Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-21 / 248. szám

I Szerkesztői üzenetek MIHÁLY (SZÜGY): Kérjük írja meg szerkesztőségünknek, hogy .jelenleg milyen járadék­ban részesül, mert levelében erről nem tesz emb'tést. Te­hát: munkaképtelenségi, tsz- öregségi, vagy rokkantsági? Feltett kérdésére ugyanis csak ennek tisztázása Után tudunk érdemi választ külde­ni. * L. t. (Pásztó): A haszonél­vezőt megilleti az a jog is, hogy a haszonélvezett tárgyát bérbe, albérletbe adja. Ter­mészetesen a bíróság a ha­szonélvezeti jogot korlátoz­hatja is. de a levélből erre nem latunk okot. * G. M. (BALASSAGYAR­MAT): Érdeklődő soraira kö­zöljük, hogy ön nem azonos a levélben hivatkozott riport­alanyunkkal, minthogy ripoiv tunk sem Balassagyarmaton készüli. ■A B. A. (KISTtíRENYE): Ol­vasónk értesülései csak rész­ben helytállóak. A tartásdí- iak közül a gyermektartásdíj áz az összeg, amelynek levo­nása a dolgozó munkabéré­nek 50 százalékáig terjedhet. Hasonló továbbá az arány a szüléssel kapcsolatos költsé­geknél is, feltéve mindkét esetben, ha a bíróság a tar­tásdíjat. illetve a szüléssel kapcsolatos költségeket meg­ítélte. A CS. O. (SÁGŰJFALU): A házhel.yterületek kialakítása, kijelölése a tanács hatásköré­be tartozik, az állami telkek értékesítése pedig az OTP feladata. Vételi szándékává,’ tehát az OTP-hez kell fordul­nia. V M. B.-NÉ (HONT): Az ér­vényben levő rendelkezések alapján, ha a mezőgazdasági termelőszövetkezet nőtagja gyermekgondozási segély fo­lyósítása idején újabb gyer­meket szül, a segélyezés ide­jét a szülési segélyre való jo­gosultság szempontjából kö­zös munkában töltött időként kell elfogadni. A S. T. (IPOLYTARNÖC): A fizetett szabadság szempont­jából egész éven át folyama­tosan dolgozó tagnak azt kell tekinteni, aki a termelőszö­vetkezetben az előző évben 250 tízórás munkanapot tel­jesített. Nem biztosítható te­hát fizetett szabadság annak a tagnak, aki az előírt mun­kát nem teljesítette. Válaszol az illetékes: Megvizsgálták a cserháthalápiak kérését r A NÖGRAD október 7-i számában megjelent Kérést továbbítunk c. cikkben foglal­takat a balassagyarma ti üzem­egységünkkel kivizsgáltattuk, s az alapján az alábbiakat válaszoljuk: A vizsgálat szerint a 6120/627 sz. járatot végző gépkocsivezetők megerősítet­ték a kérésre vonatkozó be­jelentés indokoltságát, viszont nem fedi teljesen a valóságot a késések rendszeressége. A késések a forgalomirányítók és a gépkocsivezetők szerint az iskolaévben körülbelül há­rom esetben fordultak elő, s nem haladták meg az 5—10 percet. Ezek 3 késések is ab­ból adódtak, hogy az autó­busz az iskolai járat előtt a herencsényi építőjáratot . is végzi, ahol gyakrabban meg­esik, hogy nem tartják be a menetrendet, mert a dolgozók, vagyis a busz utasai nem ér­keznek pontosan az indulási időre stb. Utasítottuk a járat sze­mélyzetét, hogy a szerződéses járat végzésekor a menetren­det pontosan tartsák be, és rendelkeztünk az autóbuszát- lomásnál; amennyiben az au­tóbusz az iskolás járat vég­zésére 6.30 óráig nem áll ké­szen, úgy tartalék-, illetve más autóbuszt küldjenek helyette. Reméljük, ez az intézkedé­sünk részben megoldja az is­kolába autóbusszal járó gye­rekek problémáit. VOLÄN 2. sz. Vállalat Takács István főosztályvezető Jó ivóvíz — fél egészség A vízvezetékkel el nem közkutak biztosítják falva- alatta marad az országos 54 látott lakások lakóinak napi inkban. de egyre jobban tér- százalékos értéknek, így me- vízszükséglete személyenként jednek el — örvendetes mó- gyénk ilyen formájú ivóvíz- 40 és 70 liter között mozog. A dón —a törpe vízművek. Nem ellátásban elmaradottnak jó ivóvíznek sokkal' nagyobb felesleges erről az újszerű mondható. A fejlesztés, a Nóg- szeruoe van az ember egész- községi létesítményről átte- rád megye településfejlesztési ségében, mint azt gondolnánk, kintést adni. már csak azért terve szerint két ütemben va- A nem megfelelő vegyi össze- sem, mert sok helyen nem is- lósul majd meg. Első ütem­tételű víz huzamosabb ideig merik előnyeit, lényegét. ben 98, mag a távlatban 93 való fogyasztása tömeges meg- A törpe vízmű rendeltetése, faluban lakó 86, illetve 63 betegedést okozhat. Statiszti- hogy jó ivóvíz beszerzését ezer lakos vezetékes vízellá- kai évkönyvekből kitűnik, minél több helyen, minél tását oldja majd meg. hogy hazánkban például több ember részére lehetővé Itt. megyénkben, ahol 1951—60 között 50 ezer em- tegye. A törpe vízmű építése egyébként sem bővelkedünk bér betegedett meg a nem általában gazdaságosabb, mint vízijén, sem ásott, sem fúrt megfelelő minőségű ivóvíz fo- a közkutak létesítése. Külö- kút létesítése nem gazdasá­gyasztása miatt. A jó kút nősen vízszegény vidéken ^gos. Távolabbi vízszerző hely/ építésének szabályai adottak, nagy jelentőségű, ahol a jó ről a törpe vízmű csőhálózata Azonban a kötelező, előírások vizű kutak már nem mélyít- távvezetéken át táplálható, általában csak az újonnan lé- hetők, ezért a falusi vízellá- Különböző víztársulatok ala- tesített kutaknál tarthatók be. tás megoldásának egyetlen be- kulnak napjainkban is a fa- Az egészséget viszont akkor vált módja. Ami a nógrádi lusi lakosok vízellátásának is védeni kell. ha már a kút viszonyokat illeti, a megye megoldására, s reméljük, hogy készen áll. Tapasztalatok 133 települése távlati vezeté- rövid időn belül, a kulturált, mutatják, hogy az ásott, ma- kés ivóvízzel való ellátásánál emberibb életet jelentő vil- gánkutak felülről is. oldalról jelentős szerepet kapnak a lány után, a víz is eljut min­is könnyen szennyeződhetnek, törpe vízművek. A jelenlegi den lakásba. Az egészséges ivóvízellátást 34 százalékos (81 ezer főt Szabó Gyula a rendszeresen ellenőrzött érintő) ellátottság lényegesen Szécsény {{pgi váj^YUöCikkünk nyomán: teljesült Pásztón javítják az utakat Négymillió köbméter földgáz Az ország szénhidrogén-energiai bázisa a Nagyalföldi Kő­olaj- és Földgáztermelő Vállalat hajdúszoboszlói földgáz­üzeme. Az X965 óta termelő üzem naponta 4 millió köbmé­ter földgázt szállít az országos távvezeték-hálózatba. Jelen­tős az üzem propán-bután gáz gyártása is (MTI fotó — Ba­logh László felvétele) A nagybátonyi külszíni gépüzem dolgozóinak régi ké­rése, óhaja teljesült a közel­múltban. Hosszú éveken át ugyanis nem volt saját üze­mi fürdőjük, s a szomszédos üzem fürdőjét kényszerültek igénybe venni, ahol bizony nagyon gyakran, mire rájuk került a sor, már nem volt meleg víz. Sokszor fordult így elő, hogy fürdés nélkül men­tek haza a műszak végén. Munkájuk pedig, ami állandó szénporos környezetben kíván helytállást, nagyon is indo­kolta, hogy meleg vizes fürdő álljon a munka végeztével rendelkezésükre. Az üzem dolgozói örömmel vették birtokukba az újonnan kialakított üzemi fürdőt és öltözőt, amelyhez járdát is építették. Régi kérés teljesült tehát, amelyért az üzem dolgozói ezúton mondanak köszönetét. K. V. Nagybátony A NÓGRÁD október 5-i számában fényképfelvétel és cikk jelent meg a Közúti halastó Pásztón címmel. A KPM. megyéi igazgatóságá­val egyetértésben az aláb­biakat közlöm: A Kossuth utca és a Me­ző Imre tér találkozásánál lévő kanyar valóban közle­kedésre alkalmatlan. Kmte- lezóse alkalmával nem a mű­szaki előírásoknak megfele­lően történt a kanyar ki­képzése, és a vízelvezetés. Ezen a területen szeptem­berre terveztük és végeztük el a csatornázási munkáikat Ez után, októberre tervez­tük az út javítását. A javí­tást előreláthatóan rövide­sen elvégezzük, és ezzel a közlekedést biztonságossá tesszük. Könyvet minden falusi házbal A Lenin utcán a rendőr­kapitányság és a szakrende­lő közötti szakasz közleke­désre nem alkalmas. Ezért azt a forgalom elől lezár­tuk. Az itt folyó építkezé­sek miatt az út javítását későbbi időpontra tervez­zük. ( A Lenin utcának á vasút­állomás felőli szakasza he­lyenként — a csatornázás következtében — megko­pott, gödrök keletkeztek. Megjavításáról rövidesen gondoskodunk. Az útsza­kasz nagyobb Javítására a jövő évben kerül sor. Csépány István, nagyközségi közös tanács elnöke, Pásztó A könyv és az irodalom fa­lusi népszerűsítésének. a könyvterjesztés fejlesztésének nagy jelentőségű, és immár hagyományos akciója, az őszi megyei könyvhetek. Idén ok­tóber 15—december 31-e kö­zött rendezik meg a könyvhe­teket. Az idei könyvhetek meg­rendezése olyan időszakra esik, amikor a fogyasztási szö­vetkezetek VII. kongresszusuk eredményes előkészítésén munkálkodnak. A kongresz- szus tiszteletére indított szé­les körű mozgalom egyik fon­tos helyi eseménye lesz tehát az őszi megyei könyvhetek. Az a cél, hogy minél több községben váljék valóra a falusi könyvterjesztés régi — és az Olvasó népért mozgalom céljaival is egybeeső jelszava? Könyvet minden falusi ház­ba! A községekben szervező bizottságok jöttek létre, a könyvhetek programjának összeállítására, és lebonyolí­tására. Mód nyílik irodalmi rendezvények, könyvbarát- vasárnapok megrendezésére, s számos kulturális programra, mint ifjúsági rendezvények, ifjúsági író-olvasó találkozók, szavalóversenyek, irodalmi tárgyú szellemi vetélkedők, irodalmi ismeretterjesztő elő­adások, mezőgazdasági szak­könyv ankétok, irodalmi tár­gyú KISZ-klubdélutánok ren­dezésére. A lehetőségek kö­zött vannak a könyvbálok, a könyvtombolák, a könyvkiál­lítások is. HARMADIK SZEMÉLYNEK OKOZOTT KÁR MEGTÉRÍTÉSE T. Pál olvasónk kerítését egy vállalati gépkocsi tolatás közben megrongálta. A gépko­csivezető a károkozást hely­színen elismerte és ígéretet tett annak kijavítására. Ígére­tét azonban több mint 5 hó­nap óta sem Heljesíti. A ká­rosult kérdése: hogyan hajt­hatja be a gépkocsivezetőn az okozott kár megtérítését? A Pck. 348. § (1) bek. ér­telmében, ha alkalmazott munkakörében vagy hatáskö­rében harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szem­ben a munkáltató a felelős. Olvasónk tehát kártérítési igé­nyével ne a gépkocsivezető, hanem az őt alkalmazó mun­kaadó felé forduljon. Ameny- nyiben tanúkkal, vagy a hely­színen a károkozás alkalmával a gépkocsivezető részéről adott írásos nyilatkozattal iga­zolni tudja, hogy a kárt tény­legesen a gépkocsivezető okoz­ta, az okozott kárt a mun­káltató lesz köteles megtéríte­ni. Amennyiben a kár meg­térítése elől a munkaadó el­zárkózik, «keresetével bíróság­hoz fordulhat. A munkáltató saját maga dönti el ezek után, hogy az okozott kár összegét alkalmazottjára fegyelmi vagy kártérítési eljárás során át­hárítja-e? TSZ-TAGOK NYUGDlJOSZTALYBA SOROLÁSA P. János olvasónk mint tsz- tag is elérte a nyugdíjkor­határt. Nyugdíjával azonban nincs megelégedve, mert an­nak megállapításánál sem az éveket, sem az utolsó négy év­ben keresett összeget nem vet­ték rendesen figyelembe. 1967- ben és 1968-ban ugyanis a ve­zetőség engedélyével ipari üzemben is dolgozott, de az ott töltött napokat és a munkabért teljesen figyelmen kívül hagyva állapította meg nyugdíját a nyugdíjfolyósító igazgatóság. Kérdése: jogosan jártak-e el nyugdíjának meg­állapításánál? A termelőszövetkezeti nyug­díjtörvény alapján a terme­lőszövetkezeti tagokat az elő­ző évben keresett jövedelmük, illetve a ledolgozott munka­napok szerint a jogszabályban meghatározott nyugdíj osztály­ba kell sorolni. A nyudíj- osztályba sorolásnál többek között munkanapként kell szá­mításba venni azokat a napo­kat is, amelyeket a tag bizto­sításra kötelezett munkavi­szonyban töltött, vagyis nem a termelőszövetkezet közös mun­kájában, hanem a vezetőség engedélyével ipari üzemben dolgozott le. Az ipari üzem­ben ledolgozott munkanapok­ra eső személyi jövedelmet azonban nem az ott keresett napi munkabér, hanem a ter­melőszövetkezetben kapott munkadíj egy napra eső átla­ga alapján kell maghatáyozni, és ennek megfelelő nyugdíj­osztályba sorolni. Leveléből kitűnően 1967. évben a tsz kö­zös munkájában 75 munka­napot, ipari üzemben pedig 185 napot dolgozott le, a ter­melőszövetkezetből kapott egy napi átlagjövedelme pedig 83 forint volt. A nyugdíj osztály­ba sorolásnál az ipari üzem­ben keresett jövedelmet fi­gyelmen kívül kell hagyni, he­lyette az ott ledolgozott na­pokra is a 83 forint napi át­lagjövedelemmel kell az évi keresetet kiszámítani, és a A TSZ-TAG K. István olvasónk, egyik termelőszövetkezet juhásza, betegsége miatt táppénzes ál­lományba került. Mint írja, eddig soha nem törődött az­zal, hogy évi jövedelmeként milyen összeget mutatnak ki. Most azonban szeretné tudni, hogy táppénzének meghatáro­zásánál milyen jövedelmet kell alapul venni. Részére ugyanis csak a készpénzben kifizetett munkadíj alapján ál­lapították meg a betegségi se­nyugdíjosztályba sorolást vég­rehajtani. Fentiek érceimében tehát olvasónk 1967. évben is teljes nyugdíjévét szerzett, egész évben keresett jövedel­me alapján pedig jogosan a 10. nyugdíjosztályba kellett volna sorolni, (hasonlóan az 1968. évben is), és nyugdíját ezek ^lapján kellett volna megállapítani. Amennyiben nem így tör­tént, a mulasztás akkor sem a TB Igazgatóság nyugdíj osz­tályát, hanem a termelőszö­vetkezetet terheli, amely évi besorolásainál az ipari üzem­ben töleött munkaidejét fi­gyelmen kívül hagyta. A nyugdíjosztálynak ugyanis nincs joga a tsz által bekül­dött besorolást megváltozcat- ni. Olvasónk tehát panaszával keresse fel a tsz-irodát, az üzem igazolása alapján kérje, hogy utólag az érintett évek-, re újból sorolják be, amely­nek beküldése után kérheti nyugdíjának kiegészítését. TÁPPÉNZALAPJA részesedésben és birkatartási joga is van. A termelőszövetkezeti tag betegségi ■ segélyének alapját az előző évben részére a kö­zösből kiadott teljes részese­dés alapján kell megállapíta­ni. A tag előző évi részese­désébe be kell számítani min­den olyan juttatást, amelyet a tag a közös gazdaságban vég­zett munka fejében kapott, te­kintet nélkül -annak formájá­ra és elszámolási módjára. (6/1967. MÉM sz. rend. 150. §)■ E törvényhely szerint tehát a készpénzben kifizetett mun­kadíjon kívül számításba kell venni a természetben kiadott termékeket (elszámolóáron, pénzértékben kifejezve) és fi­gyelembe kell venni a birka­tartással részére biztosított jö­vedelmet is. A birka tartásnál nem a tartásra engedélyezett birkák ’ darabonkénti értékét, (hiszen ennek tulajdonosa ol­vasónk), hanem a birkák da­rabonkénti évi 'tartási költsé­gét kell figyelembe venni, an­nak mlrtékéig, amennyibe a termelőszövetkezetnek egy da­rab birka évi tartási költsége belekerült. Olvasónk napi be­tegségi segélyösszegének alap­ját tehát a készpénzben ré­szére kifizetett munkadíj, a természetben juttatott termé­kek elszámolási áron számított összege és a juhtartás dara­bonkénti költségének összege együttesen képezi, mely össze­get, mint évi jövedelmet, elu osztják a ledolgozott napok számával. Betegségi segélyé­nek összegét pedig az így ka­pott egy napi átlagjövedelem alapszabályban meghatározott százaléka értelmében kell ki- fizécni. Amennyiben fentiek alapján kiszámítható jövedelmétől táp­pénzének mértéke eltér, kü­lönbözeti követelésével a 'cer- melőszövetkezet-vezetőség bi­zottságához, annak esetleges elutasító határoza'ca esetén pedig keresetével a járásbíró­sághoz fordulhat. gélyt, holott évenként rendsze- t---------------------' ■ ■ ...............— 11 .....- .......1 ■ r ésén részesült természetbeni | NÖGRAD 1971, október 21., csütörtök 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom