Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)
1971-10-24 / 251. szám
0 Kulturális hó-olvasó találkozó. Kedves vendeget köszönt október 29- én, pénteken Salgótarján. Sánta Ferenc látogat Nógrád megye székhelyére, hogy közvetlenül találkozzék az olvasókkal. A József Attila Művelődési Központ és a Népfront-klub közösen rendezi meg este hat órai kezdettel a földszinti klubteremben a nagy érdeklődéssel várt íróolvasó találkozót, ahol Sánta Ferenc válaszol a kérdésekre. * Koreai fotókiállítás. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltása huszonhar- madik évfordulójának tiszteletére fotókiállítást rendez a Kulturális Kapcsolatok Intézete. A távolkeleti ország fejlődését. természeti szépségeit, mindennapi életét bemutató koreai fotókiállítás ünnepélyes megnyitóját október 22-én délután négy órakor tartották Budapesten, a kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítótermében. Nevetők tanfolyama. A megyei művelődési központ adott otthont a napközis nevelők háromnapos tanfolyamának, amelyen az iskolák napközijében tevékenykedő pedagógusok vettek részt. Érdekes VÉLEMÉNYÜNK zz&noanini előadás hangzott el a napközi otthon szervezeti kérdéseiről, a tervezőmunkáról, valamint a napközis közösség kialakításának módjairól. A résztvevő tanárok az elméleti előadások mellett, napközi otthonokba is ellátogattak. Irodalmi presszó. ..izgalmas” előadói estekkel, érdekes műsorokkal várja látogatóit a balassagyarmati irodalmi presszó. A napokban érkezett Budapestről egy képeslap . a gyarmati művelődési központba, amelyet Mikes Lilla, a népszerű előadóművésznő, dr. Benedek István professzor, és Vujisics Tihamér zeneszerző írt alá. „Üzenik”, hogy nagy szeretettel és várakozással készülnek Gyarmatra, az október 25-i, Csak a tesztemen keresztül című, zenés, verses műsor előadására, 'amelynek színhelye a Tündepresszó. »1 Jelenet a Hans Heimler bajtárs című film harmadik folytatásából Szeretjük a rajzfilmeket, különösen a képernyőn hatásosak, hímen a megelevenedett tárgyak és groteszk figurák egy szoba négy falán belül leiket kapnak és szinte karnyújtásnyi távolságba közelednek. A műsorszerkesztőség bizonyára ismeri ezt az igényt, mert utóbbi időben egyre több rajzfilm — és mondjuk meg, jő rajzfilm — kerül a képernyőre. így többek között sok jó jugoszláv és lengyel rajzfilmen szórakozhattunk, amelyek telítve voltak ötlettel, szellemességgel. Nemrégiben jelentkezett az amerikai szerzőpáros is: William Hanna és Joseph Barbara új sorozatával, ’ a Magilla gorillával. A nálunk rendkívüli népszerűségre szert tett Foxi Maxi, valamint a Frédy és Béni,- a két kökorszaki szaki meg formálói úgy látszik továbbra sem fogynak ki aa ötletekből hiszen a Magiba gorilla és Rugóláb seriff, a maga kevésbé értelmes helyettesével hétről hétre újabbnál újabb történetekkel örvendeztet meg bennünket. Hogy ezek a történetek egy bizonyos sablonra készültek és a' népmesék igazságszolgáltató fordulatait, időnként pedig az ötletgyárosok anekdotáit fedezzük föl bennük, semmit nem vesz el a szánakozás örömeiből. A magyar szinkron ellen sem lehet kifogásunk, bár mintha nem érné et a korábban látott sorozatok hatását., ★ A mai, vasárnapi műsorból külön is felhívjuk a figyelmet a Pedagógusok fórumára (14.10), a Tv operakalauzára (15.45), a Súgó kellene, Papp Károly novellájából készült tévéfilmre (16.10) és az esti beszélgetésre Kállai Ferenccel (20.56). X>. Gy. Honismereti kör. Október 24-én. vasárnap délelőtt tíz órakor rendez összejövetelt a múzeumi és műemléki hónap jegyében, a József Attila megyei Művelődési Központ honismereti köre. Dr. Szabó Béla, a megyei múzeumi szervezet osztályvezetője Salgótarján monográfiájának adatgyűjtési, írási és szervezési feladatairól, Kmetty Kálmán, a Balassagyarmati városi Tanács elnökhelyettese a Balassagyarmat történetével foglalkozó kollektíva eddigi munkájáról számol be. majd sor kerül a helytörténeti, néprajzi és nyelvjárási gyűjtő- pályázat eredményeinek kihirdetésére. Mikszáfh-évforduló. Nőgrád megye szülötte, a „nagy palóc”, Mikszáth 'Kálmán születésének százhuszonötödik évfordulóját ünnepeljük 1972. januárjában. Az ünnepségsorozat méltó előkészítésére munkabizottság alakult. amely pénteken délután tartott ülést. A résztvevők az eddig végzett munkáról számoltak be. Sí Kiállítás Nagybátonyban. „Végig utaztam a felkelő nap országát. E feledhetetlen élményemnek szeretnék emléket állítani...” — mondta Bakallár József festőművész, a nagybátonyi Bányász Művelődési Házban megrendezett kiállításáról. A képek hangulata. stílusa Japánt idézi, a pagodák világába vezti el a kiállítás résztvevőit. A megnyitót Czinke Ferenc Mun- kácsy-díjas grafikusművész tartotta október 23-án, szombaton este hat órakor. ANDRZEJ ZBVCH 5 '' (Lengyelből fordította: Varsányi István) —- Dumálj —ordított Stolp. — Kis butus — mondta ICioss —. ha bármit mondtam volna is. most nem hős- kódnétek itt. Különben, ellenőrizzétek egy óra múlva: Müller nem látogatja meg Boldtot és nem találja meg Kiéld kisasszonyt. — Ennek már semmi jelentősége — szólt közbe Schultz. — A lány megszökött! Ezzel sikerült kihoznia Klo&st sodrából. Tehát minden hiába. Az egész finom mivű szerkezet összeomlott, mint a kártyavár. Ingrid Kiéld újra szabad! A halálos veszedelem nemcsak az ösz- s/ekötőnőt fenyegette! Klosst is! — Idióták! — kiáltotta. — Hogyan engedhettétek megszökni?! Hogy az a hét... — de szívesen káromkodott volna • most lengyelül! Németül nem lehet olyan zaftosán elkerekíteni. A két tiszt döbbenten nézett rá. Felháborodása egészen biztos, őszintének hatott; fel sem merült bennük a kétség. — Tehát te nem segítettél neki a szökésben? Azt hitték, hogy ő! Tagadhatatlan, volt alapjuk ezt feltételezni. Most már semmit sem értettek. — Nem rejthetem véka alá — mondta Schultz —, hogy nagyon kínos* helyzetben vagyunk. Ingrid Kiéld nagyon sokat tud. Te is sokat tudsz... — De te a kezünkben vagy fejezte be a mondatot Stolp és kibiztosította revolverét. — Sajnálom. Hans. — Schultz is kibiztosított. — Dugjátok el azokat az ócska csúzlikat! — Kloss hangjában nyoma sem volt a félelemnek. Szavaiban csak a düh csengett. — BolcmdoK vagytok, átkozott bolondok! Az egész tiszti konspirációtok , gyerekjáték, cucu a Gestapónak... Csak bohóckodtok. .. Mit gondolsz Schultz, elfelejtettem biztosítani magam? Halálom esetén a Kirsthovennek szóló levél illetékes kezekbe kerül — kezdte kijátszani aduit. Ki kellett terítenie kártyáit! No, és hogy egy kicsit blöffölt... — Te tudod! kiáltotta Schultz. — Tudom.... sőt többet is tudok. Meg akarlak menteni benneteket, ostobák, még az egyszer meg akarlak benneteket menteni,.. Tegyétek el már azokat . a vasdarabo- bat!... Bár. ha jól megnézzük a dolgokat, semmi szükség rátok. .. Egy pipa bagót som étt-k. tiszt urak . Schuitz benyomta f egy ve? 4 NÓGRÁD — 1971. október 24., vasárnap A Corvina kiadó Művészet Kiskönyvtár sorozata 1958-ban megjelent a könyvpiacon egy papír kötésű könyvecske, Ybl Ervin Do- natello-kötete. Bár a tanulmány a szakterület neves kutatójának tollából származott és igen sok szép képet tartalmazott, nem keltett különösebb feltűnést. Ezután azonban gyors egymásutánban következett Manet. Van Gogh, Michelangelo, Renoir és még több más jelentős művész hasonló kis monográfiája, és A Művészet Kiskönyvtára sorozat hamarosan népszerű lett. Ma már nem túlzás a rendszeres folytatást igénylő széles olvasótáborról beszélni. A képzőművészeti „olcsó könyvtár’” elsősorban nem a szakmai közönség számára ■ készült, és inkább tömegkulturális, ismeretterjesztő, semmint tudományos feladatkör betöltésére hívatott. Olvasói főként diákokból, munkásokból, a technikai értelmiség tagjaiból toborzódtak. de mint utólag kiderült, meglepően sokan vásárolják a képzőművészek és a területtel foglalkozó szakemberek is, mert jó néhány kötet messze meghaladja a szorosan vett népszerűsítés feladatköré t. Induláskor viszonylag könnyű volt a szerkesztők helyzete. Témának kínálkozott a művészettörténet valamennyi nagy alkotója, és a jeles művészeti írók fiókjaiban is sok megírt tanulmány várt kiadásra, illetve kutatómunkájuknak mintegy melléktermékeképpen könnyen tudtak vállalkozni egy-egy rövid népszerűsítő könyvecske megírására. Később egyre több fiatal művészettörténész kapcsolódott be a munkába, volt olyan is, aki ebben a formában publikált első ízben. De szerepelnek a szerzők között alkotóművészek is, akik új szempontokkal gazdagították a sorozat írásait. Kibővült a kötetek témaköre is — a közben felmerült igényeknek megfelelően. A közismert „nagyok” mellett sor került sürgető adósságok törlesztésére saját művészetünk múltjának területén (így Mészáros László, Vajda Lajos, Nagy ’ István, Amos Imre, Nemes Lam- pérth József, Barkas István, Tihanyi Lajos, Paizs Goebel Jenő, Beck Ö. Fülöp és mások monográfiáira.) A sorozat kötetei vafta- mennyien megfegyeznek abban, hogy egy-egy művész életútját és alkotásait ismertetik. A.z életművek feldolgozásának módszere azonban távolról sem egységes — és ez nemcsak a szerzők szemléletének, munkastílusának, felkészültségének külömbsé- geiből adódik, hanem, magukból a témákból is. Hol a korkép érdemel nagyobb hangsúlyt, hol a művész életútja, hol egy új szemlélet kialakulása vagy egy hagyomány továbbélése. Maga a képanyag — rendszerint 50—60 reprodukció — többnyire teljes időrendi áttekintést igyekszik adni egy életpálya fejlődéséről, de itt Is sokszor kívánkozik szempontnak az analógiák szerepeltetése, egy-egy téma alakulásának nyomon követése, el tekintés a kevéssé jellemző korai vagy késői művek szerepeltetésétől. Minden kötet igyekszik pontos és megbízható adatközlést nyújtani a reprodukált művekről, és rövid tájékoztató irodalomjegyzéket is közöl a téma iránt különösen érdeklődők számára. h. t: ] SZÉP ALBUMOK Á barokk művészet — a török hódoltság miatt — több nemzedéknyi késéssel honosodik meg ' hazánkban, s a XVIII. század második felében éli virágkorát Széles körű elterjedtségét mi sem oizonyítja jobban, minthogy — a nagymértékű pusztulások ellenére — műemlékeinknek mintegy fele e stílus körébe tartozik. Ekkor épült falusi templomaink zöme. a városiak nagyobb része, s nemesi kúriák, főúri paloták sokasága. Csupán Mária Terézia uralkodásának négy évtizede alatt kétszáz nagyszabású kastélyt emeltek az akkori Magyarország földjén! Egyike a legelsőknek Sa- voyai Jenő herceg ráckevei palotája (tervezője a bécsi Belvedere építője, J. L. von Hildebrandt). Jórészt ennek mintájára alakult ki a magyar kastélyépítészet sajátos rét a pisztolytáskába. Stolp, rövid tétovázás után, követte példáját. — Szeretnélek. Hans, szövetségesünknek tartani — mondta. — Tartasz, aminek akarsz' — rándította meg vállát Kloss. Majd később kibogozza az ügyet, és végigjátsza. Most egészen más érdekelte: hány órakor szökött meg Ingrid, és hogyan, és mennyi idejük van még. Igen. erről van szó: mennyi idő van még hátra? Felfelé a lépcsőn az Al- bertstrasse-i házban így okoskodott: Ingrid most két dolgot tehet: vagy hazajön és felhívja Müllert, vagy Boldt villájából azonnal elmegy Müllerhez és vele együtt jön el holmijáért. Ebben a napszakban egy óránál is tovább tart bejutni a belvárosba. Éjjel kettőkor a pályaudvaron kell lennie, hogy a Párizsból érkező ösz- szekötőnőt a Gestapo kezére játszhassa. A stockholmi vonat rá két órával indul. Feltehető tehát, hogy ezt a két órát a pályaudvaron tölti majd. Rápillantott órájára: egy óra öt. Ha Ingrid még idejében össze akarja szedni holmiját, legkésőbb húsz perc múlva itt kell lennid. Üj ötlete támadt. Érdemes volna megkockáztatni? (Folytatjuk) stílusa, amelynek legkiválóbb mestere a gödöllői, péceli és nagytétényi kastélyt tervező Mayerhoffer András, A késői, immár rokokóba hajló hazai barokk legnagyobb szabású {alkotása Esterházy „Fényes” Miklós fertődi palotája. Mintaképe XIV. Lajos, a „Napkirály” nagyszabású versailles-i rezidenciája volt, amelynek szépségét, fejedelmi pompáját, Párizsban járva, joggal megcsodálta az igen művelt, zenekedvelő magyar fóúr, akinek több mint harminc évig állott h szolgálatában Joseph Haydri, a világhírű zeneszerző. Miklós herceg a bécsi .magyar testőrség parancsnokaként. kapcsolatba került a nemzeti nyelvű irodalmunk megteremtésén fáradozó írókkal, s bátorította őket törekvéseikben. Többször vendégül látta fertődi palotájában íróbarátját, Bessenyei Györgyöt, aki lelkes szavakkal dicsérte a hatalmas park központjában épült, 126 termes „Magyar Verszáliát”. Értékes barokk műemlékek sokasága maradt fönn nagy múltú városaink —, Győr, Sopron és Kőszeg, Pécs, Székesfehérvár és Eger, Vác, Esztergom és Szentendre belvárosában. Budapest kevés, ma is álló barokk műemléke közül kiemelkedik a Vár-negyed ritka szép együttese, a Batthyányi tér, a kéttornyú Anna- templommal, a volt francia kolostorral (itt nevelkedett, majd tanított Martinovics Ignác), és a rokokó homlokzatú egykori „Fehér Kereszt” fogadóval, amelynek erkélyes szobáiban lakott Pest-Budára jövet II. József, a „Kalapos király”. Pest legnagyobb szabású korabeli épülete az egykori Invalidus palota — a mai városi1 tanács — hatalmas épülettömbje. Az eredeti karakterű ma= gyár barokk stílus nem elszigetelten alakult ki. Szoros szálak fűzik a közép-európai — osztrák, cseh, német — művészethez. Ezekről, a kapcsolatokról is tudósít Voith Pál professzor szakmai igényű, egyben élvezetesen megírt, eredeti meglátásokban gazdag műve, a „A barokk Magyarországon”. A félszáznál több. harmadrészt színes reprodukcióval díszített mű, a Helikon és a Corvina közös kiadásában jelent meg, akárcsak Szentléleky Tihamér és írótársai szép albuma, a Kairó. A könyv művészi fotói elénk tárják a Nílus- parti metropolis évezredes történetét. Az ókori Egyiptom építészetét, és képzőművészetét, a közeli, gizehi piramisok és a tövükben álló titkozatos Szfinx —, az ókor „hét csodájának” egyike, valamint a Kairói Múzeum világhírű remekeit mutatják be. A római hódoltság korának, s az ezt követő kop- keresztény művészetnek az emlékei után következnek a mohamedán—arab építészet és iparművészet alkotásai (az emberábrázolást a Korán tiltja, ezért nem beszélhetünk képzőművészetről az iszlám országaiban). A középkor századaiban — Bagdad és Damaszkus mellett —, Kairó volt az iszlámtudomány, irodalom és művészet egyik központja. Jórészt ez időből valók a könyv reprodukcióin látható kalifasíremlékek, dzsámik és mecsetek. pompásan megmunkált arabeszk díszű szőnyegeikkel, faragott szószékeikkel, színes, mázas faldíszeikkel. Az aranyló kupolák és karcsú mi- naréttomyok köré mind több modem felhőkarcoló épül, tanúsítva Egyiptom fővárosának dinamikus fejlődését, korunkban. (artner) A hét könyvei KOSSUTH KIADÓ: V. A. Kiizmiscsev: A maja papok titkai. — Radő Sándor: Dóra jelenti. A világ fővárosai. MAGVETŐ KIADÓ: Novotny Vilmos: Kiküldött munkatársunk. ZRÍNYI KIADÓ: Eric Lambert: Dicsőségre ítélve. — Scheich Vilmos: Gerillák, di- verzánsok, szabotőrök. ZENEMŰKIADÓ: Arnold Schönberg: A zeneszerzés alapjai. — Vitányi Iván: A zenei szépség. SZÉPIRODALMI KIADÓ: Kónya Lajos: Kései ábránd. — Mezei András: Csillagok tábora. — Miklós Pál: Olvasás és értelem. — Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője. — Végh Antal: Aranyalma.
