Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)
1971-11-28 / 281. szám
CilrMC&üS S€2€|€§S^3l€SEf7 Az orvosi segélyhely szerepe as egészségügyi szolgálat munkájában Az orvosi segélyhely az egészségügyi szolgálat olyan mozgó egysége, amelynek telepítésére és működésére csak altkor kerül sor- ha a tömegsérülés góca 3Ö—40 kilométeres körzetében nincs kórház, vagy nem települt szükségkórház. Az orvosi segélyhely az illetékes egészségügyi parancsnok utasítására vonul ki az atomcsapás utáni első órákban, amikor a támadás utáni helyzet már kialakult, a kárterület általános felderítése már megtörtént, és a különböző romosodási, szennyezett- sági, illetve veszélyeztetetteé- gi viszonyok ismertek. Az orvosi segélyhely a kivonulás és település után a kárterületen folyó elsődleges mentési munkálatokat irányító polgári védelmi parancsnok alárendeltségébe kerül. A kárterületen működő egészségügyi szakaszok mun- Ikáját szakmailag az illetékes orvosi segélyhely osztályozó • segétynyújtó csoportja irányítja Ez a csoport még a segélyhely telepítése előtt a kárterületre siet és ott a számára kijelölt munkaterületen részt vesz a speciális felderítésben, annak eredménye alapján közreműködik az egyes szakaszok munkahelyeinek kijelölésében és közreműködik a sebesült gyűjtőhelyek telepítésében. A segélyhelyek feladata, a kárterületről kézi erővel, vagy járművel odaszállított sérültek fogadása, orvosi osztályozása nyilvántartásba vétele, első orvosi ellátása, az életmentő orvosi beavatkozások elvégzése, a kórházi ápolásra, ellátásra szorulók előkészítése a szállításra, a súlyos állapotuk miatt nem szállítható sebesültek átmeneti ápolása a helyszínen (az orvosi segélyhely fektetőjében). Ez a felsorolás természetesen csak a legfontosabb feladatokat tartalmazza. Emellett az orvosi segélyhelyek igen sokrétű munkát végeznek. Az egészségügyi ellátás jobb megszervezése, a segélynyújtás sorrendjének és terjedelmének meghatározása, az orvosi beavatkozások tervszerűbbé tétele érdekében a sérülteket az ellátás minden szakaszán „osztályozni” kell. Mindig abból kell kiindulni, hogy az adott ellátási szakaszon mennyi sérültet kell ellátni, mennyi idő alatt, és hogy milyenek az ellátás és továbbszállítás feltételei. A sebesült gyűjtőhelyeken az orvosi segélyhelyek állományába tartozó csoport tagjai végzik az osztályozást. Feladatuk meghatározni a kórházba történő szállítás szükségességét és lehetőségét. Az orvosi segélyhelyeken több irányú orvosi osztályozás történik. Az orvosi segélyhelyen belüli osztályozás meghatározza az orvosi segélynyújtás szükségességét, milyenségét és sorrendjét. Azt hogy a beavatkozást melyik részlegnek kell elvégeznie; A másik irányú osztályozás azt dönti el, hogy a továbbszállítás mikor, milyen testhelyzetben, milyen szállítóeszközzel történjék. Az orvosi segélyhelyen történő osztályozást legcélszerűbb a fogadótérségben, még a sérültek járműről történő levétele előtt elvégezni. Ugyanakkor történik a sérültek sugár- szennyezettségi ellenőrzése is. A továbbszállftandó sérültek közül először azokat kell elszállítani, akiknél az orvosi segélyhelyeken el nem végezhető beavatkozás nem tűr halasztást; utánuk azok kerülnek sorra, akiknél műtétre ugyan szükség van, de az hp lasztható. «tollára maradna’ azok a sérültek, akiknél nincs Az orvosi segélyhelyeken történik meg a sérültek első szakszerű ellátása szükség műtétre, de tartós kórházi kezelésre szorulnak. Ha az orvosi segélyhelyre egyszerre nagyon sok sérült érkezik, akkor az osztályozás csak az alábbi szétválogatásra szorítkozik: ellátás nélkül azonnal továbbszállíthatók; előbb el kell őket látni és azután tovább kell szállítani; el kell őket látni, de egyelőre nem lehet továbbezállítanl és végül az olyan súlyos állapotban lévők akiket nem kell továbbvinni. Az orvosi segélyhelyek munkája annyira összetett, hogy azt szét kell bontani a tervszerű ellátás érdekében. Az egyes speciális feladatokat az orvod segélyhely egyes részlegei végzik. Polgári védelem * Fő feladatunk: a járás lakosságának kiképzése A salgótarjáni járás me- mélyek önmagukban képtele- datokat és megszabtuk a vég- gyénk legnagyobb járása. Je- nek, ezért a politikai és gaz- rehajtásra váróakat. A közsé- lentőségére jellemző, hogy te- dasági vezetőkkel egyetértés- gekben a szervező munkában rületén van a megye iparának ben kell megszervezni a kő- sok segítséget nyújtottak a túlnyomó része és a legtöbb zös feladatok végrehajtását, társadalmi és tömegszerveze- nagyközség is itt található. A Annyi bizonyos, hogy a to- tek is. Kapcsolataink eddig is járás polgári védelmének vábbképzés, kiképzés, megfe- jók voltak, éppen ezért to- szervezése és a lakosság ilyen- lelő propagandamunka anya- vábbi együttműködésünktől is gi áldozatokkal jár, de csak jó eredményeket várok, így valósítható meg járásunk lakosságának tudatos, egyértelmű felkészítése. A szervezési munkáról szólva, ki kell emelnem, hogy polgári védelmi szervezetünket, szakszolgálati alakulatainkat a járás adottságának irányú kiképzése a járás vezetőinek fontos feladata. Ezekről a feladatokról beszélgettünk Mag Zoltánnal, a járás polgári védelmi törzsparancsnokával. — Hogyan halad az új, kötelező jellegű polgári védelmi oktatás előkészítése a járás területén? — A polgári védelem járási szintű szervezésében az elmúlt években jelentős változás történt. Milyenek a tapasztalatok, a befejezett ötéves tájékoztató oktatásról? — A salgótarjáni járás polgári védelmi szervezetét kialakítottuk. A beosztottakkal való kapcsolat megfelelő. Jók a tapasztalataink az újrendszerű kiképzés előkészítésénél is. Az elmúlt ötéves tájékoztató oktatás folyamán járásunkban a beosztható szemé- munka átszervezésére is sor lyek 82 százalékát készítettük kerül. Szeretnénk, ha a köz— Az elmúlt Időszak oktatásában járásunk lakossága* megfelelően alakítottuk ki. nak túlnyomó többsége részt Természetesen figyelembe vé- vett. Érvényesíteni szeretnénk ve a megyével való szoros azt az elvet, hogy a dolgozók összhangot. a jövőben arra kapjanak kiképzést, amire a rendkívüli *— A polgári védelmi műn- időszakban munkájuknál szük- ka jelentős része a községek- ségük lehet. A foglalkozáso- ben folyik. Mi a tapasztalata kát a hivatalok, vállalatok,' ezen a területen? ipari és mezőgazdasági üzemek vezetői szervezik. A já- — Az államigazgatási fela- rásban folyó jelenlegi munka datok korszerűsítésével együtt, igen sokrétű, de elsősorban a járási polgári védelmi felmérő jellegű. fel, az ön- és kölcsönös segélynyújtásra. Kellő tájékoztatást kaptak a szükség-védőeszközök elkészítésére és alkalmazására is. A polgári védelmi vetélkedőkön, bemutatókon, honvédelmi versenyeken rendszeresen részt vett a járás lakosságának valamennyi rétege. Különösen szeretném kiemelni azt az érdeklődést, amely ségek területén önálló tevékenység alakulna ki a polgári védelmi feladatok végrehajtásában. Igen jó munkát végeztek a községi vezetők a polgári védelem újjászervezésében és a lakosság új rendszerű kiképzésének előkészítésében. Ahhoz, hogy községeinkben megfelelő szintű munka alakuljon ki, rendszeres kapcsolattartásra kell törekedni. A a szakszolgálati alakulatok és K,IS.ZJ.SZefrzetek TZérÖ1 az önvédelmi egységek utóbbi időben a polgári védelmi ismeretek iránt megnyilvánul. — Milyen tapasztalatai vannak a szakszolgálatok rés szak- szolgálati alakulatok szervezésénél? — A szervezési munka — miután igen nagy tömegeket mozgatott — a községi vezetők részéről komoly erőfeszítést igényel. Rendkívül nagy jelentőségű volt ezen a területen a községi pártszervezetek által nyújtott segítség. Igen fontosnak tartom a szoros együttműködést a gazdasági vezetőkkel és a járások területén működő Ipari üzemek szakfelügyeleti szerveivel is. Abból az alapvető álláspontból indultunk ki, hogy polgári védelmi feladatot végrehajtani ezzel a munkával hivatásszerűen foglalkozó szeszerveze- sénél igen sok esetben nyújtottunk segítséget a területi vezetőknek. Minden esetben értékeltük a végrehajtott felaA csoportok kialakításának legmegfelelőbb módjait keressük és már most biztosítani kívánjuk az oktatáshoz szükséges segédeszközöket. Á kiképzés végrehajtásának időszakában szeretnénk a végrehajtást mindenütt a község, az üzem sajátosságainak megfelelően levezetni. Járási törzsünk fő feladatának határoztuk meg a hatékony ellenőrzést, megfelelő segítség- nyújtást, mert ezáltal tudunk gondoskodni arról, hogy az új oktatási rendszer lebonyolítására készített terveinket a lakosság érdekében megfelelően haithassuk végre — mondotta befejezésül Mag Zoltán. Vezetési gyakorlat Salgótarján város pv-pa- rancsnoksága a nagyüzemek bevonásával polgári védelmi vezetési gyakorlatot tart. A gyakorlaton a gazdasági és polgári védelmi feladatok összehangolására fektetik a fő hangsúlyt, valamint az üzemi és államigazgatási szak- szolgálati alakulatok egységeinek együttműködésére és vezetésére. A gyakorlaton számot adnak a városi és üzemi pv-vezetők a lakosság védelmével kapcsolatos felkészültségükről. Tájékoztató vezetőknek November végén a' megyei polgári védelmi parancsnokság tájékoztatást ad a városi, járási gazdasági vezetők részére az új rendszerű kötelező polgári védelmi kiképzésről. A tájékoztatón megvitatásra kerül a lakosság, a dolgozók, valamint a szakszolgálati alakulatokba beosztottak kiképzési programja. A tájékoztatóval együtt a polgári védelem életével foglalkozó film vetítésére is sor kerül. A negyszogszemreszu porvédő álarc Hogyan készítsük el a porálarcot? A porvédő álarc szűrőfelületét minden körülmények között új, a borítóit esetleg használt textíliából készítsük. A szükséges méretet az arc középvonalának magassága — az orrnyereg legmélyebb pontja és az áll legalsóbb pontja közötti távolság — határozza meg. E szerint 10—11 cetiméter arcmagasságig 1-es, 11—12 cetiméteres arcmagasságig 2-es, 12—13 arcmagasságig 3-as, 13 centiméter arcmagasság feletti méretre 4-es méretű porvédő szövetálarcot kell készíteni. Az álarctest jobb és bal felének összeállításakor, a két felső félodalt kell egymásra helyezni, úgy, hogy a feső rétegek érintkezzenek — szín a színnel — a szemnyílások és a szélek egybeessenek. Az összeállított álarctestet ezután 0,8 centiméter szélet hagyva, össze kell varrni. Az összevarrás után a varrat a bal oldalra keiül és á bal oldalon kell letűzni. Eközben a belső réteg másik (bal) felélek szélét át kell hajtani az élarc jobb oldalára , és le kell tűzni. Az álarctest alsó része jobb és bal felének összevar- rása hasonlóképpen történik. Az álarctest felső, illetve alsó részét a szemrész oldalas alsó részétől egy centiméter távolságban kereszttűzéssel át kell varrni, majd a keletkezett kis zsebekbe kell helyezni az előre kivágott celluloid, vagy plexi lapocskákat. Végül, a szemrész felső borítóját rá kell húzni. Az álarcrögzítő szalagrendszerének összevarrása a következő sorrendben történik; Előbb a bevágásokat kell összevarrni, ezután a felerősítő szalagok nyílását kell kialakítani, majd két centiméterre visszahajtott anyaggal a gumiházat kell elkészíteni. A rögzítő szalagokat kétsoros tűzéssel kell felerősíteni. Amennyiben az elkészült porvédő álarc nagyobb a szükséges méretnél, az álarctest áll alatti széléből 0,5—2 centimétert be kell varrni és meg kell rövidíteni a felső rögzítőgumit is. Amennyiben a méret kisebbre sikerül, akkor az alábbi műveletek fordítottját kell elvégezni: az álarctest áll alatti részét 0,5—2 centiméterre be kell metszeni, a felső rögzítő gumit meg kell hosszabbítani. Hogyan használjuk a porvédő álarcot? Páramentesítés után az álarctestet kézbe fogva, alsó részét rá kell illeszteni állunk- ra, úgy, hogy jól feküdjön, majd az egészet fejre kell húzni. Eligazítás után az álarctestet a szalagokkal rögzítjük. Ezt követően fel lehet tenni a sapkát, kalapot vagy kendőt. A porvédő álarc téli használat közben az arc elülső részén átnedvesedik és emiatt eljegesedhet. Ezt elkerülhetjük, ha esetenként kézzel felmelegítjük ezeket a helyeket. Az elszennyeződött porvédő álarcot kirázással, kiporolással, esetleg mosással tisztítjuk, mentesítjük. Mentesítésnél célszerű mosószeres, szappanos vizet használni, ezt követően többször kiöblíteni és megszárítani. Az Így mentesített porvédő álar- ,cot előzetes sugárellenőrzés nélkül újra használni tilos! A nem rnenterit.hető norálar- cokat elásással, elégetéssel meg kell semmisíteni. A házilag elkészített légzésvédő eszközöket a használaton kívüli elszennyeződéstől óvni kell, ezért célszerű műanyag zacskóban tárolni. NÓGRÁD - 1971. november 28., vasárnap 11
