Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-04 / 260. szám

Törvény a szövetkezetekről (II.)

A tevékenység here

A törvénynek az a fejezete,

amelyik a szövetkezetek gazdálkodásáról szól, egyebek között a következőket tartalmazza: „Szövetkezet minden olyan gazdasági tevékenységet folytathat, amelyet törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet (határozat) nem tilt, vagy tart fenn az állami gazdálkodó szervek részére. A szövetkezet a gazdasági tevékenységét a hatósági előírások között végezheti”.

Ez a rendelkezés < is mindenféle szövetkezetre érvényes. Ugyanúgy, mint a törvény végrehajtásáról megjelent kormányrendeletnek az az intézkedése, hogy az állami vállalatok részére fenntartott gazdasági tevékenységek körét külön jogszabály állapítja meg. Az illetékes ágazati miniszter rendeletben szabja meg azokat a feltételeket, amelyek között az állami vállalatok, illetőleg a szövetkezetek különféle gazdasági tevékenységeket folytathatnak. A szóban forgó jogszabályok még ebben az évben napvilágot látnak. Közzé teszik az úgynevezett tilalmi listát is, amely feltünteti, hogy mivel nem foglalkozhatnak a mezőgazda- sági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek. Mindaddig természetesen, amíg az említett jogszabályok érvénybe nem lépnek, a mostaniak az irányadók.

Ami a tevékenységi kört illeti, akörül meglehetősen élénk vita folyt már a múlt évben is. Kiváltképpen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek újabban létrehozott üzemágairól alakultak ld egymással ellentétes vélemények. Mindez szükségessé tette, hogy az egységes szövetkezeti törvény félreérthetetlenül kimondja a tevékenységi körre vonatkozó szabályt, a közeljövőben megjelenő rendeletek pedig minden részletkérdésben intézkedjenek.

Kézenfekvő például, hogy a termelőszövetkezetnek van saját gépjavító, takarmánykeverő üzeme, építőbrigádja vagy -részlege. Egyiket sem helyes mellékesnek vagy kiegészítőnek tartanunk. Ezeknek az üzemágaknak a munkája ugyanúgy beletartozik a tsz gazdálkodásába, mint a gabonatermesztés, a sertéstenyésztést, vagy a kertészkedés. Ugyanez vonatkozik arra is, hogy konzervüzeme vagy az elsődleges élelmiszer-feldolgozás körébe vágó más üzeme van a szövetkezetnek és saját üzletében árusítia termékeit. Ami tehát az élelmiszer-gazdaság része és a modern, mind iparszerúbbé váló mezőgazdaság velejárója, azt a tevékenységet még elnevezésben is felesleges kiszakítaná a szerves egységből.

Mindemellett vannak a termelőszövetkezetekben olyan üzemek is, amelyek kívüles- nek a nagyüzemi élelmiszertermelésen, az elsődleges élelmiszer-feldolgozáson és a közvetlen termelői értékesítésen. Ezek között fontos helyet foglalnak el a lakosság szükségleteit kielégítő szolgáltatások, a helyi építőanyag-ellátás és minden egyéb, olyan tevékenység, amely a helyi adottságokat ésszerűen hasznosítja. Változatlanul cél a munkaerő folyamatos, jobb foglalkoztatása, s ha erre szövetkezeti keretben kínálkozik a társadalmi érdekekkel is megegyező lehetőség, akkor kár lenne megakadályozni. Nem a cégtábla dönti él, hogy a szóban forgó üzemágaknak van-e létjogosultságuk!

Budapesten és környékén, s kisebb mértékben más ipari központok szomszédságában, végeznek termelőszövekezetek főként gépipari, könnyű- és vegyipari tevékenységet is. Az ilyen üzemek különféle állami vállalatokkal kialakított együttműködés révén jöttek létre, s lényegében az ipar részére termelőszövetkezeti bedolgozást valósítottak meg. Ahol a bedolgozás szervezett, megfelel az állami szabályozásnak, s nem rögtönzés, nem átgondolatlan szerződés eredménye, ott jól szolgálhatja mind a szövetkezet, mind az állami vállalat érdekeit. Kiváltképpen a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó tsz-ek helyzeten könnyíthet. Ezek a szövetkezetek a tapasztalatok szerint eddig is mezőgazdasági célú fejlesztésre fordították az ilyen bedolgozással elért jövedelmük átlagosan háromnegyed részét. Kedvező az is, hogy ezáltal fe- lesleges vagy lényegesen csökkent az a jövedelemkiegészítő támogatás, amit az állam ezeknek a mostoha adottságú tsz-eknek nyújtott.

Érdeke a bedolgozásos ipari munka az érintett gyáraknak is. Beruházást takarítanak meg általa, s vannak termékek, amelyeket a szövetkezetekben olcsóbban állítanak elő. Nem közömbös végül az sem, hogy az iparba eljáró dolgozók több órás oda- és visszautazástól mentesülnek, ha lakóhelyükön, a gyárral kooperáló szövetkezetben végezhetik el ugyanazt a munkát.

Mindezek figyelembevételével készítik el azokat a jogszabályokat, amelyek a szövetkezetek tevékenységi körét meghatározzák. Megszüntetik a helyenként előfordult kedvezetőlen jelenségeket, rendezik a bérezést, s gondoskodnak arról, hogy a szövetkezetek ipari tevékenysége az eddiginél szervezettebb legyen és az ipar irányításával fejlődjék. Előírják azt is, hogy mi történjék azokban a szövetkezetekben, ahol az ipari üzemágakból eredő árbevétel aránya 30—50 százalék között van, illetőleg meghaladja az 50 százalékot. Az elgondolás az, hogy az előbbiek „mezőgazdasági-ipari” az

utóbbiak pedig „ipari-mezőgazdasági” szövetkezetté alakuljanak át.

Gulyás Pál

(Folytatjuk)

Egymillió

wzmillío

Tanácsakadémiai oktatás

Cél: a továbbképzés

A tanácsi munka továbbfejlesztése elképzelhetetlen az, eddigieknél is képzettebb tanácsi vezetők és dolgozók nélkül. Az új tanácstörvény pedig egyenesen megköveteli a politikai, szakmai felkészültség továbbnövelését, hiszen e fontos jogszabály új vonatkozásait végre se lehet hajtani, amíg az ahhoz szükséges szakmai színvonalat el nem érik a tanácsok.

E feladat megoldásában' vállal oroszlánrészt a korszerűsített Tanácsakadémia három oktatási intézete és a szervezetileg ugyancsak hozzá tartozó Tanácsigazgatási Szervezési Intézet. A tanács- akadémiai oktatásnak különböző formái és módszerei mellett mégis az a jellemzője, hogy egyrészt az új helyzet, az új tanácstörvény kívánalmaihoz igazodik, másrészt pedig — perspektívában — gyakorlatilag átfogja az egész tanácsszervezet vezetőinek és igazgatási dolgozóinak szakmai képzésével továbbképzésével kapcsolatos tennivalóiig t.

Ha egyáltalán rangsorolni lehet az oktatási formákat, közülük talán a kétéves szakoktatási tagozat mondható a legjelentősebbnek, ame- l'-en községi vb-titkárok. illetve olyan tanácsi dolgozók vesznek részt, akikből később vb-titkárok lehetnek. Mint ismeretes, az új tanácstörvény a vb-titkárok helyzetében, jogállásában is alapvető változásokat hozott: a szak- igazgatási szervezet tényleges vezetői let teli. A Tanácsakadémia szakoktatási tagozata az új rendelkezések magas szakmai megalapozását hivatott szolgálni. Ezért már a

felvételi követelmények is elég magasak voltak ezen a tagozaton: csak 35 éven aluli, középiskolai érettségivel, bizonyos tanácsi gyakorlattal és megfelelő műveltséggel rendelkező dolgozók kerülhettek oda.

Mivel vb-titkár csak az lehet, aki a kétéves szakoktatási tanfolyamot elvégezte, a 'tanácsakadémia gondoskodik, hogy azok, akik korábbi tanácsakadémiai végzettséggel rendelkeznek, különbözeti vizsgával teljes értékű képesítést szerezhessenek. Milyen feladatot jelent ez a Tanács- akadémia számára? Elég két adatot említeni: 954 főt — tehát a községi tanácsok számát tekintve több mint a felének a vb-t:tkárát — keli a jövő év végéig különbözeti vizsgára bocsátani kellő előkészítés után. ami mintegy 3 000 vizsgát jelent.

Az öthónapos elnökképzés a Tanácsakadémia szombathelyi oktatási intézetében fo- Mk. A jelenlegi tanfolyamon .92 községi tanácselnök — közülük 22 nagyközségi tanácselnök — vesz részt, s szintén már az ú.i tanácstörvény és az ahhoz kapcsolódó más rendelkezések szellemében foglalkoznak az időszerű elméleti és gyakorlati kérdésekkel, sajátítják el a tanácsi szervezési és vezetési, valamint a 'egszíikségasebb államigazgatási és államjogi ismereteket.

Végül a Tanácsakadémia feladatai közé tartozik a megyei és a megyei városi, valamint a városi tanácsok vezetőinek — főleg az elnökhe- i-rotteseknek. továbbá a iárá- si hivatalok elnökeinek különböző íróméban történő továbbképzése is. Most ősszel például a Tanácsakadémia egyhetes tanfolyamokat szervez a megyei és a megyei városi tanácselnök-helyettesek és vb-titkárok, valamint a városi tanácselnökök és a iárási hivatalok elnökei részére, ahol a szokásos előadásokon kívül az egyes minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetőivel is találkoznak és konzultációk keretében beszélik meg ágazatuk legaktuálisabb kérdéseit.

Németh Géza

A Női Fehérneműgyár ho- mokterenyei telepén, rendelés- hiány miatt, júliusban és augusztusban kénytelenek

voltak bérmunkát vállalni egy nyugatnémet cégtől. A megrendelő hozta az anyagot, a kellékeket, az utolsó gombig, a telephely dolgozóinak csak határidőre és kiváló minőségben kellett elkészíteni a kért terméket.

— Egy napot sem késhettünk, mert nyakunkon voltak az átvevők, semmiféle indokot nem fogadtak el, mondván; a megrendelő ragaszkodik a feltételek naponkénti, maradéktalan teljesítéséhez — emlékezik a közelmúltra Kecskés János telepvezető, majd így folytatja: — idegenkedtünk a megbízatástól, de nem volt más választás. Egyik nap megkaptuk az anyagot —, amely ismeretlen volt számunkra —, azzal, hogy holnap már dolgozzunk vele.

Nagy szériákban

A bérmunka az üzem kapacitásának 50 százalékát kötötte le, lsét hónapig. Előnyös volt, mert havonta 60 ezer darabot kellett gyártani. Szeptemberben visszatértek a régi kerékvágásba: kevésbé munkaigényes termékeket gyártottak. 98 ezer darabot. Októberben sem változott a helyzet, naponta hat, hatezer- kétszáz termék elkészítését jegyezték a termelési naplóba.

A dolgozók a bénnunkánál sem jártak rosszul, mert 15— 20 százalékkal magasabb bért kaptak. A legjobbak havonta 150 forint prémiumot vettek fel. ezenkívül 5000 forint jutalmat adtak az arra érdemeseknek. Jelenleg, havonta 180—200 asszony: a legügyesebbek. a legtöbbet termelők,

és a kifogástalan minőséget produkálók részesülnek prémiumban.

Októberben jórészt szovjet exportra termeltek, Krisztina- blúzt, köntösöket és női, leányka ruhákát. Hat szalagtest végezte a munkát, október 20-a után pedig újabb kettő kapcsolódott be a szovjet export- megrendelés mielőbbi teljesítésébe. Október 20—30-ig csaknem 50 ezer termék hagyta el a varrodát. Ennek egy részét a belföldi ellátás megjavítására adták.

— Eddig, a késztermékeiket leszállítottuk a budapesti központba. onnan küldték az ország különböző részeibe. Októbertől ezt a feladatot is ránk bízták. — újságolja a telepvezető.

A fejlődést jelzi, hogy három évvel ezelőtt, az évi termelés 300 ezer darab volt. Tavaly már 760 ezer fehérnemű került ki az üzemből, az idén kilenc hónap alatt, 780 ezer darab terméket adtak a szalagok, az év végéig pedig eléri az egymillió darabot. A termelési érték pedig 100 millió körül lesz. Pedig a telephely csak a jövő évben lesz ötesztendős.

Megbecsülik a törzsgárdát. — elbocsátják a

fegyelmezetleneket

A sikerekben része van a törzsgárdának, amely az üzemvezetés részéről, a legkülönfélébb formában élvezi a megbecsülést. Két nap jutalom- szabadságban részesülnek, amennyiben kifogástalanul

dolgoznak. .Az idén augusztusban 56 ezer forintot (dupláját a tavalyinak) kapták évközi nyereségrészesedés címén. A múlt évben 15-en, az idén eddig 11-en nyerték el a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Nemrég 40-en, jutalomképpen Csehszlovákiában jártak.

Ugyanakkor, a «kereset a duplájára emelkedett, átlagban eléri az 1600 forintot.

Ma már kevesebben hagyják él az üzemet, mint korábban. Az üzemvezetés nincs kiszolgáltatva egyes munkások kénye-kedvének, mint két- három évvel ezelőtt. Sőt* a legfegyelmezetlenebbeket elbocsátják. Nemrég, egy asz- szonynak adták oda a munkakönyvét, mert tíz napot mulasztott igazolatlanul.

Nincs munkásfelvétel

— Megtehetjük, hogy a fegyelmezetleneket elküldjük, mert kialakult az üzem törzsgárdája, a kereset is jó, így nem kell senkinek sem könyörögni. hogy maradjon, és dolgozzék — hangsúlyozza a telepvezető.

Az elmúlt napokban összehívták azokat, akjk alig közelítik meg" a 100 százalékot. Közölték velük amennyiben nem változtatnak magatartásukon, megválnak tőlük. Azóta a teljesítmények növekedtek. Ennek elérését segítik munkamódszer-átadással. Ezenkívül tesztvizsgálatokat végeznek, melynek során meggyőzödnek, hogy kinek milyen ügyes a keze, ki, milyen művelet elvégzésére képes. Ugyanezt cselekszik azoknál, akik új dolgozóként jelentkeznek. Jelenleg a telephelyen nincs inunkásfelvétel.

A nem és a humánum

A tervidőszak vegére

Egy személyre hal vaudét kiló hús

Az V. állattenyésztési tudományos napokon, szerdán, a hústermeléshez kapcsolódó felvásárlási, értékesítési és ipari kérdések, a termelési kooperációk kerültek szoba.

Dr. Lénárl Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes előadásában egyebek között, a húsfogyasztás alakulásával, és az ezzel öszefüggő tennivalókkal foglalkozott. Elmondotta. hogy az idén. a tervezettnél 800 ezerrel több. összesen 4,5—4,6 millió hízott sértést vásárolnak fel. A tervidőszak végére 17 százalékkal, 67 kilóra növelik az egy személyre eső húsfogyasztást. A belföldi ellátás, és az exportpiac igényeinek kielégítéséért, a húsipar termelését 45 százalékkal emelik. A legfontosabb feladat a következő években, a mezőgazdasági nagyüzemek vágó-, és feldolgozási kapacitásának gyors ütemű bővítése. kis- és középüzemek építése útján. Ezért fel kell használni az élelmiszer-gazdaságban a kooperációs lehetőségeket. (MTI)

llóg a kun ári' szigetekre is

Európában mintegy 15 or- szágoan fogyasztanak magyar baromfihúst. A közelmúltban új, eddig „fehér foltnak” számító területen, Spanyolországban nyert a TERIMPEX versenytárgyalást 1800 tonna baromfihús szállítására. A Kanári-szigetekre pedig a napokban indítanak útnak kamionokban egy 550 tonnás szállítmányt. amely a jugoszláv tengerpartról hajóval utazik tovább.

A karácsonyi és újévi ünnepek alatt szovjet, osztrák, svájci, francia, csehszlovák, NSZK- és NDK-beli háziasszonyok tálalnak fel magyar pulykát és a külföldön egyre kedveltebb gyöngytyúkot.

Ha valakinek beteg a gyermeke, nincs aki odahaza vigyázzon rá. vagy lakást épít, és szabadságát néhány nappal meg kell toldani, annak az üzemvezető igent mond. Olyan esetekben, mint legutóbb, amikor két hét szabadságot kért az egyik asszony, hogy az Alföldre menjen kukoricát törni, Kecskés János igen helyesen, nemet mondott. Hozzáfűzte: — ha elmegy, akkor, sajnos, meg kell válnunk egymástól. A népgazdaság, a vállalat érdeke legalább olyan fontos, mint az öné. Itt egész évben biztosítunk önnek munkát. Ha két hét , megéri a nyugodt, biztonságos munkahely felcserélését, akkor menjen. A kérelmező itthon maradt.

Az új helyzet nem téveszti meg Kecskés Sándort. Továbbra is szívélyes, közvetlen a dolgozókkal, csupán egy régebbi kívánságnak tesz eleget: a korábbinál jobban képviseli a népgazdasági érdekeket is.

V. K.

NÓGRÁD — 1971, november 4., csütörtök