Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)
1971-10-03 / 233. szám
Kultúra hegyek közé zárva Örömök, gondok Cser kot szenti vdnban Csodálatos az ősz színeiben pompázó Cserhát. A hegyek, dombok között meghúzódó kas falvak. Valaki ügy jellemezte lakóit, hogy szerény, szorgalmas, dolgos emberek, az egész napi munka után megisszák. az egy pohár „frissítőjüket”, s nyolc órakor már teljes a csend, nyugalom. Cserhátsaentivánban mindössze 380 ember él, de a völgy nagyobb községéi közé tartozik. Kutasóval és Bokorral közös községi tanács irányítja életét. Ami természeti adottságai, romantikus, festői környezete, szinte lírai hangulata meíett felkelti az idegen figyelmét: impozáns, modem kultúrháza a település szivében. Hogy nemcsak háza, hanem művelője is van a kultúrának Cserhátszentiván ban, az idei nyáron adta hírül a helyi Röpülj páva-kör. Augusztusban a pásztói járás Röpülj páva-köreinek „parádéján parádéztak”. Tagjaival, s rajtuk kívül a kultúra istápolóival megismerkedni jöttünk ki a községbe. Csillogó szemű, csupa • mosoly, egész lényéből kedvességet, derűt sugárzó fiatal- asszony. Bemutatkozásunk után a váratlan öröm hangján kiáltott fel: — Hát, eljöttek hozzánk 1? Birkás Istvánné, a kultúr- ház tiszteletdíjas vezetője így maradt meg emlékezetemben. Ez év áprilisában költöztek ide, s május 1-től próbál „valami kis életet” teremteni. Igen, Cserhátsaentivánban hosszú évek óta először ezzel a körrel kezdődött valami. A biztosított feltételekkel, lehetőségekkel korábban nem éltek az illetékesek. Egyszerű, a ház körüli munkában szorgoskodó, gyerekeket nevelő, már nem is annyira fiatel asszonyokat, Röpülj pava-tagokaí látogattunk meg. — Talán nem túlzók, 1» azt mondom, hogy elmaradott falu a miénk — mondja Kasza Gyuláné. — fagyon örülünk, hogy sikerült végre valakinek megszervezni ezt a kis Csoportot. Szórakozást jelent számunkra, kikapcsolódást. Nem bánom, ha senki nem megy a próbára, én akkor is megyek. Csak hát... Percekkel előbb érkezett meg a kiteoricatörésből Berkó Ferencné. — Már nagyon kellett ez a csoport Szeretjük csinálni. Egész nap dolgozik az ember, legalább szórakozzunk egy kicsit. Még magunk is meglepődtünk, amikor Pásztón sikerült a fellépésünk. Azt mondta az uram: elmegyek már meghallgatlak,, te tudsz énekelni? Ö és még néhá- nyan meghallgattak, de... Nem „szabályos tag”, azonban kedves kis színfoltja műsoruknak Markó Kálmán produkciója. Tizenhárom éves, még csengő, tiszta hangú kisfiú. Porzik, porzik a szenc- iváni utca..„Recece, nem vagyok én kapitány...” és még néhány dalt nagy sikerrel mutatott be. így kérezke- dett a csoportba: „Rendőr Marika néni, énekelhetek?” (Birkásné férje a hat cserháti község körzeti megbízottja.) Érdekes módon a véletlen úgy hozta, hogy több Kasza • családhoz toppantunk be. Kasza Jen óné, a csoport munkáján kívül a könyvtárról is tudott tájékoztatni. A több mint ■ VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK Még kiadvány formájában is ritkán hozzáférhető, így olvasmányként is nehezen elérhető mű élményével ajándékozta meg nézőit pénteken este a Televízió. A Kalevala északi rokonaink, a finnek népköltészetének csodálatos remekműve, amelyet nagyobbára csak hallomásból ismerünk. A hatalmas eposz verssoradnak színpadi megszólaltatására nálunk elsőként Kazimir Károly rendező vállalkozott. E nagyméretű vállalkozás eredményeként a Körszínház mutatta be a Kalevalát 1969 nyarán. Meglepetésre a mű nem irodalmi kuriozitásként, hanem valódi színházi élményként hódította meg az igényes közönséget, s vált színpadművészeti legrangosabb eredményeink egyikévé. A Televízió az eredeti színpadra állítás keretei között ismertette meg velünk a művet A nagy vállalkozás közreműködői művészi alázattal szolgálták feladatukat. Különösen elismerés illeti ezért Bitskey Tibort, Szirtes Ádámot, Mécs Károlyt, Bánki Zsuzsát, Horváth Terit, Keres Emilt és Horváth Ferencet, s mindenekelőtt pedig az előadás rendezőjét, Kazimir Károlyt. A Ma, vasárnap a szokásos sorozatműsorokra számíthatunk. 15 órakor bepillanthatunk a korszerű pedagógia műhelyébe, majd a Farkas, nyakörv nélkül című NSZK kisfiún (15.35) után a Delta a tudományos híradója következik. Befejező részéhez érkezett a Sebastiene-sorozat, utolsó epizódját 17.25-től láthatjuk. A Rózsa Sándor VII. része zárja a műsorhetet. (barna) Kulturális pfloiMSBB TIT. Mozgalmas lesz a palotás! művelődési intézmény ismeretterjesztő tevékenysége ez év végéig. Két sorozatban, több érdeklődésre számot tartó előadást hallhatnak a résztvevők. A szülők akadémiája sorozatban az iskolai nevelés céljairól, feladatairól; az iskolaérettség problémáiról, az' iskola és a család kapcsolatáról lesz többek között szó pedagógusok közreműködésével. A tsz-akadémián Az ember és a gép, A leggyakoribb szarvasmarha-betegségek, és azok megelőzése, A tsz-dolgo- zók jogai és kötelességei címmel tart előadást a szövetkezet gépészmérnöke, állatorvosa és jogásza. *' KI MIT TUD? Egyre nagyobb az érdeklődés az újabb Ki mit tud? iránt. A helyi művelődési intézményekbe eddig befutott jelentkezések száma azt bizonyítja, hogy élénk, mozgalmas munka folyik műkedvelő művészeti csoportjainknál. Bár ezúttal is legnépszerűbb, legtöbbek által választott „versenyág”: a versmondás, ének, s az egyéb kategóriába sorolható produkció. (*! SZÓNOKKÉPZÉS. A polgári gyászszertartást végző szónokok részére november második hetében tanfolyamot indít a pásztói járási művelődésügyi osztály, közösen a Lovász József Művelődési Központtal. Eddig mindössze négy szónok működött a járásban. A tanfolyam elvégzése után, minden nagyobb, önálló községben lesz a társadalmi ünnepekre megfelelő képességű, felkészültségű szó-' nők. 4 NOGRÁD — 1971. október 3„ vasárnap | háromé!» kötetes könyvtárnak 130 olvasója van- (380 lakosból!). Évek óta örömmel végzi munkáját, elképzelései szerencsésen találkoznak a kultúrház vezetőjének terveivel. Csak... Megérkezett Pasztáról a délutáni autóbusz. Idősek, fiatalok, munkahelyekről, iskolákból. Sramkó Katalint, a Pásztói Kézműipari Vállalat dolgozóját, és Kasza Kati, gimnáziumi tanulót szólítot tűk meg. — Igaz, hogy sokan járnak el, hiszen nincs munkalehetőség. De a hét végét itthon töltjük, csak nincs mivel eltölteni. Nincs KISZ-szerveze- tünk, pedig már lenne megfelelő számú jelentkező, ám, éppen olyan nincs, aki gondot fordítana ránk, törődne velünk! Hát igen! Az elkezdett és „kipontozott” mondatokat a két fiatal lány szavaival is folytathatnám. Amikor jegyzeteim olvasgattam, magam is meglepődtem. A megkérdezettek szinte azonos szavakkal fejették be „nyilatkozatukat”: legalább egy kicsit is törődne velünk a tanács, de majdhogynem mosolyognak rajtunk. Azt hiszik, segíteni, törődni csak pénzzel lehet, pedig az is jó esne, ha néha meglátogatnának, biztatnának, örömmel fogadnák, amit úgyis annyi vita, agitáció, meggyőzés és türelmes munka során tudtunk létrehozni. S a fiatalokkal is egy kicsit többet foglalkozni, tudomásul venni létüket, igényeiket... Balázs István, a községi közös tanács vb-elnöfce: — Községünkben inkább nyugdíjasok élnek nagyobb számban. A „kijáró” dolgozók száma is magas: hetvenen vannak. A kulturális helyzetről? 11 ezer forint van a kultúrotthon fenntartására. A társadalmi ünnepeket rendszeresen, mindig megtartjuk. Segítjük az otthon vezetőjét, nemrég vettünk új körfüggönyt is a színpadra. S itt van a Röpülj páva-kör. Fiatalok kevesen vannak. Sajnos, kevés a pénzünk, például a kutasói tűzoltótestületnek sem tudunk ruhát venni... Hát... Kicsit furcsának találtam az elnök utolsó szavait. Cserhátszentiván kulturális problémáinak példázásá- ra. Hogy foglalkoznak-e a valamit akaró emberekkel? Megnéztek-e egy-egy próbát, beszélgettek-e gondjaikról, biztatták-e őket...? Kevés az idejük, és egyébként is nekik más feladataik vannak! Elhisszük. De azért... Osgyáni Lajosné Él Szerelmi történet Áz elmúlt hetekben, ha két olvasni szerető ember találkozott, feltétlenül szót ejtettek Erich Segal „Szerelmi történet” című regényéről, amelyet a Nagyvilág című világirodalmat közvetítő folyóiratunk szeptemberi számában közölt. Az amerikai szerző műve Love Story címmel jelent meg 1970-ben, azóta húsz nyelvre lefordították, több millió példányban jelentették meg, filmet is készítettek belőle. Most Kada Júlia fordításában a magyar olvasók is megismerkedhetnek a műveL Irodalmi hetilapunk már megrótta a Nagyvilág szerkesztőséget. amiért talán a kelleténél' nagyobb propagandát fejtett, ki a mű népszerűsítése érdekében, pedig a rangos .világirodalmi folyóirat népszerűsítése szempontjából jó olvasótoborzásnak bizonyulhat ennek a bestsellernek a közlése. Shakespeare-nek tulajdonítják azt a mondást, hogy az étvágy attól növekszik, amivel etetjük. Ebből az következik, hogy a „magas művészetek” befogadására csak úgy nevelhetünk, ha figyelemmel vagyunk arra is: a romantikus művek, a kispolgári bestsellerek annak köszönhetik népszerűségüket, hogy felhasznált motívumrendszerük viszonylag egyszerűbb, a társadalomról alkotott képük megegyezik az egyes rétegek elképzeléseivel és ezért megértésük és átélésük nagyobb erőfeszítést nem követeL Az irodalmi ízlés fejlesztésénél feltétlenül be kell tartani a fokozatosság elvét, de ugyanakkor hinni is kell abban, hogy hosszú távon tervezve vezet út a könnyű műfajtól a haladó klasszikusok és a szocialista szellemű irodalmi alkotásokhoz. A Nagyvilág a „Szerelmi történet” bevezetőjeként felhívja az olvasók figyelmét arra* hogy ez a mű fontosabb irodalmi jelenségként, mint iga-’ zi irodalomként. A szerzó, Erich Segal a klasszikus filológia professzora a Yale Egyetemen. jelentős tudományos tevékenysége mellett, mintegy pihenésként foglalkozik a szórakoztató iparral. Mint a piac jó ismerője tudja, hogy mi kell a mai átlagamerikai olvasónak, finom és ravasz fogékonysággal találja meg a régi és új keverésének arányszámát. A szentimentális szerelmi történetet, amelynek olvasásakor egyik ironikus méltatója szerint („könnyárban úszik Amerika es Europa”) teletűzdeli olyan kifejezésekkel, amelyek sokat elvesznek az édeskés ízből. Lássuk, röviden miről is szól ez a történet és mindjárt fűzzünk is hozzá megjegyzéseket, minek köszönheti bestseller voltát. A regény fó hőse IV. Oliver Barrett, egy dúsgazdag bankár és gyártulajdonos fia. A történet kezdetén negyedéves egyetemi hallgató, társadalom- tudományokkal foglalkozik, évek óta évfolyamelső, szenvedélyes jéghokizó. Egy könyvtárban ismerkedik meg Jennifer Cavilleri olasz származásúamerikai leánnyal, akit első látásra „szemüveges egérnek” tart. de rövid udvarlás után beleszeret. A lány szegény, de a fiút ez egyáltalán nem érdekli és amikor apja, akit a regény folyamán előszeretettel, hol kőfejnek, hol vadbaromnak titulál, ellenzi a házasságot, szakít az apjával. Ez a szakmás tulajdonképpen lázadás egy beprogramozott életforma ellen, amellyel IV. Oliver Barrettnek feltétlenúl a legjobban kell mindent csinálni, a legjobban felkészülnie arra, hogy méltó legyen az uralkodó osztályhoz való tartozásra. ■Házasságával a szegénységet választja — előbb ösztöndíjat kérelmez az egyetemen, majd belenyugszik, hogy felesége tartsa el addig, amíg nem végez. (A történet eddig nem más, mint az oly sokszor kigúnyolt dúsgazdag igazgató és szegény gépírólány esete, de az író némi társadalombírálatot is becsempész, mert így korszerű.) Az is „modem”, hogy társadalmi esküvőt tartanak és megkapóan szép is, ahogy a rögtönzött „szertartáson” a fiatalok kedvenc költőik szavával fogadnak hűséget. Oliver például Walt Whitmann-t idézi: „Társam, kezet nyújtok néked f Több jóságot, »Sül pénzt kínálok / Papolásnál s törvénynél előbb magamat: i Te is nekem adod magad? Velem tartasz? / Együtt maradunk, ameddig élünk?” Az egybekelés után a fiatalok megpróbálják „összekaparni” az életükhöz szükséges dolgokat. (mert arról ugye szó se lehet, hogy az apjától bármit is elfogadjon (milyen megható jellemszilárdság) és amikor ‘a fiú kitűnő eredménnyel leteszi a jogi vizsgát és magas fizetéssel elhelyezkedik, családalapítási terveket szövögetnek. Ebbe szól bele Jenny betegsége. Gyógyíthatatlan beteg, a kórházi kezelés csak enyhítem tud rajta, de meg nem mentheti. A szerető férj se tehet mást. mint gyengédséggel könnyebbé tenni ezt a keserves utat. Röviden ez a tartalma a regénynek, amelyet Oliver mond el felesége halála után. A szentimentális történethez egyáltalán nem illik az a stílus, ahogy a szereplők beszélnek. A férj taknyos kis dögnek becézi feleségét, tetves hokimeccsre járnak, szobatársait barmoknak titulálja, akik ennek megfelelően visszabőgnek, az egyetem dékánja rohadék, a rendőrök sz...á verik az embereket és így tovább. Ezek a kifejezések talán azt is sugallni akarják, hogy a főhős mennyire túlteszi magát származásán, neveltetésén, s talán azt is feledtetni akarják az olvasóval, hogy itt bizony csak látszatlázadásról van szói Oliver érvényesülésében feltétlenül szerepet játszik apja mérhetetlen gazdagsága és hatalma. és a tragikusan végződő szerelmi törtéléc végén az apja karjaiban sírja ki magát. Hiszen „ha az ember szeret valakit, akkor semmi szükség arra a szóra: sajnálom.” CsuMy MoM Klubkonyvtár A társadalmi összefogás szép példájaként épül az új klubkönyvtár Erdőkürtön. Külö- nősen a, sziráki körzeti ÁFÉSZ jeleskedik az új művelődési intézmény finanszírozásában. Egyébként a járásban egyre több új, vagy bővített, korszerűsített intézmény ^kezdi meg működését. Bujákon például az 1968-ban épült klubkönyvtárat az idén klubszobával és könyvtárral bővítették. A műszaki átadás már megtörtént, az új helyiségek berendezése most folyik. 1972-től függetlenített népművelő kerül az intézménybe. A gazdag néprajzi hagyományok gyűjtése, Glatz Oszkár, a hosszú ideig Bujákon élt festőművész munkainak, vele kapcsolatos anyagok gyűjtése, rendszerezése így még inkább előtérbe kerül. ANDRZEJ Zeven: cx&mrnv (Lengyelből fordítottal Varsányi István) 7. A Gestapo majd arra a következtetésre jut (s igaza is lesz!), hogy a lengyel hírszerzés keze van a dologban, tehát, Klosst senki sem fogja gyanúsítani... Igazán, senki sem? Nem szabad lebecsülni az ellenfelet. Az öreg Arnold, aki úgy ismeri Berlint, mint a saját tenyerét, óriási tapasztalattal rendelkezik, ezt mondta: — Néhány nap óta az az érzésem, hogy vajak! követ... változtatnunk kell összekötő rendszerünkön. Arnold lakásán találkoztak, egy kicsiny padlásszobában, közel a ZOO-állomáshoz. Arnold a Bismarck Strassén dolgozott, de megtiltotta Klo6s- nak, hogy munkahelyén mutatkozzék. ugyanis negyed- osztályú vendéglőben dolgo. zott. amelyet csak munká. sok, sót jobbára külföldi munkásak látogattak. KIoss csupán egyszer látta Arnol- diot munkában; idősebb ember. bicegve hordja a söröskorsókat és helyezi el sorra az asztalokon. A bárpultnál három fiú állt, kabátjukra varrt „P” betűvel. Lengyelül beszéltek! KIoss hozzájuk akart lépni. Csak nagy nehezen sikerült közönyt erőszakolni arcára, érezte magán tekintetüket. gyűlölettel és megvetéssel szemlélték, mi. alatt a tulajdonos üdvözölte a főhadnagy urat, a lengyelekre pedig rárivallt: Raus! — Érzelgős vagy— jegyezte meg Amold. Ma délelőtt pedig, mintha csaik folytatnál a beszélgetést. kijelentette: — Én nem vagyok érzelgős. beteg ember vagyok. Ha felfedik rejtekhelyemet, akkor már igazán nem tudok hova lenni. — Az adlás helyét kell megváltoztatna — mondta, KIoss. — Ki fog oi-pekednj azzal a kisznivel — fortyogott Arnold. Tekintetét mogorván a padlóba vájta. — Undorító feladat — tette hozzá hirtelen. — Megértelek, de meg kell tenned. Né akarj kibúvót keresni Ingrid Kiéld kisasz- szony sem babusgat bennünket... Ha rólad, vagy rólam bármit is tudna.,. Csakugyan, semmit sem tud? A központ úgy véli. hogy biztonságban vannak, a központnak pedig hinni keli... Amellett, ő sem árulta el magát semmivel... Ha bárkivel találkozik is az Albert Strasse 21. sz. ház kapujában, a feladatot nem hajthatja végre... Minden a szerencsén múlik, és a véletlenen. KIoss nem szerette az ilven akciókat. Szerette a precíz, jól előkészített munkát, de ezúttal nem volt választása. Egyedül keltett cselekednie, biztonsági kíséret nélkül, idegen, ellenséges váj noslban. A kapu alatt nem látott senkit. A lakók névjegyzékét nézegette és olvasta: Heinz Kőéül, IV. 40. Széles, puha szőnyeggel borított lépcső vezetett fel az emeletre. KIoss pisztolyára ráillesztette a hangtompítót és a fegyvert köpenye zsebébe csúsztatta. Lő. és máris rohan lefelé a lépcsőm, örült gondolat! Nem kellene talán mégis holnapra halasztani az akciót? De, hát nem lőheti őt agyqjn sem a moziban, sem az utcán t Gondoskodjék mérgezett cso- koládébonbomról? Azt sem tudja, hogy Ingrid szereti-e a boabont... Számára a háború teljesen összezsugorodott egyetlen háznyi területre az Albert Strassén. Eszébe jutottak azok az emberek, akik Ingrid miatt haltak meg. és keze erősebben tapadt a re- volvenagyra. Feladatát teljesítenie kell. Még előzetes felderítést sem hajtott végre! Azt sem tudta, vajon Kiéld kisasszony egyedül lakik-e; feltételezte, hogy igen... Schultz megmondta volna, ha van valakije. Az ajtóm még Heinz Ko- etl névtáblája volt látható, (Folytatjuk)