Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-27 / 280. szám

Miért ne varrhatnánk mi is, meg horgolhatnánk? — ké dezik a fiuk igen jogosan. Ha a lányok meg tudják csinálni, nem lehet az olyan ördöngős dolog! És a horpácsi gyermekotthon kis lakói hamar kézimunkasiakkört alakítottak, ahol most ismerked­nek a tű. cérr.a forgatásinak fortélyainál. Arról nem szól a fama. hogy hányszor szúrták meg apró Ujjúkat de azt viszont látlak hogy nagyon szép, ízléses subasző. nyegeket, díszpárnáka■ készítettek már eddig is. Képünkön a legkisebbek a szobáik díszítésére szolgáló textil faliképeket készítik, igazi örömük telik benne — kulcsár — A nép front választ ások előtt Jé a kapcsolat a lakosisással ' A közös tanácsok társköz­ségeiben működő népfrontbi- zottságok tevékenységét, s a tanácsokkal kialakult kapcso­lat íormáit vitatták meg teg­nap délelőtt Balassagyarma­ton, a járási hivatal tanács­kozótermében a balassagyar­mati, rétsági és a szécsényi járásból érkezett résztvevők. Ott volt a tanácskozáson Páll Imre, a balassagyarmati. Schram András, a rétsági és Túrái Barnabás, a szécsényi járási népfrontbizottság tit­kára, valamint a Hazafias Népfront községi vezetői. Ellenbach Istvánná, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának munkatársa el­mondotta, hogy az utóbbi időszakban a tanácsok hely­zetében jelentős változás kő-' vetkezett be. Korszerűsödött a tanácsi hálózat, közös ta* kolta a kis községek körzete­sítését, illetve mi a népfront­bizottság szerepe a társköz­ségekben. Mint mondotta, a kis községek körzetesítését egyében kívül, a korszerű te­lepülésfejlesztés igénye, a tanácsi munka minőségi szín­vonalának emelése tette szük­ségessé Jelenleg Nógrád me­gye 132 községéből 32-ben kö­zös tanács működik, amelyek­hez 53 társközség tartozik, azonkívül önálló tanácsok is dolgoznak. A társközségekben, amelyek általában kis közsé­gek, az alapfokú „intézmény­ellátottság” általában meg­oldott, de például számos kommunális kérdés rendezése még hátravan. Mi a népfrontbizottságok szerepe a társközségekben? Sajátos szerepet töltenek be. A bizottságok feladata többek nácsok jöttek létre, új tör- között a népfronttevékenység vény szabályozza a tanácsi folyamatosságának biztosítá- tevékenységet és így tovább, sa, a párt szövetségi politiká- A Hazafias Népfront "V. kong- ja alapján minden erő össze- resszusára készül. Ezért fon" fogása a szocializmus épité- tos, hogy a kongresszus elő- gére. Ennek érdekében a jö- készítése kapcsán is szó essék vőben is erősíteni kell e he- azokról a módszerekről, ta- lyeken is a tanács és a ta­pasztalatokról, amelyek a ta- kosság kapcsolatát, fokozott nács és a népfront, illetve a gondot kell fordítani a poli- tanács és a lakosság kapcso- ^ikai nevelömunkára és sajá- latának erősítése jegyében ^ mozgalmi feladatok is je­születtek és születnek a köz­ségekben. A konzultációs jel­legű értekezleten a Hazafias Népfront községi vezetőinek konkrét gyakorlati tapaszta­latai kerültek szóba, amelye­ket a közelgő népfrontválasz­tások politikai feladatainak lentkeznek. Mindezek megol­dása úgy lehetséges, ha rend­szeres kapcsolat alakul ki a társközségek és a székhely­községek népfrontbizottságai között is. A jelenlevő népfron+bizott- sági elnökök és a titkárok a kimunkálásánál is hasznosita- tanaS7talatcsere jellegű bé­nák. szélöetés kapcsán számos Páll Imre vitaindítójában konkrét tanasztal átokról * és arról beszélt, hogy mi indo- elképzelésükről adtak számot. Automata sajtgyárak a Szovjetunióban ’ Az elkövetkezendő öt év- sajtgyárak berendezésének ben a Szovjetunió különböző szállítására, azóta több komp­részein magyar szakemberek lett gyárberendezést exportál- 11 új sajtgyárat szerelnek fel tak Az idei évben a magyar a Komplex Külkereskedelmi ÉLGÉP Vállalat . szakemberei Vállalat és a szovjet már két sajtgyárat (napi 23, TECHOPROMIMPORT Válla- illetve 50 tonnás kapacitással) lat között létrejött tízmillió rendeztek be a Szovjetunió­rubel értékű szerződés alap- - ban. Az új üzletkötés alapián • ján. A megállapodás évek óta épülő gyárakban öt. egyenként ■ tartó jó kapcsolat eredménye. 25 tonna és hat 50 tonna tej A .Komplex ugyanis első íz- feldolgozására alkalmas be­ben négy évvel ezelőtt kötött rendezést szállít a magya, szerződést a Szovjetunióval ipar. Szovjet folyóirat a nógrádi fotók lubról A Szovjetszkoje Foto című folyóirat legutóbbi, novemberi száma * „Magyar fotóamatőrök klubja” címmel, V. Zsuravl- jovnak, a folyóirat saját tu­dósítójának tollából szép mél­tatást közöl a Nógrád megyei fotóklub tevékenységéről. „A salgótarjáni fotóklub — írja a szerző —, viszonylag nem régen alakult meg, de a kö­zösség tagjainak alkotómun­kássága széles körben ismert­té vált nemcsak MakyarorsZá- gon, de annak határain túl is ... Tagjai fiatal munkások, értelmiségiek. Számuk nem nagy — mintegy harminc em­ber —, de a munka, amit ki­fejtenek, egy ennél jóval na­gyobb kollektívának is be­csületére válna.” A cikkíró, ismertetve a klub kiterjedt tevékenységét, rá­mutat: sikereiben jelentős szerepe van a megyei műve­lődési központ támogatásának, amelynek égisze alatt műkö­dik. A művelődési intézmény kényelmes helyiséget, labo­ratóriumi felszereléseket, fo­tóanyagokat bocsátott a klub rendelkezésére. A folyóirat a cikkel együtt a klub két tagjának, Veres Mi­hálynak és Koós Pálnak hat képét is közli. Munhásohhal, szocialista brigádtagohkal." kohászata üssmektaen Egy esztendő .telt el a párt X. kongresszusa óta. A kong­resszuson megszabott és kör­vonalazott sok feladat közül ez alkalommal csak a tagfelvé­teli munka helyzetére és elem­zésére térnénk ki,'' a megye legnagyobb üzeme, a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek ke­reteiben. Elécfcorban munkásokat A X. kongresszus határoza­tainak szellemében, az a sa­játos igény merült fel a tag- felvételi feladatokat illetően, hogy elsősorban a közvetlenül termelőmunkában résztvevők felvételét kell szorgalmazni. A gyár nagyüzemi pártértekezle- tén, a számvetés alkalmával azt állapították meg, hogy a korábbi kongresszus óta ösz- szesen 28 fővel csökkent a párttagok létszáma Feladat volt tehát, hogy a szervezeti szabályzat adott keretei kö­zött intenzívebb és igénye­sebb tagfelvételi munka ala­kuljon ki. S ha egyelőre tiem is merítették ki a módosított szervezeti szabályzatnak a fiatalok tagfelvételére terem­tett lehetőségeit, arra nagy gondot fordítottak, hogy a KISZ-tagság kereteiből fris­sítsék és fiatalítsák a párt- alapszervezeteket. Amíg a X. kongresszust megelőző, három év átlagában évenként 25 új párttagot vet­tek fel, addig a X. kongresz- szus óta eltelt' egy esztendő alatt összesen 56 új párttag­gal növekedtek az alapszerve­zetek. Az új tagfelvételesek közül összetétel szerint har­minchárom a fizikai dolgozó, tizennégy a műszaki, kilenc pedig adminisztratív munka­körből került a párttagok so­raiba. Örvendetes az is, hogy az ötvenhat új párttagból harmincnyolcán a fiatal kor­osztályhoz tartoznak, akik még nem érték el a harmin­cadik életévüket, de a nők aránya is megnyugtató, hi­szen az új tagfelvételesek so­rában tizenhat női dolgozó kérelmét hagyták jóvá a párt- alapszervezetek. A párt é? a KISZ együttműködé&e A Salgótarjáni Kohászati Üzemek nagyüzemi pártbizott­sága maga is külön vizsgálta a tagfelvételi munka helyze­tét. Megállapította, hogy a felvéteLi korhatár csökkentése fokozottabb felelősséget vál­tott ki mind a pártalapszer- vezetben, mind a KlSZ-szer- vezetekben. A tagfelvételi javaslatot megelőzően, szoros együttmű­ködés alakult ki a párt- és KlSZ-alapszervezetek között. A felvételre javasolt KISZ- korosztályú fiatalok mindegyi­két a KISZ-alapszervezet tag­gyűlése javasolta. Megnőtt a személyi ajánlók felelőssége is. Az ajánlásokat jobban megfontolták. Tüzetesebben és mélyebben elemezték a le­endő párttagok munkáját, ma­gatartását, s nemcsak a je­lenlegi eredmények, de a múltbeli tevékehységük is hozzátartozott az irányukban kialakult állásponthoz. S hogy a jó előkészítés és a szemé­lyek feletti alapos vizsgálódás kellő felelősséggel párosult, azt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a nagyüzemi párt- végrehajtóbizottságnak felelős­sége teljes tudatában egyetlen tagfelvételi kérelmet sem kel­lett visszautasítania. A módosított szervezeti sza­bályzat szellemében,''az elsők között került a párt ' tagjai közé Usák Tibor, a GYEGO fiatal esztergályosa, ö 1960 óta tagja a KISZ-nek és a gimnáziumi érettségi után 1961-ben került a vállalathoz, mint esztergályos. Mint KISZ-alapszervezeti titkár nagyban hozzájárult az irá­nyítása alatt levő KlSZ-szer- vezet munkájának fellendíté­séhez, de mint a szocialista brigád helyettes vezetője is példás magatartást tanúsított. Munkája és munkatársaihoz való viszonya szintén érde­messé tette a párttagságra! Szorgalmával és viselkedésé­vel kiérdemelte az idősebb dolgozók elismerését is, me­gyei szinten elnyerte a „Szak­ma Ifjú Mestere” címet. Fodor Lászlónét, a dróthúző alapszervezet fogadta tagjai sorába. Fodorné 1957-től tag­ja a KISZ-nek, 1960-tól " pe­dig a szakszervezetnek'. Köz- gazdasági technikumot végzett, mind politikailag, mind szak­mailag rendszeresen képezi magát. S hogy megfelelő fel- készültséggel lépett kérelmé­vel a párttagság elé, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a marxista-^—leninista egyéves esti iskola elvégzése. Szintén KISZ-vezetőségi tag, mégpe­dig olyan, akit alapszervezete eevhangúlag javasolt párttag­nak. Bodor István, a X kong­resszust követő napokban ke­rült a párttagok sorába. Fel­vételének idején két éve dol­gozott a vállalat KSZGY-üze- ménél. Munkatársai közös te­vékenységük alapján jól meg­ismerték. mind szakmai (Ér­tékéről mind politikai helyt­állásáról elismerően szóltak. Bodor István különben két szakmát mondhat magáénak. Villanyszerelőnek is. lakatos­nak is kiváló. Emellett a vil­lamosipari technikumban is­merkedik a magasabb szak­mai és műszaki tudnivalókkal. Felelősiével — tervszerűséggel Az év mérlege tehát kedve­zőnek* mondható. A gyár pártalapszervezeteiben to­vábbra is kellő felelősséggel és tervszerűséggel végzik a fiatalok párttaggá nevelésének és a tagfelvétel előkészítésé­nek munkáit. Arra töreksze­nek, hogy a X. kongresszus határozatainak szellemében, a legjobb szakmunkásokkal, szo­cialista brigádtagokkal, a KISZ-ben, a szakszervezetben vagy a munkásőrségben példa­mutatóan tevékenykedő akti-* visták kerüljenek a párttagok soraiba. Orosz Béla t Földrengésálló kubai kórházak Idén májusban volt egy éve, hogy a perui földrengés következtében több mint 50 000 ember elpusztult. Eb­ből az alkalomból Kuba hiva­talos bejelentést tett: anyagi és műszaki segítséget ajánlott föl, hat szülészeti klinika és gyermekkórház felépítéséhez. Az építési munkálatokat ku­baiak végzik perui szakembe­rek irányítása mellett. Supe és Recuay falvakban építik föl az első két kórházat. Bo­nyolult eljárással; új techno­lógiával földrengésálló épület- szerkezetet készítettek. Az alap fémvázból áll; a belső beren­dezés préselt cukornádból ké­szült, világos burkolattal — ez a „senotex”; a külső fa­lteretek polietilénnel kevert furnérból, azbesztből és ce­mentből készülnek. Hat munkabizottság A HVDSZ megyebizottsági ülésére november 26-án került sor az SZMT székházában. A tanácskozáson megjelent Mé­hes István, a HVÜSZ-központ instruktora, és Lipták József, az SZMT vezető titkára is. A tanácskozás fő napirendi kabizottságok szervezését. Ennek alapján jelenleg hat munkabizottság, és két réteg­bizottság működik. Ezek te­vékenysége elkezdődött és fejlődő tendenciájú. Több munkabizottságnál azonban hiányos vagy ' elmarad az pontja a megyeblzottságok alapszervezetek rendszeres se- mellett működő munkabizott-’ gítése, ellenőrzése, _ a határo­ságok tevékenységének érté­kelése volt. Az írásbeli jelen, tés megállapítja, hogy a HVDSZ VI. kongresszusának határozatai alapján a jövő­ben többet kell foglalkozni a határozatok végrehajtásának .segítésével, szervezésével és zatok levitele. Eftnek oka, hogy egyes munkabizottsági tagoknak még nincs megfele­lő felkészültségük, vagy a területen1 szerzett ismereteik hiányosak. A jelentés megál­lapítja, hogy a jövőben a munkabizottságok segítségé­ellenőrzésével, a jelentkező vei méginkább fejleszteni kell problémák feltárásában, ti. a kollektív vezetést, több ietve megoldásában. A me- energiát kell fordítani a ha- gyebizotlság ez év elején meg- tározatok megismertetésére és kezdte & réteg-, illetve mun- végrehajtásának szervezésére. .,Húszezer munkanap Salgótarjánért’’ Közművesítés jutalomból A salgótarjáni öblösüveg­gyár szocialista brigádjainak felhívására, valamint a váro­si pártbizottság kezdeménye­zésére indított „Húszezer munkanapot Salgótarjánért” mozgalom társadalmi munka- bizottsága a napokban értékel­te a több hónapja tartó akció eredményeit. összegezte az eddig végzett munkát, megbeszélte a felme­rült problémákat, a társadal­mi munkaakció szervezésével kapcsolatos további teendőket, módosításokat. t A Nagy Októberi Szociális-: ta Forradalom évfordulóján közel ezer emléklapot adtak ki a különböző üzemek, vállala­tok, intézmények pártalap- szervezeteinek taggyűlésein, termelési tanácskozásain és egyéb ünnepélyes összejövete­leken azoknak,' akik novem­ber 7-ig teljesítették a vállalt egy munkanapit. A ledolgo­zott óraszámot az MSZMP városi bizottsága által kiadott sorszámozott igazolólapon tün­tették fel a mozgalom irányí­tói, felelősei. Huszonötezer órát, tehát egyenként több mint három munkanapot dolgoztak a mun­kaakció résztvevői. Tekintet­tel arra, hogy a tulajdonkép­peni munka szeptember ele­jén kezdődött, hiszen a nyári hónapok a szervezés jegyében teltei el, minden biztosíték megvan arra, hogy a húszezer napot teljesítsük, Salgótarján várossá nyilvánításának jövő évi, 50. évfordulója tiszteleté­re. A pártbizottság mellett mű­ködő társadalmi munkabi­zottság értékeléséből kitűnik, hogy kiemelkedő teljesítményt értek el az Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalat dolgo­zói, akik 1550 órát dolgoztak. A Madzsar József Megyei Kór­házból 1300 társadalmi mun­kaórát jelentettek, az Ingat­lankezelő Vállalatnál 1190 órát végeztek, az öblösüveggyárialc több mint 3000 órát, a ZIM- nél 2000 órát dolgoztak. A ki­sebb, illetve kevesebb embert foglalkoztató vállalatoknál, így például az AGROFIÜ-nél, a Patyolatnál, szinte minden dolgozó teljesítette az egy munkanapot. A „Húszezer munkanapot Salgótarjánért” mozgalom végső értékelésének időpontját 1972. május 1-re módosította,;; munkabizottság, s ezt közösen végzik el a pártbizottsággal és a városi tanáccsal. A város különböző területein folyó versenyben az első helyezést elért városrész 250 ezer, a második 100 ezer forintot kap, és három harmadik helyezet­tet jutalmaznak 50—50 ezer forinttal. A pénzt a városi ta- náqs költségvetéséből bizto­sítják, melyet közműfejlesz­tésre fordíthatnak a „nyerte­sek”. A társadalmi munkabizott­ság újabb felhívással fordult a város lakóihoz, üzemeinek dolgozóihoz, tanulóihoz, hogy készületnek fel a tavaszi mun­kaakciókra, őrizzék meg a város szépítéséért eddig vég­zett munkát, hogy a végső ér­tékelésnél a jutalom valóban méltó helyre kerüljön I NÓGRÁD — 1971. novembei 27., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom