Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)
1971-10-31 / 257. szám
Kulturális ' KOMPOZÍCIÓ "71. Az elmúlt héten Salgótarjánba látogatott a Magyar Televízió egyi forgatócsoportja, a tele- vízósok több felvételt készítettek Nógrád megye székhelyének nevezetességeiről. De salgótarjáni utazásuk fő célja a nemrég felállított Város című kompozíció filmre vitele. Varga Imre szobrászművész alkotása ugyanis már országos visszhangot keltett. A Televízió riporterei megszólaltatják az alkotóművészt, valamint beszélgettek a Salgótarjáni városi Tanács elnök- helyettesével, Csík Pállal a város átépítését jelképező műalkotás megszületéséről. A riportfilm a Kompozíció ’71 címet kapta, és november 5- én 17.20 órakor sugározza a Televízió. gazdag hagyományokkal rendelkezik, országosan ismert. A hagyományok ápolásának jegyében alakult meg a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban a népművészeti szakkör. A „népművészek” nagy lelkesedéssel kezdtek munkához, hímeznek, nógrádi motívumokkal tojásokat festenek. A keramikusokat szjlikátvegyész oktatja, akik kisebb-nagyobb agyag díszítőtárgyakat készítenek. Fafaragók és intarziások is vannak a csoportban. Ügy tervezik, hogy a művelődési ház mikrobuszát igénybe véve gyakran mennek „tanulmányútra” a megye egy-egy érdekes tájára. rióták klubjának” is. A közelmúltban Lombos Márton, a Balassagyarmati városi Tanács elnöke látogatott el a klubba és előadást tartott „Balassagyarmat fejlődése a harmadik és a negyedik ötéves tervben” címmel. Közvetlen, barátságos hangulat jellemezte az összejövetelt, ahol a történelmi nevezetességű és immár nagy léptekkel fejlődő Balassagyarmat jelenéről, de még- inkább jövőjéről volt szó. A sok kérdés, elhangzott megjegyzés mind azt igazolta, hasonló rendezvényekre máskor is szükség van a népfrontklubban. NÉPI BABÁK. Budapestről érkezett a hír, hogy a Nép- művészeti Tanács a napokban zsűrizte a nemrég még Balassagyarmaton tevékenykedő fiatal, nagyon tehetséges népművész, Koppány Gizella népviseletbe öltöztetett babáit. Az eredeti nógrádi népviseletet megörökítő babák már több kiállításon, köztük az ifjú népművészek találkozóján is nagy sikert arattak. A zsűrizés annyit jelent. hogy Koppány Gizella nógrádi ihletésű és viseletű babái külföldre is elkerülnek, reprezentálva a magyar folklórt. MAGNÓS MŰSOR. Holnap indul „útjára” a kohászati üzemek művelődési központjának feldolgozásában a november 7-e tiszteletére magnóra vett Üj korszak nyitánya című húszperces műsor. A művelődési központ dolgozói a szocialista brigádokat, elsősorban az ifjúsági brigádokat keresik fel reggeli időben. Az összeállítás mozgalmi dalokat, verseket, összekötő szövegek, zenét tartalmaz. A tervek szerint 8 nap alatt mintegy 40—50 brigádhoz és a szakmunkásképző iskola tanulóihoz jut el az Űj korszak nyitánya-. BALASSAGYARMATI ’„NÉPMŰVÉSZEK”. Palócor- *zág népművészete rendkívül PATRIÓTÁK KLUBJA. Balassagyarmaton nagy sikere van a népfront-klubnak, amelyet gyakran neveznek „patnffimunni Jelenet a Hans Beimlcr bajtárs negyedik részéből Az NDK-ban tudnak érdekes folytatásos krimiket készíteni, s ami még nagyobb elismerést érdemel: csaknem valamennyi ilyen alkotásuk telítve van mély politikai tartalommal, s a tények azt mutatják —, hogy a nálunk föl-föl- bukkanó balhiedelmekkel szemben —, a művek politikuma csak fokozza a nézők érdeklődését. Lehet tehát egy filmben egysíkúan, következetesen, félreérthetetlenül politizálni, a lényeg az, hogy az alkotás megfeleljen az alapvető művészi igényeknek. Sőt, amint erre a Hans Beimler baj társ immár negyedik folytatása is példát mutatott, lehet egy filmnek magja a tárgya is tömény politika, az érdeklődés nem lankad. Hosszú idő óta a legnagyobb közérdeklődésre számottartó alkotás ez a sorozat, amelyről immár nem először írunk (s azon se lehetne csodálkozni ha még máskor is szóba kerülne!), s amelyben külön említést és dicséretet érdemel a címszerepet alakító Horst Schulze élményteli játéka, ami talán nem is játék, hanem önmegvalósulás egy kegyetlen korszak embertelen viszonyai között. Talán a leghúsbavágóbb megjelenítése volt az a fasizmusnak és az egyén fölmagasztalá- sának, amikor a harmadik részben társai segítségével sikerül elmenekülnie a dachaui pokolból. S még az sem rontja közérzetünket, hogy időnként föl-fölbukkan egy-egy vázlatosan, helyenként sematikusan megrajzolt mellékszereplő (mint például a segíteni kész lelkész figurája!)'. Bár a mi szórakoztató filmjeinkre is csak erunnyi, ennyicske lenne mindig a panaszt m Ma, vasárnap helyszíni közvetítést láthatunk a hatvani Konzerv- és Cukorgyárból (10.25), a Tárlatról tárlatra az októberi gazdag képzőművészeti programból ad ízelítőt (14.20), szokásos időpontban jelentkezik a Delta, tudományos híradó (17.35). L. Gy. 4 NÓGRÁD — 1971, október 31,, vasárnap j „SZÁMOLJUNK EGYÜTT”. A Balassi Bálint megyei Könyvtár újdonságai között szerepel Előd Istvánná Számoljunk együtt című munkája, amelyet a könyvtárosok elsősorban az általános iskolai tanulók szüleinek ajánlanak. A nagyon hasznos könyvecskét a Tankönyvkiadó jelentette meg abból a meggondolásból, hogy a gyermekek tanulásátsegítő szülőnek a legtöbb problémát a számtan és mértan okozza. Az általános iskola ötödik és hatodik osztályának számtan- és mértánanyagával foglalkozó könyv a tankönyvek megszokott felépítését követi, a szakkifejezések pedig azonosak az iskolában használtakkal. A szerző hangsúlyozza, hogy a könyv lehetőleg ne kerüljön a gyermek kezébe. DIVATBEMUTATÓ FIATALOKNAK. Immár hagyományos esemény, hogy a Kohász Művelődési Központ és a salgótarjáni Centrum Aruház évente közös divatbemutatót rendez, elsősorban a fiataloknak. A legújabb divatot követő ruhákat — amelyek egyúttal hasznos segítséget adnak az öltözködéshez — mutatják be, méghozzá csak olyan darabokat, amelyeket nemcsak a kirakatokban találhatunk, hanem vásárolni is lehet. A zenés divatbemutatót november 12-én este rendezik meg, előtte három napig kozmetikai bemutató és tanácsadás várja a művelődési központ látogatóit. Aj Ki vágta fejbe Hudák elvtársat? A humor legnagyobb áldása, hogy feloldja a feszültséget és különösen olyan helyzetekben nélkülözhetetlen, amikor már csak nevetni lehet. A humor elméletének megalkotói számos ismérvet sorakoztatnak fel a jó humor követelményeként: Arisztotelész szerint nevetséges, valamely hiba, hiányosság vagy rútság, amely ugyanakkor fájdalmat és bajt nem okoz. Kant szerint a komikus lényege az ellentét, az ellentmondás. Gross szerint pedig a komikus harci játék, benne és általa kiélhetjük harci ösztöneinket. Mocsár Gábor legújabb kötete a „Ki vágta fejbe Hudák elvtár satt” a fentebb felsorolt mindhárom követelménynek megfelel, a karikírozva bíráló mű jó szórakozást nyújt, és ugyanakkor mint rendhagyó krimi, számos ellentmondásra, emberi gyengeségére, társadalmi visszásságára hívja fel az olvasó figyelmét. Mocsár Gábor Nyírmárton- falván született 1921-ben. Volt gyári munkás, majd hosszú esztendőkön keresztül újságíró. Szerkesztette az Alföld című folyóiratot. Eddigi műveiből a falusi problémák iránt érzékeny érdeklődésű írót ismerhettek meg az olvasók (Nyitott tenyér, Fecskék és miatyánk. Fekete csónak), aki azért ír cikket, szociográfiát, szatírát, hogy az író sajátos eszközeivel segítse megismerni, jobbítani ezt a világot. A Magyarország felfedezése sorozatban az Alföld és Dunántúl hatalmas kőolaj- és földgázkincsének felfedezéséről, ennek gazdasági és társadalmi változásairól tudósít az „Égő arany” című szép- irodalmi igényű szociográfiai munkájában. A „Pávatoll” és az „Illetlenek” című szatírái arról győzték meg az olvasót, hogy Mocsár Gábornak erőssége a humor, de ugyanakkor nemcsak mulattató, hanem „rá- eszméltető” író is. Nemcsak arra való nála az anekdota, mint ahogy maga írta, hogy „afféle olcsó, fáradtolajként” alkalmas legyen a mese to- vábbcsúsztatására, hanem arra is, hogy amíg nevetünk, egy kicsit szégyelljük is embervoltunk gyengeségeit. Hudák elvtársat, ezt a nagy hatalmú falusi „elnököt” egy ismeretlen személy vágta fejbe a sötétben, sajá, házának udvarán, pontosan húsz óra tizenkilenc perckor. Mónus, a „középkorú, szúrós tekintetű nyomozó” nekivág Baktató- falvának, hogy megkeresse a tettest. Kezdetben sértődötten vissza akarja utasítani a kezdőknek való rutinmunkát, hamarosan kitűnik azonban, hogy egy nehezen kibogozható ügyet kell végigvinnie. Hudák ugyanis nem egyszerűen egy illető egyén, hanem elvtárs, a falu egyik vezető embere. Az is kiderül, hogy az egész Hudák-féle fejbeve- résben „az a legnagyobb fe- neség, hogy az áldozat úgy magán, mint közerkölcsi vonatkozásban százszázalékosan rászolgált, hogy bárki fejbeverje”. A nyomozás során megismerkedünk a hatalmával visszaélő Hudák mellett a kutyaméreggel kereskedő állatorvossal, Mondó Gergely- lyel, a magánparaszti függetlenség kényszerű bajnokával. Megtudjuk, hogy Hvidék elvtárs szerint a „szocializmus vastörvénye, a szocialista demokrácia irtózatos erejű követelménye” azt kívánja, hogy a köztiszteletben álló egyetlen egyéni gazdát beválasszák a tanácstagok közé, majd a dolgok logikájából következően minden létezhető bizottságba és albizottságba. A magánparaszti függetlenség harcosa szinte belerokkan „függeltensége” védelmébe, az őt „tikkadttá" tevő közéleti tevékenységbe. A szövetkezeti darálómalom raktárosa éppen az ellenkező bajban szenved, ő visszahúzódott a közügyektől. Kiss Pál ugyanis még a világháborúban olyan súlyos fejsérülést szenvedett, hogy azóta lépten- nyomon elalszik. Hudák elvtárs ezt a tulajdonságát használja fel, rájön ugyanis, hogy a raktáros ébredése szabályozható. Rúgásra felébred és ilyenkor alkalmas arra, hogy minden ügynek megadja az első lökést. Ébredése után azonnal buzgón helyesel, és fenntartás nélkül csatlakozik az előtte szólóhozJ „Ahogy Hudák elvtárssal együtt tudtunk működni, az nem kifejezés — vallja. — Vittük a súlypontot, élesítettük az osztályharcot, fokoztuk a problémákat, lökést adtunk a dolgoknak, kiemeltük a szempontokat”. Ám egy alkalommal „az ellenség keze rúgja bokán” és olyankor helyesel, amikor az ellenkezik Hudák elvtárs érdekével, és ekkor „hiába fáradnak az öreg harcosok” felkiáltással fokozatosan félreállítják. A nyomozó hiába hallgatja ki Mokányi Mátét, a ravaszságban és segítőkészségben egyaránt felülmúlhatatlan borbélyt, Helep Toncsit, a falu toliakkal kidekorált bolondját, hiába fekteti új alapokra a nyomozást, és veszik igénybe a körzeti megbízottal a falu állandóan kéznél levő huligánjait .. jl nyomozás zsákutcába fut. Mocsár Gábor mintegy jelezve, hogy az egész nyomozási história csak azt a célt szolgálta, hogy ezen keresztül megmutathassa: hová vezet egy-egy falusi kiskirály tevékenysége, egy szellemes fordulattal megoldja a kérdést. Maga a nyomozó is ugyanannak a „merénylőnek” esik áldozatul. Hudák elvtárs házának folyosóján rálép egy odatámasztott gereb- lyére. Vérbő humorú szatíra, kellemes olvasmány, tanulságos történet Mocsár Gábor könyve. Csukly László ANDRZEJ ZBYCH: (Lengyelből Eordította: Varsányi István) hogy megkóstolja a kesernyés ízű italt. Bár az is lehetséges, hogy az őrzőangyal bele sem szól az ügyekbe, ha Erik Vor. man nem vesz részt müncheni ismerősei körében a kiadós vacsorán, amely másnap ebédig tartott, egészen az indulás pillanatáig. Ivászatok után mindig ég a pokol, gondolta Vormann. 31. Kloss, az ágyon ülve, mez,- telen talpát a hűvös kőpadlón pihentetve, összpontosított. Vonatozás^, utazása további eseményeit igyekezett rekonstruálni. Arra még emlékszik, hogy Oberst Tiede bő lére eresztett meséit hallgatta, néha helyeselt, s amikor a szerelvény befutott a romos wi- esbadeni pályaudvarra, a vagonokból kiugráló katonák és tisztek kis csoportját látta, amint futottak a barakképületbe helyezett állomás fele. Minden bizonnyal ott működött a büfé, még gondolta is, hogy ne ugorjék-e le ő Is egy pohár sörre, hogy ily módon legalább egy kis időre szabaduljon az ezredestől, aki mondta vég nélkül a magáét. fecsegése monoton volt, mint a csapból szivárgó víz. A nők tei;én Tiede szaktekintélynek tartotta magát és arról igyekezett meggyőzni Klosst, hogy a szőkék is. meg a barnák is elbújhatnak a percig áll. És valóban. Tiede alig fejezte te a mondatot, a vonat megrándult. Abból, ami később történt négy-öt perccel azután, hogy a vonat kigördült a pályaudvarról. Kloss semmit sem tudott visszaidézni. Arra még emlékszik, hogy a lámpa elaludt. a vonat ablakai mögött pedig fény gvúlt. Semmiféle robbanást sem hallott s ezt furcsállta is egy kissé. Ment volna az ablakhoz, de érezte, hogy valmilyen test. zuhan ra, felismerte tüstént. Tiede volt. valamit kiabált Aztán mindjárt jött ez a páfrány az ablakdeszkán. Ezt nézte tájképnek, amelyet, úgy hitte, bunker, lőrésén át szemlélt. ly ennek gondolta. Arcbőre szürke, egészségtelen, a szeme is fáradt. — Lefekszem — mondta —. ha a kezét ráteszi a homlokomra, mint egy árával ezelőtt. — Az nem egy órája volt — mosolygott a lány. — Az tegnapelőtt volt. Azt hitte, hogy az édesanyja vagyok, mamának szólított. — Igazán? — csodálkozott őszintén, és németül. — Természetesen. — Most meg a lány csodálkozott, — Miért, milyen nyelven szólított volna? vörös hajúak mellett. Az ez— Kloss főhadnagy, hogy szabad ilyet csinálni? — Az ápolónő hangjában igazi rémületet érzett. — Nem szabad felkelnie. Azonnal tessék visszafeküdni. És ki hallott olyat, hogy dohányoznak. Tessék ideadni a cigarettákat. Lehunyta a szemét aköny- nyed érintés alatt és csaknem azonnyomiban el is aludt. redes, mintha csak kitalálta volna szándékát, azt mondta, hogy nem érdemes leszállni, mert a vonat mindössze két —- Már majdnem teljesen egészséges vagyok — mondta. Csali most vette észre, hagy a nővér nem is olyan fiatal, és nem is olyan szép. mint amiEsett az eső. Leutnant Erik von Vorrnan az elmosódó képet figyelte az esőverte ablakon át, s közben őrzőangyalára gondolt aki három nappal ezelőtt megparancsolta neki, hogy szálljon ki a romos wiesbadeni pályaudvaron és igyék egy pohár sört. Ez azért is furcsa volt. mert von Vorrnan ki nem állhatta a sört, de akkor éppen ellenállhatatlan vágyat érzett, Amikor már lehajtotta a Itt teres korsó Erzatz-sört és futva visszaérkezett a peronra, hogy még meglássa a távolo. dó vonat utolsó kocsiján a vörös fényecskét, nem is sejtette. hogy őt, Érik von Vor. mant, a tábornokfiút és tá- bomokunokát a Gondviselés vette oltalmába. Akikor kész volt elátkozná leküzdhetetlen sizomjúségát, a sört, ateg. napi ivászatot, de még parancsot is. amelynek értelmében el kellett hagyni a nyugalmas Münchent, ahol, hála a tábornokapukának, a helyi Ab- wehrstellén tologatta, rakos. gatta az aktákat. Most mehetett az Atlanti Falhoz, valamelyik isten háta mögötti sárfészekbe, ahol egy kissé más. féle munka vár rá és senki sem előzékenykedik vele csak azért, mert van Vormnan tábornok apja. sőt, ellenkezőleg, hiszen apuka egy bizonyos ügyben más véleményt merészelt nyílvánítani, mint a zseniális őrvezető, amiért a vezérkariból kirepült és egykettőre a fagyos Ukrajnában találta magát, hogy legyen ideje tűnődni az elkövetett hibán. (Folytatjuk)
