Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)
1971-10-13 / 241. szám
Vízügyi bemutató a Tiszán A KözépHsza vidéki Vízügyi Igazgatóság operatív védelmi szervezete bemutatót tartott a vízkárelhárítás legújabb technológiai módszereiről. Bemutatták az olajszennyeződés elhárításának korszerű módozatait, az árvízvédelem új gépeit. Képünkön: A perlittel meg. kötött olajat szivattyúzzák a víz felszínéről Mit lehelne itthon hasznosítani ? (II.) Nem „csodaszer”, matematika! A MEZŐGAZDASÁGI termelés rendkívül sokrétű, a munkafolyamatok hosszúak, bonyolultak és ídényszerűek. Mindez már eleve indokolja, hogy az üzemi vezetők, irányítók döntéseiket — ezt a munkalélektani szempontból legnehezebb tevékenységet — minden vonatkozásban megalapozzák. A matematika behatolása a mezőgazdaságba tulajdonképpen a fejlődés természetszerű következménye. Hatékonyabb gazdálkodás nem képzelhető el a termelés szakosodása, szerkezeti arányosság kialakítása, műszaki, technikai felszereltség és jó tervek nélkül. A tervezésnél számos változó és korlátozó tényezőt kell figyelembe venni. Pl. a növénytermesztésben különböző minőségű földek vannak, korlátozó tényezők a területi, illetve ágazati méretek stb. Felvetődik a kérdés, vajon hogyan készülnek manapság a mezőgazdasági tervek? Általában az évek során felhalmozódott gyakorlati tapasztalatokat hangolják össze a szövetkezetek a rendelkezésre álló termelési kapacitással, a pénzügyi erőforrásokkal és alapokkal. Eleve van tehát egy tapasztalati elképzelés a termelési szerkezetre, az egyes termékek hozamaira, a ráfordításokra és a pénzügyi előirányzatokra. A matematika alkalmazásával a hagyományos terv korlátái átléphetők. Tudományosan kiszámíthatjuk és felvázolhatjuk üzemünk optimális termelési szerkezetének modelljét. A makói „Lenin” Mg Tsz- ben — ahová a tapasztalat- csere során ellátogattunk — bepillanthattunk az egyik legegyszerűbb matematikai módszer. a lineáris programozás gyakorlati alkalmazásába. A módszert dr. Varga Gyula, az Agrárgazdaságiam Kutató Intézet kandidátusa, az üzemi tapasztalatokat a termelőszövetkezet főkönyvelője ismertette. Először is meg kell állapítanunk, hogy a lineáris programozás nem teljesen újszerű a mezőgazdasági tervezésben. Lényege: keresni és kiválasztani a sok lehetőség közül az adott mezőgazdasági üzem termelési szerkezetének legkedvezőbb megoldását. A programozás tehát már magában foglalja, | hogy konkrét cél kidolgozásáról van sző. Termelőszövetkezeteink célja elsődlegesen a bruttó jövedelem vagy a nyereség maximalizálása, az egységnyi hozam, vagy termék előállításához minimális költség, élő vagy holt munka felhasználása stb. A LINEÁRIS programozás legkülönfélébb kérdésekre adhat választ. Többek között megmutatja, hogy az üzem termőhelyi és köz- gazdasági tényezői függvényében mekkora legyen az ágazat mérete, ha például csökken a munkaerő, ha növekszik egy termék ára, ha változnak a közgazdasági szabályozó rendszer egyes elemei, ha egy ágazat veszteséges volt és nyereséges lett és így tovább. Az optimális terv készítésének kiindulópontja a rendelkezésre álló termelési eszközök (termőföld, gépek) „feltérképezése”, valamint a munkaerő számba vétele. A modell készítéséhez a makói Lenin Mg Tsz-ben négy technológiai terv készült. Ez 104 változó és 111 korlátozó tényezőt tartalmazott. A közismert makói hagyma termelésénél ilyen korlátozó szempont az adott vetésforgó, az elővetemények, az egyéb ágazatok mérete. Általában értékesítési árom számoltak, mert a termelőszövetkezet jövedelmében ez játszik szerepet. A gazdasági általános költséget — mivel nem nagyon függ a termelés szerkezetétől — csak a termelési folyamat végén terhelték az ágazatokra. A vizsgálat egy-két konkrét kérdésre is rávilágított. Amennyiben egy ágazat 10— 15 százalékos hozamszint- csökkenós mellett sem változik méretében, akkor az az ágazat stabilnak mondható. Felvetődhet még az is, hogy mikor cél elsődlegesen a bruttó, s mikor a nyereség maximalizálása. Amennyiben az élő munka részaránya nem csökkenthető, akkor a cél elsődlegesen a lehető legnagyobb bruttó jövedelem elérése. Ha korszerű termelési eszközökkel az' eleven munka pótolható, akkor a nyereség fokozása az elsődleges cél. A különféle számítások, információk csak segédeszközök a szakemberek kezében. Csak akkor válnak hatékony útjelzővé, ha az útkeresés már az alapoknál, a tervek előkészítésénél elkezdődik. Mit jelent ez? Elsősorban azt, hogy az üzemi vezetőkben tudatosulni kell, milyen fontos szerepe van a különféle fejlesztési tervnek. A lineáris programozásra épülő terv valóságos szám tengerből, elektronikus számítógép segítségével készül. A módszer, ahogy dr. Varga Gyula jellemezte, nem csodaszer és egyáltalán nem csökkenti az üzemi vezetők felelősségét a döntések következményeiért. MIT jelenthetnek a matematikai módszerek a szakemberek számára? Felhívják figyelmüket a bonyolult piaci kapcsolatokra, a fogyasztási szerkezet változásaira, a gyors gazdasági növekedésre. A ve zetők csali úgy tudnak lépést tartani a követelményekkel, ha egyre szélesebb látókörrel, mind nagyobb tájékozottsággal rendelkeznek. A gazdálkodáshoz — akár rövid vagy közép távon nézzük a kérdést — helyesen értelmezett, minden vonatkozásban kidolgo zott konkrét, megalapozott fejlesztési tervek és célkitűzések kellenek. Ebben lehetnek segítőtársaink a matematikai módszerek. Dr. Gyöngyösi István (Folyt, köv.) H kommunális igüaur politikai faladat Is Minden anyagi erőt a rís- és energiaellátásra és útépítésre Ez a megállapítás hétfőn, a salgótarjáni városi pártbizottság ülésén hangzott el, amikor dr. Tóth Istvánnak, a városi tanács elnökének előterjesztésében megvitatták a negyedik ötéves terv legfontosabb fejlesztési céljait biztosító kommunális feladatokat és a fejlődés várható társadalmi-politikai hatását. Az előterjesztés egyáltalán nem festett ragyogó képet a megyeszékhely kommunális ellátásáról. Ez azért következett be. mert a városfejlesztés minden tervidőszakban csak a legszükségesebb fejlesztéseket tudta végrehajtani, a magasépítési beruházások mellett a közművesítési feladatok időben soha nem érték utói a kívánt ütemet. A létrejött feszültségek feloldása az egész város fejlesztése érdekében rendkívül sürgős feladat. Ezért is került a témakör a városi pártbizottsági ülés elé, viszont a jelenlegi helyzet arra készteti a város párt- és tanácsi vezetőit, hogy a negyedik ötéves terv hátralevő időszakában meghatározzák a tennivalókat. városi lakásoknak mintegy negyven százaléka lesz gázfűtéssel ellátott. Nem ilyen kedvező a helyzet a távfűtő rendszernél, amelynek kapacitása már csaknem 100 százalékban kihasznált. A negyedik ötéves tervben viszont 13 intézmény és 1400 városközponti lakás fűtését csak ezzel a fűtési móddal lehet megoldani. 1973 után a város növekvő energiaszükségletét csak abban az esetben lehet kielégíteni, ha a Salgótarjáni Kohászati Üzemek továbbra is üzemben tartja saját gőztermeiő kazánjait. De ezeket a megoldási lehetőségeket is figyelembe véve, hosszabb távon tisztázatlan a távfűtési rendszer bővítése. Vízből hiány Ágazatonként A városi pártbizottság szinte ágazatonként vizsgálta és elemezte a város kommunális helyzetét. Szinte valamennyi területen nagy a lemaradás. Salgótarján ipari központ, így vüiamosenergia-f elhasználása is nagy. A városiasodás, a korszerű lakások, a lakáskultúra mind olyan tényezők, melyek az energiaigényt a korábbi időszakhoz képest növelik. Figyelemmel arra, hogy az ipari villamosenergia-fel- haszmálás arányával megegyező, a lakossági energia várható mértéke, bővíteni, fejleszteni kell az energiaellátás rend- szeret. Ezek miatt az új, úgynevezett táppont megépítése szükséges, de anyagi fedezete eddig tisztázatlan. Salgótarjánban két korszerű fűtési rendszer alakult ki, nevezetesen a gáz- és távfűtés. A vezetékes földgázszolgáltatás már a harmadik ötéves tervben megkezdődött a városban, s ma mór az ipari üzemek jelentős része, valamint 1223 lakás földgázt használ. A távfűtési energiafelhasználása 1964-ben kezdődött, s ma az üzemek és intézmények zömében és 1388 lakásban van távfűtés. Az a ténj', hogy a városban levő lakások egynegyede korszerű fűtéssel rendelkezik, az életszínvonal-növekedés jelentős tényezője, ennek kapcsán a város további építése során, a korszerű fűtőenergiát továbbra is a gáz- és távfűtéssel kívánják megoldani. De a gázvezeték beruházásai jelentősen elmaradtak a tervezett ütemtől, így előfordul egyes lakóépületeknél, hogy kettős tüzelésű módra kell. illetve kellett azokat megépíteni. Gázvezeték 1973-ban Jelentős változást a Ve- csés—Hatvan—Salgótarj án között megépülő gázvezeték jelent majd, ami 1973-ban már gázt szolgáltat a városnak. E beruházás eredményeként lehetőség nyílik arra, hogy a negyedik ötéves terv végére a Megjelent a Fáklya Mi a holográfia, hogyan lett egy moldvai erdészlányból világhírű Pillangókisasszony; ki volt Polenov, akinek Oka menti házát tízezren keresik fel évente; hogyan merítenek a népművészet kincsestárából a szovjet divattervezők; milyen a nő helyzete a szovjet társadalomban; miből lett a nálunk is kedvelt ékkő, a borostyán? — minderre képekkel illusztrált cikkekben választ ad a Fáklya legújabb száma. Ezúttal is több érdekes hírt közöl arról. hogy milyen újabb intézkedések szolgálják a szovjet emberek mindennapi gondiainak könnyítését. Színes riport számol be a moszkvai Nagy Színház budapesti vendégjátékáról. Rumjancev akadémikus a szovjet tudomány fejlődésének útjait ismerteti, két írás pedig a szocialista országok gazdasági együttműködésével foglalkozik; egyik az integráció előnyeit fejtegeti számadatok alapián, a másik a baráti országok hajósainak összefogását méltatja. Megismerkedhetnek az új szám olvasói egy magyar internacionalista veterán életével. A lapot a nők rovata, sportkrónika és két keresztrejtvény teszi változatosabbá. Salgótarján vízellátási rendszerét a felszabadulás után több önálló, korszerűtlen egységből kapcsolták össze. Napjainkig nem készült ‘egyetlen olyan terv sem, amely a város vízhálózatát és -berendezéseit összefüggésében vizsgálta volna. Az összekapcsolást követően, rekonstrukciós munkálatok nem történtek a megyeszékhelyen. Az ipari üzemek rekonstrukciójánál, új üzemek telepítésénél senki sem szerzett érvényt annak, hogy a beruházás terhére a víz kapacitását bővítsék. A lakásépítési program 1972—73. táján éri el a maximumát. Ezzel egyidőben számolni kell azzal, hogy a város területén újabb vízellátási gondok jelentkeznek. A tervidőszak végére, a várható vízhiány Salgótarjánban eléri a napi 1500 köbmétert. Az észak-nógrádi regionális vízmű II. ütemének megvalósítási ideje az ötödik ötéves tervre tehető, s csak ezzel oldható meg a város vízigényének kielégítése. De addig is több intézkedésre van szükáég. Az ipari üzemek jelentős ivóvízmennyiséget használnak fel technológiai célra. Az, hogy a kohászati üzemek a mátraszelei tóból felajánlotta a vízszolgáltatást a város számára, még nem elegendő a gond megoldására. Más intézkedésekre is szüksége van a városnak. Bár a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat a negyedik ötéves terv során, mintegy húszmillió forintot költ a vezetékhálózat és az ellátó berendezések korszerűsítésére, még mindig nem elegendő a teljes rekonstrukció megvalósítására. A város ivóvízellátási problémáihoz hasonlóan jelentkezik a csatornázás nagyfokú korszerűtlensége. Ezeket a feladatokat minden estben másodlagosan kezelték, és a magasépítési beruházások mellett elmaradtak a fejlesztésben. A város ipari és centrális építése idején a kiszolgáló alap — a közművesítés — mindig a város gondját és feladatátképezte. A gond abból adódott, hogy a beruházások megvalósításában a létesítők erre külön pénzeszközt sohasem fordítottak. Ma, Salgótarjánban éppen ezért, döntő jelentőségűvé vált az alapközművesítés korszerűsítése, fejlesztése. A negyedik ötéves terv során, a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével, csak a legfontosabb feladatokat tudják megvalósítani. Ezek közé tartozik az Arany János út, az öreg József-i alapközművek, a városközpont alapközmű- rekonstrukciója, a tisztítótelep bővítése, a Tarján-patak Se- baj-telepi szakaszának bővítése. E munka elvégzése azonban még mindig kevés. Salgótarján úthálózata mellőzte a tervszerűséget. A földrajzi viszonyokkal együtt, a tervszerűség hiánya hozta létre a korszerűtlen vonalvezetésű úthálózatot, mint örökséget. A negyedik ötéves terv időszakában tovább folytatódik a város útjainak felújítása és korszerűsítése. Erre a munkára 52 millió forintot biztosít a tanács. A megnövekedett forgalmi igény és az úthálózat korszerűsége azonban megköveteli az új, 21-es számú főközlekedési út megépítését is. ebben a tervidőszakban. A kilátások azonban nem biztatóak. Márpedig az új 21-es út megépítése előfeltétele a következő tervidőszakban induló nyugati városrész építésének is. Korszerűbb postai szolgáltatást A kommunális szolgaitatások között szerepelt a városi pártbizottság ülésén a távközlés és a postai fejlesztés. Itt is megállapítható, hogy Salgótarján jelenlegi postai kábelhálózata és telefonközpontrendszere elavult. így, a jelentkező igényeket sem tudják kielégíteni. Az elmúlt negyed század alatt számításba vehető fejlesztés nem történt a postánál. A megyeszékhely területén nyilvános telefon- állomás nincs, a telefonközpont korszerűtlen és túlterhelt. De már megkezdődött a város postai kábelhálózatának rekonstrukciója. Szükséges azonban, hogy a negyedik ötéves tervben tovább folytassák ezt a munkát, s 1'973-ra elkészüljön az új, műszaki postaépület. Távlati tervek alapján A kommunális igény kielégítése politikai feladat is. Ezért a városi pártbizottság úgy foglalt állást, hogy a kommunális feladatok végrehajtása céljából, a városi tanács az általános rendezési terve alapján készíttessen távlati programterveket a villamosenergia-, az ivóvízellátás, a csatornázás, az úthálózat és a postai fejlesztés témaköréből. Határozzák meg, hogy a még meglevő elmaradásokat a szükséges fejlesztések mellett, hogyan lehet pótólni. Az elkészült tervek alapján határozza meg a városi tanács az ötödik ötéves közép távú tervét is. A legfontosabb azonban az 1971—72. évi operatív feladatok végrehajtása. Ezért a városi tanács saját pénzügyi eszközeiből biztosítsa időben, az új lakóterületeken a villamoshálózat-fejlesztés ráháruló részét, a gázprogramban meghatározott épületek belső gázszerelését. A jövő évben jelentkező gőzhiány megszüntetésére haladéktalanul intézkedjék, s még 1973-ig meg kell építeni az erőmű és a hőközpont közötti új gőzvezetéket. A városi tanács intézkedjék az ivóvízellátás átmeneti nehézségeinek megoldására. A szennyvíztisztító telepet a tervezett időre va’ósítsa meg. Az új, 21-es főközlekedési út megépítése érdekében sürgesse a negyedik ötéves tervidőszak] befejezést. És még leheCSe sorolni azokat a feladatokat, amelyeket a városi pártbizottság a tanács számára megszabott. A városi pártbizottság ilyen témát még nem tárgyalt. De fontossága szükségessé tette a széles körű vitát, hiszen a kommunális feladatok megvalósítása meghatározza a negyedik ötéves terv sikeres teljesítését és az ötödik ötéves terv jó előkészítését, illetve indítását. Ezek a feladatok közösek, végrehajtásukért ösz- sze kell fogni a városban. S. L. NÓGRÁD — 1971. október 13., szerda
