Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-30 / 256. szám

Erdei Lásxlőné referátuma Zárkózzunk fel a lehetősetekhez 1. nógrádi műszaki napok — A párt Központi Bizott­sága nagy horderejű gazdasá­gi, társadalom- és tudomány- politikai kérdések megoldását tűzte napirendre az elmúlt esztendőkben. E kérdések egyi­ke volt a nők politikai, gaz­dasági és szociális helvzete: a párt a realitások talaján, nagy politikai felelősséggel, bátran szembenézett a fejlődést gátló akadályokkal, átfogó, az intéz­kedések egész rendszerét ma­gába foglaló határozatot ho­zott, s ezt a X. kongresszus megerősítette. — A párthatározat világos, egyértelmű feladatot adott az állami, a gazdasági vezetés­nek, a társadalmi, a politikai szervezeteknek és mozgalmak­nak. A nők helyzetének to­vábbi javulásához azonban nem elegendők csupán a megalapozott, magas szintű ha­tározatok. Az iránymutatás nélkülözhetetlen ugyan; de a végső eredmény a végrehajtá­son, a határozatokat tettre váltó embereken, s így a nő­kön is múlik. A nőpolitikái célok elérése időt, folyamatos, kitartó munkát igényel. Hatá­suk első, figyelemre méltó eredményei azonban már nap­jainkban is érezhetők. A nő­politikái határozatot sorra megtárgyalták a párt minden szintű vezető testületéiben, megvitatták a főhatóságoknál, különböző politikai mozgalmak fórumain. Napirendbe tűzte a Minisztertanács is, s 1013-as határozata alapján a miniszté­riumok és főhatóságok gondos helyzetfelmérésen alapuló in­tézkedési terveket készítettek. — Örömmel üdvözöljük, hogy az öt évre szóló vállala­ti kollektív szerződések is nagy gondot fordítanak a dol­gozó nők élet- és munkakö­rülményeinek javítására, az egyenjogúság további kibonta­koztatására. Megítélésünk sze­rint azonban az Egészségügyi, a Művelődésügyi és a Munka­ügyi Minisztérium részéről határozottabb intézkedésekre van szükség a nőpolitikái ha­tározat végrehajtásáért. Mind többen vezető poszton — Az eddigi tapasztalatok alapján eredménynek tekint­hetjük azt is, hogy a teendők felmérésével járó viták, esz­mecserék során felszínre ke­rültek, s nem egyszer megüt­köztek a nőkérdésben kiala­kult haladó, a mai társadalmi gyakorlatot tükröző, illetve a még meglevő, vagy éppen új­jáéledő konzervatív nézetek, így például az is elhangzott, hogy miért kell hazánkban a nőkérdésről ilyen hangsúlyo­zottan beszélni, hiszen az al­kotmány, valamint a törvé­nyek és rendelőtök egész sora biztosítja a nők egyenjogúsá­gát. Ez Ngaz, de igaz az is, hogy ezek a jogok a minden­napi életben még nem érvé­nyesülnek mindenütt T Erdei Lászlóné a továbbiak­ban arról szólt, hogy az el­múlt másfél esztendő kiemel­kedő belpolitikai eseményeit a szocialista demokrácia további kibontakozása jellemezte, s ennek egyik jeleként említet­te, hogy a nők mind nagyobb számban jutnak vezető poszt­hoz a közéletben, a különböző politikai testületekben. Ma már a parlamenti képviselőit között minden negyedik asz- szony vagy leány, s két nőtár­sunk az Elnöki Tanácsban is helyet kapott. A tanácsválasz­tásokon bizalmat kapott ta­nácstagok egynegyede nő — megyei szinten csaknem 10 százalékos a növekedés, s Bu­dapesten a női tanácstagok aránya már meghaladja a 45 százalékot. Elgondolkoztató viszont hogy ugyanakkor alig több a nő az államigazgatás tisztség- viselői között. Kiemelkedő biz- zonyítóka mind a női egyenjo­gúság. mind a szocialista köz­gondolkodás fejlődésénei;, hogy a szakszervezetek XXII. kongresszusára készülődve a tisztségek csaknem felére nőt választottak. A szakszerveze­tek, a Hazafias Népfront, a szövetkeztek női izottságainak létrehozásával is szembeitű­Erdei La-.zlo.ie, a Magyar Nők Országos Tanácsának euioke vitaindító referátumát mondja nőén növekedett a közéletben azt, hogy a háztartási szolgál- tevékertykedő tisztségviselő tatások még meglehetősen drá- nők száma. gák, nehézkesek. A dolgozó nők nagy többsége nem tudja, IV it vei ni toll hogy ilyen módon könnyíthe­nuvnui 1 ti otthoni munkáját, rossz az árupropagainda. Nem lehetünk elégedettek az üzletek áruel- — A politikai, mozgalmi osztásával, akad indokolatlan életben kedvezőbbek az ered- áremelés is. a szakképzettséget menyek, mint a műszaki és gazdasági munka területein, ahol valamelyest növekedett ugyan a vezető munkakört be­töltő nők száma, de az ered­mények még nagyon elmarad­nak a lehetőségektől. A mű­szaki és gazdasági diplomával rendelkező nők aránya egyre növekszik. Ebből az utánpótlá­si forrásból azonban még nem merítenek elég bátran a vezetők, s a nők egy részében sincs még elég amoíció, vát­— Nagy örömünkre szolgál a negyedik ötéves terv szo­ciálpolitikai sokoldalúsága, így a többi közt a családi pót­lék összegének tervezett nö­velése, a 400 000 új lakás fel­építése és elosztásának új rendje, amely a fiatal házaso­kat és a sokgyermekes csalá­dokat részesíti előnyben. — Egyetértünk a lakásépítés elsőbbségével, de azt tapasz­taljuk, hogy a járulékos beru­házások, így a gyermekintéz­lalkozási kedv. Az igazsághoz menyek is elkésve valósulnak tartozik az is, hogy a nőknek nem egyszer nagyobb követel­ményeket szabnak, felkészült­ségüket. teljesítményüket „na­gyobb mértékegységgel” mé­rik. — Tisztelt konferencia! A szakszervezeti bizottságok a vállalatok vezetőivel együtt a munkahelyek többségén meg­vizsgálták a nők bérezését. A bérhelyzet felmérése során jó néhány olyan* gazdasági veze­tő akadt, aki valósággal meg­döbbent az évek során kiala­kult, s eddig elfogadottnak vélt, nyílt vagy burkolt egyen­lőtlenségek láttán. Sok helyen meg is kezdték a bérdifferen­ciák csökkentését. — Az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvénye­sülése esetén is kisebb a dol­gozó nők többségének kerese­te. mint a férfiaké. Ennek egyik oka a szakképzettség hiánya. (Jelenleg 'az iparban hatszor annyi férfi szakmun­kás van, mint szakképzett nő.) Kevés a szakmát tanult nő a mezőgazdaságban is. s jobbá­ra szakképesítés nélkül dolgo­zik a szellemi foglalkozású nők többsége is. A negyedik ötéves terv feladatai csak úgy hajthatók végre, ha emelkedik a szakképzésben részt vevők aránya, nő a szakképzés szín­vonala. — Tisztelt konferencia! Ha a nők munkakörülményeiről beszélünk, nemcsak a mű­helyre, a szántóföldre, az iro­dára kell gondolnunk, hanem az otthonra, a háztartásra is. Megállapíthatjuk: az utóbbi években a nők második mű­szakja, a háztartási munka könnyebb lett. A szabad szom­bat — bár általában nem pi­henésre. kikapcsolódásra for­dítják — sokat segít a nőkön, mert hétköznapokon keveseb­bet dolgoznak a háztartásban, s vasárnap több időt tölthet­nek családjukkal. Második műszak és óvodák — A negyedik ötéves terv során a kiskereskedelmi forga­lom 40 százalékos növekedése várható, a szolgáltatások fej­lesztésére három és fél millió forintot biztosítanak. A terv­időszak végén minden 100 csa­ládra 70 hűtőszekrény, 55 por­szívó gép és 50 mosógép jut. Nem hallgathatjuk el viszont. meg. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériutonak, il­letve a tervező vállalatoknak korszerű technológiát kellene alkalmazniuk a gyermekintéz­mények tető alá hozatalánál is. Javasoljuk, hogy az arra ille­tékesek ellenőrizzék és segít­sék a helyi erőforrásból épülő óvodák tervezését, építését és működtetését. Kérjük a Műve­lődésügyi Minisztériumot, hogy űj óvodák létesítésékor, az óvónők elhelyezésekor gondol­janak a területi aránytalansá­gok megszüntetésére Is. Erdei Lászlómé végezetül a Magyar Nők Országos Taná­csának nemzetközi tevékenysé­géről szólott, szólt a „Takarót a vietnami gyermekeknek” felhívás sikeréről, politikai je­lentőségéről. Kifejtette: a Ma­gyar Nők Országos Tanacsa az európai béke és biztonság szol­gálatába szegődött, támogatja kormányunk törekvéseit, or­szághatáron belül és kívül is hangot ad a magyar nők bé­keakaratának. Szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatta munká­ját az országos nőkonferencia. Ismertette a konferencia mun­karendjét, bemutatta a Magyar Nők Országos Tanácsának új­jáalakításában közreműködő jelölő bizottságot, majd meg­nyitotta a vitát. A nők közéleti tevékenysé­ge című szekcióülésen pénte­ken szót kapott Gyenes Lász­lóné, a Nagybátonyi Általános Iskola igazgatóhelyettese, a salgótarjáni járási párt-vb tagja. (Felszólalását vasárnapi számunkban közöljük.) a boeiifogiazcSűBIcosiős Salgótarjánban, az SZMT Zoltán, a Nehézipari Minisz- mény már található nálunk is. székhazában szekcióülésekkel terium műszaki-gazdasági ta- Elsősorban a Fejér megyei folytatódott a bányavállalatok nácsadója volt a vitavezető, bauxitbányáknál és az olaj- beiső mechanizmusának fej- Több külföldi vendég között iparban, ahol előbbre járnak lesztési kérdéseivel foglalko- felszólalt dr. Andozej Liszovki már, mint a szénbányászat­zó szimpózium, amelyet az professzor, a Lengyel Népköz- ban. mert a termelés műszaki OMBKE és a Nehézipari Mi- társaság bányászati kutató fő- fejlesztésével együtt jár az in- nisztérium rendezett. Az első intézete gazdasági szervezési szekcióülés, amelyen a vitát osztályának igazgatója, aki e dr. Tóth Miklós, a műszaki tu- szekció témájának nemzetkö- dományok kandidátusa, NIM zileg elismert7 szaktekintélye, főosztályvezető-helyettes és Előadásának címe: A lengyel dr. Halmágyi Károly okleve- szénbányászati ipar irányítá­formációs műszaki fejlesztés les közgazda, az OKGT mű­szaki gazdasági tanácsadója vezette, a bányajáradék, jöve- delemszabályozás kérdéseivel foglalkozott. Ahogy a vitából is kiderült, a bányajáradékkal kapcsolatos elméleti kérdések vizsgálatának a szocialista or­szágokban mind ez ideig nem tulajdonítottak fontosságot. sa, automatizálásának modell­je volt. Dr. Faller Gusztáv, a szek­cióülés összefoglalójában töb­bek között megállapította — éppen a vita alapján —, hogy a hazai szénbányászat a dön­téselőkészítő munka gépesí­tésében elmaradt akár a nyu- különösebb gáti, akár á fejlett szocialista országok, mint a Szovjetunió, A második szekcióülésen, Lengyelország. Csehszlovákia, amelyen a korszerű informá- vagy a Német Demokratikus ció- és adatfeldolgozás kérdé- Köztársaság mögött. Egyes sei szerepeltek napirenden, dr. vállalatok ma is külön úton Faller Gusztáv, a műszaki tu- járnak az ügyvitel gépesítésé- dományok kandidátusa a Ne- ben, és az információk gépi bőripari Minisztérium osztály- feldolgozásában. Szólt arról is, vezetője és dr. Heinemann hogy néhány követendő ered­A harmadik szekcióülésen került sor a piackutatás, ter­melésprogramozás témaköré­nek megvitatására. A vitát dr. Kapolyi László, a műszaki tu­dományok kandidátusa, a ta­tabányai szénbányák főosz­tályvezetője és dr. Zakó Vil­mos, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat gaz­dasági igazgatóhelyettese ve­zette. A második napon a közös ebédre a nógrádi szénbányák bükkszéki üdülőiében került sor. Ezt követően plenáris ülésen zárták a kétnapos szimpóziumot, dr. Trethon Fe­renc egyetemi docens, a Ne­hézipari Minisztérium közgaz­dasági főosztályának vezetője foglalta össze a tanácskozások tapasztalatait. Melioráció a termőképesség szolgálatában A Magyar Agrártudományi Egyesület, a Nográd megyei Tanacs Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, a vízgazdálkodási társulatok tegnap a műszaki napok ke­retében Balassagyarmaton, a járási pártbizottság tanács­termében rendezték meg a meliorációs ankétot. Sajnos, a részvétel nem a jelentősé­gének megfelelő volt, több érintett tsz nem küldte el képviselőjét. Az ankétet Sipos János, az Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat el­nöke nyitotta meg. Az ankét keretében Géczi Károly, a MÉM osztályveze­tő-helyettese tartott vitaindí­tó előadást, „Főbb célkitűzé­sek a talajmelioráció terü­letén” címmel. Kiss Andor, avatkozásokkal az erózió kár­tételét jelentősen csökkent­hetjük. Ezen a területen komo­lyabb eredményt a III. öt­éves tervben értünk el. a víz­társulások közreműködésével. A meliorációs beruházásokra jelentős állami támogatást kaptunk. A megyében 152 millió 708 ezer forint értékű meliorációs beruházást, 125 millió 532 ezer forint dotá­cióval valósították meg tsz- eink. Elvégeztünk 26 millió 616 ezer forint értékű víz­rendezést, amelyhez 19 millió 98 ezer forint állami támo' rint állami támogatást vehet­nek igénybe az üzemek. Az előadó ezt követően ar­ról beszélt, hogy az üzemek jelentős részében felismer­ték: a lejtős területek talaj- védelmét felülről kell kezde­ni. a kopár tetők fásításával, a meredek qjplalak gyepesí­tésével. A talajvédelem azon­ban nem szűkülhet le csupán a talajlehordás megakadályo­zásával, hanem ki kell egé­szítenünk a már lepusztult területek termékenységének helyreállításával. A jövő évi feladatokról szólva közölte az előadó. gatást kaptunk. A IV. ötéves üogy meliorációs beruházások- tervben folytatjuk ezt a mun- ra 24 millió forint állami tá~ kát, a lehetőségekhez ké- mogatást terveznek. Annak pest nagyobb ütemben. A az üzemnek adnak támoga­«-V maiió sät; az OMMI osztályvezetője a értékű beruházást valósítunk komplexitást, talajmeliorációs beruházások meg, amelyhez 120 millió fo- ságot. hatósági ellenőrzésének ta­pasztalatairól beszélt. Fórizs Józsefné, az OMMI osztály- vezetője tájékoztatta a részt­vevőket a talajértékelés je­lenlegi helyzetéről. Prímás Antal, az OMMI osztályvezető­helyettese, az üzemen belüli vízrendezés helyzetéről be­szélt. Varga József, a megyei ta­nács mezőgazdasági és étel­ei koncentrált ­Megyén k vilamosenergia- ellátása ma és holnap V illamosenergia-háztartá- sunk helyzetéről, a távlati elképzelésekről, elméleti és gyakorlati kérdésekről esett szó azon az előadássorozaton, mezési osztályának csoport- amelyet az I. nógrádi műsza- vezetöje értékelte a megyé- ki napok alkalmával tegnap végzett meli- rendezett a Magyar Elektro­ben 1971-ben orációs beruházásokat, s vá' zolta az 1972. évi kivitelezé­sek előkészítését. Művelés alatt álló terüle­tünk többsége dombos, he­gyes. A csapadékból szárma­zó víz jelentős része elfo­technikai Egyesület Nógrád megyei csoportja az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatósá­gának székhazában. Elsőként Kovács Ferenc, a Magyar Villamos Művek Tröszt hálózati igazgatója tos. előre megtervezett bioló­giai. kémiai, mechanikai, ag­rotechnikai, és műszaki be­Na«yobb ludas, nagyobb jövedelem A Fővárosi Kézműipari Vállalat pásztói üzemének dolgozói többségükben beta­nított munkásak. Különösein a koni'ekciórészlegben len- amelynek keretében a je­ne kívánaitos, hogy minél lentkezők az elméleti tud- többen megszerezzék a szak- nivalókat elsajátíthatják, munkás-képesítést, hiszen a Nemcsak az üzem számára nagyobb mesterségbeli tu- tenne hasznos, ha a szak- dással rendelkező munkás munkásképzésbe minél töb­ben bekapcsolódnának, ha­gondolkodva dolgozik, job­ban érti a munkáját. Az rés vizsga esetén tizenöt— üzem lehetővé akarja tenni, húsz százalékkal emelkedik hogy a dolgozók négy év a jövedelmük. lyik, ezért a vízhiány káro- tartott értékes előadást a san befolyásolja a mezőgaz- magyar energiarendszer há- dasági termelést. Az elfolyó lózati kialakításáról. Filmve- víz rombolja a talaj szerke- títéssel egybekötött előadás- zetét. sok helyen a termőré- ban beszélt nemzetközi kan­telet lemossa. azt a völgy- csolatatokról, hazánk villa­ben lerakja, a patakokat fel- mosenergia-rendszerét érintő nehezíti tötti. ezzel a legjobb termő- távlati fejlesztési elkéozelé- területeinken is bizonytalan- sekről és a hálózattervezés ná teszi a termést. ,Tuda- korszerű módszereiről. A táv­lati elképzelések olyan villa- mosenergia-hálózat kilakítá- sát határozzák meg. amely a jelenlegi háromezer megawat­tal szemben tizenötezer me­gawatt villamos energia fel­vételére és továbbítására ké­pes. Beszteri József, az Észak- magvarországi Áramszolgál­tató Vállalat műszaki fejlesz­tési osztályvezetője arról be­szélt referátumában, hogy milyen fejlesztési feladatok állnak a vállalat előtt Nógrád megyében. Elmondta: főleg az okoz nehézséget, hogy a fel­használók viszonylag távol vannak a villamos energiát szolgáltató egységektől, ke­letről kell nyugatra vinni az energiát. A IV. ötéves tervben me­gyénkben nagyobb beruhá­zás nem várható. Balassa­gyarmat és környékének nö­vekvő igényét a későbbiekben csak úgy tudja a vállalat ki­elégíteni. ha megépül a nagy­bátonyi alállomást, Szécsénv körzetén keresztül. Balassa- gvarmattal összekötő távveve- zeték. A másik oldalról Vác- hoz kapcsolódna a rendszer, ami különösen a Rétság kör­nyéki ipari üzemek számára lenne kedvező. Megyénkben előreláthatóan 1975-ig kétszeresére emelke­dik a fogyasztás. Az ipari üzemek növekvő szükséglete nem kis feladat elé állítja a vállalatot, annál is inkább, mert a távlati igényeiket a »várak nem minden esetben jelzik előre, ami a tervezést gyaikorlati munka után szakmunkás-bizonyítványt kaphassanak. Jövőre indul az első féléves tanfolyam, nem a dolgozóknak is. Sitoe­Pernyész Károly, az ÉMÁSZ műszaki gazdasági osztályve­zetője elemezte azokat az el­vi állásfoglalásokat és feltéte­leket. amelyek a megye ipa­rának villamos energiával történő ellátását meghatároz­zák. — A vállalatoknak rendel­kezniük kell azokkal a fej­lesztési eszközökkel, amelyek az üzemeltetéshez szüksége­sek — mondta. — Nincs egy nagy központi kalap, amiből ki lehet emelni a fejlesztés­hez szükséges forintokat. Mi elsősorban azokat az elképze­léseket támogatjuk, amelyek a népgazdasági érdekekkel egybeesnek. A többletigénye­ket csak úgy tudjuk kielégíte­ni, ha problémáinkat, felada­tainkat — kölcsönösen érde­keltek lévén — közös erőfe­szítéssel, nem egymással szembe helyezkedve oldjuk meg. NÓGRÁD - 1971« október 30.« szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom