Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-13 / 241. szám

-<;0y Számtanórán A balassagyarmati Dózsa György úti Általános Iskolában már újszerű módon tanulják a számtant áss első osztályo­sok. Játékos formában ismerkednek meg a számokkal, a számolással, szinte észrevétlenül tanulják meg az alapmű­veleteket is. Képünkön Szutórisz Ildikó a táblánál bizonyít­ja, hogy jól felkészült az órára VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESBUETBCl AI MSZMP NÓGR Á D MEGYEI Bl Z OTT5 Á GA E S A MEGYE» TANACS LAPJA XXVII. ÉVF., 241. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. OKTOBER 13., SZERDA Nixon Moszkvába utazik Moszkvában kedden hivatalosan bejelen­tették: A Szovjetunió és az Egyesült Államok ve­zetői az elmúlt évben lefolytatott vélemény- csere során megállapodtak, hogy az alacso­nyabb szintű tárgyalásokon elért haladásnak megfelelően kívánatos lenne, hogy köztük találkozóra kerüljön sor. Az elmúlt időszak­ban lezajlott két- és többoldalú, mindkét or­szág részvételével megtartott tárgyalásokon tapasztalt előrehaladás fényében megállapo­dás született, amelynek értelmében a magas szintű találkozót 1972 májusának második felében Moszkvában tartják. A Szovjetunió vezetői és Nixon elnök megvizsgálnak minden alapvető kérdést, célként szem előtt tartva a két ország kap­csolatainak további javítását és a világbéke kilátásainak erősítését. (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődtek a szovjet—egyiptomi tárgyalások l*o<l»-ornij és Szadat pohárKöszöntöje 2500. évfordulóra Losonczi Pál Iránba utazott Losonczi Pál, a népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke és felesége — Moham­mad Reza Pahlavi iráni sah meghívására — kedden Irán­ba utazott. Az Elnöki Tanács elnöke feleségével együtt részt vesz az iráni állam fennállásának 2500. évfordu­lója alkalmából Persepolis- ban sorra kerülő ünnepsége­ken. Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Cseter- ki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, valamint az Elnöki Tanács és a kormány több tagja. Ott volt az elutazásnál Mo­hammad Hassan Payani. az Iráni Császárság, és V. J. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti rendkívüli és megha­talmazott nagykövete. (MTI) Megnyílt a KGST vb 55. ülésszaka Moszkvában kedden meg­nyílt a KGST végrehajtó bi­zottságának 55. ülésszaka. Az ülésszakon, amelyen Mihail Leszecsko, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettese elnököl, meg­vitatják a KGST-országok gazdasági és tudományos-mű- rzaki együttműködésének to­vábbi fejlesztésével összefüg­gő kérdéseket. (MTI) Moszkvában megkezdődtek a tárgyalások Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, Nyiko- laj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke, Alekszej Koszi­gin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, vala­mint Anvar Szódat egyipto­mi elnök között. Mint jelen­tettük, Anvar Szadat hétfőn érkezett hivatalos látogatásra Moszkvába. A barátság, a szívélyesség és a teljes kölcsönös megértés légkörében folytatott tárgya­lások során megvitatták a szovjet—egyiptomi kapcsola­tok további erősítésének és fejlesztésének kérdéseit az 1971. május 27-én aláírt ba­rátsági és együttműködési szerződésnek megfelelően.. Ugyancsak megvitatták a köl­csönös érdeklődésre számot tartó fontos nemzetközi kér­déseket. Különös figyelmet szentel­tek a közel-keleti helyzetnek, és azoknak a kérdéseknek, amelyek az izraeli agresszió következményeinek felszámo­lását és a Közel-Kelet tartós békéjének megteremtését szol­gálják a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határo­zata valamennyi tételének teljesítése alapján. A tárgyalások tovább foly­tatódnak. Kairói értesülések szerint valószínűleg, hogy meghosz- szabbítják Szadat elnök ere­detileg 48 órára tervezett moszkvai látogatását. Az Al- Akhbar szerint csütörtökön fejeződnek be a szovjet— egyiptomi tárgyalások. A kairói lapok vezető he­lyen számolnak be arról a meleg fogadtatásról, amelyben Szadat elnököt és kíséretét részesítették Moszkvában. Az Al-Gumhurija kom­mentárja megállapítja: „e barátság lényege nem abban van, hgoy hasznot húzzunk a Szovjetunió által nyújtott tá­mogatásból. E barátság lénye­ge az, hogy közös harcra társultunk a Szovjetunióval a nemzetközi kolonializmussal szemben... Egyazon cél, a (Folytatás a 2. oldalon) Feher Lajos Korszerűbb termelőhelyek — nagyobb lehetőségek Javítani kell a szolgáltatásoka Tanácskozik az ipari szövetkezetek VI. kongresszusa Egymillió négyzetméter exportra — jutalomra Megyénk egyik kiegyensú­lyozottan fejlődő ipari üzeme az Üvegipari Művek Salgótar­jáni Síküveggyára. Bár az utóbbi években sorra korsze­rűsítették a termelőhelyeket, ami hetekre, hónapokra visz- szaíogta a termelés ütemét, eredményeik mégis azt mutat­ják, hogy az üzem nehéz kö­rülmények között is képes megbirkózni a reá háruló feladatokkal. Az idei év első nyolc hó­napjának termelési eredmé­nyeit vizsgálva ismét csak fej­lődésről lehet beszámolni. Míg tavaly 5 millió 871 ezer, addig az idén 6 millió 220 ezer négyzetméter síküveg készült a gyárban. Az értékesítés üte­me már nem mutat ilyen ked­vező képet, de valamelyest ez is javult. Különösen szembe­tűnő a fejlődés, ha a múlt évi és az idei exportot hason­lítjuk össze. Nyolc hónap alatt a tavalyi hasonló idő­szakban szállított mennyiség csaknem kétszeresét exportál­ták, ezzel átlépték az 1 millió négyzetméteres mennyiséget. A tőkés országok közül az Egye­sült Államokba, Olaszország­ba, Líbiába és Hollandiába in­dultak a szállítmányok. Hasonló jó eredményekről számolhatunk be a petricsésze és a síküvegtálka gyártásánál. Petricsészéből a tavalyi 437 ezerrel szemben az idén .657 ezer darab készült, síküvegtál­kából pedig a tavalyinál 150 ezerrel több, majdnem 600 ezer darab. Felfutó, új üzemág a sík­üveggyárban az edzettüveg­gyártás. Az üzem egyre na­gyobb mértékben kívánja ki­venni részét a járműprogram megvalósításából. Ebben az évben ugyan a tavalyinai jó­val kevesebbet, 18 ezer 600 négyzetméter edzett üveget állítottak elő, de ez érthető, hiszen erre az időszakra esett az egyik gyártóberendezés korszerűsítése, ami egy hónap kiesést okozott. A hazai meg­rendelések teljesítése mellett, ebből a termékből 7 ezer négy­zetmétert külföldre, Ausztriá­ba is szállítottak. Az év hát­ralevő időszakában további erőfeszítéseket tesznek kötele­zettségeik teljesítése érdeké­ben. / A vitathatatlan fejlődés el­lenére, el kell mondani, hogy az elképzelések még ennél is nagyobbak voltak. A gyárve­zetés az év hátralevő idősza­kában szigorú intézkedéseket kíván életbe léptetni, hogy az idei évet is jó eredménnyel zárhassák. Kilencszáz dolgozó vesz részt a szocialista munkaverseny­ben. Az év elején tett vállalá­saikat egyes üzemrészek és brigádok legutóbb újabbakkal tetézték. Szeptember 1-vel el­határozták, hogy havonta 950 000—1 millió négyzetmé­ter síküveget gyártanak. A verseny már az első hónapban jó eredménnyel zárult, szep­temberben 970 ezer négyzet­Félmillió forint méter síküveg készült a gyár­ban. Az év végéig előállított síküveg mennyisége megköze­lítheti a 3 millió négyzetmé­tert, ami azt jelenti, hogy az üzem az idei évet kis híján 10 millió négyzetméter re­kord síküvegtermeléssel zárja. A részesedési alapból félmil­lió forintot tartalékolt a gyár a legjobb brigádok és legered­ményesebben dolgozók meg ju­talmazására. Az ipari szövetkezetek VI. kongresszusa második napján, kedden reggel a beszámolók, a határozati javaslatok és az alapszabálytervezet feletti vi­tával folytatta munkáját. A reggeli órákban szólalt fel Fehér Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Elöljáróban a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány ne­vében köszöntötte a kongresz- szus résztvevőit, s általuk az ipari szövetkezetek több mint 300 ezer dolgozóját. Az ese­Újífásokból csaknem nyolcmillió A nógrádi szénbányáknál évről évre fejlődik az újító­mozgalom. Annak ellenére, hogy a vállalatnál dolgozók létszáma az utóbbi időben is csökkent, az újítók mégis ki­váló eredményeket érnek el. Az idén az elmúlt három­negyed év alatt 403 újítási ja­vaslatot nyújtottak be a vál­lalat üzemeinél, amelyek kö­zül 260 javaslatot megvalósí­tásra fogadtak el, 38-at pedig kísérletre. Jó néhány újítás még elbírálás alatt van, hi­szen legutóbb újítási hónapot tartottak. Az újításokból eredő gaz­dasági eredmény háromne­gyedeves szinten eléri a 6 millió 881 ezer forintot. Két­ségtelen, hogy ez az év vé­géig még növekedni fog. A legjobb eredményt az iáén eddig a kisterenyei épí­tési üzemnél érték el. Igaz, itt mindössze 46 újítási ja­vaslat született, de ezek nagy része, összesen 32 megvaló­sításra alkalmas. Az újítások­ból eredő gazdasági ered­mény az idén eddig 3 millió 827 ezer forint. A nógrádi szénbányáknál a gazdasági eredmények ará­nyában állapítják meg az újítási díjakat. Az idén ed­dig 262 ezer forintot fizettek ki újítási díj címén. A vállalatnál arra ösztön­zik az újítókat, és azokat, akik általában egy-egy javas­latot csoportosan dolgoznak ki, hogy a vállalati újítási feladattervben szereplő téma­körökkel is intenzívebben foglalkozzanak. meny jelentőségét méltatva hangsúlyozta, hogy az 1100 ipari szövetkezet félévcizedes munkájáról számot adó tanács­kozás az új gazdaságirányí­tási rendszer bevezetése, ezen beiül a korszerű szövetkezet • politikai elvek és gyakorlat kialakulása nyomán bekövet­kezett megújhodása és fellen­dülés nagy eredményeit érté­kelheti az ország közvélemé­nye előtt. Fehér Lajos méltatta a szö­vetkezeteknek a szocialista ’társadalomban és a népgazda­ságban betöltött szerepét, mi­közben kiemelte, hogy pár­tunk IX. és X. kongresszusa, majd ezt követően az ország- gyűlés legutóbbi ülésén elfo­gadott egységes szövetkezed törvény határozottan és vilá­gosan állást foglalt abban, hogy szocialista államunk hosszú távon számol a szövet­kezeti mozgalommal, ’támasz­kodik reá. Pártunk és kor­mányunk a szövetkezeti tu ■ lajdont az állami tulajdonnal azonos jellegűnek, következés­képp az állami vállalatok és szövetkezetek egymás közti kapcsolataikban egyenjogúnak ismeri el. A szövetkezetek te­vékenységét a szocialista terv- gazdálkodás elválaszthatatlan szerves részének tartja. A szö­vetkezetek önállóan gazdál­kodnak, s demokratikus mű­ködésük. önkormányzatuk ke­retei között a tagok egyéni érdekeit, valamint a' szövet­kezeti csoport (vállalati) érde­ket kellőképpen összhangba hozzák az össztársadalom ér­dekeivel. Mindezekből kiin­dulva a szocialista állam ma és a jövőben is politikailag, gazdaságilag hathatósan ‘támo­gatja a szövetkezeti gazdálko­dást. A Központi Bizottság és a kormány pozitívan értékeli a szövetkezeteknek a beszámo­lási időszakban elért eredmé­nyeit: jól alkalmazkodnak a gazdaságirányítási reform ad­ta lehetőségekhez. Mint egy­re korszerűsödő kis- és közép­üzemekben a szövetkezetek­ben oldható meg gazdaságo­san az állami ipari nagyüze­mekben gazdaságosan meg nem valósítható kisebb széri- ájú, a lakossági igényeket ki­elégítő cikkek, továbbá spe­ciális egyedi termékek gyár­tása. A szövetkezetek élve le­hetőségeikkel évről évre na­gyobb részt vállalnak a fo­gyasztók ellátásából. Nagy je­lentőségű az építőipari szövet­kezetek tevékenysége. Bírálta azonban Fehér Lajos a szol­gáltatóágazat tevékenységé­nek kelleténél lassúbb fejlő­dési ütemét, ez az a munka- terület, amelyen megfelelő se­gítség mellett előbbre kell lépni. Szólott a szövetkezetek­nek az ipartelepítésben elért eredményeiről: 60 új vidéki telephelyen csaknem ’ 20 ezer dolgozónak teremthettek mun­kaalkalmat — főként iparilag kevésbé fejlett megyékben. Bátorította — elsősorban a feldolgozó gépiparban — a kooperációs törekvéseket: fő­ként az építőipari szövetkeze­tekben a technológia korsze­rűsítését és a fejlesztés során a saját erőforrások hatéko­nyabb mozgósítását. Szólott a szövetkezetek vállalati önálló­ságáról, a belső demokratiz­mus fejlesztéséről és a tagsá­gi érdekeltség fokozásáról is. Több felszólalás hangzott még el. A kongresszus ma folytatja munkáját. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom