Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-03 / 233. szám

' £! S2€BÍ£S&£SSSÍfg-!gIZÍ S2ii8efi@sneap|(B A 75 éves budapesti Szabadság-híd A m®t százai kilencvenes éveinek elején Budapesten nagyszabású városrendezési terv készült, akkor jelölték ki a pesti Vámház és a bu­dai Gellért tér között felé­pítendő dunai híd helyét. Addig csak három híd ível­te át a folyót: az 1849-ben felavatott Lánchíd (az angol Clark-fivérek alkotása), az 1875-ben elkészült Margit- híd (a párizsi Gouin cég építette) és az egy évvel ezután befejezett déli ösz- szekotő Vasúti híd CFekete- bázy János főmérnök ter­vezte, Gail és társa párizsi eég építette). A Vámház téri híd — később Ferenc József-híd- nak nevelték el. — Építése 1894-ben kezdődött és jó két év múltán fejeződött be. A tervezésre kiírt pályázaton — mint húsz évvel koráb­ban — ismét Feketeházy János elképzelését fogadták el. A megvalósítóban Cze- kélius Aurél és Nagy Virgil építészek működtek közre. Ez a híd volt az első, amely teljesen a hazai tudomány és munka együttműködésé­vel jött létre. Az akkori tudományos írások jelentő­séget tulajdonítottak annak, hogy még korábban a látvá­nyos városi hidakon a he­gesztett vasszerkezetet a ter­vezők igyekeztek elrejteni különböző fém- és kőburko­latok alá. az új híd büszkén viselte vashíd jellegét. A híd ívei és a kapuzatok formáiban egységbe ötvöző­dött a konstrukció és az esztétikum. Az új híd 365 méter hosszú lett. 20 méter 10 centi széles 'és 6102 ton­na vasat foglalt * magába. A fő tartók mindkét végén 600—600 tonna nyersvasat helyeztek eL Ez, mint a mérleg két serpenyője, egyensúlyban tartja az épít­ményt. Aklypriban még a gyalo­gos átkelők is vámot, fizet­tek minden hídon. A meg­nyitás idején jelent meg egy képeslapban az aktuális vicc: — Egy krajcár a vám — állták útját az egyik sé­tálónak. '— Micsoda, én fi­zessek vámot? Nem vagyok ökör! — tiltakozott. — Ha az úr ökör volna — mond­ta tisztelettudóan a vámos — akkor többet fizetne., A hidat fél évszázad múl­tán. a második .világháború­ban, tüzérségi lövedékek erősen megrongálták — 28 helyen érte találat —, ké­sőbb 1945. január 17-én a Pestről kiszorított náci se­regek utóvédéi a mintegy 140 méteres középső részt felrobbantották. A főváros felszabadulása után a szovjet hadsereg műszaki alakulatai, magyar munkások segítségével, hu­szonöt nap alatt uszályokra és faoszlopokra épített át­kelőhelyet ácsoltak a híd helyén tíz hónapig állt ez az ideiglenes híd, majd a Kossuth-hidat követően a Szabadság-híd újjáépítése volt a felszabadulás után a magyar hídépítők második legnagyobb vállalkozása. Bi­zonyos átalakításokat. kor­szerűsítéseket hajtottak vég­re rajta, de az eredeti for­máját megőrizték. r Az a több tízezer ember, aki naponta átkel rajta, ta­lán nem is gondol rá. hogy a hídnak is van születésnap­ja. Pedig van: a Szabadság- híd 75 éves. * V. F. "V • • Üzemgazdász Az igazgató nagyon fino­man tudomásomra hozta: ha­laszthatatlan elfoglaltsága miatt, az üzemgazdászra bíz. Én nem tehetek róla, képzeletem­ben az üzemgazdász nagy da­rab, nagy bajuszú és nagyon erős ember. Ahogyan azt gye­rekkoromban az uradalmak­ban láttam. Néhányat láttam, csak akitor ispánnak nevezték őket. ‘ Mindent tudtak, ami a gazdaságban történt. ” Benyi­tunk az egyik asztalokkal zsú­folt szobába. Az. őszi napsugá­ron kívül senki, csak egy sá­padt arcú, törékeny asszonyka. A szeme fáradtan tekintett fel az előtte levő tengernyi, magy- lepedős iratból. Szőke haját sem fésülhette közelmúltban fodrász. Nézett nagy zöldes­barna szemével, de a gondola­tát a munkája kötötte le. Nagy feladatot bíztak rá. Elkészíteni az elkövetkező esztendő termelési tervét. Tíz­ezer hold gazdaság eredmé­nye. hatszáz emberért és vég­telen sok gépért, állatokért a felelősség ennek a törékeny asszonynak a kezében van. ö pedig oszt, szoroz, ír, intézke­dik, Aog^ összeálljanak. a jövő esztendei tennivalók. Sokat vitatkoznak, amíg véglegesen elkészül a terv. De csak mó­dosításokról lehet már szó, mert mielőtt az igazgató tá­vozott volna, a felelősség sú­lyát néhány aggódó szóval ki­fejező üzemgazdásznak annyit mondott: — Elvira kérem, nagyon bí­zunk magában. Maga a leg­ügyesebb üzemgazdász... őszintén hangzott az igaz­gató szava. Nagy tapasztalat­tal rendelkező ember ő is. Azért is bíztak rá olyan nagy gazdaságot, mint a mátraal­jai. Nincs is szégyenkezni va­lójuk. Reménykednek, hogy ebben az évben behozzák az elmúlt évi veszteséget. És eb­ben Elvirának, az üzemgaz­dásznak fontos szerepe van. Mikor az igazgató magunkra hagyott, ceruzájával beletúrt a hajába. — Az igazgató máskor is mondott már olyat, hogy leg­ügyesebb. _ ő ezt komolyan gondolja, én meg szeretném, ha így lenne. Sajnos, nem így van... Tudomást sem véve a je-, lenlétemről, elmerült gondola­tában. Két évtizeddel ezelőtt láttam őt így, egy bizottság előtt. Fiatal volt és szép. Mégis az volt benne a leg- megkapóbb. hogy akkor is, mint most, el tudott merülni a gondolataiban. Valamelyik nagyon ügyes káderes talált Elvirára Karancsalján. Tanul­ni hívták. Mikor a bizottság elnöke közölte, hogy öt esz­tendőre a Szovjetunióba kül­dik, a mezőgazdasági 'tudomá­nyok tanulására, maga elé meredt, gondolkodott. — Biztosak benne, hogy én megfelelek erre? » Senki sem volt ebben biz­tos. Talán legkevésbé maga Elvira. De útjára bocsátották. Vörös diplomával tért haza. Aztán eltűnt erről a vidék­ről. Élettársat talált és azzal együtt az alvidékre szegődött. * Mól kell kezdeni? *— A JELENLEGI helyzetből csak akkor tudunk' kilábalni, ha megteremtjük a köz­pontban is a vezetés egységét. Ezt azért mondom, mert sok probléma itt kezdődik, és ide torkollik. Itt kteLl rendet teremteni — mondta többek között felszólalásában a me­gyei pártbizottság ülésén Godó György, a nógrádi szénbányák pártbizottságának tit­kára. Előtte ezt a gondolatot pendítette meg Zsufa Miklós, a nagybátonyi üzem főmérnö­ke, mondván a következőket: Hogy mara­déktalanul valóra váltsuk elképzeléseinket, szükség van arra, hogy egység legyen a köz­ponti vezetésben, összehangolt intézkedések szolgálják a termelés hatékony^gát. Mindketten fején találták a szöget. Hogy a szénbányák adóssága meghaladta a hat­vanezer tonnát, csökkentése helyett további növekedést helyeztek kilátásba, egyértelmű­en igazolja az előbb említetteket. Ezért jo­gosan marasztalta el a szénbányászat veze­tőit a megyei pártbizottság ülése. önként adódik a kérdés: talán képtelenek megoldani feladataikat? Erről szó sincs! Az átszervezés tempója következtében ma már nem lehet tovább húzni-halogatni azokat az intézkedéseket, amelyek a központi appará­tus ésszerű csökkentését célozzák. Tisztázó­dott továbbá, hogy a vállalat fő tevékenysé­ge a széntermelés, nem pedig a melléktevé- kenységj hajszolása. Az eddig létrehozott koncentrált termelőhelyek megkívánják, hogy a felsőbb vezetők még közelebb kerül­jenek a termeléshez, halogató, ímmel-ámmal megtett, illetve sokszor kierőszakolt intézke­dések helyett határozott, operatív vezetői te­vékenységet fejtsenek ki. Szólni kell arról is, hogy legfelsőbb szintén is megelégelték a jobb munkát beharangozó ígérgetéseket, amelyekből eddig alig valósult meg valami. Ezért egyértelműen kimondták: a szénbányá­szat jövője a gazdálkodás hatékonyságától függ. A jelenlegi helyzet új követelmépyeket tá­maszt a vezetőkkel szemben; elsősorban fe­gyelmezett, céltudatos munkát kíván. Ha ezt tapasztalják leint, az aknáknál, egycsapásra megváltozik minden. Egyébként a szénfalnál dolgozók igénylik is az effajta vezetési stí­lust. Eddig sem váiltott ki belőlük nagy örö­möt az olyan állásfoglalás, amely a fegyel­mezetlenségre ösztönzött. Nem múlt el mű­szaki termelési tanácskozás, párttaggyűlés, szakszervezeti eszmecsere, hogy ne vetették volna fel az eredményesebb munkát gátló jelenségeket: az alkatrészhiányt, a rossz csilleellátást, a korszerűtlen munkaszerve­zést stb. Igaz, a panaszokat feljegyezték, történtek is intézkedések, alapvetően azon­ban nem változott a helyzet, sőt a szervezet­ien munkát a szabad szombati termeléssel igyekeztek pótolni. Ez nem csökkentette, hanem drágította a termelést, állandósította a dotáciőigényt. A vitában kiderült, hogy a vezetés hagyo­mányos, korszerűtlen módszerei fékezik azoknak a célkitűzéseknek a megvalósítását, amelyek a hatékonyabb gazdálkodást szol­gálják. Emberileg meg Tehet érteni, hogy a központban levő kisebb vagy nagyobb vezető beosztású dolgozók megélhetési okokból igye­keztek húzni-halasztani azokat az intézkedé­seket, amelyeket az. aknák visszafejlesztésé­vel kellett volna megtenniük. Ki tudja megmondani, miben reményked­tek. Készítettek olyan számvetést, melyben azt bizonygatták, hogy a széntermelés gaz- • daságos, a nyereséget a villamosenergia-ipar fölözi le. Mivel ez a koncepció nem talál támogatásra, meghallgatásra, mással hoza­kodtak elő. Az előbbiek sok időt raboltak el, emiatt kevesebb idő jutott a termelés folya­matosságának biztosítósára, a gazdaságos széntermelést szolgáló intézkedések hosszabb ( távú kidolgozására, a benne foglaltak megvan lósítására. Közben mindenki igyekezett bi­zonyítani létét, látszólagos, vagy kevésbé eredményes munkával. Hatásaként a köz­pontban alapvetően megmaradt, vagy alig csökkent az alkalmazotti létszám, ugyanak­kor az aknánknál szakemberhiánnyal küszköd­nek. Ez a felemás helyzet rontotta a munkamo­rált, az egészséges munkaszellemet, bizonyos mértékig táplálta az élősdiség gondolatát, ami végiggyűrűzött az aknáknál is. Megnőtt a fegyelmezetlenség, a betegműszakok szá­ma stb. Demoralizáltál a munkakedvet, hogy többen visszaéltek a kormány adta kedvez­ményekkel. Ezek elindítottak egy olyan egészségtélen folyamatot, amjt megállítani csak erélyes, határozott és összehangolt in­tézkedésekkel lehetséges. Ide vezetett a taktikázás, a gyámoltalanság, az elnéző ma­gatartás, a határozatlanság." EZZEL a módszerrel és felfogással nem értettek egyet a munkájukat szerető bányá­szok. Bennük megvolt, jelenleg is megvan a jó szándék, az akarat, a helyzet előnyös megváltoztatására. Komolyan veszik a párt­nak azt az útmutatását, hogy jövőjük a széntermelés hatékonyságától függ. Megte­szik azt, amit tenni kell, de csak akkor, ha szándékaik, elhatározásaik találkoznak a központban dolgozók egyértelmű cselekvésé­vel, ha igényeiket, jogos kifogásaikat nem­csak meghallgatják, hanem' a fejlődést gát­ló, szóvá tett mulasztásokat meg is szünte­tik. Ezért mondja ki a megyei pártbizottság a szénbányászat visszafejlesztését tárgyaló határozatában, hogy a Szénbányák Vállalat pártbizottsága vegye figyelembe politikai feladatának növekedését, azt, hogy az eddi­gieknél jobb munkát kell végezni és követel­nie. Legyen igényesebb, következetesebb a határozatok végrehajtásában és ellenőrzésé­ben. , Ennek ismeretében nem lehet mást termi# mint szellemében cselekedni. Céltudatosan, rendszeresen és következetesen. „■ _ Venesz Károly 30000 éves levegő Leningrádba szállították azokat a jégrögöket, amelye­ket az Antarktiszon, a Vosz- tok nevű szovjet kutatóállomá­son hoztak felszínre, amikor 500 méter mélységben lefúr­tak a jégtakaró felszíne alá. A jégrögök légbuborékokat tartalmaznak. A levegő 25— 30 000 évvel ezelőtt került bé­léjük, a jég' keletkezésének idejéből. Segítségükkel a szakemberek pontosabb elkép­zeléseket alakíthatnak ki á Földünket a távoli múltban körülvevő légkörről. A házassággal nem volt olyan szerencséje, mint a tanulás­sal. Ma, magányosan, idős édesanyjával él Karancsalján, ahonnan valaha útra indult. Naponta öt órakor ébred, uta­zik Pásztora, este haza. — Az utazá's teher. A mun* ka nem. Ha nem szeretném, nem csinálnám. Más beosztást is kaphatnék. Mintha néhány percre tel­jesen elszakadna munkájától. Még ma is szép arca felderül. A közös ismerősöket keressük. Ki magasan fennt a vezetés­ben, ki szerényebben, alsóbb szinten, ki teljesen visszavo­nulva. Elvira.azt mondja, hogy nincs ideje senki után érdek­lődni. Lefoglalja a munka. Tízezer hold, hatszáz ember, gépek sokasága, állatok, és minden, ami oda tartozik. Ki­igazít, mint mindig. — Nem egyedül én, hanem együtt a többiekkel... Az őszbe forduló nap kel­lemes melege belopakodik az ablakon. Simogatja Elvirát, az üzemgazdászt, aki újból bele­temetkezett tengernyi, nagy- lepedös irataiba. Bobál Gyula Panasz a rétsági járásbői Rossz a kenyér Az emberek nem panaszkodnak ok nélkül. A rétsági járásból sem hangzott volna el annyi panasz a kenyérel­látásra, ha a Sütőipari Vállalat nem. adott volna erre okot. Nem egy esetben előfordult, hogy Nézsára, Legéndre éjfél­kor értek ki a kenyeret szállító gépkocsik. Az átvevők ak­kor ugrottak ki az ágyból és hozzáláttak a kenyér átvételé­hez. De amíg a kenyér a községbe került, huszonnégy óra is elmúlt és az embereknek nem volt mit enni. Tetőzte a panasz okát, hogy reggel, amikor megszegték az éjfélkor érkezett kenyeret, kiderült: rossz a minősege. Miért fordulhatott elő ilyen visszás helyzet a rétsági járás egyes községeiben? Mint ismeretes, Rétságon, új sütő­üzemet avattak nem is olyan régen. Az építési eljárása új­szerű, modern a technológiája. Legalábbis akik építették ezt mondták. A közelmúltban aztán kiderült, hogy az új üzemben egymást követik a műszaki hibák. Öt napig leáll­tak, hogy kijavítsák. Nincs ebben sémi különös, másutt is előfordul. Az a különös, hogy amíg a . rétsági üzem állt, addig nem szervezték meg — megnyugtató módon — az ellátást. Balassagyarmatról kellett volna a kenyeret vinni, de mivel?.Három gépkocsijukból kettő rendszeresen üzem­képtelen. Ez az oka, hogy Legéndre, Nézsára éjfél felé értek. A rossz minőség oka pedigy hogy a gyarmatiak a selejtet is kiküldték. Nekik az az előnyös, ha minél kevesebb kenyér marad az üzemben, ha minél többet értékesítenek. Azt gondolták, a rétsági „csücsökben” minden jó. Az emberek nem panaszkodnak ok nélkül. Most már az lenne a jó. ha okkal dicsérnék a sütőüzemek dolgozóit. Legyen már borúra, derű... Laboratórium a „világ tetején” A „világ tetejének” nevezett huzamosan tartózkodik ma- Pamír-hegységhez ' tartozó gas hegységben, hogyan vise- 7500 méteres Kommunizmus- li el a hiányos oxigénellátást, csúcs lábánál új orvos-bioló- az intenzív ibolyántúli sugár- giai laboratóriumot létesített zást, az erősen ionizált leve- a tadzsikisztáni Tudományos gőt, az örökös havat és a nagy. Akadémia. A négyezer méte- hőmérsékletingadozásokat (a rés magasságban azt tanul- nappali plusz 30 fokról éj- mányozzák a tudósok, hogyan szaka mínusz 30-ra hűl le a' viselkedik az élő szervezet, ha levegő). j^ÓCRAp — 1971. október 3., vasárnap 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom