Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-16 / 270. szám

Üj névvel, új székházban-Egyre több és nagyobb feladatot old meg a megyei be­ruházások előkészítésében a Tanácsi Tervező Vállalat. A megnövekedett feladatok ellátása tette szükségszerűvé, hogy új székházban kapjon helyet a fejlődő intézmény. A vállalat feladatai közé tartozik Salgótarján és a megye lakótelepi feljesztésc. Képünkön: Sugár Gizella építészmér­nök (fehér köpenyben) és Fodor Józsefné műszaki rajzoló Nagybárkány község körzeti közigazgatási központ komplex terveit készítik Igen terjedelmes mennyiséget tesz ki a vállalat tervdoku­mentációja. Hogy minden a helyén legyen, Marczell Zsuzsa és Havasi Ibolya a felelős Minden tervet maketten is elkészítenek a vállalatnál. Soós Károly fiatal grafikus (képünkön) éppen most állítja össze műanyagkockákból azt a minivárost, amelyet néhány év múlva már igaziban is láthatunk Kulcsár József képriportja Lehet egy fél órával kevesebb? A min in régi isrner5ssel futottam ösz­fl III UdJI sze ^ utc£n Lihegve újsá­golta. értekezletről lohol, de rte haragudjak, mert siet — „véletlenül” egy másik értekez­letre. Ennek ellenére szakított röpke fél órát, s a frissítő kávé mellett panaszolta gondjait. Délelőtt igazgatósági jülés, délután program­tárgyalás, másnap termelési tanácskozás, szakszervezeti megbeszélés, s ez így megy hónapról hónapra, mert egy felelős, vezető beosztású személynek általában ott a helye a fontos találkozásokon, összejöveteleken. Akarva-akaratlam azt kérdeztem tőle: „És mikor dolgozol?” — a kérdés nem a fonák helyzetet akarta az irónia fegyverével célba venni, hanem inkább a valós tényt. A válasz kicsit sértődött hangon, de az volt, hogy ez az ő munkájának szerves része. Az epizód ellenére nem első eset. hogy ve­zető beosztású emberek vetik fel: az egymást érő tárgyalások. tanfolyamok, konzultációk rengeteg időt rabolnak el az érdemi munká­tól. Mindaddig nincs probléma az értekezletek­kel, míg azok a hétköznapok munkáját se­gítik elő, nem csupán „tiszteletre méltó” ha­gyományokon alapszanak. Igaz, túlzás, eset­leg nagy merészség lenne egy-egy ilyén fon­tos összejövetelt protokolláris hagyománynak nevezni mert hiszen ezek mindegyikére szükség van — a hibái nélkül. Az értekez­letetika Íratlan szabályai szerint a XX. szá­zad második .felében egy igazi értekezlet mi­nősítésének egyik meghatározója a kezdési idő húzása. Lassan már a meghívón feltünte­tett idő csak tájékoztató jellegű, a gyakorlat azt mutatja, hogy fél órás késéssel való kez­dés a;?, „illő”. Talán Illik késni egy vacsora- vagy ebéd- meghivasrof de nem a fontos kérdéseket tár­gyaló értekezletekről. Nem vagyok matema­tikus, de ki tudom számolni, számolják ve­lem, az országban lezajlott összes olyan ér­tekezlet száma, ahol késve kezdtek, szorozva átlag tizenöt perccel (még így is enyhén ál­lapítottam meg) az az időmennyiség lehet, amely egy kisebb üzem dolgozóinak munka­óráit jelenti. Félreértés ne essék, én nem az értekezle­tek ellen szólok. Csupán bizonyos kialakult szokás ellen, ami általános ,— és néhány egyedi esetről. Például az előadókat szokás bemutatni — vagy ő maga mutatkozik be — bár az elhúzódó idő miatt később hivatkoz­nak arra. hogy az előadótól írásban is vá­laszt kaphatnak kérdéseikre, melyekre már sajnos nem futotta az időből. S. hogy miért? A mondanivalók nélküli hozzászólások miatt. Mert a véleménynyilvánítás ugyan a demok­ratizmus egyik megnyilvánulása, de ezzel sokan megfontoltság és lényeges mondaniva­ló nélkül élnek. Arról nem is beszélek, hogy találkoztam már olyan előadóval, aki az ér­tekezlet közben készült fel mondandóira. így érthető, hogy a hallgatóságot sem kötötte le. lliinLóntí színvonala, s maga a társa­ITIIIIIHffllK dalom is úgy fejl6dikj ha az elért eredményeket értékeljük, a hiányossá­gokat feltárjuk, s azokat a lehetőségeinkhez mérten kiigazítjuk. Minden olyan értekezlet hasznos, amely újat tud nyújtani a résztve­vőknek, minden olyan értekezlet értékes, mely az átadandók mellett felismeri azt a tényt, hogy tulajdonképpen nem egészen az előadói és hallgatói székekben dőlnek el kérdések, hanem a munkapadoknál, hivata­lokban, üzemekben, gyáregységekben, ahon­nan az elvont irányító-vezető személyének hiánva sokkal inkább megérződik, mintha egy értekezletet kihagyott volna. Sz. Gy. S/ov.jé( óid Mitől lett vastagabb a boríték? Új filmlexikon A—K, azaz az első kötet. Mert kettő lesz. 1964-ben még egy volt. Most kettő is kevés­nek tűnik. -Pedig 1800 címszó lelhető fel az első kötet 621 oldalán. Hlábcg a film külön birodalom a művészet világá­ban. Hódító, vagy letűnőben, levő birodalom? Erre senki nem tud felelni. Az viszont tény, hogy közönségérdeklődés van, ez hívta életre az Ábel Péter szerkesztette, az Aka­démia Kiadó megjelentette testes könyvet. Abasidze grúz színésznő az első, Kyo Machi- ko japán színésznő az utolsó címszó, s közöttük hírességek és hírhedtségek-horror. azaz rémfilm-, kihunyt s most szi­porkázó csillagok, eltűnt és frissen felbukkanó irányzatok — free cinema —, technikai fogalmak magyarázata. Azaz, ahogyan egy lexikonhoz illik. „Benne legyen minden”. Ben­ne van? Lesz, aki ezt állítja, mások az ellenkezőjét. Töké­letes lexikon nincsen. S olyan végképp, amely dacolna az idővel. Ezért, hogy volt mivel bővíteni az 1964-ben megje­lent Filmkislexikon címszava­it, s újak serege- is helyet kö­vetelt. (Mintegy ezer új név szerepel a kötetben, s mellet­te fogalmakat ismertető új címszavak garmadája.) Para­dox módon e bővülés az. ami előre sejteti: az Új Filmlexi­kon is elődje sorsára jut. Ad­dig azonban százszor meg százszor kézbe vesszük. Útba­igazít? Igen. Áttekinthető, ami egy lexikonnál elengedhetet­len? Igen. Bőséges magyará­zattal szolgál? Hát.. Itt már némi esetlegességet tapasztal­hatunk. Van, akiről sok tény és adat szól. Másokat inkább csak az tesz „kiemelkedővé” — mármint a címszó hosszá­val —, hogy valamennyi film­jét fölsorolja a lexikon. S van, aki ötvenben is szerepelt... Vagy nyolcvanötben. . Mint Curd Jürgens. Film. .. persze, a képek. 1100 található belőlük az első kötetben, mi tagadás, szeren­csétlen csoportosításban. Kü­lön. Minden bizonnyal van technikai magyarázata, d«- a lexikonforgató azért eltöp­renghet: a címszó kikeresése után miért kell a képet — ke­resgélnie. .. ? (m) Ukrajnai Diesel-mozHpnyok / ' Új típusú Diesel-mozdonyok gyártását kezdték meg Ukraj­nában. A korszerűsített moz­donytípus — amelyet a KGST-országokba exportálnak — kedvezőbb gazdasági és technikai paraméterekkel ren­delkezik mint elődei. A 6000 lóerős mozdony a személy­es tehervonatokat 140 km/óra sebességgel vontatja. Az első széria még ebben az évben lengyel, csehszlovák és kelet­német vasutak birtokába ke­rül Ukrajna — az eúrópai országok között — az első he­lyen áll a Diesel-mozdony gyártásában. 1968-ban korszerűsítették a Moszkvai Első Csapágygyár berendezéseit. Ennek követ­keztében 1969-ben Ivan Zsa- dusktn beállító munkásnak, sok más társához hasonlóan, 258 rubellel emelkedett az évi keresete. Zsaduskin 1970-ben új lakást kapott a gyártól. Hogyan, miből? Cikkünkben azt vizsgáljuk, mit adott és mit ad a gazdasági reform a munkásnak? A szóban forgó gyár tehát áttért a tervézés és a gazda­sági ösztönzés új rendszeré­re. Ez azt ' jelenti, hogy a gyár anyagilag felelős min­den eredményért, és minden költségét a saját erejéből, jö­vedelméből köteles fedezni. A realizált termék értéke és a termelési költség közötti kü­lön bség adja • a nyereséget. Ebből a gyár évi hat száza­lékot fizet be a társadalmi alapokba, kamatot fizet a bankhitelért. A többi a szám­láján marad és három gaz­dasági ösztönzési alapot ké­pez. Nézzük először az első ala­pot, amely az üzem fejlesz­tési céljait szolgálja. 1968- ban elsőnek azokat az új szerszámgépeket állították be, amelyeket a gyár a saját nyereségéből vásárolt. 1970- hen a nyereségből már más- féi milliárd rubelt fordíthat­tak az üzem korszerűsítésére. A korszerűsítés természetesen anyagi haszonnal jár. Zsa­duskin alapbére korábban 127 rubel volt, de az új rend­szerben havi 160-at keres. Több szerszámgépen dolgozott, s ezért a béralap terhére pré­miumot fizettek ki neki. A magas Vnunkatermelé- kenység és a kiváló minőség természetesen növeli az üzem nyereségét. Több pénz jut az anyagi ösztönző alapokra. 1969-ben Zsaduskin béren fe­lül 258 rubelt kapott. Ugyan­ennyit kapott 1970-ben is. Miből? 78 rubelt az évi nyereség­ből, amihez a vállalat a ter­mékek értékesítéséből jutott és az év végén elosztott a munkások és műszakiak kö­zött. Mellesleg Zsaduskin még nem is kapott sokat. Akadtak, akik évi 150—160 rubel nyereségrészesedést kap­tak. A nyereség elosztásánál figyelembe veszik a gyárban eltöltött munkaidőt, a munka- körülményeket és más ténye­zőket A munkafegyelem megszegőit kizárják a része­sedésből. Tavaly átlagban a havibér kétharmadának meg­felelő összeget osztottak szét. Az összeg folytonosan növek­szik és sok helyen már meg­közelíti az egyhavi átlagbért. A másik forrás az üzem­egység, vagy műhely terven felüli eredménye. Ebből a nyereségből azokat a munká­sokat premizálják, akik kü­lönleges feladatot teljesítet­tek. vagy a versenyben tűn­tek ki. Zsaduskin, aki kép­zett és szorgalmas munkás, ebből az alapból havi tíz rubelt kap. Ez évente 120 ru­bel. Van azután az úgynevezett mesteralap. A gyárban több mint ezer műhelymester dol­gozik. Ök a termelés közvet­len irányítói. Ha valamelyik részlegen magasabb a terven felüli teljesítmény, akkor ennek a mesteralapja növek­szik. Zsaduskin, aki kitűnően állítja be és gondozza a szer. számgépeket és automatákat, ebből az alapból havonta át­lagban öt rubelt kap. Ez is évi 60 rubej. Zsaduskin tavaly térítés- mentesen összkomfortos lakás­hoz jutott, amit a gyár a gazdasági reform biztosította nyereségből épített. Évente 10—12 000 négyzetméter la­kás épül a gyár dolgozóinak. A nyereségből üdülőket, úttö­rőtáborokat és más létesítmé­nyeket is épít az üzem. Az üzem tizenöt százalékos térí­tés ellenében üdülési beuta­lókat ad munkásainak. A gyár kultúrházában minden rendezvényt ingyen tekinthet­nek meg a dolgozók. A kul­turális igények fokozottabb kielégítésére a csapágygyár új kul túrházat épít. A gazdasági reform jóvoltá­ból tehát nemcsak a boríték lett vastagabb, de szebb, tat' talmasabb is left Zsaduskin és munkatársai élete. Jurij Scsebalin A fiú és a lány kézen fog. va értek a stadion bejáraid. hoz. A fiú bedugta a fejét a pénztárfülke nyitásába, majd hóna alatt visszanézett a lányra. Nevettek az egyálta­lán nem az ő zsebükhöz mé­retezett belépőjegyeken. Álló. hely 11 forint, tribün 17 fo. rint, páholy 20 forint. Diák-, katonajegyről említést sem tett az árjegyzék. Kettőjüknek maradhatott a mozgalmas nap után tíz forintjuk. A terelő korlátra ültek, visszanéztek a meredek utcára, ahol felka­paszkodtak. A fiú átölelte a lány vállát. A lány szégyellő, sen lesütötte a szemét. — Ugye nem nevetsz ki; én még soha nem voltam sta­dionban. — Menjünk be? — kérdez­te a fiú. — Menjünk! A s t a Bementek a haragosbarna kapun, a különös fényben fürdő stadionba. A bejárattal szemben hatalinas időjelző tábla t sötétlett. — Rossz az óra — mondta a lány. — El se látsz addig — ne­vetett a fiú, és kézen fogva húzta magával a lányt a bal­közép felé. A fiú a balközép régi tagja volt, ott akart le­ülni most. is kedvenc helyén, pont szemben a felezővonal­lal. A fű csillogó selyme hívó. gató volt. A lány lemutatott maga elé a pályára. — Szeretnék leülni a fűbe. A fiú nevetett. dión I — Gyerünk. Átbújtak a korlátok alatt, átugrálták az üléseket, a ke. ritést. A lány szaladt végig a felezővonalon, s a kezdő körben megállt. A fiú felé nyújtotta a karját. — Csókolj meg! A fiú körülnézett a hatal­mas stadionban, s nem kis szorongással , lépett a lány mellé. — Képzeld el, húszezer em­ber ül a lelátókon. — Huszonegy — mutatott körbe a lány, mert ezren potyajegyesek, és az a húsz. NÓGRÁD - 1971. not ezer a fizető nézőnk. De azért megcsókolhatsz­Leüllek a fűbe, csókolóz. tak. Döbbenetes volt a csend. A fiú úgy érezte húszezren nézik minden mozdulatát, ideges lett. — Menjünk innen! — Ne még, maradjunk, — mondta a lány — nézzük a Holdat! Telihold volt. Ezüst tál a klubház sötét tömbje fölött, harmat ereszkedett a fűre. A fiú a játékvezető magányos­ságára gondolt, akire húsz­ezren kiabálnak. Hűvösnek, fojtogatónak érezte a stadion levegőjét. Felállt, a kijárat felé indult. A lány lehajtott' fejjel ballagott utána. Hajna- lodott. Erdős István 16-, kedd 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom