Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-26 / 252. szám

Picasso köszöntése f/ őrünk egyik legnagyobb hatású és leg- többet vitatott festőjének, Pahio Pi- cassónak kilencvenedik születésnapját ünne­pelték világszerte október 25-én. Pícassót az életből mindig az érdekelte, ami valódi — és ebben Hamingway-vel ro­kon — a cirkuszok világa, az arénák, a bi- kaviadalé és a politikáé is; mindaz, ahol a tét igazi, ahol a kockázat valóságos és ahol testvérien karöltve jár egymás mellett az elet és a halál. A sors kétarcúsága vonzotta. Anélkül azonban, hogy művészetében valaha is a polgári értelemben vett érzelmesség uralkodott volna. Korai korszakában, ame­lyet a művészet története kék és rózsaszín periódusokra szokott felosztani, munkáit az esendő és valóban elesett emberek iránti részvét hatja át. De később, mintha ezt a részvétet — Picasso esetében ennek ikertest­vére — a gyűlölet váltaná fel, a gyűlölet azokkal szemben, akik az életet veszélyezte­tik, a szabadságot eltiporják, a méltóságot sárba tapossák. Picasso a valódit kereste, de a valódi mö­gött, az élet jelenségeinek esetlegessége mö­gött mindig kitapintotta az igazit, a törvény­szerűt, az állandót. Modelljei — javarészt női modellek — portréi vonásról-vonásra miben sem emlékeztetnek az élő alakra, szétzilált vonásaik, kifordult tekintetük, az egymásba csúszott formák azt az embert mutatják fel, akit a fasizmus kifordított em­beri önmagából, szétszabdalta és a szemét­dombra szánt. S, mert így látta az életet, a két világháborútól fölzaklatott Európát, ezért lett — sokszor önmagával is viaskodva — kommunista. S ezért állt a spanyol pol gárháborúban a forradalom oldalára, s ezért — a fasizmus jelenléte miatt —, nem tért vissza szülőhazájába mind a mai napig. Ez a gyűlölet és hitvallás ihlette világhírű ké­pét, a Guernicát, ez a második világháború befejezése után a Eókét, ez később a Koreai mészárlást, s ezért válhatott az általa rajzolt galamb a világ békemozgalmának jelképévé. De tévedés lenne azt hinni, hogy Picasso művészete politikai illusztráció. Nem irodai mi tartalmakat, vagy jelszavakat illusztrál, haném munkáinak belső, művészi lényege áljai tárja fel a közvetlen politikai, s ezen túlmenően az általános emberi tartalmakat. 6 Picasso szerelmese a szépségnek is. ^ keresi a harmóniát. Világnézeti tartal­mat hordozó képei nélkülözik a hagyomá­nyos értelemben vett szépséget, de a szépen formált kerámiákban, dekorációkban kielégül a szépség vágya. Ezek a sorok nem arra valók, hogy művé szetét elemezzék, hanem arra csupán, hogy köszöntsék az idős, változatlan lendülettel és erővel dolgozó, világhírű mestert. b. i. Mintha vizsgálat se lett volna Nehéz elhinni, de a té­nyek arról győzik meg az em­bert, hogy a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál nem veszik komolyan azokat az észrevételeket, jogos kifo­gásokat, amelyeket az SZMT munkavédelmi bizottsága au­gusztus havi látogatásáról minősítési jegyzőkönyvben rögzített. A vizsgálat idején a telep­hely raktározására szolgáló szabad terület rendezetlen volt, nem tartották be az ide ■ vonatkozó előírásokat. Ugyan­ez a helyzet a mészoltásnál. a hulladéktárolásnál. Mivel az asztalosműhelyben levő egyengető gyalugép és körfű­rész állapota ugyanolyan volt, mint egy hónappal ezelőtt, azonnal leállították. Az épí­tésvezetőségek nem jegyzik be az üzemi baleseteket. a munkavédelmi terv nem felel meg a SZOT irányelveinek, a szakszervezeti munkavédelmi felügyelő egyszer sem vett részt üzembe helyezési eljárá­son. Semmivel sem jobb a hely­zet a munkavédelmi oktatás­nál. Nem írják fel az oktatás­ra kötelezettek névsorát, nem kérdezik vissza a leadott anyagot, nem határozzák meg konkrétan az oktatás tárgyát. Olyan személyek végzik ezt a munkát, akiknek nincs biz­tonságtechnikai vizsgájuk. A rendszeres egészségvédelmi és balesetelhárítási szemlén sem az igazgató, sem a főmérnök nem vesz részt. Nincs kezelé­si utasítás a gépekhez, a dol­gozók nem használják a vé­dőfelszereléseket, a mész- szállításnál és az -oltásnál. Törvénysértő, hogy a társa­dalombiztosítási ügyintéző nem vezeti a baleseti táp­pénzes jegyzéket. Emiatt a biztonsági megbízott nem tud­ja tisztázni a baleseti körül­ményeket. a kéthetenként szükséges egyeztetéseket el­végezni. A különböző műhe­lyek állapotát így lehetne summázni: nagy részük nem felel meg a biztonságtechni­kai követelményeknek. Mindezeket az augusztus havi látogatások nyomán tet­ték szóvá az SZMT munka- védelmi bizottság tagjai. A júliusban tett látogatásukról készült jegyzőkönyvben fel­tüntetett hiányosságok közül viszont egyet sem szüntettek meg. Hogyan juthatott idáig a vállalat, hol volt. illetve hol van a szakszervezeti bizott­ság? A vizsgálat szerint, bár az idén és az elmúlt esztendő­ben is napirendre tűzték ezt a témát, a felsőbb szervek képviselői úgy látják, hogy nem foglalkoznak megfelelő­en ezzel a fontos feladattal. Az első számú gazdasági ve­zetők beszámoltatása helyett megelégedtek a biztonsági megbízott tájékoztatásával. A szakszervezeti bizottságnak róható fel. hogy szinte isme­retlen a munkavédelmi őr mozgalom. A felügyeletet gya­korló megyei tanács építési és közlekedési osztályának ki­sebb gondja is nagyobb an­nál, hogy ilyen kérdésekkel foglalkozzék, Illetve ezt a te­vékenységet ellenőrizze. Miként látja a tennivalókat az építők megvebizottsága? Legutóbbi ülésén megálla­pította, hogy a jelenlegi köz­pontban a munkakörülménye­ket alapvetően nem lehet megváltoztatni. Szükség van az új telephely mielőbbi meg­építésére. Felhívja a vállalat vezetőinek figyelmét, hogy te­gyenek meg mindent az új te­lephely szerelőcsarnokának mielőbbi felépítésére. A leg­rövidebb időn belül ide tele­pítse át a gépjavító-, a laka­tos- és az asztalosrészlegeket A törvénysértő mulasztások megszüntetése az igazgató feladata, amit a szakszerve­zeti bizottságoknak kell ellen­őriznie. A megyebizottság le­vélben felkérte a megyei ta­nács érintett elnökhelyette­sét, hogy a felügyeletet ellátó osztály vezetőjét utasítsa ez irányú feladatainak elvégzé­sére. Ha szükségesnek látják, akkor vonják felelősségre a vállalat mulasztó vezetőit. Kötelezték az igazgatót, hogy a hó végéig intézkedéseiről adjon jelentést a megyebizott­ságnak. Arra ösztökélik a vál­lalati szakszervezeti bizottsá­got, hogy álljon a sarkára, éljen a hatáskörébe adott jo­gokkal, amelyek sokat segíte­nek abban, hogy alapvető vál­tozások következzenek be a munka- és egészségvédelem­ben. A számonkérés mellett szervező, nevelő, felvilágosító és mozgósító munkával segít­sék a mielőbbi kibontakozást, a mélypontról való kilábalást. V. K. Legnagyobb vevő a Szovjetunió Szivacskabát, lánghegesztéssel Egy-egy részleggel a Buda­pesti Kézműipari Vállalat mindhárom üzemága képvisel­teti magát Pásztón. Érdekes helyzet: a három üzemág mindegyike „állam az állam­ban”. Ezek a vállalaton be­lül meglehetősen nagy önál­lósággal bíró, egymástól elkü­lönített gazdasági egységek üzemvezetőkkel és igazgató­val. A pásztói üzem néhány év­vel ezelőtt alakult. A három üzemrész között a legnagyobb „súlya” kezdettől fogva a kon­fekciórészlegnek van, amely az egyes üzemághoz tartozik. A több vidéki és fővárosi részleget magába foglaló üzemig igazgatója Szalatnyai Andrásné, akivel legutóbbi pásztói látogatása alkalmával beszélgettünk. — Milyen szerepet játszik a vállalat életében az üzemág, s ezen belül a pásztói rész­leg? — Pásztó mellett többek között Tatabányán, Nyírbátor­ban, Veszprémban, Nógrádve- rőcén és Budapesten vannak üzemeink — válaszolt. — Ha nem számítom a létszáminga­dozást, általában ezer dolgozót foglalkoztatunk, ugyanennyi a bedolgozónk. Ennek majdnem fele vidéki. Amit még szeret­nék elmondani: köztük mint­egy hatszáz olyan dolgozó van, aki csökkent munkaképessé­gű, vagy szociális helyzete miatt különösen indokolt a foglalkoztatása. As üzemág idei termelése előreláthatóan meghaladja a kétszázmillió forintot. Ebből hatvanmillió forint értékű árut a Szovjet­unióba exportálunk. — Milyen arányban veszik ki részüket a termelésből az üzemrészek? — A legjövedelmezőbb rész­legünk a laminálóüziem. En­nek évi termelése kilencven- millió forint. Különböző szö­vetek és habszivacs „házasítá- sával” itt- készül a szivacs­kabátok, felső ruházati cikkek alapanyaga. Ezt rajtunk kí­vül csak a győri Pamutszövő- és Műbőrgyár állítja elő ha­zánkban. A gyártáshoz norvég lánghegesztő gépet haszná­lunk. Ebből a termékből egy műszak alatt tízezer négyzet- méter készül. Hangjában érezhető büszke­séggel beszélt az igazgatónő erről az üzemről. De a többi- ekről sem feledkezett el. A másik budapesti üzem külön­leges konfekcióáruk gyártásá­ra rendezkedett be. Ennek éves termelése huszonhat- millió forint. Ugyancsak Bu­dapesten végzik a ruházati cikkek szabását, majd a vi­déken történő összeállítás után a kikészítést is. A pásztói üzemrész termelése az idén hét, hét és fél millió forint. — Az év első felében a szovjet Raznoexport Külkeres­kedelmi Vállalat megrende­lésére női ruháaati cikkek ké­szültek ebben az üzemben — tájékoztatott az igazgatónő. — A második félévben főleg ket­tős védelmű munkaruhákat állít elő a százhúsz dolgozót kitevő kollektíva, havonta mintegy hét—nyolcszázezer forint értékben. Ismeretes már a jövő év első felének prog­ramja is. A megrendelő is­mét a Raznoexport, a hat hó­nap termelése mintegy hat­vanezer fürdőruha és köntös. — Milyen jövője van a pásztói üzemnek? Várható-e az üzem bővítése? — Ha szeretnénk is, vállal­kozni nem tudunk a bővítés­re — mondta. — Amikor ide lejöttünk, a környékbeli lá­nyok és asszonyok érdeklődé­se még nagy volt. Azóta új üzemek települtek a járásba, több a mnukaalkalom, aminek következtében alaposan meg­fogyatkoztak a munkára ajánlkozók. Egyelőre csak az épület í'éúj ítását, külső és belső tatarozását és az üzem korszerűsítését tervezzük. A régiek helyére rövidesen hu­szonöt új gépet állítunk, köz­tük gyorsjáratú „Csepel” és a Német Demokratikus Köztár­saságból érkező „Textima” speciális varrógépeket. — Még egy kérdés: hogyan ítéli meg azT üzemrész dolgo­zóinak és vezetőinek munká­ját? — Elégedett vagyok a kol­lektívával — válaszolt az igaz­gatónő. — Az a véleményem, hogy Pesten sem nagyon ta­lálni jobb üzemeket. Befeje­zésül hadd mondjam még el, hogy nagyon sok segítséget kapunk munkánkhoz vállala­tunk közoontiától és a helyi szervektől, amit mindannviimik nevében szeretnék megköszön­ni. K. S. Hogyan „csináljunk”, meleget? Megkezdődött a fűtési idény. Talán senki sem veszi zokon, ha még idejében né­hány gyakorlati tanáccsal szolgálok; mit tegyünk, hogy egész télen át kellemes me­leg legyen otthonunkban. A legegyszerűbb és a leg­nehezebb helyzetben a távfű­téses lakásokban élő családok vannak. Egyszerű és kényel­mes ez a megoldás, mert sem­mi mást nem kell csinálni, csak fizetni és élvezni a me­leget. Sajnos, időnként elő­fordul, s ez a dolog nehezebb része, hogy fűtés van, de hi­deg nincs, vagy ami még kel­lemetlenebb, amikor hideg van, de fűtés nincs. Ilyen zök­kenők viszont csak a fűtési szezon elején, a végén, s a közbeeső időszakban tapasz­talhatók. Ha tél közepén váratlanul megenyhül az idő, korántsem kell arra gondolni, hogy az időjárás javult. Az is lehetsé­ges, hogy a meleg a nyitott ablakokon és erkólyajtókon keresztül a távfűtéses laká­sokból árad az utcára. Amikor a távfűtés nem ad elegendő meleget, nem taná­csos a felszedett parkettával a szoba közepén tüzet rakni. Sokkal helyesebb telefonon, írásban és személyesen felke­resni az illetékeseket, szépen kérni őket, hogy ne legyenek olyan szűkmarkúak. Szíves­kedjenek fokozni a hőszolgál­tatást. Mert különben rájuk borítjuk az asztalt. Ha erre azt a választ kapnánk, hogy benzinnel öntsük le és gyújt­suk fel magunkat, attól majd melegünk lesz, akkor se es­sünk kétségbe. Másképpen is lehetséges befűteni, ha nem is a lakásban, de annak feltét­lenül, aki jogos kívánságun­kat esetleg semmibe venné. ' Ahol gázfűtés van, arra kell vigyázni, hogy feleslegesen ne ingereljük a mérőórát. Hiába­való átkezódhi, akármit osi- nálnunik, úgyis szalad a mu­Ü; útszakaszon Változás történt Salgótar ján közúti közlekedésében. A templom körül kialakuló csomópontban vasárnap az új útra terelték a forgal­mat. Az új út még nincs tel­jesen kész, ezért a követke­ző napokban némi forga­lomkorlátozást vezetnek be Az aszfaltterítő gép a tél be­állta előtt egy réteget he­lyez az útra. Még ezzel sem zárul le erűnek az útszakasz­nak építése. A végleges burkolatot akkor kapja, ha megépül a templom előtti támfal, s az ottani nyomvo­nalat a jelenlegi út szintjé­re lesüllyesztik. Egyébként a hátralevő munkálatok után a téli forgalom a teg­nap megnyitót útszakaszon bonyolódik majd. tató. Jó tudni, nem előlünk szalad, hanem a pénzünkkel. Azért, ami biztos az biztos, ne fussunk utána, mert könnyen azt hiheti, hogy kergetjük. A végén úgy nekiiramodik, hogy a hónap végén aztán megnéz­hetjük a pénztárcánkat. En­nek ellenére ez a legolcsóbb tüzelési mód. Ha nem kap­csoljuk be a készülékeket, ak­kor egyetlen fillérbe se kerül. Az olajkályha szintén ké­nyes jószág. Amíg ég benne a tűz, ne akarjuk a leesett tűz­kárukét visszatenni a helyé­re. Nem szereti. Ha beöntés­nél melléfolyik az olaj, húz­zuk rá a perzsa szőnyeget, vagy finoman tapossuk el a lábunkkal. Egy ronggyal föl is törölhetjük, de ez túlságosan hosszadalmas eljárás lenne. Még egy jó tanács: az adagoló szerkezetet csak hajnalban szedjük széjjel. Akkor legko­rábban éjfélre biztosan sike­rül megjavítanunk és össze­raknunk. Hátra van még a cserép­kandalló, a villanyfűtés és a vaskályha. A cserépkályhára esténként dobjunk rá egy vö­dör szenet, amikor jól begyul­lad, lezárhatjuk. Így gazdasá­gos. Legkésőbb fél óra múlva feltétlenül felrobban. De ettől nem kell begyulladni, őrizzük meg a nyugalmunkat! Hala­déktalanul értesítsük a tűzol­tókat és hívjunk segítséget a takarításhoz. Bátran állítha­tom, hogy néhány órán ke­resztül senki sem fog fázni a lakásban. A villanyfűtést azoknak ajánljuk, akik megütötték a lottón a főnyereményt, vagy váratlanul nagyobb örökség­hez jutottak, míg a vaskályha főleg a nagyobb családoknál lehet üdvös bútordarab. Vala­melyik kiskorú családtagot csak rá tudjuk szorítani, hogy óránként kihordja a salakot és ébren tartsa a tüzet. Természetesen más módon is csinálhatunk meleget Hogy csak néhány kevésbé ismert módszert említsek, például té­li reggeleken háromszor kör- beszaíadhatjuk a lakótelepet, de ezt kevesen kedvelik. Vagy megkérhetünk egy fiatal és csinos hölgyet, hogy egy órácskára vegyen a maxika­bátja alá bennünket. Ha ettől sem jönnénk tűzbe, akkor a tüzeléstechnika és az orvostu­domány mai állása szerint ezen a legnagyobb jóakarattal sem lehet segíteni. — is NÓGRÁD - 1971, október 26., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom