Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)
1971-10-13 / 241. szám
ELY £tt<*p bélyegekből Mit főzzek? — ez a kérdés a háziasszonyok mindennapos gondja. Őket és a fi- latelistákat segíti az Egyesült Államokban most megjelent konyhaművészeti bélyegalbum. Az eddig egyedülálló kiadványban huszonhat olyan bélyeget láthatunk. amely ételeket ábrázol és mellettük mindjárt olvashatjuk az elkészítés módját. Ezután albumszerű rész következik, ahol előnyomott kockák sorakoznak az ilyen témájú bélyegek beragasztására. de a finom falatok receptjei is folytatódnak. A bélyeg-lap eredeti megoldással, a gyomrukon keresztül kívánja megnyerni a gyűjtő szenvedélynek a kívülállókat. A filatélia titkait ismerőnek ez az album új gyűjtési területet kínál. Jó — filatelista — étvágyat! Sú Természetvédelem Madárfogók ellen Ebben a hónapban húzód- szefogásával komoly eredmé- nak le hazánkba északibb tá- nyékét értek el a madarak Bagolyköpetek jelentősége jakról a madarak. Ezt haszif festők Utcai harcok. ostromállapot — mostanában ilyen hírek érkeztek Észak-írország- bói. Az Angol Posta legközelebbi sorozta talán ezzel is csillapítani akarva az önálló életre vágyókat, három élő ír festő alkotását mutatja be. Az elő kép T. P. Flanagan festménye, amelynek címe: Hegyi út. A további két bélyeg a Mourne hegységbe vezet Tom Carr és Colin Middleton kalauzolásával. A három művész az ír táj szerelmese, hazájuk számos vidékét örökítették meg. Ecsetjük nyomáé, a világ elé tárulnak a „zöld sziget" mostoha természeti adottságai. Korábban az egymásra acsarkodó népek még a bélyeget is felhasználták egymás ellen, néhányszor fia- telista kiadások miatt majdnem háború is kitört. Reméljük, hogy most az ellenkezője következik és a festményeket bemutató sorozat, amelyet az Ulster 71 fesztivál népszerűsítésére hoznak forgalomba, a sokat szenvedett ír nép boldogulásának kezdetét jelzi. Magaslesen Este hétkor mintha aludni térne az erdő. A makktól terhes tölgyek fölött az égi vonalzóval húzott sötétedés elvágja az erdei sziníóniát. Templomi a csend. Valahonnan Bakonyjákó felől végiggördül a harangszó. Rezzenet- len állnak, figyelnek valahol az őzek, szarvasok, disznók. Alattunk hirtelen mocorgás. ‘ — Top-top-top . .1 Nézem a magasles alatti erdei sötétet. Kísérőm halkan, szinte lehelve súgja: — Pocok. Vißszhangosan csattan egy száraz gally, különben semmi. Fekete-sötét paplan teríti alat- tun, a tisztást. Várunk. Oriástölgy kitárt .karjaira” épült tíz méter magasban a les. S most együtt öregedünk itt fönt az éjszakával. — Korán kell kijönnünk, hogy ne zavarjuk az állatokat, no, meg hogy ne kapjanak szagot — mondta Tischler Rezső, az esti vadászat házigazdája. Meghívást kaptam a magas- bakonyi Tsz Vadásztársaságtól éjszakai vadászatra. Hárman vagyunk a lesen: Lothar Kraak, a Westfáliábol érkezett külföldi vadász, Tischler Rezső, meg jómagam. Nem 'tudom, mi az illem itt. Gyújtatlan cigarettámat szívom _ hisz gyufát lobbantam nem lehet. Tischler Rezső narrátora az éjszakának. Az erdei vadparadicsom — annak nevezem, hiszen etetőnek szánták a kukoricást itt, az erdő közepén — terített „asztallal” várja vendégeit. _ Két súsarvas bóklászón végigsétál előttünk a kukorica- son, átvág a fenyvesen, a tíz méter széles tisztáson is, aztán eltűnik az erdő irányában. , ... A borjú fehér feneke villogó pont. Eltűnik az is. — A disznók úgy kilenc óra tájt jönnek. _ Honnan tudja. Rezső. _ Megfigyeltük. Sokat kijárunk ide. . — Ismernek akkor minden állatot? _ Van vagy kétszáz^ vaddisznónk, ugyanannyi őzünk, sok szarvasunk. Kapitális bikák is közöttük. — Azokat kik lövik? — Külföldiek. A vadásztársaságnak ki kell gazdálkodnia mindent. _ Hányán vannak a tarsa. Ságban? — Tizenöten. — Mennyibe kerül az erdő? — Van vadőrünk, fogatunk, magasleseink, kertjeink, téli etetőnk. Évente százezer forint ■jön be tisztán a külföldi vadászokból. Épp’ annyiba kerül az erdő. — A disznók úgy kilenc körül szoktak jönni. Alattunk érezni a fa sóhajtásait A hatalmas lombkoro- na lendíti a fát fa szél legkisebb rebbenésére is. N éha hulló makkok koppaimak a vékonyka avaron. Éled az erdő! S ahogy a fogyó Hold a Laposok fölé emelkedik, hogy csillogón ezüstre váltsa a szárazsárga kukoricaleveleket, úgy kezdődik az erdei szimfónia újabb tétele. Elnyújtott, zengő erdei kiáltás. — Jönnek már a disznók! Riadt őzbakok kiabálják tele az erdőt Vaddisznótól riadnak így. A hang mintha vakkantásba csapna, — Most szalad a buta ." De még nyugszik a fegyver. Szíja könnyen hurkolva a les széldeszkából ácsolt karfájára. Csak a messzelátó vak üvegei kémlelik a sötétet A lombok rebbenését kellene látni. Erős csörtetéssel bika fut közelünkben a másik les felé. Várjuk a csend robbanását, a másik vadász fegyverének tor- kolattüzét, de — semmi. Alig érezhetően megrántják a karomat, s mutatnak a sötétbe. Igen, ott, ahol az erdő és a Hold ezüstje találkozik, árnyak lebegnek. S aztán a hang is, furcsa ropogás. — Die Schweinen! A vadász halkan kibiztosítja a fegyvert. Almás van o'ct a sövény mellett. Vadalmán lakmároz- nak a disznók. Hallani az almák harapott roppanását. Iszonyú, feszített percek. Jönnek-e már? És indul a sor. Mar nem reszket a vadász keze, már csak a lövés előtti vértódulás. Mintha hármunktól egyszerre, sűrűn és szaporán lélegezne a fa. — Lejön! — Nein. Kitsi. Hét vaddisznó kocog előttünk, s aztán, mikor már bosszankodom, hogy nem lesz ebből vadászat, előtűnik a dú- vad. Kétszer akkora árnyéka van, mint az előbbieknek. — Csatt! Egy pillanatra vakon és süketen nézem a semmit, tljra szokni kell a sötéthez. — Talált? — Biztos meglesz. Keressük reflektorral. Apró vérnyomok. Odébb, száz méterrel odébb, véresen vicsorgó agyarral a hatalmas, erdei kan. — Van vagy két mázsa Együtt már a társaság. Itt van a másik csoport is, a másik német vadász, Kurt Ha- gemann, s kísérői, Spirk József, a vadásztársaság másik vezetője és Schőnig Ferenc vadőr. Furcsa gratulációi tölgy- gallyat merítenek a sebbe, azk nyújtják át a vadásznak. Kalapja mellé tűzik. — Szép ez a kan. Húsz centi körül van az agyara. Az agyar: trófea. Körülálljuk az állatot. Valahonnan pálinka kerül. — Szerrvusz! Schőnik Feri az állat mellé zsigereli... Csendes lépésben baktatunk haza, Farkasgyepű felé. Nem sok beszéd esik. Hallgatjuk az erdőt. Hirtelen toppanással őzek ugranak, szaladnak előttünk. Távolabb bőgő szarvasok orgonája. Mi meg hátba csapjuk egymást és összenevetünk ... S. Boda András védelmében. Helyes lenne szi- A baglyok szürkülettől plr- go-rúan megbüntetni azokat a kadatig szerzik táplálékukat, r.álják ki a madárfogó lépe- madárfogókat, akik a tör- Miivel téiplállkoznak ezek a zők. Természetvédelmi tör- vényt semmibe véve űzik ragadozók? Fő táplálékuk az vényünk szigorúan tiltja a mesterségüket. Az ellenük le- egereik és pockok. A cická- vadon élő madarak bármilyen folytatott eljárást érdemes nyokat is megfogják. Nagyon úton történő fogását, eladá- lenne nyilvánosságra is hoz- ritkán, egy-e,gy madarat is, sát, kitömését, fogságban tar- ni. A madarak nem szabad Legtöbbször a verebet. Költését Több helyen a hatosé- prédái a kártevőknek. Véde- tésí időben rovarokat is fo- gi szervek, erdészek, termé- lem alatt állnak, hasznos gyásztamak. Ebből lemérhető szetbaráíok és a társadalmi szolgálatot tesznek a mezőgsz- a boglyoknak a mezőgazdaerdei szolgálat tagjainak ősz- oaságnak. sásban végzett hasznos munkájuk. Érdekességük, hogy T 7’ .. 1 .. .. , r , táplálékukat szőröstől-borosKülönös termeszét tői nyelik le. A csontot, stzőrt nem tudják megemészteni. Az idén is végeztem meg- módot folytató madár úgy F'zeket. “'—5 centimétei« figyeléseket a madarak ,fész- látszik zavartalanul megél hosraühas' gombócokban kikeléséről. Egy korábbi évben egymás mellett. oklendezik A baglyok kope. épített és az idén már elha- A másik érdekesség eay tóiból pontosan meg lehet al- gyott szarkafészekre lettem sorompó rúdjában költő ve- lapítani a. taplalek osszetete- figyelmes, mert benne öt tol- réb. öt tojáson, ült. A sorom- iet. Az ivararainy meghata- las vörösvéi-cse-fióka ült. Ez pót igen gyakran lezárták, rozasaval a pocokjárást is a ragadozó madár gyakran felnyitották, de ez a veréb- előre lehet jelezni. Ezért fon. szokott szarka- vagy varjúié- anyát nem zavartatta. Sőt a 1°® a bagolyiköpetek gyűjtése, székben költeni. Az volt a fészkét olyan gondosan készí- Templomtornyokban, padlá- rendkívüli, amikor a szarka- tette el, hogy az átjáró fel- sokon — ahol a gyöngyba- fészekhez ragasztva — termé- nyitásakor a tojások nem gu- goly tanyázik — köpetek ta- szetesen külön bejárattal — rultak ki a fészekből. Sőt az láthatók. Kuvik- és macsk-á- felfedeztem egy másik fészket anyamadár sem hagyta el bagolyiköpeteket odvas, vén is. Sárgarigó fészke volt 5 ilyenkor a fészkét. fák alatt gyűjthetünk. Az erfiókával. Ez a két eltérő élet- Moskái Csaba ded fülesbagolyiköpetek keresésének legalkalmasabb időpontja novembertől márciusig. Ebben .az időszakban ugyanis 15—20 fős Csapatok- Változatos. szép a megyénk dőbb pontja a Nagybérc, a verődnek össze. ^ Hálóhe- déli vidéke is, ahol Heves és Templomhegy és az Ecsltend- 'VLl, ®, tógtobb esetben ko- Pest megyék határai találkoz- csúcs. Egész nap bolyonghat a ^bKoiru. va.gy idős ienyofa- nak Nógrád megye határával, természetjáró a messzire nyú- csopo^tot választanak. Egy. Erdős, dombos ez a vidék, ló erdőségben. A vadászidény ilyen helyen azutan 100, Természetjárás szempontjá- alatt azonban ez nem ajánla- ,?s tóval bői az Erdőkürt körüli erdő- tos. Vadban meglehetősen ™, köp etet szedhetünk. A ségeket ajánlhatjuk. A köz- gazdag terület ez. Erdőkört Madártani Intézet szívesein ségből közelíthető meg leg- határában szép kis halastó is v'f97'*- ha a hagolykopetekel jobban az eeskendi erdő, van. részükre megküldik. Cím; amely nevét az erdőkürti er- A környék idegenforgalmi Budapest. XII. Költő út 2L M, Cs. Tanácskozás A megyei természetvédelmi bizottság vezetősége rövid időn bélül összehívja a bizottságba külső munkatársként javasolt természetbarátokat. A jelölteket a bizottság névre szóló meghívóval értesíti a tanácskozásról. A természetvédelmi bizottság kéri, k Déli szép vidékünk dőségen keresztül kanyargó érdekességét a Kálló határá- Ecskend-pataktól kapta. Táj- ban felbuggyanó kénes for- képileg nagyon megnyerő és a rás növeli. A környékbeliek gondozott erdőség. Érdekessé- szerint jó hatású a forrás ge, hogy jórészt már a síksá- iszapja az izületi fájdalmakon terül el. Legkiemeike- ra. Kontár preparátorok Kikerics, az ősz virága Természetvédelmi törvé- WO forintot is elkérnek. Fel- nyünk tiltja a madarak Icitö- tehető a kérdés: egy fél napi másét, preparálását. Me. munkáért hogyan lehet ilyen mi^tvc,íshhü főnkben sok azoknak aszá- magas összeget kérni? Helves célkitüzéseit. Hasznos "tanárira, akik mindezek ellenere lenne ha az engedéllyel nem csokkal, észrevételekkel, meg- titC".ban fglailkoznak mm- rendelkezők ellen az erre ü- figyelésekkel, lermészetvéde- denfele madár preparálásé- letekes tanácsi és egyéb Mer. temre érdemes értékeink árvái. Köztudott azonban, hogy vek eljárást indítanának. dekében. a lőtt fácán kidolgozása csak akkor ér valamit, ha azt szakszerűéin, megfelelő anyaggal készítik ki. A preparáláshoz fegfqntosabb anyag az grzén. mert ez tartósít ez óvja meg a tollazatot és a bőrt molylepkétől. Az arzénnek, mint méregnek a beszerzése hatósági engedélyhez kötött. Aki pedig hatósági engedély nélkül tart mérget otthon, az felelősséggel tartozók. Számos esetben sokan panaszkodtak, hogy a kontárok áltál kidolgozott lőtt madár hamar tönfaremeigy, a molylepkék tanyája lesz. nem beszélve arról, hogy a rossz, szakszerűtlen és tilosain folytatott munkáért néha 250— Lagya-R simogató szeptemberi napsugarak csalogatják ki az őszi kikerics virágait. Ezt az ősszel megjelenő szép, lila virágot (Colchicum autumná- le L.) nagyon sokan összetévesztik a kökörcsinnel (Pulsatilla gran- dis). Még a Szombathy Viktor által szerkesztett és 1964-ben kiadott ..Nógrádi útikalaúz” c. könyv is sajnálatosan összetéveszti a két vadvirágot. A könyv 10. oldalán levő kép alatti szöveg: ,A virágos Nógrád, őszt kökörcsinmező”. Helyesen: őszi kikericsmező. ősszel ugyanis nincs virágzó kökörcsin. Mert ősszel a kikerics, tavasszal a kökörcsin virágzik. Leánykö- körcsin (pulsatilla grandis), fekete kökörcsin (pulsatilla nigricans), magyar kökörcsin fpulsa- tilla Hungarica). Utóbbiak is lila virágúak, március végétől hegytetőkön, meszes dombtetőkön találhatók. Az őszi kikerics a liliomfélék családjába tartozik, mérgező hatású. levél nélküli szép. lila virágú, szinte szőnyegszerűen vonja be a réteket. Gumója igen mérgező alkaloidot, colchicint tartalmaz, nem hiába nevezik néhol kutyrdöglesztő fűnek. Egyéb népies neve: őszike. Nevét a monda szerint Colchis városától kapta, amely (Franciaországban) a méregkeverők hazája volt. Medea a colchiai király lánya e növényt használta fel mérgei készítéséhez. Salgótarjánhoz legközelebb az eresztvényi út melletti réten fordul elő nagyobb meny- nyiségben. Bár mérgező hatású, mégis gyógynövényeink közé soroljuk. Dr. R. M. Eladásra felajánlunk új állapotú: 300x2x2000 mm-es átmérőjű fixperemes bányalégcsövet ríységár: 365,— Ft/db. lágy óbb mennyiség vásárlásánál árengedményt adunk. Nógrádi Szénbányák anyagosztály, Salgótarján. Rákos József, telefon: 11-64. NÓGRÁD — 1971, október 13., szerda Késsülnek a fotósok Salgótarján várossá nyilvánításának 50. évfordulójára készülődnek a salgótarjáni fo. t ás zaik kör tagjai is. Ellátogatnak Nógrád metgye történelmi nevezetességeihez, legszebb tájadra, valamint felvételeket késizítenek Salgótarján életéről. múltjáról. A legjobb felvételeikből mozgó kiállításokat rendeznek, amelyekre eljutnak a megye városaiba, művelő, désügyi intézményeibe, iskoláiba s. MHSZ Nógrád megyei Gépjárművezetői Iskola október 14-én 16 órakor személygépj ár m íí- vezető tanfolyamat indít. Jelentkezni lehet az iskolánál. Salgótarján, Fülemüle út 7. Segédmunkásokat és nehézgépkezelőket alkalmazunk teljesítménybérezéssel. Jelentkezni lehet a KPM Közúti Igazgatóság útmes- terségein: Salgótarján, Felszabadulás út 2. Balassagyarmat, Rákóczi út 25. Rétság, Táncsics u. 1. A FEJÉR MEGYEI BAUXITBÁNYÁK FÖLD ALATTI BÁNYAMUNKÁRA felvesz 40 éves korhatárig vájár, segédvájár, csillés, szállító csillés, segédmunkás munkakörökbe. Felvétel esetén a vállalattól kötött munkaszerződésben foglalt feltételek alapján CSALÁDOS DOLGOZOK RÉSZÉRE 1 ÉVEN BELÜL LAKÁST biztosítunk. Munkaidő heti 44 óra. A vállalat átmeneti időre, vállalati hozzájárulással munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosít. Jelentkezni lehet a Fejér megyei Bauxitbányák Üzemgazdasági Osztályán, Kincsesbányán (Fejér megye).
