Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)
1971-11-26 / 279. szám
1 A Meteorológiai Intézetből jelentjük Négyszemközt Merényi Nárcisszá/ Most már két esztendeje, hogy szinte ‘hetenként, reggel és délben, pénteken és szombaton esténként is halljuk a Magyar Rádióban: Kapcsoljuk a Meteorológiai Intézetet. A mikrofonnál Ke- rényi Nárcisz. A konferálns után, kedves palóc tájszó lássál megszólal a hang: — A Kérpát-medencé ben... Budapest, II. kerület, Ki taibei Pál utca 1. szám. A bejáratnál tábla: Központi Előrejelző Intézet. Utam u második emeletre visz.. Az ajtón: előrejelző osztály. A szobában szokatlan kép fo gadja a látogatót. Négy-öl ember sürög-forog,. vagy hajlik a térkép fölé. A fa Ion térképek. Az asztalokon rengeteg telefon, számo: cseng szinte egyszerre. A helyhez illően a falon szélműszer. Hosszú stószban a dossziék, ki tudja, mit őriznek. Telexpapír kígyózik az asztalokon, a térképekre apró számok kerülnek. Megtalálom, akit keresek: Herényi Nárciszt, a tudományos csoport vezetőjét, a Rádió kedves bemondóját. • — Igaz, hogy Nógrád megyei? — Igaz, ezt már sokan megkérdezték tőlem. A beszédemben van bőven palóc táj szólás ... Etesen születtem. Az édesapám ott volt pedagógus. Szüleim, testvéreim most is Salgótarjánban laknak. Gyakran meglátogatom őket... Egyébként Sümegen érettségiztem, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen szereztem a diplomámat. Dolgoztam mezőgazdasági kutatóintézetben, s ezerkilencszázötvenhét májusától itt vagyok az intézetnél. Az előrejelző osztályon ezerkilencszázhatvan. május elsejétől dolgozom. Végigjártam az úgynevezett lépcsőket, s most tudományos csoportvezető a beosztásom. Ennyi talán elég ahhoz, hogy bemutatkozzam a Nógrád megyeieknek a nyilvánosság előtt. Szerteágazó, nagyon is érdekes Herényi Nárcisz munkája. Az időjárási térképeket készíti, analizálja. Minden országnak, minden városnak van egy száma. Ezek a számok telexgépen érkeznek. A jelzések kódrendszerben mennek tovább. Ezek a számok kerülnek csőpostán az osztályra, ahol a technikusok a térképre rajzolják a jeleket — felhőzet, szél, látástávolság stb. Ez a térkép jut Herényi Nárcisz asztalára. Analizálás után kihúzza a térképen a nyomástendenciákat, az izo- bárokat, berajzolja az időjárási frontokat. Ezen a térképen rajta van az Atlanti-óceán, Grönland, Iz- land, Európá, Afrika északi partjai, a Szovjetunió az Uraiig, Törökország és a Fekete-tenger. Az analizálás után látja, hogy merre vosul a légtömeg, honnét jön a hideg-, illetve a meleghullám, s ezekből megállapítja: .milyen idő várható. — Tudom, sokan szidnak bennünket az időjárási előrejelzésért. Mi a kirakatban vagyunk. ' Prognózisunkat bemondja a Rádió, a Televízió, megírják az újságok. Pedig egy-egy prognózis megállapítása nagyon sok munkát igényel... Hogyan készül el a reggeli időjárás- jelentés? Elkészítjük az éjféli magaslégköri térképet. Magyarországról óránként kapunk jelentést. Tudjuk, hogy mi van a Kárpátokon túl, és mi van Magyarországon. De kis területeken is rendkívül változó lehet, vagy változó is az időjárás. Ezeket összesítjük, így készül el az előrejelzés. Nézze csak. Ott van az URH- készülékünk. Azzal az ország valamennyi meteorológiai állomásával azonnal összeköttetést tudunk teremteni. Így a kis területeken bekövetkezett változásokról is .gyorsan tudomást szerzünk. Én, magam is dicsérem munkáját, a tudományos csoport, az előrejelzők tevékenységét. Elhárítja a dicséretet. — Nem panaszként mondom, de fárasztó és kimerítő a szolgálat. Éjjel-nappal, vasár- és ünnepnap is van időjárás, így éjjel-nappal, vasár- és ünnepnap is figyelemmel kell kísérni. Itt nem lehet restanciát hagyni. Az utóbbi időben pedig egyre többen jelentkeznek a prognózisért üzemek, vállalatok egyaránt. Ezek igényét is ki kell elégítenünk. Figyelje csak a telefonokon adott válaszokat. Kiderítheti belőle, hogy egyszerű emberek is felhívnak bennünket, s kérik az előrejelzést. Elmesélek egy epizódot. IV án szeptemberben történt. Valaki felhívott a városból, 3 bejelenti, hogy külföldre megy üdülni. Azt kérdezte 1 hölgy, hogy a két hét ide- !e alatt milyen időjárásra ehet számítani, cipőt, vagy szandált vigyen magával. A választ természetesen meg adtam neki. A munka egyre tornyosul az előrejelző osztályon. A csőpostán egymás után érkeznek az országokból, a városokból a számok, A technikusok a rajzasztal fölé hajolnak, s kis számok kerülnek a térképekre. Magam sem tartom fel a tudományos csoport vezetőjét, Kerényi Nárciszt. Egy kérdésemre azért még válaszol. — Terveim? A magyar mellett beszélem a spanyolt, a németet és a franciét. Ezek tökéletesítésére törekszem. Hiába, hogy fárasztó, sokszor kimerítő a munka, de én hivatásomnak érzem, így szeretem is a munkakörömet. Ebből következik, hogy tovább szeretném fejleszteni tudásom. Most alkalmam is lesz erre. A francia—magyar tudományos és technikai csere keretében rövidesen Párizsba utazom négyhónapos tanulmányútra, ösztöndíjjal. Amíg itthon vagyok, addig még hallják reggelenként, vagy délben a hangomat, azt, hogy a Kárpát-medencében ... Az időjárásért pedig ne szidjanak bennünket ... Somogyvári László as iffcásüspi türBsényröl Diáknap Salgótarjánban Az idei naptári év utolsó tanítás nélküli ifjúsági napjára került sor tegnap Salgótarjánban. A diákok kérésére először Géczi János, a megyei tanács elnöke válaszolt az ifjúsági törvénnyel kapcsolatos kérdésekre. A József Attila megyei Művelődési Központ * színháztermének minden szé. két középiskolás fiatalok foglalták el. Géczi János elmondta többek között, hogy a törvényjavaslatot igen jó hangulatú vita után fogadta el az ország- gyűlés. Az őszinte, nyílt vita megcáfolta azokat az aggályoskodó véleményeket, melyek szerint a fiatal képviselők jogtalan követelésekkel, irreális igényekkel hozakodnak majd elő. — Többen azt várták, hogy a törvény tételes utasításokat tartalmazzon az állami szervek részére — folytatta tájékoztatóját a megyei tanács elnöke. — Felmerült az a kétség is, hogy vajon van-e elég jogi garancia a megvalósításra, nem marad-e csupán írott mai ászt a törvény. A törvényerőre emelést követően megjelent három fontos kormányÄ-B —C-R a sorrend A zenész szakmában is mindig tanulni kell Gombamódra szaporodnak a szórakozóhelyek. A zenekarok nem. Ma már kevés a négy-öttagú együttes. Legtöbb helyen duó játszik. Olcsóbb így. és az igények is változtak. Hangulat kell a vendégnek. Ismerje a zenész az úi számokat, a divatos slágereket. Nehéz szakma a zenészek szakmája. Aki nem tud lépést tartani a fejlődéssel. nem képezi magát, elmarad a többiektől. Zeneiére nem ion be a közönség. Ha be is jön. menekül, ha meghallja amit iátszik. Ebben a szakmában is mindig tanulni kell. Ha nem. akkor úgv jár mint az a zongorista, aki el tudta játszani a Mézga Géza vagyok című számot, de meg is maradt ennél. Tetszik neki. Hány zenész van Nógrád- ban? A szórakoztató iparban A—B—C és R a minősítési sorrend. Könnyű kitalálni, hogy az A .kategória a legmagasabb. Nos ilyen minősítéssel csak egyetlen zenész rendelkezik] A—B és C kategóriában százhúsza n vannak, és legtöbben az úgynevezett regiszteresek - a legalacsonyabb képzettségűek — síám szerint 170-an. Van-e lehetősegük a nógrádi zenészeknek, hogy tanuljanak. képezzék magukat. A kérdésre igenlő a válasz., — Nógrádban is megkezdte működését az Országos Szórakoztató Központ stúdiója. Budapesten, a központi stúdió már 11 éve működik. 5r>0 hallgatóval A vidéki kihelyezett stúdiók öt évvel ezelőtt kezdtek kiépülni. Jelenleg a vidéki összlétszém 800 — kapom a tájékoztatót Benke Imrétől, a tévéből is Ismert zeneesztétától, alti azért jött Salgótarjánba, hogy a helyi OSZK-stúdió kezdeti teendőit megbeszél ie. — Két célunk van a stúdióval. Egyrészt a hivatásos szórakoztató zenészek előkészítése a szakmára, másrészt a továbbképzésük. Tavaly rö- vidített.* kísérleti évünk volt. Az idén az egyéni és csoportos oktatás keretében 30—40 zenész tanul, képezi magát. A tariáni zeneiskola tanarai tanítanak, a felügyeletet az OSZK látja el Előkészítjük a zenészeket a minősítő vizsgára is — szól közbe Virág László, a stúdió művészeti vezetője. Megtudom, hogy a stúd'ó- tagok között hét zongorista, négy dobos, bőgős, gitáros, klarinétos. szakszofonos is van. Képezi magát és eljár a stúdió óráira vagy munkahelyén gyakorol a Salgó és a Karancs zenekara. Teljes létszámmal tanul mindkét együttes. A képzést neves szórakoztató -zenészek irányítják. Tar- iánba látogat maid Bánvai Lajos, a magyar dobkultúra mestere. Kollár Endre zeneesztéta, vagy kell-e bőveob magyarázat, be kell-e mutatni Járóka Sándort és Kozák Gábor Józsefet? Egymás után jönnek a zenészek. Itt van Oláh Vilmos, a Kulacs Étterem zenekarának prímása. A bukások törzsemberei is eljöttek Ga- bora Károly vezető prímással az élen. Gabora örömmel említette, hogy legutóbb Besz. tercebánván két hétig húzták a talpalávalót, mondani sem kell — óriási sikerrel. A héttagú zenekar két kisegítővel másfél éve iátszik együtt. A Karancs zenekarának vezető prímása. Berki Tibor azt úl ságolia, hogy tanulni szeretne az öttagú együttes. Segítséget kapnak ugyan idős Budai Antaltól, ám mégis úev döntöttek. hogy tanulnak. Berki nyilatkozik így. aki tíz évet prímáskodott a Rajkó, zenekarban és külföldön 't> 'megfordult. Az öttagú zenekar klarinétosa Csonka Gábor arról beszél, hogyan gyakorolnak. milyen számokat játszanak szívesen. — Nem szeretnénk lemaradni egyénileg, de zenekari szinten sem az országos színvonaltól. Örülünk, hogy lehetőségünk nyílik a tanulásra, képzésre. Akik ezt nem értik meg. azok előbb-utóbb lemaradnak — fogalmazta natívon találóan Oláh László, a Salgó kitűnő klarinétosa. Együtt vannak a zenészek. A stúdió ebben az évben negyvenezer forint értékben hangszereket is vásároL A bejelentés örömöt kelt. Berike Imre tájékoztatja a zenészeket, hogy magnószalagot hozott, amelyeken komplett műsorok vannak. Kijelölik a gyakorlás időpontját. Tanúinak a stúdiósok. (szokácsl határozat egyértelműen eldöntötte a kérdést. ,A beszélgetést megelőzően a diákfiatalok több mint húsz kérdést juttattak el a megyei tanács elnökéhez. A kérdésekről és Géczi János válaszairól az alábbiakban számolunk be. Diákok: Hogyan lehet segíteni a fizikai dolgozók gyermekeit, milyen elképzelések voltak erre a törvény megalkotásakor? Géczi János: A fizikai dolgozók gyermekeinek segítését a párt és'a kormány politikai feladatnak tekinti, olyan célnak, amelynek megvalósításút nem lehet kampánnyal „letudni”. Ellene vagyok azonban a téma olyan megközelítésének, hogy a fizikai dolgozók gyermekei minden területen eleve hátrányos helyzetben vannak. Nagyon sok tehetséges fiatalt találunk köz- tűk, s elsősorban az ő segítésükről van itt szó. A felsőbb iskolákba bejutottak aránya az összes érettségizett 22 százaléka. Az oktatási munka egészét kell fejlesztenünk ahhoz, hogy ez a szám növekedjék. Külön elképzeléseink vannak arra, hogy előkészítő tanfolyamokon, szakkörökön segítsük hozzá a fiatalokat a sikeres felvételi vizsgához. Több százezer forint összegű ösztöndíjat is juttatunk a fiataloknak. Diákok: Van-e lehetőség az érettségi eltörlésére? Géczi János: Több fórumot megjárt, „szakállas” téma ez. Annyit tudok mondani, hogy egyelőre az jár jól aki felkészül az érettségire. Addig is azonban, míg az érettségit eltörlik, összhangba kell hoznunk a felvételi vizsgákkal, hogy a kettős megterhelésen enyhítsünk. Diákok: Milyen lehetőség van arra, hogy a pályát tévesztett fiatalok egy másik középfokú intézmény .megfelelő osztályába átiratkozzanak? Géczi János: Nem hinném, hogy ebben a korban, a tizenévesek esetében joggal beszélhetnénk „pályatéyesztés- ről”. Mindenekelőtt a pálya- választási munka fejlesztését tartjuk szükségesnek. A fiatalok olyan iskolát válasszanak, amihez a legtöbb ambíciót érzik, s amely elvégzésére képességeik is leginkább ösztönzik őkét. Diákok: Milyen változásokat hozott az ifjúsági törvény a megye fiataljainak életében? Géczi János: A törvény hosszabb időre készült, néhány hónap után tehát türelmetlenség lenne gyökeres változásokat számonkémi. Az eredmény néhány év elteltével mutatkozik majd. Diákok: Szerintünk fokozódik a konfliktus az idősebb generáció és a fiatalok között. Mit várnak tőlünk, hogyan bizonyítsunk? Géczi János: Nem újkeletű a generációs probléma, de nem is kibékíthetetlen ellentmondásokat takar. A felnőtteknek kötelességük jobban megismerni, megérteni a fiatalokat, rendszeres kontaktust létesíteni velük.' Tőletek pedig azt kérjük, őrizzétek meg bátor hangotokat, kritikus szellemeteket, tanuljatok jobban, és számoljatok azzal, hogy az igények a felnőtteknél is gyorsabban növekednek, mint a lehetőségek. Diákok: Van-e mód autóstoppos igazolványok kiadására? Géczi János: Magas szinten vizsgálják a helyzetet, bizonyára nem marad el az eredmény sem. Ugyanakkor keresik a módot az olcsó utazási, étkezési, táborozási lehetőségek biztosítására is. Diákok: Miért nem propagálják jobban a salgótarjáni ifjúsági klubot? Géczi János: Egyelőre szerények a lehetőségeink, ezért szerény a propagandánk. Diákok: Kevés a lehetőségünk a sportra. Miért nem építenek új pályákat? Géczi János: Nem a szándékon múlik. Ml is azt szeretnénk, ha a fiatalok többet mozognának, egészségesebben élnének. Az uszodát is szeretnénk mielőbb megépíteni, ez sokat segítene a helyzeten. Az uszoda az V. ötéves terv egyik fontos feladata lesz. Diákok: Mikor rendezik az iskolai étkeztetés nyersanyag- normáit? Géczi János: Jogos az igény. A probléma rendezésére még a IV. ötéves terv során rátérnek. Diákok: Tulajdonképpen melyik korosztályt érinti az ifjúsági törvény? Géczi János: Erről a Parlamentben is vitáztunk. A 20 éves képviselő azt mondta, hogy ő fiatal, a 30 éves szintén. A 60 éves képviselőtársam ugyancsak kijelentette, hogy fiatalnak érzi magát. A törvény elsősorban a tanuló ifjúságra vonatkozik, s azokra, akik önálló életkörülményeiket alakítják ki. Szó volt ezeken kívül a diákok túlterheltségének enyhítő- - séről, a turizmus fejlesztéséről, a salgótarjáni ifjúsági park helyzetéről, a tanulók szociális segítéséről A diákok és a megyei tanács elnökének párbeszédét egész napos program követte' — sok zenével, tánccal filmvetítéssel Szendi Márta NÓGRÁD - 1971. november 26., péntek
