Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-20 / 274. szám

A megyei pártbizottság ülése után (II.)

Jobb munkafeltételek9 szilárdabb fegyelem

Jogos igény a nagykorúsítás

Mi okos legtöbb gondot a műhely titkárnak?

A MEGYEI pártbizottság

szeptemberi ülésén szó esett a nógrádi szánbányáknál a létszámgazdálkodás, a munkamorál és a munkaerkölcs területén tapasztalhatókról. A visszafejlesztés során kialakult szemlélet, bizonytalanság kihatott a munkafegyelemre, de a jelenlegi helyzetet erre fogni nem lehet, nem 6zabad. Nem igaz, hogy a lazaságokkal, a fegyelmezetlenséggel, kapkodással egyetért a bányászok közvéleménye és szó nélkül elfogadja azt. Az egyes aknák vezetésében is biztosítani kell a munkafegyelmet. Nemcsak fizikai dolgozóknál, hanem egyes műszaki vezetőknél is előfordul a fegyelem durva megsértése. A fegyelemlazulás a munkahelyektől a központig mindenütt megtalálható. A megyei párt- bizottság megállapításaiból következik, hogy a fegyelem megszilárdítását fentről lefelé a munkahelyekig szükséges megteremteni.

Ménkes-aknán leváltották a műszaki vehetőket, helyükre új aknavezető és bányamester került. Ez az aknaüzem korábban eljutott eredményeivel az Éiüzem címig, de utána nagy hanyatlás következett. A bányában egyik napról a másikra nem lehet csodákra várni, hosszabb idő szükséges ahhoz, hogy a korábbi mulasztásokat pótolni lehessen. Az utóbbi hetek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy jól fogtak ehhez a munkához.

— Amikor ide kerültünk, napokon keresztül jártuk a bányát. Nemcsak a munkahelyekkel ismerkedtünk, 'hanem az emberekkel is. Kovács Imié, a párttitkár és Fekete József, a szakszervezeti titkár 'állandóan velünk voltak és segítettek. Sikerült is szót értenünk a bányászokkal abban, hogy mi a közös érdekünk. A bizalom kölcsönös lett, és^ ez a legfontosabb dolog számunkra — mondotta beszélgetésünk során Mákos Nándor bányamester.

— A munkahelyi kapacitás kevés volt, emiatt októberben is még csak 87 vagonos napi operatív tervünk volt. Novemberben már 91 vagon lett. A nógrádi medence legmélyebb részén, az úgynevezett Alfa-ereszkében egy 165 méter 6zéles, kétszárnyú frontot alakítottunk ki. Ez folyamatosan még szélesedik majd. Ez a frontfejtés adja az akna termelésének mintegy 70 százalékát. Nemcsak mélyen van, hanem messze is, a külszíni bejárattól mintegy 6 kilométerre. Sajnos, a ki- és beszállása időveszteség csaknem egynegyede a munkaidőnek. Vetős volt ez a terület és a telep dőlése miatt kézi fejtéssel megy a front, ennek ellenére jó teljesítményt érnek el az ott dolgozó brigádok. Ezt a teljesítményt egyébként valamennyi brigádnál naponta értékeljük és a versenytáblán is vezetjük, ösztönző ez is — mondja Mákos Nándor, majd egy epizóddal folytatja.

— FEKETE Vilmosék frontfejtése kifogyott az északi részen.- A bánya érdeke úgy kívánta, hogy ezt a brigádot és a korábbi páros versenytárs Szabó Endre brigádját az új frontfejtésre összevonjuk. Attól tartottunk, hogy az ilyen átszervezés majd visszahat a két brigádnál. Összehívtuk a frontmestereket, szakvezetőket és elmondtuk. mit .akarunk. Véleményül et kértük és nem volt ellenvetés. Tartót- tank tőle, de azóta a példa azt igazolja, a volt versenytársak jól megértik egymást, az egyik az egyik szárnyon, a másik a másikon becsülettel helytáll. Az emberekben bízni kell és ’ ákkor a fegyelemmel sincs baj.

— Vezetőinkben mi is bízunk — ezt viszont Szabó Imre a brigád egyik tagja mondta, aki úgy folytatta:

— Látjuk, hogy jót akarnak. Kevés volt például a levegő a fronton. Panaszkodtunk, megoldották a gondunkat. Nagy volt a por, azóta megvalósult a vizes permetezés. Nem tudunk olyat javasolni, ami célszerű, hogy ne teljesítenék, vagy ott a helyszínen meg ne magyaráznák, ha valamit nem lehet megvalósítani. Az ajtajuk is mindig nyitva és a front- mester kötelességévé tettek, ha baj van, akkor azonnal jelentse. Ilyen légkörben megfelelő a fegyelem.

Fekete Vilmos hasonló véleményt mondott, de az akna- üzem elmaradásáról is beszélt. Ök az úgynevezett északi részen dolgoztak, ahol legjobb a ménkesi szén minősége. Kifogyott a front, viszont újabbat nem készítettek elő.

— Az északi részen van még szén, de nem értem, hogy időben miért nem lehetett előkészíteni? Ha ott is lehetné egy fejtés, most nem hiszem, hogy ilyen gondokkal küzdenénk a termelésben, tervtel i&sílésben. A kérdésre Kaszás József aknavezető adott választ:

— Az északi terület szene valóban a legjobb és számítunk is rá. Ez még az árbevétel javítása szempontjából is fontos. Sajnos, először meg kell még kutatnunk ezt a területet, feltárásról, előkészítésről csak azután lehet szó. Korábban kellett volna már

— mondja az aknavezető.

Ménkes példája egy kicsit

tipikus is a nógrádi szénbányáknál. Bizonyítja, hogy amilyen ütemben javulnak a műszaki feltételek, úgy alakul végső soron a munkafegyelem is. Ott,- ahol jók a termelés feltételei — ás tegyük hozzá: a kereseti lehetőségek is —, ott általában -soha nincs baj a munkafegyelemmel.

Erre viszont nemcsak Mén- kesről lehet példát említeni, hanem bármelyik aknaüzemből.

Géczi Lőrinc, kányási frontmester azt mondta nemrég: Ha a bányász termelhet, nem kell sürgetni, hajtja önmagát, mert azért száll le, hogy pénzt keressen. Ha szén van, akkor pénz is van, — Egyértelmű megfogalmazás ez, amivel, ha más formában ugyan, de Szorospatakon is találkoztam.

— Mióta a termelés koncentrációja megvan, azóta az ember sokkal jobban igyekszik lefelé és az utolsó percben hagyja ott a munkahelyet

— mondta Pap István, az egyik kiváló vájár, aki még azt is hozzátette. — Nem is fárad úgy az ember és jókedvű.

Szorospatakon a két kiváló frontbrigád. Kocka Sándoré és Csikortás Gáboré egymást igyekszik túlszárnyalni, ami az aknaüzem termelésében is meglátszik. Utolsó negyedéves esedékes tervüket eddig több mint 110 százalékra teljesítették.

EREDMÉNYEKET csak a fegyelmezett munkától lehet várni. Kétségtelen, hogy nagyon sok összetevője van ennek a kérdésnek. A javulás ellenére még nagyon sok gond van. A termelés irányítói sem egységesen lépnek fel- a fegyelmezetlenségek ellen. Először a munka feltételeit kell megteremteni, utána fcöny- nyebb a rendet, fegyelmet megkövetelni. Sokszor lehet találkozni még ma is olyan véleményekkel; hogyha szólok, legfeljebb búcsút int az illető a bányának. A létszámra pedig szükség van. Ám udvarlással nem lehet messze menni. Aki csak ímmel-ám- mal teszi amit tennie kell, a többit károsítja. — Legyünk inkább kevesebben, de lehessen mindenkire egyformán számítani, akkor többre megyünk — ezt az egyik tiribe- si vájár mondta és igaza van.

(Folytatjuk)

Rodó János

v

Ej lakótelep Kecskeméten

(MTI fotó.: Járai Rudolf íeiv.)

— Igazságot tenni nagyon nehéz, főleg akkor, ha valaki csak önmagát nézi, nem törődik mással, mások igazságával, akiknek véleménye, állásfoglalása közelebb áll a valósághoz, a realitásokhoz. Ebben az esetben csak kész tényekkel lehet meggyőzni a kételkedőt, illetve az önmagával törődött — kezdi a beszélgetést Papp Gyuláné mű. helytitkár, a Váci Kötöttáru- gyár kazári üzemében, majd ismételve a címben említett kérdést, így folytatja: — A bérproblémák, a táppénzes ügyek intézése és a segélyezés.

Főleg az új cikkeknél

— Főleg akkor vannak bérpanaszok, amikor új cikk, vagy cikkek gyártását kezdjük meg. Nemrég a szalagosok jöttek hozzám azzál, hogy kévé* a bérük. Ez mindig „kényes” kérdés, ezért azt válaszoltam: majd utána nézek. Ugyanis a norma- és bérreklamációkat Vácott intézik. Emiatt előfordul, hogy már el is felejtetjük a gyártott terméket, mire sikerült elintézni a jogos bérpanaszt...

— Régebben valóban így volt — kapcsolódik a beszélgetésbe a telephely vezetője, a kedves, közvetlen Árvái Imréné. — Ma már négy—öt cikknél jogomban áll módosítani a normát, ott. ahol indokolt. Ez történt legutóbb a 2-es blokk dolgozóinál, öt új cikk gyártásába kezdtünk, s a gyakorlatlanság miatt valóban csökkent a kereset. Bérpótlékkal ' kiegészítettük. Inkább az első napokban fordulnak elő ilyen jellegű panaszok. A dolgozók

a kiadott norma alapján kiszámítják, hogy egy nap mennyit keresnek. Csak akkor szólnak, ha 20, vagy 25 forintra jönnek ki. Ilyenkor azt mondom nekik: ne essenek kétségbe, később biztos megtalálják a számításukat. Talán még annyit: csak a jogos panaszokat orvosoljuk, ellenkező esetben nyíltan és egyértelműen megmondjuk: nem indokolt a kérés.

— Eddig még nem csalódtak a dolgozók. Ezért hisznek a vezetésnek — erősíti meg az előbbieket a műhelytitkár.

A központnak a bérpanaszok helybeni intézésére utaló állásfoglalása jó hatást váltott ki, kedvező irányba formálta a hangulatot, ugyanakkor gyorsította a panaszok elintézését. Hogy Árvái Já- nosné tudja, mikor kell igent vagy nemet mondani, azt a munkaügyi osztály tanúsítja: eddig vita nélkül jóváhagyta a norma- és bérproblémákkal kapcsolatos intézkedéseit.

A termelés is indokolja

Szorosan kapcsolódik az előbbi témához a táppénzes helyzet. Mivel a bérelszámolás is Vácott van, reklamációk esetén hosszú idő telik el, amíg a dolgozó megkapja a jogos táppénzét. Mióta a bér- elszámolás egy részét leadták, azóta e »tekintetben is javult a helyzet. Nem kell többször szólni egy-egy táppénzes ügy kapcsán. A telephely ezirányú nagykorúsítását nemcsak a nagy távolság miatt kialakult lassú ügyintézés indokolja, hanem az egyre növekvő termelés, ami együtt jár bizonyos fokú létszámnövekedéssel. Ez pedig újabb gondokat, tennivalókat, problémákat hoz felszínre.

Egyhangúlag — szótöbbséggel

— Sok a jelentkező, kevés a pénz — mondja a műhelytitkár —, amikor a segélyezés kerül szóba. — Aki kap, az elégedett, aki nem, nehezen érti meg- állásfoglalásunkat. Hat—nyolc kérelmező közül havonta legfeljebb ha kettőnek tudunk adni. A döntés egyhangúlag vagy szótöbbséggel történik.

Egyhangúlag döntöttek Schram Sándorné esetében/ akinek egyik gyermeke nemrég halt meg. Állásfoglalásuknak jó volt a visszhangja. Gyetvai Ferencné szótöbbséggel jutott a 'segélyhez, mert szociális körülményei ezt indokolták.

A műhelytitkár sokrétű gondjainak megoldásához segítséget kap a műhelybizottság tagjaitól és a szakszervezett bizalmiaktól. ’ Sok tekintetben eredményesebb munkát tudnának végezni, ha a telep, hely nagykorúsítását az ész. szerűség és a lehetőség határain belül meggyorsítaná a központ különböző jog- és hatáskörök leadásával.

V. K.

Látogatás az AFIT-szerviznél

Több Petrusz-üoy nem lesz?

Ha «nSt autóm lenne, ta*

Ián magam is kétszer meggondolnám. mielőtt a salgótarjáni AFIT -szervizbe vinném javíttatni. Az a hír járja a városban, hogy eddig hat-nyolc kocsit törtek össze az üzem dolgozói. Azt hiszen, bárki bele tudja magát élni az autótulajdonos helyzetébe, vajon mit érezhet, amikor egyik nap beviszi a szervizbe tízezreket érő kocsiját, s másnap összetörve látja viszont. Egyetlen ilyen eset talán még nem ingatná meg a bizalmat, no. de nyolc? Ezt már nem lehet Csupán a véletlen számlájára írni. Érthető, ha az autósnak fenntartásai vannak. Mi a biztosíték, hogy a. jövőben senkit nem érhet kellemetlen meglepetés?

Az első kérdés mégis az lehetnp. hogy valóban olyan fékete-e az ördög, mint amilyennek látszik? Valóban összetörtek-e kocsikat a szerviz dolgozói ?

— Összetörtek? Ez túlzás — mondia Tűre László üzemvezető helyettes. — Azért túlzás, mert az esetek többsége csak kisebb koccanás volt. ami a szerviz területén belül történt. A komolyabb karambolokról nem tehetünk. Legutóbb egy fiatal szakmunkás éiiel vitt ki egy kocsit a szervizből. Tulaidonkénpen ellopta a járművet, amit aztán összetört. Neki kell érte viselni a felelősséget. Azóta már el is. bocsátottuk a fiút...

Szinte állandóan tizenöt— húsz kocsi áll a szerviz udvarán. Moszkvicsok. Wartburgok. Trabantok. Fiatok és Skodák. • A hátsó mosóban éppen befejeződött esv jó felépítésű országúti ..batár”. egv sötét színű Commodore mosása. Kékruhás fiatal férfi ül a vezetőülésen, járatja ‘a motort, ki akar tolatni a mosóból. de. nem találja a hátramenetet. Az üzemcsarnok hátsó része mellett féloldalára összetört Trabant szomor- kodik. Odabenn, közvetlen a hátsó bejárattól jobbra, egv Skoda, nem sokkal jobb állapotban. A teteje van megnywmódva. Nem sokka! később Fiat Sport 850-es érkezik. A jobb első fényszórója belapítva.

— belecsúsztam egy előttem levő járműbe — mondja rosszkedvűen a gazdája.

Az egyik emelőnél Oravecz István csoportvezető dolgozik. Tőle érdeklődöm, hogyan is történtek azok a „koccanások”?

— A kár egyetlen esetben sem volt több öt—hatszáz forintnál - magyarázza. — Két nagyobb karambol történt. Az egyiket a Petrusz csinálta, akit el is bocsátottak. Igazán nem tételeztem volna fel róla. Mindig rendesen járt dolgozni. amit rábíztak elvégezte. soha nem jött ittasan a munkahelyére. A másikat, a Skodát, még régebben szintén éjszaka' vitte ki az egyik dolgozó a szervizből. Űsv tudom, nem került bíróságra a dolog, mert megegyeztek a károsulttal. Azóta ő is elment a cégtől. Ami a koccanásokat illeti. látja, milyen szűkösen vagyunk. elegendő rosszul venni a kanyart, máris nekiütődik valaminek a kocsi.

Lavrinc Ottó kocsimosó, fiatal, vékony fiú. lay emlékszik vissza egy korábbi koccanásra:

— Befejeztem a kocsi mosását. kinyitottam a kaput, hogy kiállók a mosóból. A kapuval szemben, a másik oldalon egy Skoda állt. Azt hiszem, nem jól csuktam be a kocsi ajtaját, amikor kanyarodtam kivágódott és nekiütődött a betonút szélén álló másik kocsinak.

— Jogosítványa van? — kérdezem.

— Nincsen — vonogatja a vállát. — Csak annyit tudok, amit itt bent megtanultam...

Újra Oravecz Istvánhoz fordulok. Megnyugtatónak tartja-e a jelenlegi helyzetet? Most már nem fordulhat elő. hogy valaki engedély nélkül

MÖQRÁD - 1971. no*

furikázni menjen? Megbízhatónak tartja-e a kollektívát?

— Hát. nem tenném sen-» kiért tűzbe a kezemet. Senkibe se láthatok bele. Annyi bizonyos. hogy most már sokkal szigorúbban vesszük a fegyelmezetlenséget. Mindenki okulhatott az eddigi kellemetlenségekből. Persze, baj olyankor is történhet, amikor az ember nem tehet róla. Nekem is volt egy karambolom a városban. Igaz. nem éiiel. hanem munkaidőben, s R,em engedély nélkül vittem ki a kocsit. A rendőrség megállapította. hogy a kerékpáros volt a hibás. Saipos. a szervizbe most is az ion be. — s az'megy ki. aki akar. A portások mellékesen fűtők is. hol itt vannak, hol ott. Tőlük aztán bárki kifurikázhat« na innen egv kocsival.

Mit mond erre az üzemvezető-helyettes?

— Valóban meg' kellene szüntetni a szerviz átiáróház iellegét. Portásfülke már dán. csak éppen fűteni nem lehet benne, s főfoglalkozású portásunk nincsen. Legfeliebb tavaszra tudjuk megoldani, hogy állandóan legyen valaki a portán, aki ellenőrzi a forv galmat. Egyelőre csak annyit tudtunk tenni, hogy meghatároztuk. kik azok. akik nróba- iáratásra kivihetik a kocsikat. Nagyobb fegyelmet követelünk és a legkisebb szabálytalanságot is megbüntetjük.

Alkalom szüli a tolvajt. Ezt tartja a közmondás. Már két évvel ezelőtt. amikor 'az új szervizben megkezdődött a munka. Rozgonyi Aladár üzemvezető maga mondta, hogy az egyik legfontosabb teendő, a porta kialakítása. Azóta bebizonyosodott. hogy mennyire így van. De a kapuellenőrzés a mai napig sem megoldott. Hát lehet csodálni, ha egy-egy könnyelmű dolgozó kísértésbe esik?

Kiss Sándor

20., szombat 3