Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-06 / 235. szám

A megyei művelődési központ fotóstúdiója már több országos kiállításon igen szép eredményeket ért eL Most tárlatot rendeztek a stúdió törzstagjainak alkotásaiból, amely méltón reprezentálja a kollektíva művészi teljesítményét. A ki­állításra szeretettel várják a nagyközönséget is Műsorfüzet a bérleteseknek Marámból ém menekülés A felelősségbiztosítás tapasztalatai Ingyenes műsorismerete tőt hozott forgalomba a megyei művelődési központ a szín­házlátogató közönség részére. Az ízléses könyvecske rövid tartalmi ismertetőt ad az 1971—72-es évad felnőtt és ifjúsági műsorán szereplő darobokról. így, többek kö­zött, tartalmi ismertetést ta­lálunk Fényes—Harmat: Maya című nagyoperettjéről is, amelyet Salgótarjánban a szolnoki Szigligeti Színház ad elő október 19—20—21-én. A műsorismertetőt a bérlet­tel rendelkező színházláto­gatók díjmentesen megkap­ják. A mopresszó műsora Érdekes műsorokkal várja látogatóit a mopresszó. a sal­gótarjáni Tarján-vendéglő- ben. Október 12-én a „Jöt­tem, láttam, lőttem” színes, zenés, olasz westemparódi- át, október 19-én az „Elát­kozott hegyek farkasa” című, jugoszláv kalandfilmet játsz- szák. Francia—olasz—Spanyol kalandfilm, a „Vörös rózsák Angelikának” szerepel a mű­soron október 26-án, no­vember 2-án pedig a „Mág­nás Miska” című, magyar filmoperettet újítják fel a közönség kívánságára. A vállalatoknál különböző viták, vélemények alakultak ki atekin'cetben, hogy a hiva­tásos gépkocsivezetők közleke­dési moráljának alakulására hogyan hatott a felelősségbiz­tosítás, amely 1971. január 1- től minden Magyarországon közlekedő járműre kötelező. Ez a rendelkezés megszüntette a különbséget hivatásos és nemhivácásos gépkocsivezetők között, erősíti az autós szoli­daritás kifejlődést, az azonos feladatok megértését és azok közös végrehajtását. Lehet, hogy vannak, akik a felelős­ségbiztosítás bevezetése után helytelenül úgy vélik, hogy a biztosítás „mentesít” a bal­esetek káros következményei alól. Nem lehet mentség azon­ban azokra a sérülésekre, amelyek a közlekedés írott és íratlan szabályainak durva megsértéséből keletkeznek. Az emberi élet, a testi épség el­vesztése pótolhatatlan a sé­rültek, a családtagok, egész dolgozó népünk számára —, a bűncselekmény pedig ezután is bűncselekmény, amelyet meg­torlás követ. A felelősségbiztosítás köte­lezővé tételével az állam min­den törvényes alapot megadott arra. hogy a karambolozó be­csülettel elismerje hibáját. Éppen ezért érthetetlen, hogy a mindennapos, becsületes munkavégzés közben előfor • dúló károknál is — mint pél­dául, amikor a gépjárműve­zető a parkolóban megnyom, vagy lehorzsol egy másik ko­csit —, előfordulnak olyan esetek, amikor a gépkocsive­zető nevének hátrahagyása nélkül távozik. Bár itt meg kell jegyezni, hogy csak a név, vagy betétlap hátrahagyása nem elég, mert a betétlap hát­oldalán, vagy a kocsin hagyott cédulán el kell ismerni a fe­lelősséget a másik járműben okozott kárért. Az ösztönös menekülésnek ez a módja an­nál inkább érthetetlen, mert aligha valószínű, hogy akad olyan gépjárművezető, aki egy másik autósnak a zsebéből ki­emelne akár egy fillért is. Es mégis, ugyanaz a gépjármű - vezető, amikor a károkozás után ismeretlenül távozik a helyszínről, nem gondol arra, hogy azzal ezer vágj- esetleg több ezer forintot vesz ki autóstársa zsebéből. Ift vetődik fel a kérdés, mi a teendő, ha ilyen baleset­nél közületi gépjármű a vét­kes? A legfontosabb természete­sen. hogy a gépjárművezető a helyszínen írásban elismerje a felelősségét a balesetért. A gépkocsivezető elismerő nyi­latkozata azonban önmagában nem elég, mere a biztosító nem a gépkocsivezetővel, ha­nem munkaadójával, a gép­jármű üzembentartójával áll jogviszonyban. A gépkocsive­zetőnek tehát azonnal be kell jelentenie a balesetet munka­adójánál. A vállalat a baleset körülményeinek vizsgálata alapján megállapítja, hogy gépkocsivezetője valóban fe­lelős volt-e a balesetért vagy sem, majd az arra a célra rendszeresített gépjárműkár- jelentő lapon a karambolt kö­vető munkanapon bejelenti a biztosítónak, s akkor a kár­rendezésnek nincs akadálya. Az esetek többségében így is történik. Nem ritka azon­ban, hogy a gépkocsivezető a helyszínen elismeri ugyan vét­kességét, de a karambolt vál­lalatánál nem jelenti be. Ilyenkor a biztosító a káro­sult által közölt adatok alap­ján értesíti a vállalatot és fel­kéri, hogy tegyen eleget kár­jelentési kötelezettségének. A kérdésnek még ezer és egy oldala van. Most csak né­hány szempontot mutattunk meg abból a problémakörből, hogy a közlekedési morálnak érvényesülnie kell a — ka­rambol után is. Hosszúhegyi Állami Gazda­ság, szeptember vége. Igazi vénasszonyok nyara, kellemes napsütés. Ameddig a szem el­lát szőlők, gyümölcsfák. Kö­zöttük pedig homok. Aprósze- mű, világossárga, bokáig sűly- lyed benne az ember. Nógrádi gimnazistákat ke­resünk, akik az egyik szőlő­táblában szüretelnek. Az álla­mi gazdaság kocsija egy dara­big jó betonúton szalad. Az­tán homokútra fordulunk. A Moszkvics motorja küszködik, erőlködik. Az egyik kanyar után aztán véglegesen elaka­dunk. A mögöttünk igyekvő Trabant már húsz méterrel hátrább leragad. Nehéz emel­getni a lábunkat, az ember­nek olyan érzése van, mintha sivatagban járna. Mellettünk traktorok, vontatók haladnak, tele szőlővel. Az egyik vezető odakiált: — Ez az aranyhomok. Et­től híres a mi borunk... Az állami gazdaság Bács- Kisikun megye bajai járásában fekszik. Tizenhatezer holdas, hatalmas gazdaság, annak ide­jén hat község határából ala­kult. A gazdaság központja Sükösdön van. Itt találkozunk Nagy Ödön igazgatóval és An­tal András személyzeti veze­tővel. — Bár Nógrád és Bács-Kis- kun megye ugyancsak messze esik egymástól, mi nagyon örülünk a nógrádi gyerekek­nek — mondja az igazgató. — Kilenc nógrádi középiskolával van kapcsolatunk immár évek óta. Ugyanis a lányok az itte­Gimnazisták az aranyhomokon ni KISZ önkéntes nyári tá­borban szoktak dolgozni. Közbeszól a személyzeti veze­tő: — Bér az állami gazdaság­nak nem olcsó mulatság a gyerekek utaztatása, mégis szívesen vesszük, hogy nálunk dolgoznak. Negyvenöt—ötven forintot keresnek átlagban naponta, kőházban laknak. Hogy a koszt milyen, arról talán nyilatkozzanak ők, ma­guk. .. Ottjártunkkor a rétsági és a nagybátonyi gimnazisták szed­ték a szőlőt és az almát, őket váltják fel a kisterenyeiek, balassagyarmatiak, a salgó­tarjáni Bolyai Gimnázium és a pásztói középiskola. Ha jól megszámoljuk, mintegy ezer­ötszáz gyereket látnak vendé­gül ezekben a hetekben Hosz- szúhegyen. Hatalmas szőlőtábla mellett találjuk a rétságiakat, A gim­názium igazgatója, Kári Sán­dor már messziről mutatja: — Ott vannak a mieink, már látom Czintula Gyurikát. Piros melegítője messze virít... Még jó kétszáz métert küsz­ködünk a homokkal. A gyere­kek éppen befejezték a „mű­szakot”, készülődnek a tábla szélére, ahova hamarosan megérkeznek a teherautók. Ebben a hatalmas gazdaság­ban gyalog járni nem taná­NÓGRAD — 1971. október 6., szerda esős, alaposan megjárná, aki nekiindulna... A fiúk, lányok elfáradva, de töretlen jókedvvel masíroznak a homokban. Arcuk lesülve, olyan barnák, mintha legaláb­bis a Balatonon üdültek vol­na. Hamarosan szabályos kis „sajtóértekezletet” alakítunk. Körbe ülünk a homokon, mert ugye itt nincs más. . . Itt van Kiss Ilona a negye­dikből, Szamkó Katalin a har­madikból, — ő az iskola KISZ titkára is — Czintula György és Benedek Ilona ta­nárnő. — Még soha életünkben nem szüreteltünk — kezdi Ili. — Az első napokban, amíg megtanultuk a „technikáját” ugyancsak nehéz volt. Ráadá­sul egészen aprószemű szőlőt szedtünk, abból lesz a világ­hírű Tramini bor — tájékoz­tat tovább. Gyuri szól közbe: — Maga a munka érdekes, csak az a baj, hogy nagyon messze vagyunk az ebédlőtől, és főtt ételt este kapunk. Egyébként klassz volt az egy hét. A végére egész jól bele­jöttünk. Szamkó Kati sem marad le: — Esténként sem unatko­zunk, magnót hoztunk, erősí­tőnk van, táncolunk, tévét né­zünk. Rendeztünk már vetél­kedőt, moziban is voltunk. Es­te kilenckor, takarodó után senkit nem kell ringatni... A tanárnő summázza a vé­leményeket : — örülünk neki, hogy a nógrádiakkal meg vannak elégedve. Szívesen jöttünk, a gyerekeknek sem árt egy; kis munka. A beszélgetés közben mind­egyikük a homokban kaph'gál. Ili mosolyogva mondja: — Mindig ezt csináljuk ön­kéntelenül is, ha léülünk. Olyan jó ez a homok, nagy­szerűen lehet várat építeni, alagutat fúrni, játszani... * A nagybátonyiakat már megfürodve, átöltözve találjuk a szállásukon, Sándor Jenő, igazgatóhelyettes éppen az aznapi teljesítményeket szá­molja. — A gyerekeink ugyancsak megnyomják a gombot. A KISZ-alapszervezeteknek megy a pénz, amit keresnek, úgy tervezik, kirándulnak be­lőle. A negyedikesek különös­képpen sokat dolgoznak, ők ugyanis a tengerpartra ké­szülnek. Volt olyan osztály, amelyiket már le kellett állí­tani, ne hajtsanak annyira. Ponyi Márta osztálya például ötven mázsa szőlőt szedett. Márti büszke is rá, szerény mosollyal nyugtázza a nagy ellenfél,! a harmadik osztály képviselője. Pitlik László el­ismerését. Őket már nem le­het elütni az első helytől... * Közben a kocsikat egy trak­tor- kjvontatta az aranyho­mokból. Mi pedig búcsúzunk a gyerekektől. Az egyik kis­lány még odaszalad hozzánk: — Azt okvetlenül tessék megírni, hogy a rétsági első­sök is kitettek magukért. Hajdusek Andrásné osztályá­ban Rollik Mariann nyolcvan forintot teljesített tegnap... Csatai Erzsébet Készülődés a salgótarjáni tavaszi tárlatra Jubileumi képzőművészeti pályázat Salgótarján 1972. január 27-én ünnepli várossá nyilvá­nításának 50. évfordulóját. A város munkásmozgalmi múltja, félévszázados történe­te, felszabadulás utáni nagy­vonalú fejlődése, az emberi sorsok alakulása megannyi témát kínál a képzőművészet eszközeivel való megfogalma­zásra is. Az észak-magyarországi területi szervezet, amelynek tagjaiként a Nógrádban, Sal­gótarjánban élő képzőművé­szek is alkotnak a magyar képzőművészeti életben önál­ló helyet foglal el, meghatá­rozott jegyekkel, sajátossá­gokkal bír. A közelgő jubile­umi esztendő különösen jó alkalomnak látszik ahhoz, hogy képzőművészeti eredmé­nyeinket felmérjük. Termé­szetesen, az ünnepi évtől füg­getlenül is itt az ideje az összegezésnek, az eredmények számbavételének, tudatosítá­sának, a hagyományok helyes felmérésének, tisztázásának, hiszen a napjainkban zajló társadalmi, gazdasági válto­zások új távlatokat nyitnak meg a képzőművészet előtt, elsősorban a szocialista em­ber sokoldalú nevelésében, ízlésének alakításában. Nyilvánvalónak tűnik az is, hogy helyi képzőművészeti hagyományaink, az eddigi eredmények jó alapot adnak ahhoz, hogy a további fejlő­dést szolgálják, s bizonyára jóval gazdagabbak, mint aho­gyan azok a közvélemény, a közönség tudatában élnek. Az eredményeket, hazai és nem­zetközi sikerek híreit hosz- szan lehetne sorolni a festé­szetben, grafikában és szob­rászatban, de más műfajok­ban is. Az elmondottak is bizonyít­ják, hogy az a képzőművésze­ti pályázat, amelyet a jubi­leum tiszteletére Salgótarján város tanácsa a Képző- és Iparművészeti Lektorátussal egyetértésben hirdetett bizo­nyára kedvező visszhangot, a várakozásnak megfelelő, alk/v fásokra serkentő izgalmat vált ki képzőművészeink kö­rében, s felkelti a nagykö­zönség érdeklődését is. A pá­lyázati felhívás kéri a művé­szeket, hogy alkotásaikkal kapcsolódjanak a pályázathoz, és műveikkel járuljanak hoz­zá az Észak-magyarországi képzőművészek egyik range® seregszemléje, a II. salgótar­jáni tavaszi tárlat sikeréhez, amelyet jövő év áprilisában nyitnak meg. A pályázatban egyébként részt vehetnek a Magyar Képzőművészek Szövetsége Észak-magyarországi Területi Szervezetének tagjai, a Nógrád megyében élő nem szervezeti tagok, a megyéből elszárma­zott művészek, valamint a megyéhez, főként Salgótar­jánhoz jelentős alkotásokkal kapcsolódó művészek. Pályáz­ni lehet bármilyen műfajú képzőművészeti alkotással (festmény, szobor, grafika stb.) méretre és számra való tekintet nélkül. A pályázatra beküldött és a zsűri által elfogadott műveket jövő év április 4-én, a tavaszi tárla­ton mutatják be, A pályázat­ra, valamint a kiállításra a műveket 1972, január 25-ig kell beküldeni. A beküldés helye: a területi szervezet tagjai részére a megyei József Attila Művelődési Központ (Salgótarján), a fővárosban és másutt élő művészek szá­mára a Műcsarnok (Budapest, XIV. Dózsa György út 37.) A városhoz kapcsolódó pá­lyaműveket Salgótarján város Tanácsa 12 000, 8000 és 5000 forint összegű díjakkal jutal­mazza. A pályázattól függet­lenül a tárlaton kiosztják a Nógrád megyei Tanács, a KISZ Nógrád megyei Bizott­sága és a Munkásmozgalmi Múzeum díjait. A hagyomá­nyoknak megfelelően díjakat alapítanak a salgótarjáni üze­mek, vállalatok is. Egy pere telefon Mit kell tudni a boiforgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségekről A szüret indulásával egyre több olvasónk fordul hozzánk olyan kérdéssel, hogy a bor­termelőket, illetőleg az adó. köteles italt előálLítókait az adózással milyen kötelezettsé­gek terhelik. Ezzel kapcsola­tosam. megkerestük a megyei tanács pénzügyi osztályát, ahol kérdésünkre az alábbi választ adtáik: — Az 1971. évi bortermelés­ről valamennyi adózó köteles bejelentést tenni, függetlenül attól, hogy az adóhatóságok kiértékesítése szerint az 1972. évtől kezdődően adóátalány útján tesznek eleget adófize­tési kötelezettségüknek. Beje­lentést köteles tenni mindazon személy, alki saját termésű, vagy mestsizierzett szőlőből, gyümölcsből, vagy erre alkal­mas anyagból bort. mustot, szőlőcefrét, törkölybort és gyü­mölcsbort állít elő. A bejelen, tást a községi, városi tanácsok szakigazgatási szerveinél in­Eredményes tanfolyam Befejeződött a képesítés nélküli nevelők továbbkép­zése a József Attila Megyei Művelődési Központban. A tanfolyamon leendő óvónők, alsó és felső tagozatos neve­lők vettek részt, több mint negyvenen. Az első héten pedagógiai és pszichológiai jellegű előadásokat hallgattak, második héten szakterületük­nek megfelelően hospitáltak. területüknek megfelelően be­mutató tanításon, foglalkozá­son vettek részt. A tanfolyam eredményes volt, a hallgatók örömmel tagadták, mert mun­kájukhoz nagy segítséget kap­tak a továbbképzési kabinet programjában. gyenesem beszerezhető nyom­tatványon, a szüret befejezé­sét követő 8 napon belül a termelési hely (szőlőterület fekvése) szerint illetékes adó. hatóságnál kell megtenni. Ha a termő terület és a bor tárolása nem ugyanabban a községben van, a bejelentést nemcsak a termelési, hanem a tárolási hely szerinti adóha­tósághál is meg kell tenni, A bejelentésiben az előállí­tott, illetőleg megszerzett tel­jes italmennyiséget, beleértve a bejelentést megelőzően érté­kesített, elszállított, elfogyasz­tott ital mennyiséget kell sze­repeltetni. Amennyiben a szüret rész. letekben történik, az egyes részszüretek eredményeit kü­lön-külön, a részszüret befe­jezését követő 8 napon belül, ugyancsak be kell jelenteni. Ez esetben aiz összes termést bejelenteni nem kell, mivel azt a részbejelentések össze­ge adja. A borforgialmi adóztatással kapcsolatos vailmenayi kérdés, ben a községi városi taná­csok szakigazgatási szervei adják meg a szükséges felvi­lágosítást. Világosító villanyszerelőt felveszünk napi 8 órás munkaidőre 1971. október 10-től. Fizetés megegyezés szerint. Elektroműszeré­szek előnyben! Jelentkezés: a József Attila Megyei Művelődési Központban, 8 órától 16.30-ig. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom