Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)
1971-10-16 / 244. szám
Régi szakmáit, idős mesterek „Húsz perc múlva érié jöhet...” Még* egyszer a lO kérdésről Hogyan látja az ífiús Jövőre lesz hatvanéves Fehér János salgótarjáni késesés műköszörűs, akinek a város szivében van a műhelye. Huszonegy éve dolgozik az ódon, kis helyisében, amelynek egynémely berendezését már a nagybátyja is használta. Az évek során sötét színt öltöttek magukra ezek a tárgyak, ütött-kopottá váltak, amit nem is lehet csodálni. hiszen hét évtizednél régebben viselik az idő és a mesterség viszontagságait. — Véletlenül csöppentem ebbe a szakmába — mondja a mester. Erdélyből kerültünk Nógrád megyébe, Pásztora. Itt gyerekeskedtem, itt jártam iskolába. Amikor aztán már kereset után kellett néznem, először a bányánál próbálkoztam, felvettek palaválogatónak. de egy év után fölmentem a pesti rokonokhoz, hogy ott próbáljak szerencsét. Onnan vitt el a nagybátyám Egerbe, hogy tanuljam ki mellette a köszörűs mesterséget. Középkorú asszony nyitja az ajtót, táskájából ollót vészelő, meg kellene élesíteni. Ma- gyarázgatja, hogy kiszalad a piacra, amikor visszafelé jön, beugrana érte. Ne kelljen még egyszer megjárni ezt az utat. A mester mosolyogva évődik vele: — Nem sietős azért annyira ez a dolog. — Dehogynem, kardoskodik az asszony. Mire a mester: — Jól van. hát akkor húsz perc múlva érte jöhet... — Akkor is úgy volt ez, ahogy manapság — folytatja a félbehagyott mondókáját, amikor a „kuncsaft” eltávozik. Sok fiatal tervezgeti, hogy ez lesz. meg az lesz, aztán végül egészen más helyen köt ki. Nem nagyon ismertem én még akkor a köszörűs mesterséget. Csak később tetszett meg nekem, amikor már láttam és kapisgálni kezdtem, hogy mit kell csinálni. Azt mondta a nagybátyám, olyan mesterség ez, amivel bárhol megkereshetem a kenyerem. Közben előveszi a korongot, odailleszti a villamos masina forgó részéhez és meghúzza a kapcsoló karját Szétnyitja Kórházban (Kulcsár József felvétele) A számítógépek és a szennyeződés Lezárult a levél vitája Hajdanában, a számítógépek, a vállalatok e rendkívül tisztelt munkatársai, kli- matizált és portalanított helyiségekben végezték misztikus tevékenységüket. Mára a számítógép leereszkedett az üzemekbe, hogy részt vegyen az ipari folyamatok felügyeletében és szabályozásában. Ö sem kerülheti el századunk embereinek sorsát, a port és a mérges kigőzölgéseket Egy percenként húsz cigarettát elfüstölő gép, mel; a füstöt a kísérleti nyúl szerepét betöltő számítógépre fújja, fogja lehetővé tenn az" IBM kutatóinak, hogy ta nulmányozzák az elektronikus agy reagálását korunk c csapására. Érdeklődéssé várjuk, mikor indulnak me' a kísérletek a kábítószer-fo gyasztó számítógépek üzen: helytállásának felderítésére ... az ollót, és az élét gyakorlott kézzel nyomja a forgó koronghoz. Ahogy végighúzza rajta, a vöröslő szikrák ezrei pattognak le róla. Olyan, mint egy zuhogó tűznyaláb. Körbejártatom a tekintetem a műhelyben. A füstös falon vaslemezből kivágott, hatalmas olló és borotva. A mesterség jelképei. Körös-körül szerszámok, korongok, ki tudja mire használható fémtárgyak és -eszközök a munkapadon és a falakon. — Később a nagybátyám is a megyébe költözött. Salgótarjánban nyitott műhelyt — emlékezik vissza. — Mit részletezzem? Éppen csak fölszabadultam. elvittek katonának. Amikor leszereltek, az öreg nem tudott újra alkalmazni. Tudja, hogyan volt az akkortájt. Hol a munka volt kevés, hol a munkáskéz sok. Elmentem az acélgyárba dolgozni. Utána háború, fogság, viszontagságok következtek. Harcoltam a Vörös Hadseregben, ott is ért a felszabadulás. Aztán újra kezdtem az acélgyárban. A műhelyt akkor vettem át, amikor a nagybátyám meghalt. Azóta itt vagyok. Mutatja a felszabadulási jubileumi emlékérem adományozásáról szóló emléklapot. A „Jó munkáért” jelvény viselésére jogosító oklevelet ötvennégyből. s egy másikat, amit tizenhat évvel később, tavaly kapott, a „Jó minőségért”, any munkáját mindig is jellemezte. Akkor. amikor csupán ötvenkét kisiparos volt a városban, és mindenhonnan szorongatták őket, hogy adják föl mesterségüket. Ma is becsülettel látja el tisztét a városban. Hiszen csak ketten vannak Salgótarjánban, akik a kicsorbult kések, ollók, borotvák. s mindenféle élezésre szoruló szerszámok, kisebbek és nagyobbak használhatóvá tételének tudói. — Sokan úgy képzelnék el bennünket, hogy tele vagyunk pénzzel, és három kocsi áll az udvaron — mondja. Pedig nékem még babakocsim sincsen. Bár lenne! Mert akkor jóval fiatalabb lennék. Annyit keresek, mint egy jó gyári szakmunkás. Nincs is különösebb vágyam. Van egy kis víkendházam Derecskén, ott néha együtt lenni a családdal. az unokákkal, a rokonsággal ... Utazgatni a feleségemmel, békésen, és nyugodtan élni... És később el- babrálgatni még egy kicsit a nyugdíj mellett... A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1968-ban vizsgálta a vadásztársaságok tevékenységét, amely a megyében a vadásztársaságoknak mintegy felét érintette. A vizsgálat a vadgazdálkodás-, ban, a közös vagyon kezelésében, a pénzgazdálkodásban és a nyilvántartások vezetésében különböző hiányosságokat talált. Kedvezőtlennek értékelték az apróvadállomány nagyarányú csökkenését, amelyben a tervszerűtle- nül folytatott vadászás, illetőleg a kedvezőtlen időjárás és a vegyszerek bejelentés nélküli alkalmazása egyaránt közrejátszott. Kifogásolta a pénzkezelést, több vadásztársaságnál a bizonylatolást, a pénztárkönyvek hiányos vezetését. nem utolsósorban az irányító és ellenőrző szervek nem kielégítő tevékenységét. A hiányosságok megszüntetésére a vadásztársaságoknak és felügyeleti szerveknek javaslatokat tettek, az ezt követő intézkedések jelentős javulást eredményeztek. Ennek'elTíz kérdéssel fordult a KISZ központi bizottsága a magyar fiatalokhoz. KISZ- tagokhoz. Nagy jelentőségű témákban kérte véleményüket, javaslatukat, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy döntő súlyú kérdések megoldására is érettnek, felkészültnek tartja a fiatalokat. Olvasták a kb levelét a nógrádi fiatalok is. És válaszoltak. .. A fizikai munka becsülete Hogyan szerezhetnek a fiatalok nagyobb megbecsülést a fizikai munkának, miben segíthetnek a pályaválasztáskor? Először is ne „sablonintelmekkel” közeledjenek a fiatalokhoz, mert addig, amíg a diák puszta „szövegelésnek” érzi a fizikai munka becsületét, s amíg felnőtteknél éppen ellenkező jelenséget tapasztal, nem várható komolyabb változás. A végzős szakmunkástanulókkal gyakran találkozzanak a vállalat művezetői, brigádvezetői, alakítsanak ki közvetlen. személyes kapcsolatot a leendő szakmunkással, hogy az ragaszkodjék az üzemhez. Nem helyes gyakorlat, hogy a fiatal szakmunkások sokszor „kisegítőként” dolgoznak az idősebb szakik mellett. Gyenge a pályaválasztási tevékenység — ez a fiatalok általános véleménye. A szülők és a gyerekek is csak néhány szakmát ismernek, többnyire a divatosakat, ahová amúgy is nehéz bejutni. Faluhelyen pedig gyakori, hogy a szülők nem is annyira a gyerek képességeit, tehetségét, hanem inkább más szülők elhatározását veszik figyelembe. Felnéznek a fehérköpenyes pályákra, s gyakran gyerekükben is elhintik a szemléletet: a fizikai munka csak legvégső esetben jöhet számításba. — Pedig a fizikai munka igenis megbecsülendő — hangoztatták hévvel Balassagyarmat város fiataljai is. — A szocialista társadalom építéséhez nem elég a jó elképzelés, munkáskézre is szükség van, amely valóra váltja a terveket. lenére nem állítható, hogy a vadásztársaságok munkája már mentes a hiányosságoktól, erre néhány bejelentés is felhívta a figyelmet. A megyei NEB ismételten napirendre tűzte a vadásztársaságok és emellett a horgászegyesületek vizsgálatát. Az októberben, novemberben lefolytatandó valamennyi vadásztársaságra és horgász- egyesületre, valamint ezek megyei intéző bizottságaira kiterjedő vizsgálat célul tűzte e szervezetek tevékenységének komplex elemzését A jelentős nemzeti érteket képviselő vad- és halállomány célszerű fejlesztése és fenntartása tervszerű feladat. Ugyanakkor a vadállomány fejlesztése mellett nem té- veszthetők szem elől a mező- és erdőgazdálkodás- érdekei sem. A kérdés csak összefüggően vizsgálható. A vizsgálat szempontjai, az állományfejlesztés és vadvédelem kérdései mellett, kiterjednek a vadkárelhárítással kapcsolatos tevékenységre is. Az építőtáborok a fiatalok legkedveltebb nyári programjai között szerepelnek. Vonzerejük növeléséhez számos javaslattal járultak hozzá megyénk KISZ-esei is. Jók-e az építőtáborok? Nem ártana például, ha a végzett munka arányában jobban dotálnák a táborozó- kat, hogy az építőtábor „kon- kurrálhasson” más nyári munka adta kereseti lehetőségekkel. De nemcsak pénzről volt szó. Az előbbiektől is sokkal elemibb erejű az igény: ne csak sablonmunkára — útépítés, földmunka stb. — vigyék a fiatalokat. Sokan szívesen részt vennének szakmunkákban is. A mezőgazdasági gépszerelőknek például bizonyára nagyon örülnének a tsz-ekben, hiszen nem titok, hogy sok helyen még most is mostoha a tsz-ek szakemberellátottsága, s ez különösen nyáron, aratáskor szembetűnő. Sokan kifogásolták, hogy nem tájékoztatják a fiatalokat megfelelően a IV. ötéves terv céljairól. A vállalatvezetők gyakran csak elvonatkoztatva, nagy általánosságokban beszélnek a gazdasági feladatokról. Fiatal legyen a talpán, aki ebből ki tudja hámozni, végül is mi lenne az ő dolga. A titkár megválasztását minden fiatal döntőnek tekinti. Egy jó titkár — fél siker — volt az általános vélemény. A diákfiatalok pedig „egy az egyben” kijelentették: — Nem annak alapján kell az osztálytitkárt megválasztani. hogy milyen divatosan öltözik, és kik a szülei! Csak a képesség és az ügyszeretet dönthet! A „minőségi” ugyancsak fontosnak a KISZ-esek. Igényesebb szervezeti életet — Néha igenis szükség lenne arra. hogy a fegyelmezetlen. nem odavaló fiatalokat kizárjuk a KISZ-ből. Miért félünk annyira ettől a lépéstől? — válaszoltak a kérdésre kérdéssel a vitázók. Már magánál a tagfelvételnél is igényesebbnek kell lenni, a későbbiek folyamán pedig határozottabban alkalmazni a dicséret és felelősségre vonás eszközét. A salgótarjáni járásban vetették fel a fiatalok: — Az idősebb generáció egy részének az a véleménye — s ezt nem is rejti véka alá —, A megyében működő 28 vadásztársaság és 9 horgászegyesület éves bevételeinek, illetőleg kiadásainak összege meghaladja a 2 millió forintot. A tulajdonukban levő különböző berendezések, felszerelések, anyagok szintén jelentős értéket képviselnek. A pénz- és anyaggazdálkodás helyzetének, a bizonylatolásnak, a közös vagyon védelmének megismerése fontos részét jelenti a vizsgálatnak. A vizsgálatot végző népi ellenőrök — akik között sokan lesznek vadászok, horgászok, pénzügyi szakemberek — arra törekszenek, hogy a problémák, fogyatékosságok feltárásával, ezek megszüntetését célzó javaslataikkal elősegítsék a vadásztársaságok és horgászegyesületek tervszerűbb, a népgazdasági érdekekkel is összehangolt tevékenységét. E törekvésük nyilvánvalóan számíthat a vadászok és horgászok túlnyomó többségének egyetértésére. hogy a fiatalok a KISZ-rmmka „ürügyén” lógnak! Nem várjuk el, hogy KISZ-mun- káért bármiféle előnyben részesüljünk, de azt semmiképpen sem hagyhatjuk, hogy éppenséggel hátrányba kerüljünk miatta! A fiatalok közvetlen ismerői — hisz részesei — az oktatásnak. Véleményük szerint igen magas a középiskolai oktatás költsége, drágák a tanszerek, igényesek a pedagógusok. Javasolták, hogy a fizikai dolgozók gyermekei számára több díjtalan előkészítő tanfolyamot rendezzenek. — Sokat fejlődött oktatási rendszerünk — mondták a balassagyarmati fiatalok. — De, sajnos, már megint ott tartunk, hogy sok helyen nem tudják megoldani az általános iskolákban az egyműszakos tanítást. Rendkívül sok a tananyag. „Szűkített” tankönyvekből tanulnak a diákok, de gyakran a „szűkített is terjedelmesebb” mint az előző volt. A Balassi Gimnázium diákjai úgy vették észre, hogy a fizikai dolgozók gyermekei nem használják ki a korrepetálások nyújtotta lehetőséget. Nem árt persze az sem, hogyha a szellemi dolgozók rosz- szul tanuló gyermekeit is bevonják ezekbe a konzultációkba. .. Ne csak foci Szerte a megyében nem akadt olyan hely, ahol a sportról, kulturális lehetőségekről szóló kérdésekhez hozzá ne szóltak volna- Ez is egyik bizonysága annak, hogy ezen a téren még nagyon sok a tenni- és rendeznivaló. községekben vetődtek feL A községi sportegyesületek munkája legtöbbször a focira korlátozódik. Különösen kielégítetlen a fiatal nők sportolási igénye. A kulturálódási legtöbbször helyiségprboléma határolja be. A községi művelődési házak nagy részében nincsen megfelelő terem, ha van. kezdetleges a felszerelése, a fiatalok inkább hazamennek tévét nézni, vagy olvasni. Hogyan növeljük ifjúsági szövetségünk befolyását a különböző állami intézmények és hivatalok döntésére? — tette fel a kérdést a központi bizottság. A megkérdezettek véleménye egyöntetű: felkészültebb KISZ-vezetőkre van szükség, olyanokra, akik egyenértékű vitapartnerek lehetnek azokan a fórumokon, ahol a döntések születnek. És nemcsak felkészültnek, hanem jól informáltnak is kell lenni. hogy irreális, az adott körülmények között megvalósíthatatlan igények „benyújtására” ne kerülhessen sor. A tájékozottságban sokat segíthetnek a fiatal tanácstagok, akiknek — s ez szintén általános vélemény volt — szorosabb kapcsolatot kell tartaniuk a KISZ-szel. \ Eljutott a kb tíz kérdése megyénk valamennyi fiataljához. A megkérdezettek szívesen válaszoltak. Felelősséggel, megfontoltan mondták el véleményüket — Jó volt a levél, „megmozgatta” az ifjúságot — mondták több helyen. — Azt kérjük a jövőben is, hogy ne kampányszerűen foglalkozzanak a problémáinkkal, mint ahogyan mi sem kampányszerűen növekedünk. Részben, máris nyitott kapukat dönget a kérés. Hiszen az ifjúságpolitikai határozat és az ifjúsági törvény megjelenése után a kérés teljesítésének minden feltétele adott Szendi Márta NÓGRÁD — 1971. október 16., szombat 5 Kiss Sándor MEB-vizsgála!: A célszerű vad- és hal gazdálkodó sért Általános vélemény, hogy az a fiatal, aki nem „minősí- tagságot tett” sportoló, nehezen, vagy tartják egyáltalán nem tudja kielégíteni sportolási igényeit. A tömegsport jelenleg nem áll azon a szinten, hogy elfogadható megoldást jelentene. A legélesebb bírálatok a
