Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-26 / 279. szám

As iskola szerepe a hoséletiségre nevelésben Tegnap Nógrád megye álta­lános és középiskoláiban Is nevelőtestületi értekezletek zajlottak. Az általános isko­lákban a tanulók önálló is­meretszerzésre Melyek azok a személyiség- jegyek, amelyek alapját ké­pezhetik a közéletiségnek, il­letve mely személyiségjegyek kialakítására kell Irányulnia a esett szó, a középiskolákban pedig az iskola szerepéről a kózéletiségre nevelésben. A szakfelügyelet, a Nógrád me­gyei Tanács művelődésügyi osztálya, a megyei továbbkép­zési kabinet, s a KlSZ-btzott- ság munkatársai Salgótarján­ban, a Madách Imre Gimnázi­um és Szakközépiskola neve­lőtestületi értekezletére láto­gattak el. Kmetyi Ferenc köszöntötte a résztvevőket, majd Barabás György Igazgató mondott vita­indítót. A téma természetesen nem idegen a középiskolai tantestületekben — a Madách Gimnáziumban sem —, hi­szen, ha más témamé'?iel5l'*s nevetéséről nevelőmunkának a közéletre nevelés szakaszaiban? Az el­ső és legfontosabb a marxis­ta—leninista világnézeti meg' A továbbiakban a vitaindító a közéletiség érvényesülésének feltételeit vizsgálta. Szó esett arról, hogy az iskola hatóköre és a demokratizmus társadal­mi színvonala között szoros összefüggés van. S arról is szó van, hogy a nevéiési In­tézményeknek a demokratiz­alapozottság. Fontos személyi- mus tanulóhelyévé kell váll­ségjegy továbbá a társadalom, a közösség Ügye Iránti érdek­lődés. az ez ügyekben való aktivitás. Rendkívül fontos a társadalom, a közösség iránti felelősségérzet, kollektivitás is. E személyiségjegyek sajátos módon bővülnek a szakközép­nluk. Ahhoz azonban, hogy köznevelésünk jól teljesítse feladatát, nem elég a megfe­lelő köznevelési rendszer, szükség van a nevelési intéz­mények — elsősorban az is­kola — belső életének célsze­rű megszervezésére is. A még Iskolai tanulók esetében, bár meglevő — s makacsul örolt­az se lenne baj, ha e bővülési tendencia mind általánosabbá válna. Itt a marxista—leninis­ta meggyőződés tartalmában kiemelt szerepet kap a hiva­tástudat és a szakmaszeretet, az érdeklődés az üzem szint* mellett is, de foglalkoztak már jén folyó szakmai tevékenység ezzel a kérdéssel. Mégis, mi indokalja, hogy Ismét napi­rendre tűzték e témát? Amint azt az igazgató is hangsúlyoz­ta, a demokratizmus problé­mája élő. és eleven, egész közéletünket foglalkoztató, és nem is új kérdés. Csak aktua­litása nőtt meg napjainkban. iránti fogékonysággal párosul; a kezdeményezőképesség, az aktivitás feltételezi az ön­képzést és .a szakmai tovább- képzés iránti ivénvt: a H«- losségérzet a termelő munká­ban való helytállással és a munkásosztályhoz való tarto­zás tudatával erősödik. VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK Jelenet a Tutka professzor történetei cimü folytatásos film 5. részéből, amelyet a kísérleti adásban, szerdán sugárzott a Televízió Gyakori vendége Nógrád megyének Végh Antal, a szabolcsi származású író, akit már jó néhány palóc köz­ség látott vendégül író-olvasó találkozón, s aki legutóbb a balassagyarmati irodalmi színpadi napokon is a zsűri tagja volt. A Nyitott könyv szerdai adásában Arany alma című kötete alapján, három elbeszélésének tévéváltoza- tát mutatták be, s előrebocsáthatjuk, a három tévé­adaptáció nem bizonyult az író jó hírverőjének. S még szerencse, ha eddig szerzett tekintélyét nem csorbítja. A három elbeszélésből ugyanis mindössze egy akadt, amely társadalmi mélységekig jut el, s amely nem volt any- nyira vázlatos, mint a másik két elbeszélés. A dicsé­ret a Vizit tévéváltozatát illeti, amelyben két ökör fará­tól indult iskolatárs húsvéti találkozását írja le. Megrá­zó színekkel tárja elénk a két egymástól idegen életű tat, s talán egyúttal korunk elidegenedését is. Külön kiemel­nénk Prókai István és Soós Lajos kitűnő alakítását is. A Hamis emberek és az Eladó ház (kár, hogy nem is­merjük az eredeti elbeszéléseket) túlságosan vázlatosnak, s ami még bántóbb, túlontúl anekdotikusnak mutatkoz­tak. A Hamis emberekben három csikós igyekszik ki­mosni magát a felelősségből egy heréit csikó agyonve- rése miatt. A másikban az eladásra szánt ház ifjú vevője jut megindokolatlan könnyű kalandhoz. Min'dkét történet könnyed és villanásszerű, bizonyára Végh Antal életmű­vében mindkét írást az anekdoták sorába fogják helyez­ni. Mindent egybevetve: az írók bemutatásánál jó lenne nagyobb gondot fordítani a bemutatandó müvek megvá­lasztására, és a tévéátdolgozások színvonalára. * A mai, pénteki műsorból külön is felhívjuk a fi­gyelmet a Vendégasztal című sorozat 3. részére, amely ezúttal a falusi áruellátás gondjaival, helyzetével fog­lalkozik (17.20), a Barátság egy napja című műsorra, amelyben Csák Elemér és Moldoványi Ákos közreműkö­désével Ogyessza és Volgográd számos érdekes emberét halljuk (13.00), valamint a Bernadette Devlinről készült dokumentumfilmre (21.40). A kísérleti műsorban is lesz adás. John Osborne: A legutolsó című tévéjátékát mu­tatják be (21.20). L. Gy. 4 NÓGRÁD — 1971. novembei 26., péntek lődő — művelődési egyenlőt lenségek ellenében annyira válik hatóképessé az iskola, amennyire teljessé tudja ten­ni önmagát, vagyis minden funkcióját el tudja látni. A demokratizmus fejlettsé­ge, érvényesülése mérhető — ha nem is számokban. A mé­rés egyik szempontja, hogy milyen az Iskolaközösséget al­kotó nevelők és tanulók, va­lamint szervezeteik — mun­kaközösségek, ifjúsági szerve­zetek stb. — kapcsolatának, együttműködésének tartalma, politikai minősége. Ez utóbbit magyarázva arról van szó, hogy humanizmusuk mennyire szocialista, tiszteletük meny­nyiben kölcsönös, kötelesség­érzetük mennyire közösség iránti, segítségnyújtásuk meny­nyire elvtársi és így tovább. A mérés további szempontja: milyen mértékű a közösség tagjainak — tanárok, diákok és szervezeteik — önkormány-, zati szerveinek részesedése a vezetésben, milyen ennek módja. A szocialista demokra­tizmus állapotának mérése ab­ban Is realizálódik: hogyan érvényesülnek -a közösség tag­jainak demokratikus jogai. Rá­világít a szocialista demokra­tizmus állapotára annak fel­mérése is, hogy milyen' a hangnem, a stílus, a légkör, s hogy ezek milyen munkafelté­teleket jelentenek. Végezetül Barabás György, k közéletiség kialakítását akadályozó né­hány tényezőről szólott. Ezután élénk vita követke­zett. Ennek során szó esett a tanulók személyiségének meg­ismeréséről, néhány tudomá­nyos módszerről a diákkollek­tíva megismerésében, az osz­tályfőnök szerepéről a tanulók képességeinek feltárásában és orientálásában, az osztályon belüli megbízatások rendszeré­ről, és annak szerepéről a közéletiségben, a politikai szervezetek szerepéről, a KISZ-munkáról, a pártalap- szervezet helyéről az ifjúság kÖ2életiségre nevelésének szolgálatában, a világnézetünk alapjai tárgy jelentőségéről, és egyéb izgalmas kérdésekről. (te) 1z UN ESCO-kon ferenda után Cél: a nemzetközi megértésre nevelés A magyarországi UNESCO az UNESCO eszméivel asszociált Iskolák második or- foglalkozásra. szágos konferenciáján Balas _ s ugyarmaton, a Balassi Bálint k ‘.'.Vetve valóVitTnak Gimnáziumban beszélgettünk uh’ lllLt c val0S,Unah Kovács Mátéval, a UNESCO-blzóttsúg gúnak munkatársával, az asz- szociált iskolák főelőadójával. A beszélgetés jó alkalom volt arra, hogy szó essék az asszo­ciált iskolahálózat lényegéről. (Mint ismeretes. Nógrád me­gyében a balassagyarmati Ba­lassi gimnázium tagja e há­lózatnak. Tevékenységük elis­merése Is volt, hogy az orszá­gos konferenciát éppen ez az iskola rendezte.) — Az UNESCO asszociált — Milyen programokat kap- meg az UNE8CO pedagógiai kísér- Utkáreá- let6hez társult iskolák? — Üj programunk Igen át­fogó, sokrétű témát jelent: ember és környezete. Ennek tanulmányozását, feldolgozá­sát 1972-re tűztük ki. Ezen belül — egyében kívül — foglalkozni lehet az ember és a természet viszonyával, a biológiai egyensúllyal, az élő­való tottak. Az állandó és Idősza­kos tárlatok közül kettőt emelünk lel. Megnyílt Farkas András és Réti Zoltán festő­művészek kiállítása. Farkas András számos grafikai lap­pal Is jelentkezett. Réti Zol­tán újabb olaj- és akvarell- képekkel nyerte el a látoga­tók tetszését Az audio-vizuálls kiállítás ugyancsak élénk érdeklődést váltott ki. s különösen hasz­nos a nyelvi tagozatok hall­gatói számára. Jelenleg az is­kolában 150 diák tanul négy Iskolahálózatának kiépülése fizika, tárgykörökben 1953-ban kezdődött, Magyar- ország 1957-től tagja e háló­zatnak — mondotta Kovács Máté. — Jelenleg a nyíregy­házi Tanárképző Főiskola, 26 középiskola és számos egyete­mi, illetve más intézményben működő UNESCO-klub tarto­zik hozzá. — Lényege? — Az UNESCO egyik fő célja a nemzetközi megértésre törekvés a nevelés, a tudo­mány és a kultúra eszközei­vel. Az UNESCO egyik jel­mondata pedig így hangzik: mivel a háborúk az emberek lelkében keletkeznek, arra kell törekednünk, hogy az el­lene való küzdelem szándékát ültessük az emberek leikébe. Az UNESCO tehát 1953-ban elindította a nemzetközi meg­értésre nevelés pedagógiai kí­sérletét, ehhez társulnak (asz- szociálódnak) az iskolák á1 vi­lág minden részén. — Mit jelent ez a társulás számukra? — Többi között azt, hogy tantervi keretben foglalkoznak az UNESCO-val, az emberi jogok gondolat- és probléma­körével, annak népszerűsíté­sével, terjesztésével, más né­pek életmódjával, kultúrájá­val. A tantervi lehetőségek változatosak, az idegen nyelv tanulása, de más tantárgyak, a földrajzi a történelem, az irodalom stb, is módot adnak világ védelmével, a pszicholó- __ , . at j mfr, 1 .. 1,1,,,i '_ íii\r 4 osztülybein, ft&nciB és o*.o.>z vább. A társult Iskolák diák- go^tM^Mztóívok Vtedík’ évé jai Így a biológiai, földrajz. *! pasztalattal is ' rendelkeznek. Az audio-vizuális kiállítás az UNESCO által meghirdetett nemzetközi könyvév jelmon­datát és emblémáját választot­ta jelképéül. A jelmondat Ci­cero mondata: „A ház könyv nélkül olyan, mint a test lé­lek nélkül.” A kiállítást Hop- ko Tatjána, az orosz tagozat vezetője rendezte. A tárlat több részből áll. Tájékoztat az UNESCO-könyvévről, az isko­la diáklevelezéséről. Igen hasznos a német és francia nyelvoktatást segítő könyvek, eszközök bemutatása. Külön mutatja be a tárlat azokat a könyveket, folyóiratokat stb., amit a tanulóknak, illetve a tanároknak ajánlanak, audio­vizuális oktatótáblákat, mag­nótárakat, ha^glemezgyűjte- ményeket láthatunk. Ez alkalombóf egyébként a Német Kultúra öt-, a Francia Intézet tízezer forint értékű könyvet, pedagógiai segédesz­közt, folyóiratokat, hangleme­zeket ajándékozott a balassa­gyarmati Balassi gimnázium­nak. Az intézmény, s különö­sen a nyelvi tagozatok felsze­reltsége, szemléltető eszközök­kel való ellátottsága lényege­sen javult. Különösen vonat­kozik ez a francia tagozatra. Az audio-vizuális kiállítás megtekintése igen hasznos le­is UNESCO-tevékenységet tudnak folytatni. Ezen túl, a hálózathoz tartozó iskolák fo­kozottabb nemzetköz! kapcso­latokat építenek ki levelezés, kiadvány- és kíállításcsere. s a cserelátogatások segítségé­vel. Eddig körülbelül félezer középiskola! diák járt már így külföldön. Franciaország­ban, Szovjetunióban. Lengyel- országban. Ausztriában, Olasz­országban. — Miben látja a balassa­gyarmati második országos ér­tekezlet jelentőségét? — Az UNESCO asszociált Iskolák második országos kon­ferenciája több vonatkozásban is érdekes. Ez az első olyan alkalom például, amikor diá­kok is részt vesznek a munká­ban. Az első konferencia 1969- bén Nyíregyházán volt. Itt ar­ról beszélgettünk, hogyan le­het a nemzetközi nevelésre felhasználni a tantárgyakat? Balassagyarmaton a bioszféra a téma, erről a diákok ren­deznek vitát. Szó lesz árról is, hogy a nemzetközi megértésre nevelés akkor egészséges, ha honismereti tevékenységgel párosul. A balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban az hét más intézmények nevelői UNESCO-konferencia alkal- és tanulói számára is. mából számos kiállítást nyi- Tóth Elemér Hajdani nyavalyák A Kaliakra-foknáL a Feke- A 200 feltárt csontváz egv te-teneer bulgáriai partszaka- részén fizikai, kémiai, mik- sza legészakibb csücskén, hai- roszkóoos, radioizotópos és dán nagy forgalmat bonyolí- röntgenológiai vizsgálatokat tó kikötő és megerősített vár végeztek. Megállapítottak, állott. Romiait most táriák hogy a hajdani bolgárokat fel a régészek. A oaleopatoló- nagyjából ugyanazok a csont- eusok — a hajdanvolt beteg- betegségek kínozták, mint a ségekkel foglalkozó tudósok — gondos vizsgálat alá vették a felszínre került csontvázakat, hogy megállapítsák, mekkora volt az átlagos életkor a XIV. században és milyen betegsé­gekben szenvedtek az akkori bolgárok. maiakat: a csonttuberkulózis, a csonttörés, a csontok defor- málódása: A XIV. században Bulgária lakosai átlag 30—40 évvel hamarabb haltak meg mint manapság: az átlagos életkor ma több mint 70 év. Már Lincoln is A szájharmonika. ez a «zerénv zeneszerszám nemrégiben íinne- nelte 150. születésnapját. 1821-ben állította elő első ízben a berlini Christian Buschmann. A tulaldon- kéoDen gyermek játékként ked­velt hangszer, hamar meghódítót, ta a világot. Olvkor. meglco‘lés­ként, hangversenyeken is megje­lent virtuózok kezében. A fel­jegyzések szerint Lincoln elnök és V. Gusztáv svéd király Is lel­kes szá.lhamnonikázők voltak. „Karrierje** ezzel még korántsem ért véget: liMfó-ben Walter Schir- ra amerikai űrrepülő egyik útja során száiharmonikázással szóra­kozott szabad idejében. ANDRZEJ ZBYCH: kérdezte Jeanne iLengy élből fordította Varsányi István) 53. — Szívügyeim eredménye — felelte Kloss nyugodtan. A „Le Trou” panzió tulajdo­nosának, bizonyos Jeanne Mólénak a púderdobozában találtam. — Akkor hát mégis... — lassan leereszkedett íróasz­talánál a székre. — Természetesen csak ezt a kis darabkát szakítottam le. — Tudom — mondta Elért —, azaz sejtem. Maga szak­ember, Kloss főhadnagy. Bárcsak előbb kaptam volna meg magát. .. Ezt a hölgyet nem tévesztjük szem előL — Dühösen lökte le a térké­pet az íróasztalról. — Most már semmi értelme. — Tud­ja, hogy csak kik férhettek hozzá a térképhez? Én, ma­ga és Vormann. Ez azt je­lenti, hogy hármunk közül egyikünk... Van valami el­képzelése? — Ügy kell tenni, mintha mi sem történt volna Az át- dobási pontokat természete­sen meg kell változtatni. Vormannal közölni az idő­pontot, persze a hamisat, és várni, amíg több adat gyűlik össze, — Helyes. De azt hiszem érdemes volna elbeszélgetni — Nem értem, mit jelent­sen ez? — Vezessen, Kloss. ön pe­dig, Mole kisasszony, mind­járt megérti, miről van szó. Fegyver van magánál? A lány még válaszolni sem tudott, az egyik titkosszol­gálatos hozzálépett és szak­szerűen megmotozta, majd ezzel a mademoiselle Mole-val fejét tagadólag megrázta. is. Ha jól tudom, Vormann nem jár oda. Másként tart­hatja vele a kapcsolatot. — Ezredes úr nagyszerűen tájékozott. — Vormannra nem gon­doltam, de a panziót régóta figyelem. Akár indulhatunk is. Jeanne nyitott ajtót. Kloss lépett be elsőnek, mögötte Elért haladt kezét a pisztoly- táskán tartva. Elért három munkatársa, polgári ruhá­ban, követte őket. Jeanne nagyszerűen játszotta a meg­lepettet. — Mivel vádolnak az urak? Kloss főhadnagy a ta­núm. .. Bementek a szobába. Kloss észrevette a púderdobozt a toalettasztalon és szó nélkül átnyújtotta Elértnek. Elért megtalálta, amit meg kellett találnia. Jeanne lerogyott egy szék­re, arcát a kezébe temette. meg? • halkan. — Nincs választásod, Jeanne — mondta Kloss, — Én találtam meg a mikrofil­met a púderdobozban. Ha mindent szépen elmondasz, esélyed van arra, hogy éle­tedet megmented. Minden a , forgatókönyv' szerint pergett. Jeanne rövid vonakodás után elmondta, hogy a mikrofilmet, éppen úgy mint más anyagot is, az összekötő-ládikóban találta, amely nem egyéb, mint egy kis romos házikó, a Corni- cheba vezető úton. Azt nem tudja megmondani, hogy ki tette oda, csupán annyit tud, hogy az illető német tiszt, aki már régóta az angolok­nak dolgozik, és úgy tervezi, hogy hamarosan Angliába szökik. Tengeralattjáró jön érte. Jeanne még be sem fejez­te vallomását, amikor az egyik civilruhás diadalmas ábrázattal sietett Elérthez és egy papírlapocskát nyújtott át, rajta gépírt szöveg. Kloss fellélegzett, mert hiszen ő hozta a papírt tegnapelőtt Jeanne lakására. Von Vor­Micsoda színészi tehetség — mann irodájában álló gép­ámuldozott Kloss. — Kitől kapta a mikrofil­met? Kihez kellett volna el­juttatnia? — És ha nem mondom pel írták, a szeme. Elértnek felcsillant — Olvassa. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom