Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-23 / 276. szám

NŐGRÁD A L MSZMP NO r.PÁp Mg C, V E IBI 7 OTT SAG A ES A M EGYE! TAH&CS UP>A XXVII. ÉVF„ 276. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1971. NOVEMBER 23.. KEDD Ülést tartott a Salgótarjáni városi Tanács vb Takarékos gazdálkodás, pénzügyi fegyelem a követelmény Ülést tartott tegnap Salgó­tarjánban a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az ülés napirendjén számos kérdés szerepelt. Többi között érté­kelték a városi tanács vb. igazgatási osztályának hatósá­gi tevékenységét, tájékoztató hangzott el a személyzeti munkáról. Javaslatot vitattak meg Salgótarján város 1972. évi fenntartási és fejlesztési költségvetésére, illetve a fenn­tartási költségvetés 1971. évi tartalékának felhasználására vonatkozóan, szó volt a fej­lesztési alap idei tervének mó­dosításáról. Ezeken túl, a vá­ros 50. évfordulójának költ­ségvetése, s egyéb kérdések kerültek napirendre. A fejlesztési alap és fenn­tartási költségvetés 1972. évi tervére mindenekelőtt a mér­téktartás jellemző. A városi tanács ez év májusában meg­tárgyalta és jóváhagyta Sal­gótarján IV. ötéves tervét, ezen bélül a jövő évi fejlesz­tési alap és fenntartási költ­ségvetés bevételeit és kiadá­sait. A terv az MSZMP vá­rosi bizottságának irányelvei, valamint a vonatkozó kor­mányhatározatok figyelembe­vételével készült. Az 1972. évi terv előirányzatait a IV. öt­éves terv első évének tapasz ­talatai alapján, és az idő­közben, a beruházásokkal kapcsolatban hozott központi bizottsági és kormányhatáro­zatok figyelembevételével ala­kították ki. Ismeretes, hogy a-z idei sza­bályozó bevételek több millió forinttal alacsonyabbak az előirányzottnál. Ez a kiesés a bevételi szerkezet meghatáro­zott volta miatt, jövőre is valószínűnek látszik. A bevé­teleknek a jóváhagyott IV. ötéves tervben előirányzott volumenéhez viszonyított csökkenése miatt, a felhasz­nálásban is mérsékelni kell a feladatokat. A fejlesztési alapnál a be­vételekben 1972-ben több mint húszszázalékos növeke­désre számítanak, egyrészt az állami támogatás emelkedésé­ből, másrészt hitelből. A sa­ját bevétel várhatóan csök­ken. A fejlesztési alap fel- használásának összegét a be­vétel határozza meg. A gon­dok ellenére, Salgótarján fej­lődése folytatódni fog. Cél- csoportos lakásberuházásaink megvalósítása például a ter­vezett ütemben folytatódik. A tervidőszakban a bányai koló­niák fokozatos szanálására, azokat pótlandó újabb laká­sok építésére is sor kerül. Je­lentős közműfejlesztésre, egyéb beruházások kapcsán a szolgáltatások bővülésére stb. is sor kerül. > Hogyan alakul a fenntartá­si költségvetés? A bevételek itt is valószínűleg alacsonyabb volumenben várhatók jövőre, így a kiadások tervezésénél — a reális bevételi lehetőségek­kel számolva —, elsősorban a Vneglevő intézmények zavarta­lan működését kívánják biz­tosítani. A következő esztendő előreláthatólag igen takarékos gazdálkodást, a pénzügyi fe­gyelem szigorú betartását kö­veteli mind az intézmények­től, mind pedig a gazdálkodó szakosztályoktól. Az előirány­zatok általában alacsonyab­bak az 1971. évinél. A keret- csökkentések azonban az ér­demi munka színvonalának megsértése nélkül történtek. A belső tartalékok minél alapo­sabb kihasználására kell tö­rekedni. Szükségesnek látszik az is, hogy a szakosztályok, de a város intézményei is folya­matosan elemezzék majd gaz­dálkodásukat, körültekintően bánjanak a rendelkezésükre álló eszközökkel. Lelkesítsen elődeink példája Em'éktÚTcr négyes alkalom jegyében Esvmás utSn gyülekeztek a fiatalok vasárnap reggel Sal­gótarjánban. a tóstrn-'do- A megyeszékhely közér’skolásain kívül ellőttek Balassagyar­matról. Rétságról, Nagvbá- tonvból, Pásztóról és Szé- csénvből a középiskolás tanu­lók, a szakmunkásképző inté­zetek növendékei. A KISZ Nógrád megyei bizottsága, a megyei takács művelődésügyi osztálya, és a jjőgrád rhegvei Természetba­rát Szövetség a KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére a KMP megalakulása közelgő évfordulójára, a KIMSZ-es elődök és a Gusztáv-aknai bányász ellenállók emlékére ezen a napon rendezte meg a kongresszusi nagytúrát. A hideg ellenére hetvenegy csa­pat háromszázötvenöt tagia vett -észt a nagytúrán. A fia- talpat Deák Gábor, a saleó- tart'oi városi KISZ-bizottság tif . -a köszöntötte, maid a haf teóriában megkezdő­dő veyseny is. A fiatalok négy ellenőrző állomáson tet­tek tanúbizonyságot arról, hogy mit tudnak a KISZ VIII. kongresszusáról, a KIMSZ-ről és a Nógrád megyei bányász ellenállásról. Egy e’ienőrm állomáson tájékozódásból, e«v másikon fizikai gyakorlatból is vizsgáztak a túra résztve­vői. Űtközben megkoszorúzták a nagvkercsegi KIMSZ-emlék- művet. maid a Gusztáv ' -ai bánvász ellenállási emlékmű­höz vonultak, ahol találkoz­tak az 1944-es novemberi el­lenállás élő tanúival is. Rézsó Endre, a területi pártbizottság titkára emlékezett a hős bá­nyász ellenállókra, akik közül számosán a fasizmus áldoza­tai lettek. Mint Laczkó Má­tyás, Lukács Sándor. Mnh’- nvák József. Páles Jenő. Tóth Miklós és a két :smeretlen katónatársuk. A KTSZ-es fia­talok egyperces néma vigyáz­zál emlékeztek a bányász hő­sökre. maid koszorút helyez­tek el az emlékmű talapzatá­ra­A koszorúzás után a ka- rancsalii tanács nagytermébe mentek a fiatalok, ahol az ellenállás élő harcosaival. Ro­zik Raimunddal. Angval Já­nossal. az ellenállás egykori vezetőiével, Laczkó Gvulával, Híves Gvulával és Kovács Józseffel, az 1944-es ellenállá­si mozgalom tagjaival foly­tattak beszélgetést. Számos kérdést tettek fel a fiatalok, melyekre a veteránok készsé­gesen adtak választ. Tovább folytatódott a túra. egymásután érkeztek be a csapatok a baglvasalii KIMSZ- emléklnűhöz, ahol műsorral köszöntötték a túra résztvevő­it. Itt Horváth László, a vá­rosi párt-végrehaitóbizottsí g tagia. a szakmunkásképző in­tézetek megyei igazgatóia kö­szöntötte a fiatalokat. Hang­súlyozta, hogv a KI^Z VIII. kongresszusa tiszteletére szer­vezett rendezvény elérte a céliát. Mint mondotta, előde­ink példája lelkesítsen ben­nünket újabb sikerek elérésé­re. A magyar—szovjet barátság egész népünk ügye Megkezdődött a Magyar — Szovjet Baráti Társaság országos értekezlete Hétfőn délelőtt az Országház kongresszusi termében megkezdődött a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos értekezlete. A két­napos tanácskozás 600-nál több résztvevője között megtalálhatók az állami, társadalmi, és kulturális élet minden területének képvi­selői, köztük számos neves közéleti szemé­lyiség. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett és az elnökségben foglalt helyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a/ országgyűlés elnöke, Óvári Miklós, a. Köz­ponti Bizottság titkára, Vályi Péter, a kor­mány elnökhelyettese, ár. Mihályit Ernő, az MSZBT elnöke. Kardos László akadémikus. Kerkai Andorné főmérnök és Révész Géza ny. miniszter, az MSZBT alelnökei, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, Erdey-Grúz Ti­bor, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gombár Jó­zsef, a KISZ központi bizottságának titkára, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, valamint a társadalmi és kulturális élért több más ismert személyisége. Ugyan- csak az' elnökségben foglalt helyet A. M. Szórókén követtanácsos, a szovjet nagykövet­ség ideiglenes ügyvivője, N. A. Zotov vezér­őrnagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoká­nak első helyettese és T. Sz. Hacsaturoo akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság alelnöke, az országos értekezlet alkal­mából hazánkba érkezett SZMBT-delegáció vezetője. Kardos László nyitotta meg az értekezletet, majd elfogadták a kétnapos tanácskozás na­pirendjét. Eszerint először az országos elnök, ség írásban kiküldött beszámolóját és ennek szóbeli kiegészítését, valamint a »társaság új működési szabályzatára vonatkozó javaslatot vitatják meg, majd megválasztják az új or- szágos elnökséget. k Az országos elnökség nevében dr. Mihály fi Ernő, az MSZBT elnöke fűzött szóbeli ki­egészítést az írásos beszámolóhoz. Az országos elnökség beszámolója Az MSZBT országos elnök­ségének beszálmolója hang­súlyozza: — A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság 1966-ban tartott IV. kongresszusa a barátsági munka tapasztalatait összegez­ve leszögezte, hogy az elkö­vetkező időszakban még konk­rétabbá kell tennünk együtt­működésünket a tömegszerve-' zetekkel és tömegmozgalmak­kal. Ezt a döntést az a felis­merés tette szükségessé, hogy a magyar—szovjet barátság az egész dolgozó nép ügyévé vált. ,— Társaságunk a Magyar Szocialista Munkáspárt útmu­tatásai és az MSZBT IV. kong­resszusán meghatározott cé­lok alapján végezte munká­ját, kiemelt helyet biztosítva a kulturális és propagandate­vékenységnek. — A különböző állami és társadalmi szervekkel szoros együttműködésben lebonyolí­tott akciók sorában első he­lyen kell említenünk az egyes szovjet köztársaságok kultu­rális napjait hazánkban. 1966—1970 között, kilenc szov­jet köztársaság —- az Azerbaj­dzsán, a Bjelorusz, az Észt, a Grúz, a Kazah, a Moldvai SZSZK, az Orosz SZSZSZK, az Örmény, és az Uzbég SZSZK — kulturális napjait rendez­tük meg. Ez alkalmat adott arra, hogy a művészet, a pro­paganda változatos eszközeivel részletes, ugyanakkor átfogó ismertetést adjunk a Szovjet­unió egyes köztársaságairól. Közös országos rendezvények — E sokszínű akciósorozat lebonyolításában az MSZBT" szorosan együttműködött a Művelődésügyi Minisztérium­mal és a Hazafias Nép fronttal. A barátság elmélyí­téséhez, népünk tájékoztatásá­hoz, a szovjet kultúra megis­mertetéséhez eredményesen já rultak hozzá a más szervekkel közösen rendezett országos ren­dezvények is — állapította meg a beszámoló, majd ezek sorában, kiemelte a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából, 1967-ben megrendezett „A szovjet tudomány és technika 50 éve”, az „ötven év a Nagy Október útján” és az „ötven­éves a Szovjetunió” című ki­állítást. — A Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság 1970-ben, felsza­badulásunk negyedszázados évfordulója és a Lenin-cente- náriurn jegyében végezte mun­káját — folytatta a beszámoló. Az év kiemelkedő eseménye volt a Magyar Tudományos Akadémiával és az Országos Béketanáccsal közösen rende­zett Lenin-szimpozion. Sok érdeklődőt vonzott, és komoly sikerrel zárult az évforduló tiszteletére, a Munkásmozgal­mi Múzeummal közösen lét­rehozott Lenin-kiállítás is. — Az utóbbi évtized legna­gyobb szovjet vonatkozású kulturális eseménye a Műve­lődésügyi Miniszteri ummal együtt megrendezett szovjet kultúra napjai volt. Ez alka­lommal szovjet filmnapokat rendeztek, színpadi műveket mutattak be, képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítások nyíl­tak. (Az eseménysorozatot az Operaházban nyitották meg, és a Zeneakadémián rendezett hangversennyel fejezték be. A Szvesnyikov kórus, a Bjelo­rusz táncegyüttes, több éne­kes és hangszeres szólista fel­lépései kiemelkedő rangot ad­tak ezeknek a napoknak. Kü­lön meg kell emlékezni a szovjet íróküldöttség szereplé­séről.) A továbbiakban a beszámoló megemlékezett a felszabadulás 25. évfordulójához kapcsolódó, jubileumi olvasómozgalom si­keréről, amelyet a mai szovjet szépirodalom népszerűsítése céljából hirdettek meg. A társaság fennállásának ne­gyedszázados évfordulóját vi­szont emléktábla-avatás és az operaházi ünnepi Spartacüs- előadás tette emlékezetessé. — Jurij Gagarin űrrepülé­sének 10. évfordulójához kap­csolódtak a szovjet űrkutatás napjai, amelyeknek kiemelke­dő eseménye volt a Technika Házában rendezett kétnapos asztronautikai tudományos ülésszak, valamint az Iparmű­vészeti Múzeumban sok, t ezer embert vonzott „Szovjet* em­berek és automaták a világ­űrben” című kiállítás. Mind szorosabb egy üttműködés — Immár hagyományt« a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel közösen évről év­re megrendezett Auróra szov­jet költészeti és prózai feszti­vál — állapította meg a beszá­moló, majd áttekintést adott a különböző politikai évfordu­lók alkalmából tartott megem­lékezésekről, a társaság kiál­lítási és kiadói tevékenységé­ről, a szovjet nagykövetség ál­tal rendelkezésre bocsátott több száz film sikeréről és je­lentőségéről a Szovjetuniót is­mertető munkában. Ezután, az orosz nyelvoktatásban kifej­tett tevékenységet összegezte. — Társaságunk az elmúlt ötéves időszakban is fontos feladatának tekintette az isko­lán kívüli orosz nyelvoktatást A fő figyelmet az oktatás ha­tékonyságának javítására for­dítottuk, arra törekedtünk, hogy tanfolyamainkon mindin­kább a modem nyelvoktatás módszerei jussanak érvényre, A központi. Gorkij nyelvisko­la különböző tanfolyamain évente átlagosan 1590—1600 hallgató vesz részt Az alap- és középfokú, társalgó-, tol­mács-, nyelvvizsgára előkészítő tanfolyamokon kívül külön tanfolyamok segítik az egye­temi hallgatók orosz nyelvta­nulását. Intenzív tanfolyamo­kat indítottak különböző in­tézmények. tudományos kuta­tóintézetek munkatársai részé­re. Nagy népszerűségre tettek szert, és keresettek, az utóbbi két évben meghirdetett, orosz nyelvű, génírási taTrfolva.rn'ök- is. A nvelvoktatásban a fo­(Folytatás a 3 oldalon) JLozik Raimund, a Gusztáv-aknai ellenállási mozgalom egykori vezető je elhelyezi a há­la és kegyelet koszorúját m emlékművön., Az 1944. novemberi Gusztáv-aknai ellenállási mozgalom veteránjai beszélgetnek a kirnte resszusi nagytúra résztvevőivel

Next

/
Oldalképek
Tartalom