Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-25 / 226. szám

Van aki megteszi, van aki nem Áz irodalom, de a filmmű­vészet is a hálás témák kö­zött tartja számon a nagy tré­famesterek különféle eseteit, ötleteit alapul vevő vígjátéki sztorikat. Duncan Wood Lew Schwarc sikerrel játszott színpadi munkáját adaptálta ez alka­lommal — meg kell mondani — sikeresen. A komikus alaphelyzet jól bevált lélektani fogáson alap­szik. Ha az ember bizonyos állandó, karakteres jellemzők­kel felruházott figurákat jel­lemükkel ellentétes szituációk­ban lát mozogni, feltétlenül nevetni fog. Nevet, ha egy ele­fántot lát, amint békésen lo­bogó kandalló mellett, éppen kardigánt köt, nevet, ha bru­tális vonású bűnözőt figyelhet meg, amint mesedélutánt tart egy külvárosi óvodában stb... Henry Russel, az Angliában közismert tréfamester ilyesfé­le cselekedetekre kényszeríti rokonságát. Az öreg Henry végrendele­tét maga mondja képmagnóra, s a gyásztól egyáltalán nem sújtott rokonok az elhunyt „krőzus” szájából hallják, mi a feltétele annak, hogy 150 000 fontnyi örökségüket felvehes­sék. Herbert Russell banktisztvi­selő. Retteg főnökétől. Fülét, farkát behúzó gyáva egérke. Henry bácsi parancsa szerint álarcban, revolverrel kell be­rontania a bankigazgató szo­bájába, s rá kell ordítania: — Na, te piszok! Most le­számolunk! Agnes Russell kibírhatatlan, kötözködő, mindenkiben hibát kereső (és találó) vénlány. Szállodájának alkalmazottai az őrület határán vannak, ha megpillantják. Henry bácsi feladata Agnes számára: lega­lább huszonnyolc napig dol­gozzon egy vadidegen szállo­dában, mint szobalány. Simon Russell a nők bálvá­nya. Lakása harsányan be­rendezett „örömtanya”. A csi­nos lányok szinte percenként váltják egymást. — Az első nőt, akivel szó­ba állsz, feleségül kell ven­ned. Ha ezt megteszed, tiéd a 150 000 font — hangzik a megboldogult feltétele. Az utolsó rokon, Deniston Russell. Nyugalmazott kapi­tány, kinek egyetlen vágya, hogy a harapós vizsgálóbíró lányát (aki maga még aktív katonatiszt), feleségül vegye. Titokban különféle álneveken, félig bűnügyi, félig pornográf regényeket ír, enyhe undorral telve el maga iránt. Henry bácsi parancsa szerint lega­lább 28 napot börtönben kell töltenie, hogy jogosan juthas­son örökségéhez. Mondani sem kell, milyen humoros kalandok sorozata kezdődik attól a pillanattól, amikor a négy rokon nekilen­dül a „munkának”. Végül, Herbert gorillaálarc­ban ront be főnökéhez, s a sors (vagy a rendező) ötlete folytán rablóktól menti meg a rettegett igazgatót. Agnes, a téboly határán csúszik-mászik bukósisakszerű fi tyutójában egy kiállhatatlan nővendég előtt. A sima fejű Simon saját ina­sának unokahúgát veszi fele­ségül. Deniston rémes kalan­dok sora után, végre bíróság elé kerül, ahol leendő apósa, a szigorú bíró sózza rá az annyi­ra óhajtott 28 napot. Az öreg Henry igazi tréfája persze az, hogy a képmagnó ernyőjén hanyatt dől a vára­kozó rokonok előtt, és beje­lenti: — Egy perenym sincs. Nincs örökség. De legalább hozzáse­gítettelek benneteket, hogy ronda természetetek javuljon valamicskét. A film az angol humor sa­játos receptkönyve szerint ké­szült. Duncan Wood rendezése, Harry Waxman operatőri munkája kitűnően aknázza ki a lehetőséget.' A színészek közül Wilfrid Brambell (Henry), Ronnie Corbett (Herbert) és Thora Hird (Agnes) tetszett különö­sen. Hann Ferenc Valóban olyan szép? 'A megyei idegenforgalmi hivatal kezelésében működő turistaszállásokon és kempin­gekben a forgalom az évek el­ső nyolc hónapjában a kö­vetkezőképpen alakult: 1969- bem 26153; 1970-ben 33 993; 1971-ben pedig 39 975 éjsza­kát töltöttek a turisták e szálláshelyeken. i t*i I Salgótarjániak vagyunk. Itt születtünk, vagy valamilyen oknál fogva már több éve itt lakunk. Járunk-kelünk az utcán, éljük az életünket, s közben vajmi kevés figyelmet fordítunk arra, hogy a város is él, alakul, formálódik ve­lünk együtt Ne értsen félre senki, nem arra gondolok, hogy észrevétlenül elmegyünk olyan események mellett, mint például egy kórház vagy művelődési ház átadása, vagy valamilyen szolgáltató- üzem életbeléptetése. Én első­sorban a kis dolgokra, az ap­ró változásokra gondolok, mondjuk egy park virágosítá- sára, szépítésére, új lakótele­pek fásítására, amelyek mind hozzájárulnak városunk szép­ségéhez, esztétikai fejlődésé­hez. Egyáltalán, észrevesszük-e mi, patrióták, vagy bevándor­lók, hogy milyen szépségeket rejt magában a város, hogy milyen különleges sajátossá­gokkal rendelkezik? Sokszor nem. Azért, mert időnk sincs rá, meg azért sem, mert ter­mészetesnek tartjuk, meg­szoktuk. Jő néhány évvel ezelőtt, még középiskolás koromban az ország különböző részein élő fiatalokkal beszélgettem. Hol laksz, mit csinálsz és a hasonló ismerkedő kérdések voltak terítéken. Valaki azt mondta; Debrecen. Mindenki bólogatott: hogyne, a nagy­templom meg a nagyerdő. S ugyanez történt Pécs, Szeged sth. említésénél is. Amikor elmondtam, hogy én Salgótar­jáni vagyok, egyesek motyog­tak valamit, hogy a szén, meg a gyárak, mások tudni vélték, hogy valahol a város közelé­ben van az ország egyetlen táblaüveggyára. Aztán a nyáron ismét egy olyan társa­sággal hozott össze a sors, akik különböző területekről gyűltek össze. Salgótarján hallatára ostromolni kezdtek, meséljek arról az új építési módról, hogyan csinálják, vannak-e zökkenők? Lehet, a példák nem egé­szen pontosak, mindenesetre jól illusztrálják azt, hogy Sal­gótarján az ismeretlenségből miképp nőtt bélé lassan a köz­tudatba, hogy Szegeden, Deb­recenben és sorolhatnám még tovább, milyen érdeklődéssel kérdezősködnek az ,.új átépí­tési módszerről”, hogy tudni­illik nálunk nem a külterüle­teket fejlesztik, hanem a centrumot öltöztetik új ruhá­ba merész formák és mo­dern anyagok segítségévek ★ Évről évre több a megyé­be. Salgótarjánba látogató külföldi, csoportos vagy egyéni turisták száma. Az év első felében NSZK, szlovák, román, svéd, francia, lengyel állampolgárok fordultak meg az idegenforgalmi hivatal vendéglátóegységeiben. Hogy mennyire ismertté vált a városunk, azt mi sem bi­zonyítja jobban, mint a nya­ranta, de más évszakban is, az utcán sétáló idegenek; belföldiek sokasága. Lehet, hogy nem kifejezetten Salgó­tarjánért jöttek ide, hogy a megye természeti szépségei és idegenforgalmi nevezetes­ségei vonzzák ezeket a turis­tákat, de egy-két napot el­töltenek a megyeszékhelyen is, és bámulattal adóznak a látványnak. Egy párizsi fiatalember, aki hosszabb időt töltött itt, a kö­vetkezőképpen nyilatkozott róLa: — Salgótarján?... Sok­színű és csodálatos! A hatal­mas betontér a fiatalokkal: nagyvárosi. A hegyoldalon emelkedő házak; artisztikus lakónegyed. S, amikor tréfá­san megjegyeztem; na és a régi kis házak? Azt válaszol­ta: „Egy kis emlék a múltból, pontosabban emlékeztető, hogy meg kell becsülni az újat”. A kanadai polgár, az utolsó évvel ezelőtt került el egy Salgótarján melletti kis falu­ból, most 42 év után, hogy hazalátogatott, azt mondta: amikor elmentem innen, kó­cos kis falu völt ez a város, régi helyén teljesen új nőtt. Nagyváros lett Salgótarján. Nem mondom, az utolsó mondaton elfogultság érződik, de kis módosítással igaz. Nagyváros lesz Salgótarján. Sokat kell még ezért tenni, sok düledező házat kell le­bontani, sok területet kell feltúrni, kiásni és alapozni, sok nehézséggel kell még megbirkózni. De nagyváros lesz. S, ha mondjuk, egy évtized múltán majd felnézünk egy kicsit a napi munka, rohanás közben, és azt látjuk, hogy a környező dombokon új lakó­negyedek sorakoznak, hogy a régi cigánydomb helyén taka­ros kis városrésszel találjuk szembe magunkat, akkor áll­junk meg egy pillantra és kér­dezzük meg önmagunktól: va­lóban olyan szép a mi váro­sunk? És látni fogjuk: való­ban, olyan szép.. Megjelent a Jelenkor Értékes szépirodalmi és tanulmány anyag jellemzi a Pécsett szerkesztett folyóirat új számát. A lírai rovatban Ágh István, Fodor András és Mátyás Ferenc új verseit, va­lamint Weöres Sándor mű­fordításait olvashatjuk. Ber­tha Bulcsú interjúsorozatá­ban ezúttal Kolozsvári- Grandpierre Emilhez látoga­tott. Ehhez a beszélgetéshez kapcsolódik Kolozsvári-Grand- pierre készülő új regényének részlete. Figyelmet érdemel Mészöly Miklós Notesz című ironikus hangvételű írása és Tüskés Tibor képzőművészeti krónikája. A szeptemberi Jelenkor kü­lönlegessége az idei baranyai elő- össze­állítás. A tanulmányso­rozat a modern műelemző módszerekről ad összefoglaló képet. Szabolcsi Miklós írása általános tájékoztatást nyújt az egyes műelemzési eljárá­sokról, Hankiss Elemér né­hány módszer gyakorlati al­kalmazását mutatja be a kri­tika és a tankönyvek terüle­tén, Halász Előd a mai epi­kai művek modelljeivel fog­lalkozik, Bécsy Tamás pedig a mai drámák elemzésére ad példát. Végül, M. Rónaky Edit vezető szakfelügyelő összefoglalását olvashatjuk az általános és középiskolai tanároknak az előadásokhoz kapcsolódó vitájáról. irodalomtanítási napok adásaiból készült Kulturális mozaik MÜVELÖDÉS.SZOCIOLÓ. GIAI felmérés készül a sal­gótarjáni üzemi munkások kulturális helyzetéről az MSZMP megyei és városi bi­zottsága, valamiot a megyei tanács irányításéval. A fel­mérés feladatairól lesz szó azon a tanácskozáson, amelyet 27-én. hétfőn délelőtt rendez­nek Salgótarjánban, a TIT nagytermében. A megbeszélé­sem részt vesznek a felmérés kérdiezőbiztosai is. ★ AZ ÁLLAMI BÁBSZÍN­HÁZ szeptember—október hó­napban a megyében szerepel. Szeptember hónapban Érsek- vadkerten, Szécsénybem, Ta­rom, Kis teremvén, Nagybá- tonyiham és Pasztán mutatják be a Fehér ló fia című mű­sort. Ugyanezt láthatja októ. bér elején, a megyei műve- lősjésá központban a salgótar­jáni közönség ísl ■k A SZÓLJATOK SZÉP SZA­VAK című sikeres vetélkedő- sorozatról készített elemzést a népművelési intézet. A be­számoló számadatai alapján mintegy 600 csoport nevezett be a versenybe, s ez azt je­lenti, hogy csaknem 10 000 fi. atal állt a zsűrik és a közön­ség elé. A nevező 600 cso­portból (Nógrád megyében 13 ezeknek a száma) a megyei döntőkbe 248 együttes jutott be- Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy a legnép­szerűbb előadási forma ‘ az oratórium volt. d_e egvne gya. koribbak a fólMörisztiikus mű­sorok is. A versenyt három év múlva ismét meghirdetik. A BÁNYÁSZ KULTURÁ­LIS NAPOK keretében szep­tember 25-én a salgótarjáni Bányász Művelődési Házba Szemtiványi Kálmán SZOT- dí jas író látogat el, ahol szo­cialista . bri-gádoik tagjaival ta­lálkozik és irodalmi munkás­ságáról tart beszámolót. VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK Jelenet a Van, aki forrón szereti című, ma este látható, amerikai filmből Európa fasizálódása a harmincas években mar minden­felé erősen éreztette hatását. Titkos szervezetek akciói, poli­tikai bűntények jelezték mindenfelé, így Franciaország­ban is. hogy a háborús revansra készülő németek meg­találták sötét céljaik mindenre elszánt szövetségeseit, akik nem válogatnak eszközeikben, kíméletlenül cselek­szenek, ha keli. A nácizmus „előretolt” titkos hadoszlopai­nak emberei beépültek az államgépezetbe, az ipari, gazda­sági életbe, s jól álcázott pozícióikból szinte teljes bizton­ságban űzhették nemzetellenes aknamunkájukat. Francia- országban ezekben az években a leghírhedtebb titkos szer­vezet a „csuklyásoké”. Széleskörűen kiépített hálózat volt ez, mely 1939-ben kezdett teljes aktivitásba, de ettől kezd­ve, a felderítetlen gyilkosságok, bűntények sorát hagyta maga mögött A háború már rég véget ért, de a titkos francia fa­siszta szervezet utóvédharca még esztendőkön át tartott A nagy nyilvánosság előtt, a hírhedt OÁS rémtetteiben, országszerte meg-megújuló merényleteiben öltött testet s nem volt könnyű a vele való radikális leszámolás. Ezt a valóságanyagot dolgozta fel az Árnyak a Notre- Dame felett című, magyarul beszélő NDK film, melyet csü­törtökön mutatott be a Televízió. A nagy feszültségű, lebilincselően izgalmas, egyben el­gondolkodtató történet több puszta történelmi helyzetkép­nél. mementónáL Figyelmeztető is arra a veszélyre, amit a neofasizmus burjánzása jelenthet a népek nyugodt és békés életére Európa- és világszerte egyaránt. Ma, szombaton, gazdag tv-program ígérkezik. Felhív-) juk a figyelmet a 17.20-kor kezdődő Magyarország—Bulgá-) ria Európa-bajnoki labdarúgó-mérkőzésre, a Van, aki forrón szereti című amerikai filmre (20.05), majd az Iro­dalmi Színpad tolmácsolásában Peter Weiss: Makinpot úr című komédiájára, amit 22.10-tŐI láthatunk. (barna.) | Gépjármű­tulajdonosok, figyelem! Autószervizeink T. ügyfeleink rendelkezésére állnak. Service, futójavítás. garanciaszolgálat. Hejöcsaba—Eger—Gyöngyös ÁFIT XVI. —Salgótarján. Autójavító Vállalat. 4 NÓGRÁD - 1971. szeptember 25., szombat V. Kiss Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom