Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)
1971-11-20 / 274. szám
Tanárszemmel a színpadi napokról . Legördültek a függönyök a lett érdekes tájékoztatásokat nak Juhász Ferenc-műsora, a hetedik irodalmi színpadi na- hallhattak a résztvevők a ma- szegediek Pilinszky-versei, de pokon, lassan lelohadnak a gyár színjátszó mozgalom hely- még a vári irodalmi színviták tüzei is, a személyes zetéről és problémáiról, Deb- pad Weöres-műsora is ez el- indutatokat, az izgatott érve-, reczeni Tibor a Népművelési len a követelmény ellen vé- léseket felváltják a higgadt, Intézet • osztályvezetője elő- tett. Más dolog ugyanis vala- viár a jövőre tekintő értékeié- adásában, majd pedig tájékoz- mit a könyvvel kettesben lések. Jól szervezett, rangos mű- tatókat az amatőr színjátszó vén, magányosan olvasni és soroknak lehettünk tanúi eb- mozgalom külföldi eseményei- más hangsúlyt kap ugyanaz a ben az esztendőben és olyan ről. Or. Bécsy Tamás, Bara- szöveg a színpadon. Amivel kezdeményezésnek, amelyet a nya megyei vezető szakfel- olvasva legfeljebb magamban, ügyelő Stockholmban járt az csendesen vitáznék, színpadra AITA-konferencián, Éless Bé- víve, pergő ritmusú előadás- la, a tatabányai Bányász Mű- ban, lenyűgöző kórusmunká- velődési Ház igazgatója Cseh- ban már valami olyasmit is Szlovákiában, a hronovi Jira- sugallhat, ami talán a költő sek-fesztiválon képviselte ha- eredeti szándékával is éllen- zánikat, míg Bicskei Gábor, a kezik. ' jövőben finomítani és fejleszteni kell. Dicséretes törekvés volt, hogy ebben az esztendőben — először a fesztiválok során — meghívták megyénk irodalom szakos tanárait is, hogy tapasztalatokat szerezzenek és Népművelési Intézet munkalendületet kapjanak a nemes társa Lengyelországban járt a- láng továbbvitelére. Sajnálat- wroclavi diákszíniátszó fesz- tal kell megállapítanunk, hogy tiválon, ahol amerikai, an- a kezdeményezés csak fél si- goi, francia, japán, spanyol, kerrel járt. A meghívottak- holland, szovjet, bolgár, cseh- nak még ötvén százaléka sem szlovák és lengyel diákfiata- jelent meg — szégyenkezve lók találkoztak, írom le, hogy az iskolák és Beszámolóik és A hogyan kérdése vetette fel a legtöbb követelményt hazai csoportjainkkal szemben. Amíg örömmel állapíthatjuk meg, hogy öntevékeny művészeti csoportjaink tagjainak beszédkultűrája esztendőről az azokat esz1te"dör? addi^ azt magyar szakos tanáraink követő viták megmutatták, ütnünk kell, hogy mozgásiJ technikában, túl- hogy világviszonylatban is a fényeffektusok» el- többé-kevésbé ugyanazok a alkalmazásában, a zenei aláfestések szinkronba hozatala való akad. Ebben megelőznek bennünket a külföldi csoportok és ezért a rendezőképzésnél is nagyobb figyelmet kell szentelni a színpadtechnikai kérdéseknek. A mit és hogyan kérdése anyagi problémái miatt órát kell fizetni, illetve maradnak a túlórák! problémák foglalkoztatják az , . . , ..., Másrészről a rendezésben öntevékeny mozgalom híveit erf” naJ>y°n sok jayitanU is mutatkoztak hiányosságok, mint nálunk. Olyan vitákon vettek részt, A mit kérdésében egyre ál- ahol zömmel azokat a pro- talánosabb lesz, hogy társa- dukciókat értékelték, amelye- dalmi elkötelezettség nélkül két ők nem láttak. Panaszol- nem szabad színjátékot létre- ták azt is, hogy az esti ren- hozni. A balassagyarmati mű- dezvényekre nem kaptak je- sorokra gondolva úgy látom, gyet. A jövőben már a költ- hogy ennek a követelménynek mellett kevés szó esett a ki- ségvetések megtervezésénél fi- a csoportok messzemenően ele- _ nek kérdéséről, pedig az ön- gyelembe kell venni ezt a get tettek. Már sokkal kevés- tevékeny mozgalom fő ereje fontos rendezvényt és min- bé szívlelték meg Babits Mi- éppen abban rejlik, hogymoz- den lehetséges eszközzel biz- hály figyelmeztetését. A nagy gékonysága következtében oda tosítani, hogy a diákszínpadok, költő az előadóművészetről is el tudja juttatni a szép, irodalmi színpadok rendezői, szólva kifejti, hogy vannak igaz szó üzenetét, ahová o jövendő sáfárai zavartalanul előadhatatlan költői alkotások, hivatásos; művészet révén nem élvezhessék, tanulmányozhas- amelyek az élő szó fényébe tudna eljutni. Éppen ezért sák az irodalmi színpadi na- öltözve meghalnak, vagy más meg kellene gondolni minden polc rendezvényeit. hangsúlyt kapnak. A Balassi esetben, hogy a „kegyetlen” A színpadi bemutatók mel- Bálint Gimnázium fiataljai- színház sokkhatására hol és . milyen mértékben van szükség. A balassagyarmati produkciók sorában is több volt, amely igazságtalanul és bátran mondhatjuk, eredménytelenül osztogatta a pofonokat az „átlagízlésnek”, s így ahelyett, hogy pozitív irányban befolyásolta volna a nézőt, valójában „elidegenítette”. Szép, lelkesítő, nagyszerű mozgalom az irodalmi színpadi mozgalom. Balassagyarmat úgy' legyen a jövőben is pártfogója. továbbfinomítója ennek a mozgalomnak, hogy a résztvevők műsorai ne csak fejbekólintással akarjanak hatni az emberre, hanem az egészséges derűvel is segítsék megjárni az utat lélektől lélekig. AJÁNLATUNK Harminc perc. Mintha kissé szűkre szabott idő lenne esti főműsornak a televízióban. Mert mindössze ennyi volt a csütörtök esti, amikor már valamennyien kényelmesen elhelyezkedhetünk végre a készülék előtt. Az asszonyok ravaszságának könyve, Heltai Jenő léleg- zetnyi játéka csupa derű, csupa finom báj, ártatlan pikantéria. A maga korában bizonyára hatásosan érvényesült a kabarészínpadon, ma már kissé bágyadt, megfakult a színeiben, fordulatait előre sejtjük, ami azt jelenti,, hogy a mű születésétől eltelt fél évszázadban rafináltabbak Lettünk. S bizonyára a'játék bölcs félfiúja, Faud is jó néhány újabb asszo- nyi ravaszsággal, leleménnyel, furfanggal egészítené ki példatárát. Az egyfelvonásos szereplői: Piros Ildikó, Márkus László, Almási Éva, Avar István, Kiss Zsuzsa stílusosan ka- rikíroztak, Bánki Iván rendezése kellemes atmoszférát adott a játéknak. Az est Tv Galériájában Csikszentmihályi Róbert szobrászművész sajátos alkotásaival ismerkedhettünk meg. Ma, szombaton újból láthatjuk felszabadulás utáni filmtermésünk egyik kiemelkedő alkotását, a Hannibál tanár urat (15.30), melyben az azóta elhunyt kiváló színművész, Szaljó Ernő nyújt megindítóan szép alakítást. Jelentkezik (16.55) az Antenna, majd a Tájak, városok, emberek sorozatban (17.45) Palesztina történelmével és jelenével ismerkedhetünk. Ami nekem legjobban tetszett címmel (18.10) Kellényi Ágoston műsorában természetfilmet láthatunk, majd (18.55) a mai német költészetből kapunk válogatást. Az esti főműsoridőben (20.05) Kényelmetlen helyzetek címmel csehszlovák riportkernédia, ezt követően (20.10) Colt és muzsika címmel a zenés olasz filmsorozat második része, végül (21.50) —23.15) éjszakai előadásban a Fűrészpor és ragyogás című Bergman-film ígér kellemes és igényes szórakozást. • (barna.) A Moszfilm koprodukciós »esolatai kap< Harminc külföldi filmren- rendező Szergej Bondarcsuk dezö működik valamilyen lesz. Készül az Egy olasz formában együtt az idén, a Oroszországban című olasz Moszfilm neves szovjet . _ , ...... , „ .... film forgatokonyve is. Carlo filmstúdióival. További szer- 1 J ” ződéseket is kötnek. így Ponti a szovjet filmstúdió például olasz filmszakembe- segítségével szándékozik rekkel előzetes szerződést ír- újra filmre vinni az Anna tak alá az 1917-es Nagy Kareninát — Sofia Lorennel Októberi Szocialista Fórra- a főszerepben. Finnország- dálomban részt vett ameri- beli, NDK-beli, egyiptomi, kai újságíró életútját meg- jugoszláv és más ajánlatok örökítő, John Read című is érkeztek filmek közös film közös forgatásáról.. A gyártására. 4 NÓGRÁD - 1971. november’ 20., szombat l Jogtanácsos és párttitkár Egy ember munkájának értékelésénél legtöbbször abból indulunk ki. hogy ipilyen meg-rnegújuló ötletességgel végzi el feladatát. hogyan illeszkedik be az adott kol- lekítvába. Ha egy pártmunkás megítéléséről van szó. akkor „bővülnek a szempontok”. Dr. Farkas Miklós, az egri MEZŐGÉP Vállalat jogtanácsosa. a pásztói gyáregység párttitkári tisztségét 1968 óta tölti be. A pásztói gyáregységnél az a követélmény, hogy a párt- alapszervezet vezetősége megfelelő partnere legyen a gyáregység vezetésének, kellőképpen érvényesül. Sokat segít ebben, hogy a párttitkár alapos marxista—leninista képzettséggel rendelkezik, amit jól kamatoztat politikai tevékenységében. Megtárgyalják a legfontosabb — a szélesebb kollektí— Szeretem ezt a munkát. Itt. a gyáregységnél nagyszerű a légkör a jó pártmunká- hoz. A gyáregység vezetősége vát érdeklő témákat, s ezeket igényli segítségünket. Mint napirendre tűzik a vezetőségi titkár minden vezetőségi ülé- megbeszéléseken és taggyűlé- serf részt veszek. így módom- seken. Legutóbb a pártokta- ban áll kifejteni véleménye- tás. a KISZ pártiránvítása met. amiről szükség szerint és a pártépítés szerepelt na- tájékoztatom a pártvezetést pirenden. és a taggyűlést. A pártmunkáról beszélgetve Farkas Miklós jogtanácsos Farkas Miklós a következőket felelősségteljes munkakört lát mondta: ' el. De idejét úgy osztja be. hogy szinte minden nap felkeresi az üzemben dolgozó* kát. Beszélget velük, véleményt kért. Aktív tevékenységére a nagyközségi pártbizottság is felfigyelt. 1970. októberében végrehajtó bizottsági tagnak választották. A marxista esti egyetem utolsó évét végzi, jó ered; ménnyel. Ennek nagy hasznát veszi a pártmunkában, de a hivatali munkában is. Hivatali. társadalmi tevékenysége mellett jut idő a családdal való foglakozásra is. Három gyerek édesaóia. Nagy örömet szerzett, amikor a második gyereket várták, és nem egy. hanem két kislánynak adott életet felesége. Dr. Farkas Miklós szülei is sokat tettek a nehéz időkben a kommunista mozgalom érdekében. Az eszme iránti felelősségérzet öröklődött tehát. Szereti a mozgalmat, szívesen tevékenykedik. Legnagyobb elismerésnek azt tartja. hogy az alapszervezet kommunistái, a gyáregység dolgozói problémáikkal gyakran megkeresik, kikérik véleményét. S. E. Belorusz pályaudvar Csukly László A szovjet filmek zöme a második világháború problémakörével foglalkozik. E „szabály” alól Andrej Szmirnov új, szélesvásznú színes filmje sem kivétel, bár másképpen közelít a témához mint ahogyan azt megszokhattuk. E film esetében a háborús évek csupán egy rég elmúlt időszak visszajelzései. Olyan jelzések viszont, melyek azt bizonyítják, hogy a nehéz időkben kialakult barátság a béke éveiben is megmarad. .. A főhősöket régi szálak kapcsolják össze. Együtt harcoltak a fronton. Drámai pillanatban találkoznak újra, huszonöt év után. Volt parancsnokuk, Válja Matvejev temetésére érkeznek. Prihodko, a hajdani felderítő (Jev. genyij Leonov) ma lakatos, Kolja Dubenszkij (Anatolij Papanov), aki rádiós volt a fronton, könyvelő, az utászszázad volt parancsnoka, Harlamov (Alekszej Glazi- rin) gyárigazgató. A társa- 1 ság negyedik tagja Kirjusin az újságíró (Vszjevolod Sza- fonov) aknákat rakott le és szedett fel a háború idején. A temetés utáni hosszú beszélgetéseken derül ki mennyire változtak meg az egykori baj társak. Kicsit csodálkozva nézik egymást, mást vártak. Egy váratlanul adódó közös feladat (egy átégett föld alatti kábel megjavítása, s egy ájult fiú kórházba juttatása) kovácsolja össze őket újra, s Rája (Nyina Urgant) lakásán már a régi jó barátok üldögélnek a hiányzó Matvejevre emlékezve. A film az új utat kereső szovjet filmművészet egyik érdekes kísérlete. A bonyolult eseményre építő történet helyett itt gondolati képsorok váltakoznak lassú, nyugodt ritmusban. A központi probléma: a háborúban rtiinden világos, az ember tudja, kikkel, miért és ki ellen harcol. A békés élet harcaiban nehezebb eligazodni. Ezt a problémakört igyekszik minél szélesebben bemutatni, ele. mézni Andrej Szmirnov, a film rendezője. Prihodko szerepeljen a jól ismert Jevgenyij Leonov mutatkozik be. Alkatánál fogva elsősorban komikus szerepekre alkalmas. Eddigi filmjeiben (Vadállatok a fedélzeten, Fogas kérdés,. Ragyogj, ragyogj csillagom stb.) is többnyire ilyen feladatokat kapott. A Belorusz pályaudvar humorvonalát is 5 erősíti elsősorban. A drámai jelenetekben kicsit szokatlannak tűnik. Szafonov, az aknászból lett újságíró alakítója talán a legbiztosabb, legegyenletesebb teljesítményt nyújtó színész a filmben. Szűkszavúan, kevés gesztussal fogalmaz, s mégis — vagy talán épp ezért — rendkívül kifejező. Pavel Lebesen operatőri munkája is rokonszenves koncepciót vázol fel. Teljesítménye mindenképpen az új szovjet alkotás fő értékei közé sorolható. Hann Ferenc ANDRZEJ ZBYCH Lengyelből fordította: i v arsányi István) 48. tott ajtót. Akkora bajusza Klosst az egyik százados, utászvolt mint valami huszárnak, paszományokkal zubbonyán —, — Alighanem elfogadom ta- Elvette tőle köpenyét és sáp- itt meg lehetne dögölni az nácsodat — mondta. Közben káját, és az üvegajtó irányá- unalomtól. Uraim, éljenek áz elhatározta, hogy örömet sze- ba mutatott, ahol gramafon édes francia nők! réz Vormann-nak. — Vészé- recsegett. Kloss belépett a Jeanne közben letelepedett -Jr^tOk delmes ellenfél vagy, Erik, kis szalonba. Senki sem hede- Kloss mellé. 1 B Valószínűleg igazad van. Nincs rített rá. Három százados ne- f — Maga nemrég jött, igaz? választásom, egyezségre 'kell vetgélt valamin hangosan. — csicseregte. — Van felesé- lépnem veled. Ami viszont az Jeanne Mole mesélt nekik, ge? Felesége, akinek francia összeget illeti... Egy SS-Strumführer azon fá- parfümöt szokás vásárolni, ,. . Von Vormann a szavába radozott. hogy kikapcsolja a akit Franciaországban szokás Qa_saI„^, vágott: kihívó bájakkal rendelkező megcsalni? Parfümöt kap ná— Ne akarj alkudozni ve- szőke nő ruháját, egy gyerek- lám, ami pedig a csalást illem, öregem. _ Felállt. — Át arcú Luftwaffe-hadnagy, . még leti... — hozzásimult. — Tánk eli gondolnod az egész ügyet, a szakálla sem ütközik, egye- colunk? dűl járta a fextrottot, de valamelyik bútordarab folyton útját állta. — Ni csak. új vendég érkezett — szóit Jeanne, és pohárral a kezében imbolygóit. századosra, aki éppen Jeanne előtt térdelt, és könyörgött: „De megígérte nekem!” Már jócskán éjfél után járt az idő. amikor kezdtek szétszéledni. — Nincs kedve maradni, Oberleutnant? — kérdezte Jeanne szorosan Klosshoz simulva. Az utászszázados gyűlölettel nézett Klo^sra. — Miért ő? Nekem ígérte... — Türelem, százados. Viszontlátásra uraim, remélem, holnap ismét látjuk egymást. Csak amikor becsukódott az ajtó, akkor emelte le karját Kloss válláról. Egy. szempillantás alatt él- tűn# egész — az ember azt hihette volna —, őszinte vimagadra hagylak. — Mereven, porószosan megbiccentette fejét. — Ég veled, Hai\s. Remélem. holnap játszunk eay parti billiárdot. Végre egyedül maradt. A kaszinó zgjos volt. Valaki be— Igen. így jó lesz — mondta. — Hadd higgyék, hogy a szeretőm vagy. — Kloss legnagyobb ámulatára a lány színjózan volt. — Adj egy Kloss is kezdett már szédül- cigarettát. Nos, megszabadul- ni. Sokat ivott ezen az estén, tál kételyeidtől? — És ami- s az iram, amelyben a „Le kor válasz gyanánt Kloss bó- Irou panzió vendégei ürí- fintott, Jeanne a lépcsőre muK<rem“ säX! atosr* v*uw Kerem, mutat- ei figyelmét, hogy az SS-tiszt Feketére szívott pipa, alakapcsolta a gramafont. Az kozzék be, töltsön magának és eltűnt a szőkével,'s helyüket a cs0ny homlokba omfó‘'sűrű'"sö- egyik sarokban részeg harcko- csüccs. — Részeg volt, alig állt pamlagon a fiatal repülő fog- tét haj. Igen, érthető volt minden. Henri, aki a szobában sétált fel, s alá, és itt fenn várt rájuk, azonos volt azzal az emberrel, akivel Kloss egy évvel ezelőtt találkozott Párizsban, a -hotel „Idéal" egyik szobácskájábán. . — Azt mondták, hogy dehullt a hó, de nyomban el is — Ha Jeanne nem volna — — Ezen mindegyikünk átesett, -rftspr^a fVa^c^Fórfi olvadt, mihelyt földet ért. ölelte át a részeg ^ember túl- kivéve ezt a kopasz majmot v IV et' Termetes szolgálólány nyi- áradó elérzékenyülésével itt - bökött ujjúval az utász- (Folytatjuk.) a lábán. lalta el. aki orron át szuszogKloss megcsókolta a kezét. va egyet-egyet horkantott. az — A barátom — szólalt meg egyik százados Klosshoz tán— tanácsolta, hogy látogas- torogva magyarázta, hogy ne- sak el ide. ki, mint új vendégnek esélye — Ez a legvidámabb hely van arra. hogy reggelig a Kilépett a sötét utcára. Hi- Saint Güles-ben — rikkantot- panzióban maradion. deg szél csapta meg arcát, ta a fiatal repülő Kloss fü- — Ez olyan keresztelőféle Hatalmas, nedves pelyhekben lébe. Saint Giiles-ben — nevetett. csizók bajor dalokat üvöltöttek torkuk szakadtából. Magához intette a pincérnőt, hogy fizessen, de kitűnt, hogy a gáláns von Vormann megelőzte őt.