Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-08 / 237. szám

őszi halászat (MTI fotó: Tóth Béla felv.) ©iS!SSS-Í€©frag|jir©sszas© ©SctöS»er2»en esztendőkben — éppen a gya­rapodás arányában — ért el J. L. r Órabére huszonkét forint Szót kért a rektor... Keszthely, II. mezőgazdasági ■műszaki fejlesztési konferen­cia, az ország legjobb fiatal mezőgazdászainak fóruma. A teremben néma csönd. Egy nógrádi fiatalember áll a kollégák előtt, dolgozatát ol­vassa. Témája a polifémkelát hatása a szántóföldi növények kationfelvételére és termés­hozamára. Amint befejezi, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rek­tora kér szót: — Meri-e mindennek alap­ján módszerének széles körű bevezetését ajánlani? A megfontolás csöndje után így érkezik a válasz: — Nem. Elgondolásom he­lyességéről meg vagyok győ­ződve, de kevés még a tapasz­talati eredmény. A nógrádi fiatalember Var­ga József volt. Előbbi témá­jával, valamint másik szak­dolgozatával, A helyi eredetű javítóanyag (szénsavas mész­kőpor) felhasználásának je­lentősége és előnye Salgótar­ján járás savanyú talajainak javításában cíművel a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nagydíját nyerte el. — Hallani sem akartam a fülemnek, amikor díjkiosztás­kor elsőként az én nevemet hallottam. Igaz, a többiek dol­gozatának Ismeretében számí­tottam valami díjfélére, de erre azért nem! — Mennyiben ad újat a két dolgozat? — A savanyú talajok javí­tására korábban a selypi cu­korgyár mésziszapját hoztuk el. A dolgozat a Szúpatakról és Lucfalváról származó mész- szel foglalkozik. Ezekkel a helyi eredetű anyagokkal 2,5- szer akkora területet tudunk Vasárnap is vetnek Az utóbbi napokban lehul­lott eső megkönnyítette a szántást, a vetést Fele akko­ra ráfordítással és erővel, iobb munkát tudnak végezni traktorosaink. A nagyobb termés alapján a jó talajelő­készítés. A bujáki tsz-ben, ahol az őszi vetésterv ezer hold — ebből 250 hold őszi árpa, 700 hold őszi búza és 50 hold őszi káposztarepce —, a vetés és talajelőkészítés feladataira 19 gépet állítottak munkába. Tizenegy gép a szántást, öt a talajelőkészí­tést, három pedig a vetést végzi. — Esti órákban a kukori­cát szállítják a traktorosok, — amely kétszáz hold háztá­jiban vár betakarításra — mondta Válóczi Tibor, köz­ponti agronómus. — Az őszi munkák mielőbbi elvégzése érdekében vasárnap is teljes gépparkkal vetünk. Befejeződtek az országban az ipari . szövetKezetek VI. kongresszusát előkészítő érte­kezletek, szeptember végéig 565 kongresszusi küldött, 116 megválasztott országos tanács­tag kézhez kapja a meghívót, az QKISZ választmányának és ellenőrző bizottságának beszá­molóját az 1966 óta végzett munkáról. Öt esztendővel előbb még öt szövetkezet de­legált egy küldöttet, most minden megválasztott delegá­tus két szövetkezetét képvisel. Teljesebbé vált tehát a szö­vetkezeti demokratizmus: az öt év előtti 290 küldöttel szemben most csaknem két­szer annyian viszik magukkal a 300 ezernél több ipari szö­vetkezett tag javaslatait és vállalásait. Az öt esztendő előtti 16 milliárd forintos termelési ér­tékről máig csaknem 30 mil­liárd forintra nőtt az ipari szövetkezetek gazdasági telje­sítménye. Munkájukat kedve­zően befolyásolta a gazdaság- irányítás megváltozott rendje, a kis- és középüzemek való­ban rugalmasan alkalmazkod­tak a piac igényeihez, az egy foglalkoztatottra jutó kereset — évente 4,5 százlékos emel­kedéssel — mintegy 25 száza­lékkal nőtt. A kormány gazdaságpoliti­kád és szociálpolitikai célkitű­zéseinek megfelelően a fővá­rosi szövetkezetek az elmúlt években 60 új vidéki telephe­lyet létesítettek, 17 ezer dol­gozónak tudtak ezáltal mun­kát és rendszeres kereseti le­hetőséget biztosítani. A vidéki szövetkezetek szerte az or­szágban 900 új üzemben, mű­helyben, 12 ezer újonnan mun­kába lépőnek nyújtottak meg­élhetést. Ipari szövetkezeteinket álta­lában eszközszegénynek tart­ják és ez igaz is. Ennek oka arra az időszakra vezethető vissza, amikor sok ezer kis műhelyből útjára indult a mozgalom. Csak az elmúlt Több Zsiguli A togliattigradi autógyár jelentése szerint a Fiat Mű­vekkel közösen épített Zsi­guli autótípus gyártása a ter­melési terveknek megfelelően halad. Arra számítanak, hogy az év végén az eredetileg ter­vezett 180 000 személygépkocsi helyett 172 000 Zsiguli hagy­ja el a gyár futószalagját. November 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 54-ik évfordulójára, a togliattigradi gyár első há­rom időszalagja eléri évi tel­jes ’:/> v-i fisát, a 220 000 sze- walygepkocsit. erőteljesebb fejlődést az 1100 szövetkezet. Az 1966—70. évek­ben 3 milliárd 400 millió fo­rintot fordítottak beruházá­sokra. A VI. kongresszus ál­lást foglal a szövetkezeti ipar fejlesztési tervéről, amely sze­rint a következő öt esztendő alatt 9 milliárd forintos beru­házással 40 milliárd forintra növelhető a termelési érték. Az árutermelés —• a piaci igények hatására — az elmúlt öt évben is dinamikusan nőtt. A nagyipar termelését kiegé­szítve, a szövetkezetek sokfaj­ta árucikkel jelenitek meg: 1966 óta 17 ezer különféle új terméket adtak a bel- és kül­kereskedelemnek. Jelenlegi árutermelő tevékenységük ér­téke meghaladja az évi 21—22 milliárd forintot. Az építőipa­ri — elsősorban egyedi, vagy társas kis lakás — termelés évente 5 milliárd forintos ár­bevételhez juttatja a termelő kollektívákat Jelentős a szö­vetkezeti ipar részesedése a magyar külkereskedelmi for­galomban; a népművészeti és a ruházati cikkek, illetve a külföldi vásárokon aranyér­met nyert műszerek egyaránt Még egy fél esztendeje sincs, annak, hogy megjelent a ren­delet a munkások és alkal­mazottak alapbérrendszerének módosításáról. A rendelet törvényesen le­hetővé teszi az eddiginél jó­val magasabb órabért, amely egyes szakmákban elérheti a 22 forintot, illetve a kiváló szakmunkás havi fizetése az ötezer forintot. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezentúl min­denki és minden szakmában azonnal vastagabb borítékot követelhet. A jogszabály mel­lé pénz is szükséges, ezt pe­dig a vállalatoknak kell elő­teremteni ők. A rendelet, amely a nyáron lépett életbe, és a végső al­kalmazási határideje: 1973. január elseje — lehetővé te­szi, hogy a vállalatok bérpo­litikájukban még inkább a végzett munka alapján diffe­renciáljanak. Tehát a szak­mailag legigényesebb, a leg­több gyakorlati tapasztalatot követelő és a fizikailag a leg­nagyobb erőfeszítést kívánó tevékenységeket sorolják előbbre. Nem mindegy, hogy azonos szakmán belül, ki hogyan fe­lel meg a követelményeknek, mert bizony 14 forinttól 22 benne foglaltatnak az évi 4,5 10—20 milliárd devizaforint értékű termelésben. Az utóbbi időben fokozódik a társadalom érdeklődése az ipari szövetkezeitek tevékeny­sége iránt. A fejlődést szol­gáló viták és eszmecserék kö­zéppontjában többnyire az a kérdés áll: árut termeljenek-e az ipari szövetkezetek, vagy szolgáltatást végiezzenek? Az egyértelmű válasz szerint el­képzelhetetlen, hogy a lakos­ság áruellátásából akár csak 10—20 milliárd forint értékű áru is kimaradjon. A X. párt- kongresszus határozata is hangsúlyozza, hogy fokozni kell a szövetkezetek részvéte­lét a választék szélesítésében, a hiánycikkek számának csök­kentésében. Ugyanakkor ki­mondja e határozat: „Munká­juk középpontjába a szolgál­tatóipari tevékenységet kell állítani.” Ezért zöld utat kap­nak a fejlesztési tervek, hi­szen jelenleg a szövetkezeti szolgáltatások értéke csupán 2 milliárd forint, tehát az ed­diginél sokkal nagyobb mérté­kű szolgáltatásra vállalkozhat­nak a kisipari szövetkezetek. forintig széles a skála; ez egyben nagy „húzóerő” is. ötven vállalatnál végzett felmérés tanulsága szerint még nem mindenütt történt meg a munkások végleges be­sorolása. Pedig ebben — még akkor is, ha anyagilag most nem tud többet nyújtani a vállalat — szükséges és ér­demes dönteni. Az igaz, hogy a türelmi időben még bőven belefér az új alapbérrendszer­re való áttérés, de — nem árt sokszorosan hangsúlyozni, hogy — ennek az ellenértékét a vállalatoknak saját maguk­nak kell létrehozniok!... Ha az emberek személy szerint is tudják, hogy az új besoro­lás szerint mennyi lehet a maximális órabérük, akkor számítani lehet támogatásuk­ra minden olyan közös erőfe­szítéshez, amelynek eredmé­nyeként elérhetik a maximu­mot. Amelyik vállalat előbb tud élni a rendelet adta lehe­tőséggel, könnyebben képes magához kötni és oda „édes­getni” a legjobb szakmunká­sokat. Két oldala van tehát az egyenletnek: az emelkedő órabérek és ennek ellenérté­ke. Mert bizony sok helyütt nem ártana ennek érdekében — vagy a valóra váltással párhuzamosan — a normákat is felülbírálni. A normák karbantartása olyan tartalé­kokat rejt, ami éppen a ma­gasabb béreket alapozhatja mefe. Az órabérek — a rendelet adta lehetőségekkel élve — jelentősen emelkedhetnek. Ezt a vizsgált ötven üzemben mindenütt tudták. Nem min­denütt fordítottak azonban figyelmet a végrehajtás poli­tikai előkészítésére, a rende­let megmagyarázására. Ez pedig azért nagyon fontos, mert a vállalatok csak akkor képesek a moét már hivata­losam fizethető magasabb óra­bérek ellenértékét megterem­teni, ha a munkásokat meg­nyerik az ügynek; ha tudato­sítják az emberekben azt, hogy a növekvő és természe­tesen igényeik a munkákban is többet és főként jobbat követelnek! A bizonyítás időszaka kö­vetkezhet most el sok üze­münkben. A gazdasági , mű­szaki vezetőkön kívül az a feladat hárul a munkásembe­rekre is, hogy ki-ki a maga módján vegye ki részét a munkából, hogy azután maid ki-ki a végzett munkáia alapján részesedjen is a ja­vakból. Bán János megjavítani — ugyanazzal a költséggel. Egy hold megjaví­tása járási átlagban így 606 forintba kerül, míg a selypi mésziszappal meghaladta az 1380 forintot. A szállítás is jóval előnyösebb, a tonna-ki­lométer egyhácodára csökkent. Az új módszerrel bevezethető a jobb minőségil gépi szórás, melynek jelentős munkaegész­ségügy! vonatkozásai is van­nak. Végül: a helyi eredetű anyaggal a megye egyszeri al- talajjavítása 10 millió 241 ezer forinttal olcsóbb mint a sely­pivei. Tavaly már az egész salgó­tarjáni járásban a Varga Jó­zsef által javasolt módszerre tértek át. A jövőben pedig az egész megyére való kiterjesz­tésével foglalkoznak. — Az az igazság, hogy dí­jat tulajdonképpen a másik dolgozatomra vártam — mondja. — Abban ugyanis sokkal több újat ír'cam. A ke- látokat eddig, drágaságuk mi­Csütörtökön a Semmelweis- teremben megkezdődött a IX. onkológus kongresszus. Kell­ner Béla akadémikus, a Ma­gyar Onkológusok Társaságá­nak elnöke megnyitójában kiemelte, hogy a tanácskozá­son előtérbe állnak a gyakor­lati kérdések, a rák korai fel­ismerésének, megelőzésének és gyógyításának problémái. A tanácskozás nagy figyelmet szentel az elméleti és klinikai daganatkutatásnak is. Dr. alt csak gyümölcskertészetek-’ ben ’ használták. A hazai elő­állítású poliíémkelát olcsó,, a szántóföldi alkalmazásra ez ad lehetőséget. A szántóföldi kísérletet még Karcagon állí­tottam be, s itt, Cereden foly­tattam. Dolgozataiban több mint kétévi munkája feleszik. S a munkának még nincs vége, hiszen a mezőgazdaságban egy új módszer széles körű beve­zetéséhez legalább két év ta­pasztalati eredményei szüksé­ges. S nincs vége a munkának azért sem, mert Varra József, fejében már a következő kí­sérlet gondolatai forognak. Ismét egy új elképzelés, ami ha sikerül, nagy dolog lesz... — Honnan ez a kísérlete­ző. kutató szellem? — Harkovban végeztem az egyetemet., ahol nagy tudású professzorok mellett dolgoz­hattam. Azt hiszem, ez egész életemre meghatározó, jelentő­ségűt Kicsit gondolkozik. aztán nevetve folytatja' — Különben is mit csinál­hatnék a szabad időmmel? Mulatni nem szeretek, mert rossz a hangom. A munkám, a családom, a késérleteim meg kitöltik az életemet. Hatalmas kristályvázát ka­pott Keszthelyen, elhozta a vele járó oklevelet és a 3000 forintos jutalmat is. És egy hete mindezek mellé még egy papírt tehetett.® Ezen a papíroson az állt, hogy a 32 éves fiatalembert kine­vezték a megyei mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztály szakfelügyeleti csoportjának vezetőjévé. Szendi Márta Farádi László, az egészség- ügyi miniszter első helyettese a kongresszushoz intézett üd­vözlő szavaiban hangsúlyozta, hogy a rákellenes küzdelem­ben az egészségügyi hálózat minden részének megvan a maga feladata, a szorosan vett onkológus szakhálózaton kívül, a vezető intézmények­től. a kórházakon és szakren­delőkön át egészen a körzeti orvosokig. (MTI) NÓGRÁD — 1971. október 8., péntek 3 1 — ............... ■ -.................. M ai kommentárunk Hold helyett hektár A kormány elrendelte a földek mérterrendszerű nyil­vántartását. Az idősebb földtulajdonosok jogosan kérdezhe­tik: miért kell áttérni a területek hektár, illetve négyzetmé­teres nyilvántartására? Azért, mert az ölrendszer (1 kh — 1600 négyszögöl) nem a tízes számrendszerre épül, ezért kor­szerűtlen, elavult mértékegység. A négyszögöl, és a katasz­teri hold összesítése külön számtani művelet végrehajtását igényli, ezért körülményes. Az ölredszer nincs összhang­ban a korszerű felmérés és gépi adatfeldolgozás követelmé­nyeivel sem. A mezőgazdaságban kialakult széles körű nemzetközi kapcsolataink sokszor szükségessé teszik a földeket érintő adatok, vetőmag, műtrágya, talajművelés, termésátlag stb. nemzetközi összehasonlítását, elemzését. Az ölrendszerű te­rületi adatokat ma már egyetlen állam sem használja. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a föld­részletek területének átszámítására négyéves programot dol­gozott ki. amelyet összekapcsol az állami földnyilvántar­tás gépi rendszerű adatfeldolgozásával. Az áttérés tehát fo­kozatosan, a földnyilvántartási adatok gépi feldolgozásával együtt történik. A munka nagyságára jellemző, hogy Nóg- rád megyében közel nyolcvanezer tulajdonos részére kell a földhivataloknál új birtokívet készíteni, és mintegy egy­millió adatot feldolgozni., Megyénkben 1971. októberében kezdjük az új földnyilvántartási adatoknak a köznek való átadását, A hektár — négyzetméteres adatok községenként! beve­zetéséről a járási földhivatalok fogják tájékoztatni az érin­tett mezőgazdasági üzemeket és a lakosságot. Egy-egy köz­ségben az átszámítás utáni új földnyilvántartási munka­részeket a helyi tanácsházán 15 napi közszemlére teszik ki. A régi __ öles — adatokat tartalmazó munkarészeket pedig k ivonják a forgalomból. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok gazdálkodási területük úi adatairól birtokív- másolatot kapnak. Azokban a községekben, ahol megtörtént a méteres mértékegységre való áttérés, minden hivatalos el­járásban csak ezt szabad használni. Annak érdekében, hogy a földtulajdonosok 1-s ellen­őrizhessék területeik átszámításának helyességét, falragasz formájában, táblázatokat bocsátunk a lakosság rendelkezé­sére. A tulajdonosok jogos észrevételeinek kijavítását a já­rási földhivatalok végzik el. Túri János Megkezdődött. a IX. onkológus kongresszus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom