagy Béla, a Hazafias Népfront megyei elnöke mondja. Ezt követően hangzik majd el Marczinek Istvánnak, a népfront megyei titkárának előadása a Hazafias Népfront V. kongresszusa előkészítésének helyi, nógrádi feladatairól. Szó lesz többi közt, a testületi élet demokratizmusának alakulásáról a IV. kongresszus állásfoglalása és a működési szabályzat alapján. Az előadást közös konzultáció követi, majd pedig szeminárium lesz. Sor kerül az előadás anyagának konkrét, elemző megbeszélésére, járási és városi szinten. Vitavezetők a Hazafias Népfront járási, városi titkárai lesznek. Másnap Géczi János, a megyei tanács elnöke, ország- gyűlési képviselő előadásával folytatódik a program Az előadó a népfrontbizottságok és -tanácsok kapcsolatát értékeli, szól az együttműködés feladatairól, továbbfejlesztésének kérdéseiről. Az előadást szintén konzultáció, illetve vita követi. A tanácskozás utolsó napján Sebestyén Nán- dorné, az. Országos Béketanács titkára látogat Balassagyarmatra, aki a tanácskozáson a népfrontbizottságok nemzetközi tevékenységéről, a barátsági munkáról, a magyar— szoviet barátság ápolásáról, a szolidaritási akciókról számol be a résztvevőknek. Ezt is konzultáció követi, amelyen módszerekről, újabb gyakorlati tennivalókról is szó esik. A tanácskozás zárszavát Marczinek István tartja. A Hazafias Népfront Nógrád megyei titkársága a kongresszusra való felkészülés jegyében e téli tanácskozást megelőzően is számos fórumon teszi lehetővé az időszerő tennivalók megvitatását. A téli tanácskozásra való érdemi felkészülést is elengedhetetlennek tartja az eredményes munka szempontjából A tanácskozáson, terv szerint, 150 résztvevőre számítanak. Műanyag szemlencse Szvjatoszlav Fjodorov, a moszkvai Orvosi Kutató Intézet professzora olyan mesterséges szemlencsét készített, amely látóvá teszi azokat, akiket bizonyos szembetegségek vakká tettek. Az öröklött vakságot — közismerten — mindeddig gyógyíthatatlannak tartották. 1957-ben Csebokszariban, Szvjatoszlav Fjodorov profesz- szor szemműtétet hajtott végre egy 12 éves vak kislányon. Műanyag szemlencsét ültetett a szemébe. A műtét óriási érdeklődést keltett, hiszen a tudósok évekig kutatták: hogyan adhatnák vissza a vakok látását. Egy ismert angol szemsebész mesterséges szaruhártya vagy szemlencse beültetését javasolta: de a megfelelő anyag kiválasztása továbbra is megoldatlan kérdés maradt. Fjodorov professzor megtalálta a megoldást: a műanyag lencsét. 1965'ben Moszkvában speciális laboratóriumot létesítettek, ahol a professzor tökéletesítheti eljárását. A szakemberek ma már rendkívüli pontossággal formálják az alaktalan műanyagdarabokat beültetésre alkalmas, tökéletesen átlátszó op- tiki szervvé. A homályos szemlencse vagy szaruhártya helyébe az átlátszó, mesterséges szerv kerül, amelyet Fjodorov tervez meg. A beültetés idáig reménytelennek tartott esetekben is gyógyulást hozott. Nem egy esetben a sebészet számára hozzáférhetetlen recehártya-leválásokat sikerült előnyösen befolyásolniok: a szembe juttatott folyékony ■ műanyag kitölti az üreget és visszaadja, a IgiáaW Lehet-e tanulni a közéleti séget? fi szocialista társadalom építésének magasabb szin- ten való folytatását nehéz elképzelni anélkül, hogy ne fokoznánk szocialista demokráciánk szerepét, lehetőségeit. ,A szocialista demokrácia akkor teljesedik ki igazán, ha a dolgozók többsége közéleti emberré formálódik, abban az értelemben, hogy természetes jogának tartja, mulaszthatatlan kötelességének érzi a beleszólást a társadalom, a munkahely, a szűkebb közösségek dolgaiba, gondjaiba. A közéleti ember szót kér, javasol, bírál; részesévé akar válni a kisebb-nagyobb közösséget érintő döntéseknek, akár. a gazdasági élet, akár a társadalom, a politika kérdéseiről van szó. A közéleti ember szeretné, várná, hogy társai álljanak mellé, vagy vitatkozzanak yele, de javaslataira, vitaszempontjaira, bírálatára a maga körében gyakran hallgatás a válasz, attól függetlenül, nogy a hivatalos reagálás ilyen vagy olyan. \ Kevesen vannak má még, akik szót kérnek. Pedig nagyon fontos lenne, hogy sokan legyenek. Kulcskérdés. Ugyanakkor azt is természetesnek kell tekintenünk, hogy az emberek nagy része éppen közéleti, politikai gyakorlatlansága miatt nem vállalkozik kezdeményezésre, szereplésre. Meg kell tanítani az embereket arra, hogyan éljenek demokratikus jogaikkal, hogyan váljanak maguk is közvetlenül a közösség ügyeinek formálóivá. Ezt a munkát felnőtt korban a tömeg- és társadalmi szervezeteknek kell végezniük, végzik is, kisebb-nagyobb eredményességgel. Sokkah fontosabb azonban, hogy a majdani felnőtteket úgy neveljük ma az iskolában, hogy politizáló emberekké növekedjenek. Az iskola, de különösen a középfokú oktatási intézmények nagyszerű elvi lehetőségeket kínálnak, hogy az általános (és szakmai) műveltség megszerzése mellett a diák kijárja a demokratizmus iskoláját is. Tizenévesen keli megtanulni, megérezni a közösség erejét, s azt a felemelő munkát a kollektíváért, amelynek sikere az egyéniség legteljesebb kibontakozásához vezet. Az iskola, a diákmozgalom demokratikus fórumain kell megszerezni a közéletiség gyakorlatát, itt kell beidegződ jön az igény: részt kérek a feladatokból, részt vállalok a döntésekben, a gyakorlati végrehajtásban. A közéletiségre nevelés, a politikai munka természetesen része, oktatási intézményeink nevelési terveinek, a mindennapos gyakorlatnak, de semmiképp sem lehetünk elégedettek az eredményekkel. Pedagógusaink tudatosan dolgoznak ezekért a célokért, de sikerült-e hatékony eszközöket, szervezeti formákat kialakítanunk? Van-e iskoláink, diákotthoniunk életében valóságos súlya a diákönkormányzatnak? Maguk döntenek-e a fiatalok a saját kollektívájuk kérdéseiben, a mozgalmi munka, fegyelmi ügyek, kirándulások, kulturális rendezvények területén? Sikerült-e elérnünk mindenütt, hogy a tanári kollektívák közéleti érzékenysége, közösségi munkája nagyszerű példa legyen a diákközösség előtt? Eltűnt-e már az a diáktípus, a:«iely KISZ-gyűlésen is, osztályfőnöki órán is, építőtábor és iskolabál ügyében is legyint, mikor véleményét kérik, mondván: úgy is az van, amit a tanárok akarnak? A kérdések sokasága után legjobb, ha úgy fogalmazunk: az iskolai élet demokratizálása, a fiatalok közéletiségre nevelése terén csak az első lépéseket tudtuk eddig megtenni. Mind jobban korszerűsödő iskoláinkból egyre képzettebb fiatalok kerülnek az életbe: tanítsuk meg őket a közéleti szereplésre is. Az ilyenfajta tanítás metodikája azonban, nincs kidolgozva. A pedagógus, a diákegyüttes aktivizálására alapozva, minden közösségben sajáto- •san kell megtervezni a módszert is. Helyes lenne példáid tudományos igénnyel elemezni másfél—két év után a középiskolákban folyó vertikális rendszerű mozgalmi kísérlet tapasztalatait, s azt is, hogy a szakmai forrasztású alkotó közösségek legjobbjai (színjátszó csoport, önképzőkör, énekkar), hogyan válhatnának a mozgalmi élet hangadóivá, közéleti vonatkozású ösztönző példákká. Egy bizonyos: feladatainkat ismerve, újabb és újabb “ eszközökkel kell munkálkodnunk diákifjúságunk politizálóyá formálásában, a holnapi felnőttek természetes társadalmi aktivitásának megalapozásában. Erdős István Jelentés a választásról Igent mondtak a szocializmus mellett FEGYELMEZETTEN zajlott le Csehszlovákiában az országgyűlési választás. Szombaton reggel a Somoskőújfalui határállomáson Magyarországra érkező hétvégi víken- dezökkel találkoztunk. Zólyom és környékéről, családostól jöttek. Már pénteken délután az urnák elé járultak. Azok az állampolgárok, akiket a munkájuk nem kötött le, többségben a szavazás első napján szavaztak. ^Az üzemi munkások nagyobb része azonban szombaton, családostól vonult a nagyon szépen feldíszített szavazóhelyiségekbe. György Lajos rágvolei lakos, kőfaragó aki most fenn, a Magas-Tát- rában dolgozik, pénteken este érkezett haza szülőfalujába, hogy családjával együtt szavazhasson. A kőfaragómester mondta: — Mi, munkások nagy jelentőséget tulajdonítunk a választásnak, mert a leadott szavazatok bizonyítják, hogy hazánkban szilárd a szocialista rendszer. A választás • idején Losonc körzetében jártunk Csuz Ká- rolynak, a Nemzeti Bizottság egyik - jelöltjének a társaságában. A déli órákban már megtudtuk, hogy Csuz Károly jelöltet megválasztották. A füleki származású munkásembernek bizalmat szavazott választókerülete. Munkásokat, parasztokat, értelmiségieket ’Választott vezetőjének a csehszlovák nép. Nagy felelősséggel végezték el a választási munkát. Ahol járjunk, nem voltaic rendbontások. Ezzel szemben a legkisebb faluban is kitűzték a nemzeti lobogót, mellette a munkásosztály zászlaját, a sarlós-kalapácsos vörös zászlót. A szavazóhelyiségekben a jelszavak is kifejezték a csehszlovák nép eltökélt szándékát a szocializmus építése mellett, hűségét a Szovejtunióhoz. A SZAVAZÁS két napja ünnep volt Csehszlovákiában. Az emberek ennek megfelelően nyilvánultak meg. Pótér községben például a szavazást Kalinova Hosencza, a 101 éves asszony nyitotta meg. öt követte a község legfiatalabb szavazó polgára. Amíg a község legidősebb és legfiatalabb szavazója az urna elé járult, addig a falu lakossága a szavazóhelyiség előtt sorakozott, szép szlovák dalokat énekelve. A község lakosságának abszolút többsége a Nemzeti Front jelöltjeire adta szavazatát. Futár ment jelenteni a központba, hogy Pótéren a lakosság eleget tett állampolgári kötelezettségének. Megható volt a bénái történet is. Él a községben egy lábára beteg, idősebb ember. A szavazatszedő bizottság tagjai felajánlották neki, hogy elviszik hozzá az urnát. A bénái ember fiát kérte meg, hogy segítsen a választóhelyiségbe jutnia. Azt mondta: — Magam akarom a száva- zócédulát az urnába tenni. Választ akarok adni azoknak, akik néhány éve romlásba akarták vinni az országunkat; A fiú egy kétkerekű taligára széket erősítve tolta édesapját a- szavazóhelyiségbe, hogy kívánsága teljesüljön. Láttunk mi Füleken népes családokat, együtt menetelve a szavazóhelyiségek felé. A szavazatra még nem jogosult fiatalabb hozzátartozók megvárták szüleiket. Fülekková- csiban a művelődési ház előtt a fiatalok, amíg hozzátartozóik leszavaztak, vidáman nó- táztalc. Szombaton a déli órákban már elcsendesedett a szavazóhelyiségek környéke. A rádió közölte, hogy az ország lakosságának kilencven százaléka leszavazott. A községekben a szavazatszedő bizottságok tagjai urnákkal a kezükben még felkeresték a mozgásképtelen betegeket. Ünnepélyesen fogadták őket és délután két órakor bezárták a szavazóhelyiségeket. Az emberek várták az eredményt... A csehszlovák nép fegyelmezetten, felelősségteljesen tett eleget állampolgári kötelezettségének. Kísérőnk, • Csuz Károly mondta, amikor már következtetni lehetett a szavazás eredményére: — A NEHEZEBB munka mast következik. Megvalósítani a XIV. kongresszus határozatát. A népünk igent mondott, most már a munkán a sor. Nagyon sok sikert kívánunk csehszlovák barátainknak. Bobál Gyula Könyvolvasók Megyénk könyvtáraiban a harmadik negyedév végén csaknem 37 ezer olvasót tartottak nyilván. Feltűnően nagy azonban a különbség az egy olvasóra jutó kölcsönkötetek számában a legmagasabb és a legalacsonyabb forgalmú járásokban: a pásztói járásban 25,8. a rétságiban 19, a szé. csényiben 17,5 kötet. Természetes, hogy a különböző járásokban a terület társadalmi, gazdasági arculatától függően mások az olvasói szokások, az olvasás intenzitása gyengébb vagy erőteljesebb. Az egy olvasóra jutó kölcsönzött kötetek száma szerint a járások között a következő sorrend alakult ki: 1. pászóti járás. 2. salgótárjáni, 3. balassagyarmati, 4. rétsági, 5. szécsényi járás. A téli hides napok adnak tál án a legtöbb lehetőséget és kedvet az olvasásra. Nem véletlen hát, hogy ilyenkor a le gzsúfoltabbak a könyvtárak is. Fiatalok, idősebbek válogatnak most a Balassi Bálint Me gyei Könyvtár polcain, hogy aztán otthon, a meleg kályha mellett pótolják be a melegebb napokon elmulasztott olvasmányokat / — kulcsár — Küzdelem a javából A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az év utolsó három hónaniában munkavédelmi negyedév keretében ..Előzzük meg a balesetet” mozgalmat hirdettek. A verseny során ezekben a napokban rendezik meg a gyár részlegeiben a szocialista brigádok között a munkavédelmi szellemi vetélkedőt. A vetélkedők sorában először a vállalat legnagyobb üzeme, a karbantartó és szolgáltató gyárrészleg 23 szocialista brigádjának három-háromfős csapata mérte össze tudását. A dicséretesen rendezett vetélkedő iátékmestere Lakatos István gépészmérnök volt. A versenyt ugyan három fordulóra tervezték, de a szoros küzdelem miatt, négy forduló után került sor az eredményhirdetésre. Külön ki kell emelni a Zalka Máté műszaki brigád kollektíváiét. amely előkészítette a vetélkedőn szereplő 250 kérdést. a helyes válaszokkal együtt. Emellett a vetélkedő során gyors, pontos értékeléssel nyújtottak segítséget a műszaki brigád tagjai az Ötfős zsűrinek. A marathoni munkavédelmi ' szellemi vetélkedőn a hatos döntőben három szocialista brigád csapata ért el 30—30 pontot. így a zsűri újabb tíz kérdés feladásával döntötte el a végső sorrendet. A kérdésekre adott válaszok alapján a Zsélyi Zoltán által vezetett ezüstkoszorús szocialista brigád tagjai bizonyultak a legjobbnak. Harmincnyolc ponttal a munkavédelmi vetélkedő győztese lett a Tóth Gyula. Tóth József. Rausz Vince összetételű csapat. A 2. helyen a Kovács Sándor által vezetett műszerész-, míg a 3. helyen a Valet József által irányított villanyszerelő-brigád végzett. A gyárrészleg vezetősége kitett magáért, hiszen az első helyezett csapatnak 1400. a második és harmadik helyezettnek 1100, illetve 800 forint pénzjutalmat, valamint oklevelet adományozott. A munkavédelmi vetélkedők sorát december 10-én zárja a vállalati döntő. amelyet az egyes részlegek győztes csapatai körében rendeznek meg. Bulgária energetikai rendszere Bulgária energetikai rendszere Kapcsolódik a szocialista országok Béke elnevezésű egyesített energiarendszeréhez. A most épülő 400 ezer voltos villamos távvezetékek az elkövetkező években lehetővé teszik az ország energetikai rendszerének összekapcsolását Jugoszlávia és Törökország energetikai rendszereivel. Bulgária már jó néhány éve a világon az elsők között van a vixlamosenergia-termelés növelése szempontjából. Az utóbbi öt év során a villa- mosenergia-termelés majdnem megkétszereződött, egy főre vetítve elérte a 2400 kilowattórát. Az előirányzatok érteimé; ben 1975-re az egy főre eső villamos energia mennyisége eléri a 3800 kilowattórát, tehát e mutató tekintetében Bulgária a legfejlettebb európai országok közé kerül. A hatodik ötéves tervben Bulgária energiagazdálkodását nagy kapacitású energetikai blokkokkal rendelkező erőművek építése és a nukleáris energiának villamos ener- . gia termelésére való felhasználása fogja jellemezni. Már megindult a termelési és irányítási folyamatok automatizálása. Az energia elosztásáról automatikus diszpécserhálózat gondoskodik majd. , Ezzel összefüggésben most épül Szófiában az a hatalmas épület, ahol az elektronikus számítógépekkel felszerelt központi diszpécserszolgálat kap helyet. Bulgária egész energetikai rendszerét három körzeti diszpécserközpont fogja ellenőrizni (ezek Nyugat-. Dél- és Észafc-Bulgáriát szolgálják maid ki). A feladatok között szerepel 13 körzeti diszpécserszolgálat létrehozása. A rendszer kiépítésének utolsó szakaszában (1976— 1978.) az -ország energetikája áttér az egységes automatikus irányításra. NOGRÄD — 1971, novembef 39,, keck!
