Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)
1971-11-25 / 278. szám
/ Az olvasó kérte, mi továbbítottuk Szerkesztőségünk levelezési rovatához nap mint nap érkeznek olyan sorok, amelyekben olvasóink ügyes-bajos dolgaik intézéséhez kérik közbenjárásunkat. De nemcsak a levelekből árad bizalom felénk, nemcsak így ismerjük meg azokat, a közérdekű és egyéni problémákat, amelyekben segítségünket kérik, hanem fogadószobánkba is számtalanszor kopogtatnak be, hogy személyesen győzzenek meg benünket a kínos és késed "lmas ügyintézésről. , Most az Illetékes szervekhez továbbított panaszok intézéséről. az elért eredményekről nyújtunk át olvasóinknak egy kisebb csokorra valót. A határidő: november 30 A salgótarjáni, Vasvári Pál- köz lakói elmondták, hogy a közmű építése során elbontott gyalogos bejárókat nem építették meg. Az út építésének befejeztével az építők elvonultak, nem törődve azzal, hogyan közelítik meg lakóházaikat a tulajdonosok. Ezt a kérésüket először a lap hasábjain közöltük, de nem követte intézkedés. Ezután levélben kértük a Salgótarjáni városi Tanács építési és közlekedési osztályának véleményét. Az osztály vezetője, Gyürky László, äz alábbi intézkedésről tájékoztatott bennünket: „A Vasvári Pál-köz közműveinek építésénél, a 10., 18. és 20. házszámok előtti gyalogos bejáró nem nyert kiépítést. Az út építésével ezen a területen ezintsüllyesztés történt, és ebből adódott a korábban kiépítés nélkül megfelelő gyalogos bejáró miatti panasz. Hatóságom, a jelen levelem megküldésével elrendeli a városi tanács mélyépítő üzemének, hogy a jelzett három épület előtt, a gyalogos bejáró kiépítését 1971. november 30-ig, az utak, hidak karbantartási költségvetésének terhére végezze el.” Kiutalást kapott résünk folytán, de olvasónknak mégis kedvező válaszról számolhatunk be. „Az 1972. évi keret birtokában, amit az Egészségügyi Minisztériumtól, folyó év október 23-án kaptunk meg. a gépkocsit. 1971. november 5- én. Soós Géza részére kiutaltuk. Ezzel részünkről a nevezett panaszát el intézettnek tekintjük, a panaszos további sürgetéseket a Merkur Vállagépkocsi-kiutalás 1971. évi elő"eh<misa érdekében." Szállítják a téglát Füleld József kisecseti olvasunk ieveiéuől: „Befizettem a szécsényi téglagyárhoz 25 ezer darab légár arát, valamint a Volán szécsényi kirendeltségére a megfelelő fuvarköltséget. Az egyezség szerint a téglát 1971. IX. hó 8., 9., 10., 11. és 13- án kellett volna a gyár ütemezése szerint leszállítani. A mai napig még 16 ezer darab nem került leszállításra, három hete le kellett állni a családi házam építésével, mely olyan gondot is jelent, hogy az építéshez szükséges és megvásárolt cementem is tón^ie- megy, ha az idén nem kerül beépítésre” — írja olvasónk, november 6-án kelt levelében. Először a szécsényi “téglagyárhoz továbbítottuk a sürgetést jelző kérést, ahonnan szűkszavúan, de gyorsan tudatták velünk, hogy a kellemetlen helyzetet teremtő panaszos sürgessen ' inkább a szállítási vállalkozónál. Ezután természetesen, meg- k°r-'-tük a ■ szállítást végző Volán szécsényi kirendeltségének vezetőjét, aki nagyon gyorsan intézkedett is. „A panaszos részére már a 16 ezer darab téglából nyolcezer darabot közben leszállítottunk, a hiányzó nyolcezret is folyamatosan szállítjuk, amennyiben a téglagyár biztosítja. Reméljük, hogy a mai napon (XI. 15.) a négyezer darabot ki tudják szállítani, mivel a téglagyár ígéretet tett arra, hogy azt a mai napon kiadja A következő négyezret a téglagyárral együttműködve, rövid határidő alatt megpróbáljuk kiszállítani. A felelősséggel kapcsolatban fölösleges írnom, inkább megpróbáljuk a a téglagyárral közösen megoldani a felmerült problémát, annak reményében, hogy az elkövetkező időben hasonló panasz nem merül fel. Végh Gábor ki rendel tségveztő.” A szerk. megjegyzése: Az elveszett két hónap most már a legnagyobb igyekezettel sem pótolható. Leesett a hó. megfagy a malter, hiába van már tégla, nem köti össze a cement! Így már valóban csak annak reménye csillan fel, hogy a jövőben hasonló, panaszra nem adnak okot az érintett vállalatok. Kicperélik a rossz ajtót A mátranovák-bányatelepl id. Szálai István is reménykedve lépte át fogadószobánk ajtaját. Elmondta, hogy az általa lakott ház, a Salgótarjáni járási Tanács Községgazdálkodási .Vállalatának kezelésében van. A ház állaga évek óta annyira rossz — mivel valamikor művelt bánya felett épült —, hogy falai megrepe- dezettek, egyes helyeken süly- lyedés stb. észlelhető. Tudja, hogy felújítása nem kis ösz- szeget emésztene fel, mégis szóljunk az érdekében, javítsák meg a lakás bejárati ajtaját, amelyen a huzat akadálytalanul közlekedik. Az érintett vállalatot kértük, hogy- a lehetőségek birtokában nézzék meg, mit tehetnek olvasónkért. A vállalat igazgatójától, Havasi Jánostól, az alábbi levelet kaptuk: „A kivizsgálás során megállapítást nyert, hogy a bérlő panasza, amelyben a bejárati ajtó javítását kéri — indokolt. Így intézkedtem annak kicseréléséré. Ez év folyamán, a jelenleg rossz állapotú szimpla bejárati ajtót új, dupla- szárnyúra fogjuk átcserélni.” Az intézkedéseket panaszosunk nevében is köszönettel nyugtázzuk. Soós Géza balassagyarmati olvasónk személyesen keresett pieg bennünket azért, hogy tegyünk valamit erdekeben. Mint rokkant fiatalember — üzemi baleset következtében mindkét lábát elvesztette —, Trabant-Hycomat gépkocsit igenyelt a megyei' tanács útján. Ilyen kocsit kimondottan csak rokkantak igényelhetnek, és kaphatnak meg. Mint elmondotta, igényével szinte elsőként jelentkezett, s számára érthetetlen módon, csak 1972- ben várható a kiutalás. Pedig a hideg, a tél beálltával, a síkos úton nehezen közelíti meg munkahelyét. Elmondotta továbbá azt is, hogy munkája és rokkantsága mellett egye- 1 térni tanulmányokat folytat, s egyben családapa is. Megértettük sajátos helyzetét, ezért panaszát a Nógrád megyei Tanács VB egészségügyi osztályához továbbítottuk. Az intézkedés részleteit is ismerve, jóllehet, nem a mi közbenjáMikor jogosult a tsz-örcgséffi járadékos házastársi pótlékra? K. Mihály tsz-öregségi járadékos szügyi olvasónk levelében arra kér választ, hogy 62 éves felesége után mikor kaphat házastársi pótlékot. A 30/1966. (XII. 24.) számú kormányrendelet 23. §-a értelmében a házastársi pótlékra az öregségi és munkaképtelenségi járadékos tsz-tag akkor jogosult, ha házastársával együtt él és a házastársa a hatvanötödik — fórfiházas" társ a hetvenedik — életévét betöltötte, vagy I., illetőleg II. Veszélyes..,! r Beköszöntött a tél, hamarosan megkezdődik a gyerekek kedvelt sportja, a korcsolyázás és síelés. Azaz nem hamarosan, hanem már el is kezdődött a korcsolyázás. Igaz, még nem a jégen, hanem ettől sokkal veszélyesebb helyen, az úttesten! Hogy miképpen? Falun köztudott, hogy kevesebb jármű közlekedik az utakon, így aztán a leesett1 hó nem olvad el gyorsan, hanem szépen egymásra rakódik és az autók valósággal rápréselik az úttestre. Ez a hó aztán már alkalmas az ' úton való sportolásra. Hétfőn hazafelé tartottam a faluból, amikor egy korcsolyázó fiúra lettem figyelmes. Elképzelni is rossz, hogy mi lenne, ha elesik és épp akkor érkezik gépjármű a közeiébe! Elgondolkodtam: vajon tudja-e a szülő, hogy csemetéjét milyen veszély fenyegeti? Ha tudja, meglehetősen felelőtlen. Nem szándékom senkit sem elmarasztalni, de javaslom és talán még időben, hogy mindenki nézzen utána; hova megy legdrágább kincse sportolni, szórakozni! Élet csak egy vap, korcsolyázni pedig majd lehet a jégen is, veszély nélkül. L. J. Karancslapujtö csoportba tartozó rokkant. Az I. csoportbeli rokkantnak az a házastárs számít, aki munkaképességét teljesen elvesztette és mások gondozására szorul. II. csoportbeli rokkantnak pedig az a házastárs, aki bár munkaképességét teljesen elvesztette, de még nem szorul mások gondozására. Tekintve, hogy olvasónk házastársa a 65. életévét még nem érte el, csak rokkantsága folytán válhat jogosulttá a házastársi pótlékra. Erre vonatkozó igényét * az illetékes társadalombiztosítási szervnél jelentse be, aki igényének alapján házastársát rokkantsági fokának megállapítása végett a munkaképesség-csökkenést megállapító orvosi bizottság elé vizsgálatra behívja, és ezen orvosi bizottság véleménye alapján dönt a házastársi pótlék megadásának kérdéséről. * Jár-e a szakmunkástanuló gyermek után családi oótlék? F. Endre olvasónk egyik gyermeke erdészeti szakmunkásképző iskolában kollégiumi elhelyezés mellett tanul. Munkaadója szerint azért nem kaphat utána családi pótlékot, mert a kollégiumi díj nem haladja meg a családi pótlék összegét. Igaz-e ez az állítás, kérdi levelében olvasónk. Olvasónk munkaadójának annyiban igaza van, hogy a A Kossuth könyvkiadó két újdonsága A hagyományokhoz hűen, a már korábban is követett szerkesztési elveknek megfelelő formában bocsátotta közre a kiadó a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresz- szusának legfőbb dokumentumait összefoglaló kötetet. A könyv tartalmazza Leonyld Brezsnyev, valamint Alekszej Koszigin előadói beszédét, az ezekhez kapcsolódó legfőbb hozzászólásokat, s Kádár János felszólalását. A kiadvány második részében találhatók a kongresszus által elfogadott dokumentumok, így a többi között a kilencedik ötéves terv irányelveiről szóló határozat, az Indokína népeinek szabadságáért és békéjéért síkra- szálló felhívás, s a Közel-Kelet kérdéseinek szentelt nyilatkozat. Végül a Központi Bizottság tagjainak és póttagjainak, valamint a kongresz- szueon részt vett testvérpártok és baráti pártok küldötteinek névsorát közli az SZKP XXIV. kongresszusa címmel megjelent mű. Napjaink gazdasági élete problémák és teendők seregét helyezte a korábbitól eltérő megvilágításba. A kiadó másik újdonságának szerzője, dr. Csikós—Nagy Béla arra vállalkozott. hogy e más megvilágítás fényében sorra vegye a gazdasági helyzet, a gazdaságpolitikai koncepció és a gazdasági mechanizmus jellemzőit. Magyar gazdaságpolitika című könyve három fő részre, s azokon belül több fejezetre oszlik. A testes mű — majd’ ötszáz oldal — valóban áttekintést nyújt hazánk gazdaságpolitikájáról, így a többi között a szocialista terv- gazdaság változó vonásairól, a ’termelési tényezők alakulásáról, a nemzetközi munkamegosztásban való fokozódó részvételünkről, a fejlesztési politikáról, az életszínvonal koncepcióról, s a gazdasági mechanizmus legfőbb alkotóelemeiből, s azok működéséről. A szerző könyvével — az előszóban írtak szerint — „a komplex népgazdasági szemléletet” kívánja erősíteni. Példáival, a jövőt is fölvázoló módszeres alaposságával jól szolgálja e törekvést. (m) A választások előtt November 26—27-én, pénteken és szombaton általános választások lesznek Csehszlovákiában. Megválasztják az államhatalmi szervek tagjait a községi és városi nemzeti bizottságoktól kezdve a köztársaság szövetségi gyűléséig. A választási előkészületek befejeződtek Csehszlovákiában. A különböző bizottságokban mintegy hetvenezer aktivista működött közre, s mintegy nyolcezer agitáció« iroda működik. Számos plakát, röpcédula jelent meg "az utcákon a választások sikeres előkészítésére. Képünk Besztercebányán készült, ahol a felhívás mellett képeken, grafikonokon mutatják be az eddig elért eredményeket, a jövő terveit. Koppány György felvétele tanulóotthonban elhelyezett gyermek után családi pótlék nem jár. Az indokolás azonban nem eléggé pontos. A 2/1966. (VI. 1.) sz. SZOT. szabályzat 3. § (1) bekezdése szerint ugyanis a szakmunkástanuló-otthonban elhelyezett gyermeket nem lehet a dolgozó által eltartottnak tekinteni, még abban az esetben sem, ha az otthonban történő elhelyezésért akár a dolgozó, akár a tanuló térítést fizet. Ennek következtében a szakmunkástanuló-otthonban elhelyezett gyermek után családi pótlék nem jár. Ez a szabály azt is jelenti, hogy az így elhelyezett gyermeket abban az esetben sem lehet a dolgozó által eltartottnak tekinteni, ha teljes ruházatáról a dolgozó gondoskodik. Nem jár a dolgozónak családi pótlék arra az időre sem, amíg a szakmunkástanuló-otthonban elhelyezett gyermek szabadságát nem a tanulóotthonban hanem például szüleinél tölti. Ha a gyermek tanu- lóviszonyának csak egy ideje alatt van tanulóotthonban elhelyezve, az év többi időszakában pedig állandóan külső munkahelyen dolgozik és vállalati elhelyezésben részesül, vagy szüleinél lakik, erre az időre jár családi pótlék. A családi pótlékra való jogosultság kérdését tehát a szakmunkástanuló-otthonban fizetendő tértés összege nem befolyásolja. Hogyan kell kiszámítani a fizetett szabadsás:, a fizetett ünnep, illetve a baleseti táppénz átlagmunkabérét? F. Ernő olvasónk írja levelében, hogy a fizetett szabadság napjaira 114 forintot, a fizetett ünnepre és a baleseti táppénzes napokra pedig 90 forint napi átlagmunkabért számoltak el részére. Kéídezi: helyesen járt-e el munkaadója, és ha nem, visszamenőleg lehet-e követelni a különbözetek Az átlagkereset ’ kiszámításának szabályait a 7/1967. (X. 8.) MüM. sz. rendelet 7— 10. §-ai állapítják meg. E- szerint az átlagkereset kiszámításánál a dolgozó részére a bérköltség,1 valamint , a részesedési alap terhére pénzbe- ni részesedésként kifizetett minden díjazást alapul kell venni Az átlagmunkabér számításának alpjául vehető idő tekintetében a jogszabály nem a távoliét célja, hanem a távoliét időtartama szerint tesz különbséget, amikor kimondja, hogy a harminc napot meg nem haladó távoliét idejére kifizetendő átlagmunkabér számításánál az utolsó naptári negyedévben, a harminc napot meghaladó távoliét idejére kifizetendő átlagmunkabér számításánál pedig az utolsó négy negyedévben kifizetett összeget kell alapul venni. E tekintetben tehát teljesen közömbös. hogy a távoliét fizetett szabadság, vagy fizetett ünnep miatt következett be. Más szabályok vonatkoznak viszont az üzemi balesetes napokra fizetendő táppénzalap, illetve a táppénz és a kereset közötti különbözet kiszámítására. A táppénzalap kiszámításánál ugyanis nem az utolsó naptári negyedév, illetve naptári négy negyedév alatt kifizetett munkadíjat, hanem (a betegség tartamától függetlenül) a betegség kezdetét megelőző három hónapban végzett teljesítmény alapján elért teljes munkáért kell alapul venni. A balesetes napokra fizetendő táppénz összege és az egyéb megbetegedés miatt járó táppénz összege között nincs eltérés, Társadalombiz- tosítási szempontból mindkettőre azonos szabályok vonatkoznak, éspedig az, hogy két évet meghaladó- munkaviszony esetén mindkét esetben a betegséget megelőző három hónán egy nanra eső átlaamun- kabérének 75 százaléka fizethető ki táppénz címén. A balesetből, illetve, egyéb megbetegedésből eredő betegség /között a munkaügyi szabályok tesznek különbséget olyképpen, hogy a vállalatot a dolgozónak munkaviszony keretében okozott kárért vétkességére tekintet nélkül teszi anyagilag felelőssé. Ez alól a felelősség alól a vállalat csak akkor mentesül, ha bizonyítja. hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a dolgozó magatartása okozta (Mt. 62. §.) Amenyiben olvasónk úgy érzi, hogy balesetének bekövetkeztében vállalatát a baleset- elhárítási és egészségvédelmi óvószabályok betartásában mulasztás terheli, a táppénz és átlagkeresete közötti különbséget vállalatától kártérítésként követelheti. A követelések mindhárom esetben három éven belül terjeszthetők elp. NÓGRÁD — 1971. november 25.. csütörtök 5
