Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)
1971-11-23 / 276. szám
CO«« locícalísici brigád Szocialista brigád tanácskozást tartottak vasárnap Ká- nyás-aknén. Balogh István frontbrigádjának tagjai ültek össze, hogy megbeszéljék közös gondjaikat. Részt vett a tanácskozáson többek között Szód Béla, a megye; pártbizottság titkára, aki már korábban eleget tett a brigád felkérésének és vállalta, a politikai patronálást. A brigád vezető az elért eredmények mellett szólt azokról a gondokról is, ame- lvelc kedvezőtlenül befolyásolták a termelést. Ez a front- hrieád ugvan’s az aknaüzem egyik legtávolabbi munkahelyén, a legutóbb feltárt szupa- taki sikló frontfejtésén dolgozik. A nedves, vizes területen nehéz volt az indulás és a munkakörülmények csak fokozatosan javulnak. A legtöbb felszólaló ezekkel a gondokkal foglalkozott, de arról is beszéltek, hogy közös ösz- szefogással a munkaszervezésben és a fegyelem megszilárdításában is nagyobb lépésekkel haladhatnánk előre: Szóba kerültek a legutóbbi megyei par tbizottsági ülésen elhangzott kérdések is, amelyekkel elsősorban Csommer Emil párttitkár foglalkozott. A tanácskozáson felszólalt Szoó Béla elvtárs is, aki elismeréssel nyilatkozott a brigád munkájáról, majd a nógrádi bányászkodás jövőjéről tájékoztatta a megjelenteket Azokról a feladatokról beszélt hosszabban, amelyeket éppen a jövő biztosítása érdekében kell megoldani a nógrádi szénbányáknál. A brigádot korábban Mákos Nándor patronálta, aki időközben Ménkes-aknára került bányamesternek. Most a brigád egyhangúlag úgy döntött, hogy Józsa Pál aknavezetőt kéri fel műszaki patronálónak. Az aknavezető vállalta ezt a megtisztelő feladatot. Hatmillió a bányai újításokból Decentralizált újítási ügyintézés Á nógrádi szénbányáknál az úiítómozgalom kezdete óta benyújtott javaslatok száma már több mint tízezer. A gazdasági eredmény is meghaladja az 50 millió forintot. Bár e széntermelő üzemek visszafejlődtek, a létszám ts jelentősen csökkent, de az úlí- tómozgalom a vállalat egész területén töretlen maradt Két évvel ezelőtt három és fél millió forint, tavaly több mint 3 millió forint vállalati "eredmény származott az elfogadott, megvalósult úlítások- ból. Az idén az első háromnegyed évben még ennél is biztatóbbak az eredmények. A benyújtott 403 újítást javaslatból 260 megvalósult. Az utókalkulációs számításokkal is alátámasztott vállalati eredmény meghaladja az idén a 6 millió forintot. A benvúitott újítási javaslatok számát figyelembe véve a nagybátonyi bányaüzemnél értek el legiobb eredményt. Százhetvenhat újítási javaslat született, amelyekből közel 2 millió forint megtakarítás származik. Alig kevesebb a javaslatok száma a Béoüzemnél, ami kiváló eredmény a létszámot figyelembe véve. Az építési üzemnél két Olyan újítás született, amelyek együttesen csaknem 4 millió forint megtakarítást eredményeznek, A bányászújítók közül hatan balesetvédelmi jellegű javaslatot dolgoztak ki. Ök az újítási díjon felül 300—300 forint külön jutalmat is kaptak. Az idén hat esetben fordultak az újítók panasszal a szakszervezeti bizottságokhoz. A panaszokat megvizsgálták és a szakszervezeti bizottságok javaslatára két esetben az egyszemélyi elbírálók is helyt adtak a panasznak. Az idén is nagy gonddal készítették el a vállalatnál az újítási feladattervet. Előtte tanácskoztak az aknák, üzemrészek és a vállalat műszaki szakembereivel. A legfontosabb témakör megoldására különdíiakat is kitűztek. Ezek együttes összege, mintegy 20 ezer forint. Az idén négy alkalommal került sor kütöndfj kifizetésére. A vállalati újítási szabályzatot ezúttal öt évre készítették. Űíszerű ebbén az újítások ügyintézésének decentralizálása. Szükségessé tette ezt az is, hogy nemsokára kétlépcsős irányítási rendszerre térnek át a vállalatnál. Cél az, hogy az egyszemélyi elbírálás, a Magyarul tanuló prágaiak A prágai Magyar Kultúra nyelvtanfolyamai iránt már hagyományosan nagy az érdeklődés. Az idén október közepén kezdődött 3 tanítás a kuitúrközpont nyelvtanfolyamaiban. Nyolc csoportban, több mint kétszáz prágai érdeklődő sajátítja el a magyar nyelv alapjait, illetve gyarapítja az előző években szerzett nyelvtudását. Figyelemre méltó tény, hogy a hallgatók, nak több mint a hetven százaiéira fiatal. A nyelvtanfolyamot dr. Blaskovics József professzor vezeti. (Megjelent ae Űj Szóban) javaslatok érdemi eldöntése egyrészt a benyújtás. másrészt a megvalósítás helyén történlék. Ez az új módszer hasznosnak bizonyult. Az újítások több mint 80 százalékában az üzemekben döntöttek. Korábban az ide-oda küldözgetés sok időt vett igénybe. Az új módszerrel csökkent az újítások ügyintézésének átfutási ideje, ami jó propagandának bizonyult. Szaporodott a be- nyújtott javaslatok száma. Örvendetes az is, hogv az idén az újítómozgalomban részt 1 vevő fizikai dolgozók aránya növekedett. Elsősorban a szocialista brigádok aktívabb részvétele jellemző. A vállalatnál éppen ezért fontosnak tartják a(zt is. hogv a jövőben a műszakiak még nagyobb segítséget nyúltsanak a fizikai dolgozók úiítási javaslatainak kidolgozásához. Az újitómozgalom fejlődéséhez az is nagymértékben hozzájárul, hogy a pártbizottságok. szakszervezeti bizottságok időnként — évente legalább egyszer — napirenre tűzik az úiítómozgalom helyzetét. Értékelik a tapasztalatokat, és az esetleges gondok megoldását segítik. Az idén két alkalommal szerveztek a nógrádi szénbányáknál újítóhónapot. Érdemes volt. A tapasztalatok igazolják, hogy ezekben a hónapokban általában 25—40 százalékkal szaporodtak a benyújtott javaslatok. A már elmondottak azt bizonyítják, hogy bár a nógrádi szénbányáknál az utóbbi időben jelentősen csökkent a létszám, az újitók alkotókedve megvan és eredményesen Is dolgoznak. B. J. Arcok, emberek Kis iskolák nagy felelősség Szalmáiért* a saéesényi járás kisközségei közé tartozik. Félezer lakos, szép, nagy kultúrotthon, szűk üzlet, füstös kiskocsma, tanácsi kirendeltség, családi házak — ebből áll a falu —, no, meg az iskola. Huszonöt gyerek viháncol az udvarán. Egy szőkésbarna hajú fiatalember ügyel rájuk, még kihasználva az őszi nap kései sugarait. — A gyerekek szívesebben vannak a szabad ég alatt, mint zárt helyen, s azt hiszem, ez így természetes — mondja Oj András, a Szalma- terest Általános Iskola vezető tanára. Aki nem tudja, annak elmondom: Szalma teresen, mivel kevés az iskolaköteles gyerek — az alacsony lélekszámúi eredően — csak alsó tagozatos osztályok vannak, s velük egyetlen nevelő. A munkájáról, s erről a különleges tanításról faggatom az Iskola vezetőjét: — Sokkal nehezebb helyzetben vagyok, mint más iskolák nevelői. Itt egyszerre kell foglalkoznom négy korosztállyal. Az első osztályosok a harmadikosokkal, a negyedikesek a másodikosokkal lettek összevonva. Általában az oktatás úgy történik, hogy amfg az egyik csoporttal foglalkozom, addig a másik önállóan dolgozik. — Milyen előnye, vagy hátrányai vannak ennek az oktatási módnak? — Hátránya az, hogy egy anyagból kevesebb óraszám jut a tanulókra, kevesebbet lehet foglalkozni egy-egy gyerekkel. Előnye lg ran, hiszen önállóságra törekedünk, s így a gyerekek önmagukra utaltak — mondja Üj András. Az iskola a főközlekedési út mellett áll. A tanterembe behallatszik az úton haladó járművek zúgása, különösen, ha az ablak nyitva van. Egyelőként az Iskola technikailag jói felszerelt. — A Karancssági közös községi Tanács gondoskodik a megfelelő felszereltségről. Van televíziónk, magnetofonunk, diavetítőnk, s ezek az eszközök nagy segítséget nyújtanak a tanulásban. ÜJ András kilenc éve tanítja a szailmatercsi gyerekeket az írás-olvasás ismeretére. A kezei alól kikerült tanulók a szomszédos Karancsságra járnak át, ők' a felső tagozatosak. Az iskola vezetője egyben a községi könyvtáros teendőit is ellátja, így a gyerekek korán megkedvelik a jó könyveket. A KlSZ-fiatnlok oktatását is elvállalta. Ezért nem véletlen, hogy szeretik Szalma teresen. A járás másik hasonló iskolája Benczúríalván van, A község hagyományokban gazdag. Benczúr Gyula öröké, idős Szabó István munkássága velejárója minden beszédnek, amely a községgel összefüggésben van. A két község Iskolája hasonlít egymásra. A benczúri la a főút mellett van. Húsz tanulóját Gál Lóránt ‘ oktatja, vezeti be a betűvetés rejtelmeibe. Rövid beszélgetés után kitűnik, hogy a szalmaterc.il iskola vezetője nemcsak sorstárs Űj Andrással, de jó- barát is egyben: — Közös témánk az iskola, a kölcsönös tapasztalatátadás velejárója körülményeinknek. Három éve vagyok Benczúr- falván, s itthon érzem magam a községben. A jó pedagógus titkáról kérdezem. — A legfontosabb, hogy szeresse a gyerekeket, s ne akarja felnőttként kezelni őket. Néha én is hasonló korúnak érzem magam — mondja Gál Lóránt. — Kis iskola, kevés gyerek, de sokkal nagyobb felelősség nehezedik a villáimra. Tulajdonképpen a gyerekek életében az együtt eltöltött négy év alatt sok minden formálódik, alakul, s meghatározza a jövőt maga a pe-. dagógus is. A Benczúrfalvi Általános Iskola szintén rendelkezik a szükséges technikai eszközökkel. Az iskolavezető elmondta, hogy az Iskolatelevízió műsorai nagy népszerűségnek örvendenek a gyerekek körében, magának a nevelőnek pedig sok segítséget nyújtanak. Szalmatercs, Benczúrfalva,' Nógrádszakál. Sorolhatnám tovább — a szécsényi járáson kívül Is számtalan község, település van, ahol hasonló módon, talán hasonló körülmények között tanítják, nevelik a gyerekeket. Ezekről a nevelőkről ritkán esik szó. Szabó Gyula Import csökkentésből bilrnt'Sz/Mezer torint A Salgótarjáni Kohászati üzemek hideghengerművében 15 brigád versenyez. Küzülük jó eredményével kitűnt a szalagedzői Komarov-brigád. Ér. ték. és mennyiségi tervüket az év első kilenc hónapjában túlteljesítették. Bevezették a Dolgozz hibátlanul munka- rendszert, a szakma jobb megismerése céljából hőkezelői tanfolyamot indítottak. Fejlődött az önmeózásuk is. Azzal, hogy csaknem háromszáz tonna magas szilárdságú csomagolószalagot állítottak elő. csaknem 900 ezer forinttal csökkentették az importot ebből a termékből. Állnak már a védősávok... ..rSfe*1 S zerte a megyében igen gondosan felkészültek a kemény időjárásra. Éppen idejében helyezték el a hófúvások ellen védő palánkokat. Jöhet már a zord tél... 1 Kulcsár József felvétele i4 mozdony NEM IS TUDOM hányadik éjszaka, úgy hajnali négy körül arra ébredek, egy mozdony áll az ablak alatt. Legalábbis az ébredés pillanatában úgy érzem Ide tolatott a vén Trumann a nyolcadikra, az erkélyre, olyan közelről hallom fáradt hangjait. A már annyit emlegetett, acélgyári vA* gányon tolatgató vén gőzösről van szó. Felébredek, jelenlétére először is. mert telefüstölte a szobát, kiszorította az oxigént a négy fal közül, s álmomban fulladozom, kapkodok levegő után. Aztán felébrednék akikor is, ha egy ventillátor cserélné szobám levegőjét, mert a mozdony hangoskodik. Áll és hangoskodik. Nem igazi fütty az, amit hallat, valami lefojtott hang; inkább sistergés mint sípolás. Űristen, gondolom, mióta sípol ez itt? Nézem az órám, fél négy. Ügy tűnik, hogy órák óta hallom az idegtépő fütyülést. Hogy van az, hogy egy mozdony pont a házunk végénél ácsorog órákon ót? Nincs jobb dolga? Különben is, megígérték az illetékesek a dieselesítést, mit sistereg bele itt ez az istenverte gőzös a legjobb álmunkba. Miért nem megy el már ócskavasnak!? Aztán próbálom nyugtatni magam; lehet, hogy öt perce sincs, hogy itt acsorög ez az átok, s különben is a mozdonyvezető meg a fűtő egész éjszaka nem alszik. És nem alszik a sorompóőr sem, aki nyitja-csukja nagy csengetéssel a sorompót. Igaz, hogy ők reggel mennek aludni, mikor mi dolgozni indulunk. Hogy kéne valahogy az ablakuk alatt zajongni egy kicsit, amikor alszanak? Füstölni és zajongni! Nohát, már bosszúra gondolok. Hallottam, hogy egy bepör- gött lakó nemrég üres sörösüvegekkel nógatta búcsúzásra a kellemetlen szomszédot. Hát igen. Ha a nyolcadik szinten etinyi füst jut egy résnyire nyitott erkélyajtóra, mennyi juthat a másodikon. A miénknek legalább háromszorosa. Meg is értem a sorösüveg-dobálót. Én azért nem tudnék ad- dtk jutni. Nekem négyéves koromban mindenem volt a mozdony. Naponta hússzor ablakhoz szaladtam megnézni, ha elcsörömpölt a kertek alatt. Mozdony volt a legkedvesebb gyerekkori játékom, kamasz fejjel mozdonyvezető akartam volna lenni. Egyszer tizennégy éves koromban a sógorommal utaztam is mozdonyon: felejthetetlen élmény volt az a kilométer a miskolci Tiszai rendező-pályaudvaron. Hogyan juthattam idáig hát. hogy úgy gyűlölöm gyerekkori nagy álmomat? Nézem az órám, tíz perc sem telt el A mozdony változatlanul füstöl, sistereg, s most egy kicsit alló- ■ helyben csörömpöl is. Ezt vajon hogyan csinálja? Az is lehet, hogy három métert előre megy. négyet hátra, is így hozza össze a csörömpölést. Jó volna aludni! De az átkozott fütyülés átjár mindent, muszáj rá koncentrálni. Talán ez a hang valamilyen büntetés lehetne némely táncdalénekesnek;# órákon át kellene hallgatniuk ilyen velőkig ható sistergő’ sípolást, legközelebb , meggondolnák, milyen hangokat képeznek. Fülemre szorítom a párnám: akkor is alszom Elvégre mindjárt itt a reggel. Aludni kell! Eszembe jut egy új magyar film címe: Sípoló macskakő. Na, ugye lehetne az egész rosszabb is, sípolhatna itt egész éjszaka a macska- kő is. Egy mozdony mégiscsak elindul egyszer, a macskakő meg marad az idők végezetéig. Örülhetek, hogy nekem mozdony jutott , A MOZDONY LENN megkönyörül rajtam, mélyet sóhajt, abbahagyja a halk sípolást, köhínt egyet-kettőt, majd békés, csendes szuszogással, csörömpöléssel elindul az acélgyár felé. Már félálomban hallom; mintha azt prüszkölné elmenőben: a holnapi viszonthallásra. Erdős István NOGRÁD — 1971. november 23-, kedd
