Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-22 / 249. szám

Kukorica, cukorrépa, szántás A tolmács! Lókosvölgye Tsz 4 ezer holdas gazdaságában jól haladnak az őszi munkák. A 400 holdas kukoricatáblá­ból 300 holdat a kombájnok takarítanak be, Topolcsik Fe­renc és Topolcsik János testvérek irányításával Hatvanöt kataszteri holdon termeltek az Idén cukorrépát. Már csak néhány hold van vissza és a hét végére befejező­dik ez a munka is a Rétság melletti földeken Havai Károly és Bubori Ferenc traktorosok 1450 hold mélyszántást végeznek el a tolmácsi határban. Az őszi mélyszántást négy traktor végzi Koppány György képriportja Üvegfestők országos versenye Párádon Tereskei változások EVIásBcépp lesz, mint taunltf volt... Az Üvegipar ifjú mestere országos versenyét rendezik meg az üvegfestő szakmában október 22—23-án Párádon. A kétnapos nagy erőpróbán ösz- szesen 15-en vesznek részt az egész országból. A résztvevők nagy többsége Salgótarjánból, az öblösüveggyárból kerül ki, a gyárból nyolc üvegfestő uta­zik Párádra. A verseny há­rom részből áll: először egy kötelező festésmintát kell el­készíteniük a versenyzőknek, majd szabadon választott munkájuk következik. Az egyéni fantázia kibontakozta­tásának az utóbbinál lesz a leg­nagyobb lehetősége. Végül az üvegfestés elméleti kérdéseire kell megválaszolniok a ver­senyzőknek. Olvasópályázat Kell a jó könyv Kell a jó könyv címmel pá­lyázatot hirdetett a Magyar— Szovjet Baráti Társaság a Ma­gyar Írók Szövetségével, a KISZ-szel, a SZOT-tal, a Ha­zafias Népfronttal, a Művelő­désügyi és a Munkaügyi Mi­nisztériummal, a kiadó- és terjesztő vállalatokkal közö­sen. A pályázat 1971. októbe­rétől jövő év októberéig 'cart. A szervezők irodalomjegyzé­ket állítottak össze a pályáza­ton szereplő művekből. Beke­rült a jegyzékbe többek kö­zött Ajtmatov: Fehér hajó, Babel: Lovashadsereg, Cse­hov: Dráma a vadászaton. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhő- dés, Ehrenburg: Vihar, Fa- gyejev: Ifjú gárda, Gorkij: Életem, Ilf—Petrov: Tizenkét szék, Jevtusenko: Rakéták és szekerek című műve. A jegy­zékben egyébként 43 mű sze­repel. Ezek közül kell a pá­lyázónak hatot kiválasztania, s a megfelelő kérdéseket a pá­lyázati lapon megválaszolni. A lapokat 1972. október 1-ig lehe'c átadni a helyi könytá- rosnak, vagy könyvesbolt­nak. Azok között, akik a hat — helyes válaszokat tartalmazó — pályázati lapot 1972. októ­ber 1-ig átadták a könyvtár­nak, vagy könyvesboltnak, 1972. decemberében nyilvános sorsoláson több díjat sorsol­nak ki. A díjak között van egy Zsiguli személygépkocsi, több társasutazás Moszkvába és Leningrádba. Kisorsolnak értékes pénz-, tárgy- és könyv­jutalmakat is. Szép a tereskei határ. Nemcsak azért, mert a sík medencét az őszi színekkel tarkított hegyek koszorúzzák. A falusi ember szemét más gyönyörködteti. A soroló ve­tések és a puszta föld, amiről már betakarították a termést. Változhat az idő, itt már nem talál semmit. liM — A kényszer sok mindenre megtanítja az embert. Akár mottónak is beillenék ez, amit Törnek Jenő, a termelő­szövetkezet elnöke mondott. Tavaly egyesült a tereskei és a szátokl szövetkezet. Egyik sem volt erős. Év végén 2 millió 235 ezer forint hiány­zott a mérlegből. Szanálási el­járás alá vonták a termelőszö­vetkezetet és hitellel segítet­ték. Aki hitelt ad, természe­tes, hogy feltételeket is szab. Két év alatt vissza kell fi­zetni. A gazdálkodás megszi­gorítása ennek a biztosítéka. Erre gondolt az elnök, amikor a kényszerről és a tanulságról szólt. — A szanálás nemcsak ta­nulságot adott, hanem ösztön­zést is a szövetkezetnek. Meg­oldódtak olyan gondok, ame­lyek nem új keletűek. Kiala­kult az egység a vezetésben. Elkészült az új bérszabályzat. Most már a végzett munka arányában díjazzuk a tagságot — mondta az elnök. Tereske. Szátok, Pusztaber­ki. A három településhez tar­tozó 3000 hold a termelőszö­vetkezet területe. Ebből 1900 hold a szántó, a többi erdő és legelő. Itt még az elmúlt öt évben is nagyon vegyes ter­melést folytattak. Kevés volt az árunövény. Még tavaly is 19 féle növénnyel foglalkoz­tak. Az idén változtattak a termelés szerkezetén, leegysze­rűsítették, ami segítette a gaz­dálkodás hatékonyságának nö­vekedését. — Az idén már csak 11 féle növénnyel foglalkoztunk, de ezek között a repce és a mus­tár termelése teljesen új volt Hétfőn: M5ZBT­fagcsoportok vezetőinek Hétfőn, októbre 25-én dél­előtt Salgótarjánban, a me­gyei pártbizottság kistermében a megyeszékhely pártalapszer- vezeteinek titkáréi, az MSZBT- tagcsoportok vezetői részére megbeszélést tart a városi pártbizottság. Az egybegyűltek megismer­kednek az MSZBT-tagcsopor- tok működésének eddigi ta­pasztalataival, a feladatokkal, valamim az országos értekez­let előkészítésével összefüggő szervezeti és politikai tenni­valókkal. Bah esi György: Dosztojevszkij világa Könyvtárnyi mű, hódolat és gyűlölet, szűnni nem aka­ró viták, s mindezek közép­pontjában az alkotó, Dosz­tojevszkij. Az Európa Könyv­kiadó Írók világa sorozatának új kötete a már hagyomá­nyosnak tekinthető módon, bőséges életrajzi és bibliog­ráfiai kiegészítéssel, valamint jól válogatott képanyaggal, arra vállalkozik, hogy ezt az ellentmondásos emberi és alkotói pályát mutassa be. A szerző időrendben követi nyomon Dosztojevszkij éle­tének eseményeit, a mostoha gyermekkortól a szibériai száműzetésen, a Vremja fo­lyóirat megalapításán át a Bűn és bűnhődésig, a Kara­mazov testvérekig, s az utol­só nyilvános szereplésig, a Puskinról mondott beszédig. Az író, aki szavai szerint , az emberi lélek teljes mély­ségét” ábrázolja, Bakcsi művében nemcsak nágy te­hetségű alkotóként, hanem tévedő, egyensúlyát nem lelő emberként is elénk rajzoló­dik. így teljesedik ki alakja, s tisztul meg ferdítésektől és belemagyarázásoktól művé­szete, hogy a könyvet letéve olyannak lássuk, amilyennek néhány sorban Bakcsi György találóan leírta: „egy kegyetlen, átmeneti korban nem félt önmaga feltárásá­tól. az útkereséstől, sőt a szégyentől sem; tudott kér­dezni, kiáltani, riasztani". <m) — mondta az elnök. Jó, köze­pes a gépesítettség a szövet­kezetben. Gabonatermesztési gépsorral rendelkezünk. Olyan terményekkel kell tehát fog­lalkoznunk, amihez megvan a gépi adottság. Olyanokkal, amelyeknél az élő munkával takarékoskodni tudnak. Adott­ságaink most is erre kény­szerítenek és a jövőben még inkább. A repce és a mustár pedig olyan termény, amit teljesen gépesíteni tudtunk, vetéstől a betakarításig. Az előbbiből 220, az utóbbiból 150 holdon termeltünk szer­ződésre. A termőterület nem egészen egynegyedéről a bevétel több mint egyharma- dát hozta a szövetkezet az új terményekkel. — Igaz. kezdetben az em­berek idegenkedtek az új­tól, ha nyíltan nem is mond­tak véleményt. Azért bíztak a vezetőkben és a példa igazol­ja, nem Ls csatlakoztak. Még olyan előnyünk is volt, hogy a termelésben a gépek üzem­ideje megnyúlt. Ezek a ter­mények nem zavarták a töb­bi termesztését, növényápolá­sát, és betakarítását sem. Bár a tervet minden terményből túlteljesítettük, nagyobb ár­bevételt értünk el, kevesebb élőmunka-ráfordítással. — Az őszi vetést már be­fejeztük. Ahol kikelt, már szépen fejlődik. A 700 hold­ból 460 holdon őszi búzát, 200 holdon repcét vetettünk, és bíborherét. Gyakorlatilag már az őszi betakarítással is vé­geztünk. A cukorrépa utolját szállítjuk a vasúti rakodóra. Van bogyós területünk, 56 hold málnásunk is. Ebből el­öregedés miatt 16 hold ki­vágásra kerül. Egyelőre nem telepítünk többet, mert úgy látjuk, ez a helyes termelési arány, amit munkaerővel is győzünk. Viszont 20 hektár erdőtelepítés szerepel a ter­vünkben, aminek az ápolása munkaigényes. Megéri, mert olyan területeket erdősítünk, amelyek növénytermeléssel nemigen hoztak hasznot. Az állam támogatja tervünket. Nyárfát ültetünk zömében, de fenyvest is telepítünk — mondja az elnök. A termelés szerkezetét — most már a gyakorlat is iga­zolta — jól alakították ki. Az állattenyésztésről viszont még nem beszéltünk. — Régi hagyomány itt, a növénytermesztés elsődleges­sége — mondja Törnek Je­nő. — Az állattenyésztésben számszerű növelést nem ter­veztünk. hanem inkább mi­nőségjavítást. Szarvasmarha­állományunk jelentős és már négy éve tbc-mentes. Az éves fejési átlag 1969-ben alig érte el az 1600 litert. Tavaly, év végére már 1920 literre növel­tük a mennyiséget, az idén pedig 2200 liter a terv. Az év vége még messze van. de mar látjuk, ennél nagyobb lesz. — A jövőre is gondolunk. Tárgyaltunk a többi szövet­kezet vezetőivel is, hogy tár­sulásos alapon kellene a szarvasmarha-tenyésztést ha­tékonyabbá tenni. A szomszé­dos állami gazdaság is belép­ne a társulásba. Nekünk Szá­tokkal, a tenyészüsző-nevelés- re lenne adottságunk. A hiz­lalással viszont más szövet­kezetek foglalkoznának. Er­ről azonban, úgy látom, több­ször kell még véleményt cse­rélnünk a megvalósulásig — fejezte be az elnök. 06 Tereskén minden feltétel adott, hogy jól felkészüljenek a zárszámadásra. A vetésen, betakarításon túlvannak. A talajelőkészítéssel, őszi szán­tással bizonyára ugyanígy, időben, jó minőségben vé­geznek. A tél ezért talál szép határt Tereskén —. és nem utolsósorban: a jövőben jog­gal bizakodó embereket. Más lesz az idei év zárása, mint a tavalyi volt. Bo4ó János Lakás a károsultaknak Egy évvel ezelőtt augusz­tusban árvíz öntötte el Szi- rák egy részét, aminek kö­vetkeztében sok cigánylakás összedőlt, vagy annyira megrongálódott, hogy lak­hatatlanná vált. Az ott élő családok szükséglakást kap­tak, vagy összeköltözitették őket. A lakások egészségte­len volta és a gyermekek iskolai eredményeinek ala­csony színvonala arra kész­tette a községi tanácsot, hogy a lehető legsürgőseb­ben megoldást keressen. A cigányok rossz lakásvi­szonyainak felszámolásában első lépésként a tanács min­den családnak 3—400 négy­szögöles telket adott in­gyen, örökös használatra. Az OTP is kész volt a se­gítésre, az árvizkárt szenve­dett 13 családnak árvízköl- csönt. a többi 15 családnak szociális kölcsönt adott, 65 ezer forint összegben. Ezen felül az építkezők állami dotációban részesültek, az­zal a feltétellel, hogy a la­kásépítés költségének 10 százalékát kötelesek befi­zetni, vagy ledolgozni. Az árvízkárosultaknak a Ma­gyar Vöröskereszt Nógrád megyei Szervezete is segít­ségére sietett , 15—20 ezer forinttal. Ezt lakásberende­zési tárgyak vásárlására for­díthatják. A még ez évben felépülő másfél, két és fél szobás 28 lakás kivitelezője a Sziráki Állami Gazdaság építőbri­gádja. Az első 14 lakás a Bérbe vezető út mentén, a Kertész utcában épül. A la­kások építésének befejezé­sét 1971. december 31-re tervezik, ekkor adják át a kulcsokat a lakóknak. A nagy segítőkészség el­lenére probléma is akadt: a kölcsön igénybevételéhez ugyanis egyéves munkavi­szonyt kellett igazolni. A több ízben munkahelyet változtatóknál azonban ez nehézségekbe ütközött, s a tanács elnöke személyesen utazott Budapestre ügyüket elintézni. Mire az elnök ha­zatért az eredménnyel, már mind a hét család kiásta az alapokat. Vajon ezzel minden kár­vallott cigánycsalád lakás­gondja megoldott? Nikodén Pálné, a Sziráki községi Tanács titkára, az építkezés irányítója ériről így nyilatkozik: — Sajnos, négy család nem kaphatott kölcsönt, mert nincs meg az egyéves munkaviszonyuk. Mi min­dent megteszünk, hogy 1972-ben ez a négy is új otthonba költözhessek; a mostani telep teljes egészé­ben megszűnjön, és még emléke se maradjon cigány­putriknak a községben. Ruman Imre r NÓGRÁD 1971. október 22., péntek 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom