Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-03 / 259. szám

A harmadik cé és a forradalom Szombaton nyílik meg a salgótarjáni tóstrandon a Nógrád megyei Vendéglátó Válla­lat tóstrandi vendéglője. A négymillió forintos költséggel épült -juj létesítményt az AGROFILL építette. 160 személyes étterme van az új vendéglátó Kombinátnak, amely télen-nyáron üzemel, ezenkívül 135 főre van hely a teraszon a nyári szezonban. Már megérkezett a berendezés és a különleges formájú étterem szombat estétől a nagykö­zönség, a vendégek rendelkezésére áll NDK-lra utoaso fiatalok Nem mindennapi olvas­mányban volt részem a mi­nap. A harmadik cé dolgoza­tot írt a Nagy Októberről —, ahogy ők elképzelik. Kilenc évük romantikus lelkesedése, és a mai gyerekeket jellemző eredetiség ötvöződött soraik­ban. Kommentár nélkül szed­tem össze belőlük az alábbi részleteket, csupán a helyes­írás dolgában tértem el az eredeti szövegtől, íme, a válogatás: .,1917. okt. 25-én, nagy cső­dület támadt a Téli Palota előtt. Nagyon hideg volt a sö­tét éjszakában, de ők nem fáztak, mert fűtötte őket az izgalom. Mindenki Lenint várta, aki föllázadt a cár el­len, és be akart tömi a palo­tába. ágy csomó emberrel ez sikerűit is neki. Mikor az Aurora ágyúja megszólalt, ne- kirohantak és betörték a ka­put, Nagy verekedés támadt, de győzött az Októberi For­radalom. Attól a naptól lett a hatalom a miénk.” ..A forradalom előtt, a munkások, meg a gyerekek annyit koplaltak, hogy még. F.rre aztán fellázadtak a cár ellen. A Téli Palota előtt volt a gyűlés. A forradalom élé­re Vlagyimirt, választottak ma­A folyóirat vezető helyen, a szerkesztőség áitaj. Prágában, a szocialista világrendszer fej­lődésének törvényszerűségeiről szervezett eszmecsere anyagát ismerteti. Az eszmecsere részt­vevői a szocializmusnak mind r szocialista társadalmi-gazda­sági rendre, mind a szocialista világrendszerre jellemző — törvényszerűségeit vizsgálták. A tanácskozás figyelmének középpontjában az új típusú nemzetközi kapcsolatok ob­jektív törvényei — többek közt a szocialista országok gazdasági integrációjának elvi kérdései — álltak. A szocia­lista gazdasági integráció kér­déseiről egyébként interjút is közöl a folyóirat Nyikolaj Fa- gyejevvel, a KGST titkárával, a komplex program elfogadá­sával kapcsolatban, Longino Becerra és Jaime Fuchs, két dél-amerikai pub­licista. a munkásosztálynak a •tőkés országokban víyott gaz­dasági és politikai harca kö­Chicagóban felépült a vi­lág legmagasabb lakóháza: magassága 369 méter, az épület 96 szintes; a benne levő lakások száma 705; ezenkívül ügyvédi Iroda, or­vosi rendelő, bank, étterem, fürdő, mosoda, sőt temetke­zési iroda is működik az epületkolosszusban. A felhő­karcoló leendő lakosai így guknak. Alig várták, hogy megszólaljon az Aurora és az ágyú. Erre aztán megkez­dődött a csata. Mindenki be­vonult a palotába és győztek. Később aztán győzött a ma­gyar munkáspárt is.” „Hogyan élt régen a nép? Hát rosszul. Kevés volt a ka­ja. Leninek erre összefogtak a cár ellen. A szegény emberek a Téli Palota elé vonultak. So­kain voltak. Lenin szerzett ne­kik fegyvert. Mikor az Aurora ágyúja nagyot dördült, a cár berezelt, a roham pedig meg­indult. Nagy harc volt a pa­lotában. Amikor vége lett, a forradalom kezébe került a világ. Most már jobban él­nek az emberek.” „Régen, a foradalom előtt nagyon rosszul ment az em­bereknek. Hogy legyen enni­való, a gyerekeknek is dol­gozniuk kellett a tőkéseknél, ahelyett, hogy a suliba jártak volna, mint mi. De Leninek meg a katonák befütöttek a cárnak, összebeszélték a ma­gyar hadifoglyokkal és a vö­rösök megtámadták a fehére­ket. Az Aurora dörgésére be­nyomultak a Téli Palotába. Azóta övék az egész épület és békében élnek, akárcsak mi itthon.” , zötti dialektikus kapcsolat né­hány vonatkozását tárgyalja. „Levelek a Szovjetunióból” címmel jelent meg három szerző közös beszámolója a Lihacsov Autógyárban tett lá­togatásról, s a gyárban a XXIV. kongresszus után vég­bement változásokról, a roha­mos ütemű fejlődésről. .„A marxisták és a keresz­tények közti dialógus lehető­ségei és határai” címmel írt cikkében Robert Steigerwald elvi következtetéseket von le a párbeszéd eddigi tapasztala­taiból. Igen időszerű kérdésekkel foglalkozik V. Dagmar „A ka­pitalista valutapiacokon” cí­mű cikke és Jorge Texiernek, a chilei kormány első eszten­dejéről szóló írása. A folyóirat megemlékszik O. V. Kuusinen születésének 90. évfordulójáról és Mehring születésének 125. évfordulójá­ról. A lap folyóiratszemlét, számos könyvkritikát, recen­ziót, tartalmaz. megtehetők, hogy életükben akár egyszer sem lépnek ki az épületből. A felhőkarcolóban külön meteorológiai intézet is mű­ködik, amely elsősorban a felső szintek lakóinak ad prognózisokat, akik egészen más klímaviszonyok között élnek, mint az alsóbb szin­tek lakásbérlői. „1917. október 25-én történt, hogy sok szegény ember, mat­róz. meg katona várta Orosz­országban, az Aurora dörgé­sét. Lenin a Téli Palota előtt tartotta a nagygyűlést. Ott beszélték meg, hogy mit csi­nálnak, majd a harc alatt. Ügy döntöttek, hogy betörik a kaput. Be is törték. A mat­rózok voltak az elsők, mert nekik volt a legtöbb tölté­nyük. Győzött az Októberi Forradalom és megszűnt a szegénység.” „Régen a nép nagyon el­nyomatva élt, és a gyerekek sokat éheztek, mert a cár nem jól vezetett. Lenin erre összegyűjtött több millió em­bert, Magyarokat is. Volt kö­zöttük katona, matróz, meg munkás, és hadifogoly is jócs­kán. Amikor a gyűlés véget ért, nagyot dördült az Aurora ágyúja. Ez volt a jel. Elkezd­tük a támadást, és benyomul­tunk a Téli Palotába. Nagy volt a verekedés, de lefegyve­reztünk mindenkit, Lenin lett az ország vezető tagja. Egy­szerre jóra fordult minden.” „Régen, az emberek, meg a gyerekek annyit éheztek, hogy már alig bírták a koplalást. A bolsevikofc nem nézték jó szemmel, hogy a nép nyakán ül a ronda cár. Megvárták Lenint, aztán összebeszéltek vele. hogy megtámadják a cárt, és elfoglalják a várát. Sok fehér őrizte a Téli Palo­tát, de hiába, mert amikor eldördült az Aurora, mi is el­kezdtünk lőni. A roham is el­kezdődött. Betörtük a kaput, ás elfoglaltuk a palotát Sok volt a halott, meg a sebesü­lés, de győztünk. Azóta él sza­badon a nép.” „A forradalom előtt, nagyon éhesek voltak az emberek, meg a gyerekek. Mindig tün­tettek, meg sokat veszekedtek, t-enin jó politikus volt. Tud­ta. hogy ennek a cár az oka. Azt akarta, hogy ne legyen az országban mindig veszekedés. Összehívta az embereket, és megmondta nekik, hogy le kell győzni a cárt. Akkor rend lesz. Az emberek erre a Téli Palota elé vonultak. Meg­várták míg jelez az Aurora ágyúja, és mindenisi megtá­madta a palotát. Olyan harc volt, hogy csak úgy füstölt. A cár csak női ruhában tu­dott elmenekülni. Győzött az Októberi Forradalom. Azóta nincs veszekedés és nem éhez­nek az emberek.” „Régen, a népeknek bizony nagyon rossz élete volt. Á gyereküknek is. Nagyon so­kat nyomorogtak a cár miatt, mert az irigy volt, és csak magának akart mindent. De Lenin kitolt vele! Ügy meg­szervezte a forradalmat, hogy a munkásnép összefogott. Meg­várták, míg megdördülnek az Aurora ágyúi, és nagy hajrá­val megindították a harcot. A matrózok is segítettek, ők vitték a zászlót, a magyar ha­difoglyok meg a géppuskát. Mindenki megrohanta a Téli Palotát. Nagy volt az összeüt­közés, de győzött a Nagy Ok­tóberi Forradalom. Ameddig élt, Lenin volt a vezér.” Sándor Géza Brazíliában Megkövesedett rákot találtak több mint egymillió éves szénrögben A hirt a British Múzeum munkatársa. Raymond Bate röpítette világgá. A kövület olyan aprócska rákokat tar­talmaz, amelyeknek hossza alig egy-két milliméter. s amelyeknek teste kettős falú kagylóhéjba zárt. A szénrög rendkívül kemény, ecetsawal oldott részéből egy halszálká­val együtt 180 rákocska ke­rült elő. Hasonló kövületeket sok helyütt találtak már. azonban a brazíliai leletnek éppen az a különös értéke, hogy a kö­vületté válás során nem csak a dupla falú kagylóhéj, hanem a rákok teste is épségben maradt. Miután a kagylóhéj­ban az állatok egészen ter­mészetes helyzetben találha­tók, a kutatók arra a követ­keztetésre iutottak, hogy a rákok hirtelen fulladtak meg, és a táplálékúl szolgáló hal­lal együtt váltak kövületté. A röntgensugarakkal vég­zett aprólékos vizsgálat során kiderült, hogy a rákok izom­szövetei is teljes épségben maradtak. A Német Demokratikus Köztársaságban jelenleg mint­egy 12 ezer magyar fiatal dol­gozik, akik bővítik szakmai ismereteiket, erősítik a két nép közötti baráti kapcsola­tokat. Az államközi szerződés 13 évre szól, s ez idő alatt kö­rülbelül 40 ezer fiatal szak* munkás dolgozik majd váltott csoportokban az NDK külön­böző ipari üzemeiben. A kö­zeljövőben újabb csoportok érkeznék. A munkáltatók és a berlini KISZ-bizottság már felkészült fogadásukra. Kenesei Istvántól, a KISZ- bizottság titkárától kérdezem: — több éves tapasztalata alap­ján — mit tudna a most ki­utazóknak tanácsolni, milyen nehézségekkel kell számolniok a kezdeti időszakban? — Legtöbb problémát az első időszakban a munkaügyi kérdések okozzák. Nekünk és a szakmunkásoknak is. A fia­talok egy része ugyanis min­denáron ki akart jutni, így otthon a szerződés aláírásakor bármilyen munkát vállal. Még olyat is, ami nem kapcsolatos szakmájukkal és amihez ked­vük sincs — arra számítva —, majd a helyszínen elintézik, hogy más munkahelyre kerül­jenek. A valóságban azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. New) mindig áll módunkban segíteni azoknak a fiatalok­nak, akik időközben meggon­dolták magukat és nem az eredetileg vállalt munkakör­ben kívánnak dolgozni. A munkáltató ugyanis szám sze­rint és szakma szerint kér magyar munkásokait-— Módjuk van-e az itt dol­gozó fiataloknak intenzív’ nyelvtanulásra? Elsajátíthat­ják-e a német nyelvet három év alatt? *— A lehetőség adott. Saj­nos, fiatal munkásaink egy része nem él ezzel A vállala­tok nyelvtanárt és munkaidő- kedvezményt is biztosítanak, de mindez kevés, ha a fiata­lokban nincs meg a készség, szándék, hogy megtanulják a nyelvet. Márpedig a nyelvtu­dás hiánya szakmai fejlődésü­ket is gátolja. — Mit mondhatna az NDK* ban dolgozó fiatalok anyagi helyzetéről, mennyit keresnek és milyen körülmények között élnek? — Az elhelyezéssel, lakást körülményekkel kapcsolatban eddig semmiféle reklamáció nem érkezett hozzánk. Sőt in­kább azt kell mondanom-! irigylésre méltó körülmények között élnek az itt dolgozók. Ha valaki jól és lelkiismere­tesen dolgozik, 3—4000 forint­nak megfelelő összeget keres­het havonta. Ez különösen ak­kor nagy szó, ha figyelembe vesszük, hogy elsősorban az Is­kolapadból kikerülő fiatalokról, szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező munkásokról van szó. Az itt dolgozó fiatalok átlagos életkora 19 és fél év. — Hogyan töltik szabad ide­jüket a fiatal magyar műnké* sok? Mit tesz a KISZ-szerve* zet a szabad idő hasznos el* töltéséért? — Az ide érkező gyerekek, kikerülve a családi és baráti körből, eleinte nem nagyon tudnak mit kezdeni szabad idejükkel. Különösen az első időben rendkívül fontos, hogy milyen programokat tu­dunk nekik nyújtani, sikerül-e őket a hasznos és aktív idő­töltésre szoktatni. Megemlí­teném, hogy KISZ-eseink nagy része már elvégezte, vagy most végzi a marxista—leni­nista középiskolát. Szeretnénk tovább fejleszteni az NDK- ban dolgozó fiatalok olvasó­mozgalmát. Sajnos, a magyar sajtótermékek terjesztése sem zökkenőmentes. A lapok gyak­ran késve érkeznek. Magyar nyelvű könyvek sem állnak e'egendő mennyiségben ren­delkezésünkre. Sajnos, az a ta­pasztalatunk, hogy a kiérke­zők nem mindig informáltak. Olykor csak kósza hírből ér­tesülnek a rájuk váró lehető­ségekről Hasznos volna a je- ’entkezőknek is és a munkál­tatóknak is, ha a szerződés megkötése előtt pontosan, részletesen ismertetnék a fia­talokkal a várható körülmé­nyeket. Megjalent a Béke és Szocializmus novemberi száma Milyen idő van odafenn? Árokszállási Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom