Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-20 / 247. szám

I Űj televízió-készülékek sorozatgyártását kezdte meg az Orion. Az AT—551 „Vé- nus” elnevezésű készülék középméretű képernyős. Az új készüléket színes adás­kapcsolóval gyártják, így a színes adás fekete-fehér vételénél előforduló esetleges hibák megszűnnek Á pótalxatrész-el.ciícjs gondjai Az AGROKER balassagyar­mati kirendeltségének 1971. évi munkáját az alkatrészek, csapágyak és műszaki áruk forgalmazásában megkönnyí­tette. hogy elenyésző volt azon cik­kek köre, melyek a koráb­bi évek hiánylistáin sze­repeltek. — A jó kereskedelmi egység vezetői és dolgozói egyaránt akkor örülnek — mondta Lő­rinc Károly, a kirendeltség vezetője, ,-,ha a vevő nem megy el üres kézzel”. A ki- rendeltség hosszú évek óta foglalkozik az alkatrészek for­galmazásával. Az év első ne­gyedévében pár alkatrész vo­natkozásában voltak hiányok, vagyis a negyedév nem volt problémamentes. Ezt követő­en, az év második és harma­dik negyedévében a hiánycik­kek köre leszűkült, de még mindig nem szűnt meg. A nyári betakarítási munkák­ban, majd a most folyó őszi munkákban résztvevő külön­böző gépek alkatrészellátása, ha nem is teljes egészében, de javult. A kirendeltség ez évben gépalkatrészből, csapágyból és műszaki alkatrészből várható­an 40 millió forint értékűt forgalmaz. Bőséges raktár- készlet áll a vevők rendelke­zésére. mely jelenleg eléri a 26—27 millió forintot. Az 1972. évre már március hó­napban feadták -a megrende­léseket, amelynek értéke megközelíti a 46 millió forin­tot. A megrendelések összeállí­tása nem kis gondot ielent, hisz’ megyénk termelőszövet­kezetei, mezőgazdasági üze­mei előrendeléseket nem ad­nak, tehát a tapasztalati tényszámolc a gépvásárlások és egyéb tényezők figyelembe­vételével kellett a rendelést összeállítani. Az 1971. évi kedvező alkat­részellátásához nagyban hoz­zájárult a MEZŐGÉP Tröszt­höz tartozó gépgyártó és szol­gáltató vállalatok alkatrész- gyártó tevékenysége. A tröszt vállalatai több ezer, főleg import erede­tű alkatrész gyártását vállalták, kötelezettségük­nek eleget is tettek. Ebből a Nógrád megyében működő kisterenyei és pász­tói gyáregységek is kivették részüket, több mint 20 millió forint értékben gyártottak me­zőgazdaság pótalkatrészt. Milánóban két fiatalasszony találkozik az utcán. — Drága Annám! — lelken­dezik az első. — Szép dol­gokat tudtam meg a férjed­ről... — Mesélj csak, mesélj! — biztatja lelkesen a másik. — Éppen most gondoltam rá, hogy fel kellene újítanom a ruhatáramat. Anna Moffo meséli, hogy egy ízben Mexikóban harmad­rendű szállodában kapott csak szállást. Egyszerre csak elke­seredetten fehivta a szálloda­igazgatót: — Ide figyeljen uram, el­nézem, hogy a csapok csak hébe-hóba működnek, elné­zem, hogy az asztalilámpa egyáltalán nem működik, de ami most történt, az túlmegy minden határon. Miközben önnel beszélgetek telefonon, a mennyezetről csurog a viz a — Asszonyom — szabadko­zik megsemmisülve a szálloda- igazgató — higyje el, hogy rettenetesen sajnálom a tör­ténteket, de engedje meg, hogy megkérdezzem, nem tudná egy kissé odébb húzni a szé két? Egy milánói férj újságolva­sás közben így szól a felesé­géhez: — Képzeld csak fiam! To­kióban még a legmodernebb felfogású japánok is megőriz­ték azt a régi hagyományt, hogy. hazatérve leveszik a ci­pőjüket. — Mi van ebben? — kérdi minden lelkesedés nélkül az asszony. — Ezt Milánóban is megteszik a férfiak... éjfél után. NÓGRÁD — 1971. október 20., szerda Szeszfőzde Vanyarcon Vanyarcon igen sokan fog­lalkoznak a házi kertekben gyümölcsfák nevelésével. Gon­dozottak a kertek, bőven te­rem a gyümölcs is. A termést összegyűjtik, és a helybeli főzdébe főzik ki. Ellátogattunk a Nógrád me­gyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat vanyarci szeszfőzdé­jébe, ahol Apko András, a főzde vezetője elmondotta, hogy a főzde 1969 óta min den évben teljesíti feladatát. 1969-ben 9000, 1970-ben 9000 litert főztek, az idén pedig 12 000 liter szeszt főznek. Sok az alapanyaguk. Napi 14—16 órát dolgoznak, vasárnap is, ünnepen« is főznek. Most csak vegyes pálinkát készítenek, té­len és tavasszal törkölyt. Ami kor elfogy a helybeliek eefré je, a környező falvakból szál­lítanak alapanyagot ,fyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyysssssjssssryyyyrysssrrryyyyyyjsyyyyy/ssy-/sysyyyyyyyyyyyyyyyyssyyyyyyysyyyyyyyy/yj Hadd tanuljon a gyerek könnyen, gyorsan és főként olcsón idegeft nyelvet. Először a japán nyelvre gondoltunk, mert azt keve­sen beszélik, később a hátsó nyugat-indiaira szavaztunk, mert azt kevesen értik, és így fel sem fog tűnni, ha a gyerek eleinte hibás kiejtés­sel beszél. Végül mégis a né­met nyelvnél maradtunk. Hivatali ' főnököm sógorá­nak szomszédja révén,’ aki­nek féltestvére a világhábo­rúban leventeoktatóként oda- kinn járt, találtunk Is egy levelezőpartnert a mi kis második osztályos Pistikénk­nek. Éppen írni akartunk a címére, amikor megjött a ja­vaslat: két hét nyaralás ott, két hét itt. Csak erre vártunk. Két hét a mi kis Pistikénknek oda- kinn, idegen környezetben! Mire hazajönnek a kis ba­rátjával, perfektül fog be­szélni, de az is lehet, hogy németül is tud majd. Izgatottan vártuk szegény­kémet a repülőtéren. Jött is, kéz a kézben egy torzonborz huligánnal. A levelezőpart­ner tévedésből húsz évvel volt idősebb Pistikénknél, egyébként nagyon jól meg­értették egymást. Eredetileg úgy terveztük, hogy a gyerekek majd Pis­tike 18 éves nővérkéjének szobájában alszanak. Ezt gyorsan megváltoztattuk az­zal, hogy majd az anyjuk aiszik a gyerekekkel. Hans- Joachim meg velem, a hit­vesi ágyban. Az első ölelkezésből za­vartan bontakozott ki Hans­Joachim, mintha keresne va­lamit. Gondoltam, talán va­lami nagy csomagot hozott, mert mi sem fukarkodtunk az ajándékkal. De nem. A barátnőjét kereste, mert úgy vélte, ahol ő elfér, ott a har­minc felé közelgő kis Hel­gának is jut egy fél ágy. Természetesen arra gondolt, hogy a másik fele az övé lesz. Modem emberek va­gyunk, gondolatban már át is rendeztem az alvást: a fi­atalok a hálószobában, a gyerekek az anyjukkal a kis szobában, én a konyhában. Ezután már csak a taxiba szálláskor volt baj, mert Tante Trude sehogyan sem fért be. Hogy ki ez a Tru­de? Ja! Hans-Joachim ke­resztmamája. aki nyugdíjas lévén, időmilliomos, és any- nyira megszerette a mi kis Pistikénket, hogy nem tudott tőle elválni a Schönefeldi repülőtéren. Villámgyors átrendezés: fe­leségem a konyhába, Tante Trude a gyerekekhez. Hans- Joachim és Helga a hálóba, én a fáspincébe. Az ember tegyen meg minden tőle tel­hetőt a gyerekéért! Hazafelé menet megálltunk az OTP előtt: kivettem a maradék pénzemet, az IBUSZ előtt: kettőtől négyre emeltem a helyfoglalást Al­mádiban, s az áldozatválla­lók derűjével vártam a há­rom hét elteltét. Mert Hans- Joachim még a repülőtéren tudomásomra hozta, hogy csak három hét múlva re­pülnek vissza. Sajnos, koráb­bi időpontra nem kaptak jegvet. Az első harminc perc a vártnál olcsóbban telt el. A kölcsönösség elve alapján, ekkor még nem kezdtük el a magyaros vendéglátást. De aztán Pistike elmondta, hogy Hans-Joachim egyszer fize­tett neki egy kismálnát. No­sza, mi is asztalt foglaltunk a legelőkelőbb Night Club­ban. Pistike azzal is eldicse­kedett, hogy Hans-Joachim papírhajót csinált neki, ter­mészetesen mi is egész napos Esztergom—Visegrád hajó- utat iktattunk a programba. Pistike elmesélte, hogy egy­szer leszökött a vendéglátók pincéjébe, így hát mi is kénytelenek voltunk kétna­pos aggteleki kirándulásra vinni vendégeinket, szigorú­an betartva a kölcsönösség elvét. De, amikor Pistike is­mét mesélni akart, akkora pofont kapott, hogy Tante Trude sírva fakadt. Balatonalmádiban jól érez­ték magukat a vendégek. Különösen azután, hogy ké­résükre Pistikét már a má­sodik napon hazahoztuk. Így viszonylag hamar eljött a búcsú pillanata, amelyről kicsit lekéstem, mert a zá­logházi becsüs sokáig babrált az órámmal. Volt nagy ölel­kezés. fogadkozás, nyelvi ne­hézségünk viszont nem volt. Hans-Joachim már kitűnően beszélt magyarul. A kis Pis­tike viszont ennek fejében egészen felismerhető módon tudott egy német szót: Wi­edersehen. Ezt azonban nem bírta kimondani, mert lopva mindvégig a torkán tartot­tam a kezemet. Miskolczi Miklós Fluktuálok és „vándormadarak99 Tucatnyi kíváncsi egyete­mista egy teljes hónapot töl­tött a soroksári úti Szer­számgépipari Műveknél, hogy felderítse a manapság olyan sokat emlegetett munkaerő­vándorlás tényleges okait, hátterét — legalább egy üze­men belül. Záporoz® kérdése­ikre őszinte munkásválaszokat kaptak. — Így jellemezte a műsorújság, a Soroksári út 160 című ripertfilmet. Az érdekes dokumentum, tv-ben történt vetítése után pedig egy tv- kritikus így írt: „A látottak­ról, hallottakról a tanulságo­kat az arra kinevezett és re­mélhetőleg nagy hozzáértéssel rendelkező gazdasági vezetők­nek kell levonniuk. És nem­csak egy gyárban. Épp ezért volt nagyszerű ez a vállalko­zás.” A tanulságok levonása per­sze csali akkor történhet meg jó eredménnyel, ha a gazdasá­gi vezetők tisztában vannak a munkaerőmozgás mozgató ru­góival. az okkal állást változ­tatók és a „vándormadarak” természetrajzával. Ebből a szempontból szükséges vá- lalati felmérések szakszerű elvégzéséhez komoly tudomá­nyos segítséget nyújthat dr. Andics Jenő és dr. Olajos Ár­pád: „A munkaerőmozgás és mérése” című tanulmánya, amely a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem munkatudományi tanszékén a Munkaügyi Minisztérium meg­bízásából e témakörben folyó kutatások alapján készült. A terjedelmes tanulmány termé­Kohászat A titán és az acél „házassága” A nyersolaj a huszadik szá­zad „divatslágere”. A vegyé­szek gigantikus méretű kazá­nokban „főzik” legkorszerűbb varázsreceptek alapján az alapanyagként számba jövő nyersolajat fonható és fényt álló műszálakká. Az acélka­zánok már nem alkalmasak erre, mivel az átalakulás fo­lyamán keletkezett mellékter­mékek szétroncsolják a ka­zán falát. A titán, bár ellenáll a vegyi anyagoknak, de rend­kívül drága és nem olyan nyo­másbíró, mint az acél. A Krupp-cég kohászai ezért egy olyan lehetőség után kutat­tak, ami lehetővé teszi az acélkazán falainak titánbevo­nattal való tartós kíbélelését. Ezt a hagyományos eljárások­kal nem lehetett elérni. Hét évi kutatómunkával végül is most kikísérleteztek egy mód­szert, ami korszakalkotó újí­tásnak számít: a robbanó­anyagok felrobbantása által előállott nyomással préselik a titánilemezeket az acélfalakra. Felvételünk egy titánnal be­vont tartály fenekét ábrázol­ja, részben, ami több ezer li­ter folyadék befogadására al­kalmas. wl. szetesen itt nem ismertethető részletesen, ezt az érdekeltek a Statisztikai Szemle ez évi 7. számában megtalálhatják, de néhány alapvető tételére hasznos felhívni a figyelmet. A munkaerőmozgás felgyor­sulása az új gazdasági mecha­nizmusban várható volt, mi­vel a célul tűzött, és ösztön­zött hatékonyabb termelési struktúrák kialakítása a fog­lalkoztatottság szerkezetének az eddiginél gyorsabb változ­tatásával jár — állapítják meg a szerzők, hozzátéve, hogy az 1968-tól rendkívül erőteljessé vált munkaerő-kereslet. a munkahelycserék adminisztra­tív hátrányainak feloldása nemcsak a munkaerő egészsé­ges áramlásának, hanem a munkaerőmozgás vadhajtásai­nak is teret biztosított. A to­vábbiakban megvilágítják a munkaerőmozgás két főbb for­mája, a fluktuáció és a mo­bilitás közti különbséget, majd a szükséges és indokolt fluk­tuáció kérdésével foglalkoznak a népgazdaság, a vállalatok és az egyén szempontjából. A munkaerőmozgás fel­méréséhez adott tanácsok és hasznos szempontok felhív­ják a figyelmet arra, hogy szükséges a helyes kép ki­alakításához a nem és kor szerinti megkülönböztetés. Az eddigi szociológiai vizsgálatok ugyanis kimutatták hogy más a nők, vagy a fiatalok mun­kahelyhez való kötődése, mint a férfiaké, illetve az időseb­beké; a nők számára sok szempontból lényegesebb a munkahely és a lakóhely kö­zelsége, mint a férfiak szá­mára. A munkahelyhez való hűség — a törzsgárda — megbecsülése előtérbe került, a megnövekedett fluktuáció kapcsán. Ennek ellenére, szá­mos helyen nem történt meg a standardállomány feltérképe­zése és alig ismert a kilépett dolgozóknak, a vállalatnál el­töltött idő szerinti összetétele sem. Pedig az erre vonatkozó információk szinte automati­kusan jelzik, hogy vannak e problémák a dolgozók válla­lathoz, intézményhez való kö­tődésénél. Alapvetően fontos az egyes részlegek, munkakö­rök, szakmák közötti esetleges bérfeszültség felmérése, annak megállapítása, hogy milyen szerepet játszik a kilépésnél a keresettel való elégedetlenség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom