Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-12 / 215. szám

a holnap traktora Sűrített Rázzál hajtott motor működteti a Kubányi Mezőgazdasági Intézetben kifejlesz­tett új traktort. Jól látható a képen a gáztartály Milyen lesz a jövő trakto­ra? Erre a kérdésre ma még nehéz egyértelmű Választ ad­ni, de több országban végez­A világ gazdaságilag fejlett Napjaink kutatása főként a Érthető, hogy ergonómiai országai mind a nagyüzemi traktor több célú mezőgazda- szempontok (zaj, üléskiképzés, gazdálkodás útján haladnak, . . , - történő felha-wná kényelmes tér) mellett biz­ez viszont traktorok nélkül fdgl geppe átérné felhaszna- tonsági szempontokat is figye­elképzelhetetlen,. A gépesített tasara irányul. A mezőgazda- lembe kell venni, mezőgazdaság egyik fő köve- sági gépek üzemeltetése, meg- telménye az egyre fokozódó hajtása ideálisan oldható meg traktorteljesítrneny, Ezért ,, , „ folynak állandó kutatások a traktolTal' *Sy a jövőben a traktorok teljesítményének nö- traktorok mezőgazdasági moz- velése érdekében. Természe- gó minierőművekké válhat- nek kísérleteket vezető nélkü­tesen a teljesítmény mellett Másrészt a teliesítménv- b távirányítású traktorok­más szempontokat is figye- « kaL ^ USA-ban nemrégiben lembe kell venni a fejlesztés- növekedés rohamos tejiödese tie js mutattak egy vezető nél: a biztonságot, a jó úttar- összkerékhajtású, bolygóke- nétkül üzemeltethető mező- fást és a gazdaságosságot. A rekes-hidrosztatikus meghaj- gazdasági traktort. A köve­műszaki világ az időnként tású konstrukciók tervezésére temdő útnak _ Déldául a m egrendezésre kerülő mező- „ . . ,, . . ... M3rlao uxnaK petaarn a gazdasági gépkiállításokon oszt°nzl a tervezőket A ku- szántásnak — megfelelően a győződhet meg arról a fejlődés- lönféle hidraulikák mind a földbe a szint alá 50—70 cm ről, amelyet a traktorok terve- vezérlési, mind a kapcsolási , v pvc ­zésénél egyes államok elértek, műveleteknél szinten nagy eays gDen c szigetelésű szerepet játszanak. A hatásfok igen fontos tényező a traktorok esetében. A to^^tők kellemert- ^ a jelzéseket veszi a trak_ A Nemet Szövetségi Köztár- len rezgésnek vannak kite- J saság területén például össze- ve munkájuk közben. Ezek a tor elejére szerelt észlelőfej, sen 1,3 millió traktor üzemel, huzamos vibrációk károsak az amely segítségével hidrauli- Ezeknek évi fenntartási költ- ember egészségére. Német ku- kag úton hajtsa végre a trak- ®ége több mint 2 milliárd tatók nemrégiben „Aerolas- márka. A gumiabroncsokon tik”-nak nevezett pneumati- átvitt vonóteljesítmény hatás- kus rugózású ülést szerkesz- foka kb. 47 százalék. Ha a tettek a rezgések kiküszöbö- hatásfokot 52 százalékra tud- lésére\ ,üiat61eg elviselhető«- nak növelni, az évi 100 mil­lió márka megtakarítást je- Viszonylag sokat foglalkoz­ón tene. Gumiabroncs vagy "ak ■ korszerű, jó kilátást ., , , . _ . , .. biztosító, borulásbiztos, ké­lánctalp. Ez a kérdés gyak- nyeimes vezetőfülkék kialakí- ran merül fel a traktorok tér- fásával is. A traktor esetében vezésénél. Bizonyos terepeken a vezetőfülke egyben munka­ma is csak a lánctalpas trak- hely A vezető egész munka. . , , , . napját ebben tölti, a fülkék torok ^ kepesek dolgozni, így szerkeSztésénél tehát többféle egyelőre a lánctalp nem megy szempontot kell figyelembe ki a divatból. venni. kábelt fektetnek. A kábel kis áramerősségű jeleket ad. Eze­tor a szükséges manővereket. E. I. TUDOMÁNY V////////A VSSJSSSSJ’SSSSSSSSSSSSSjrSSSSSASSSSSJSSSySySSSSSSSSSSSSSSSSSJk r+SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* sss. fJSSSJ // Az alumínium karrierje A világvl - szonylatban is számottevő természeti kin" cseink között az alumínium alapanyagát képező bauxit az első helyen áll. E termé­szeti kincs gaz­daságos kiak­názásáról csak a magyar-— szovjet tim­föld-alumíni­um szerződés megkötése óta beszélhetünk, hiszen ez tette lehetővé, hogy a hazai üzeme­inkben tim­földdé feldől - gozott bauxiri ból olcsó villa­mos energiával előállított aluminium váljék A profilos alumíniumtartó születése gerelt gyártása esetén a tehergépker* esik részére. Az első esetben be kell vezetni a hegesztett, ragasztott és megfelelően szi­lárd konstrukciókat, ami jeJ lentékeny mennyiségű új gép beszerzését teszi szükségessé és teljesen más felszerszámo- zás’t kíván, de hosszú távon mégis kifizetődő (megjegyzen­dő, hogy az Ikarus Gyár már ezen az úton halad). A spei ciális felépítmények elkészí­tése már könnyebb feladatnak látszik, bár itt is sok még a megoldásra váró műszaki fel­adat. A réznek (és más színes­fémeknek) alumíniummal való helyettesítésében már eddig is Szép eredményekét ért el a magyar ipar, különösen a ká* , . , belgyártás területén. A köz* keskenyszalaggyártás lsmert gzineafémhiány min­Ennek köszönhető, hogy mind, központja lesz, a Tatabányai lenképpen indokolttá teszi. •-> Kolr-o nn i A iimirniiml/nno norii.rf az r»rVT** 1 . , a belső piacra, mind az ex-5 Alumíniumkohó pedig az önt porcra készített készáruk és vehengerelt szelesszalagé. A félgyártmányok mennyisége Székesfehérvári Könnyűfém - évről évre jelentősen emelked- műben sor kerül a présker het. hogy az alumínium minden műszakilag megfelelő megol­dású felhasználása elsőbbséget élvezzen a színesfémekkel vácstermelés bővítésére, az szemben. Jó példa erre az a ajkat es ínocai kohóban pedig mos^ folyó kísérlecsorozat, ...» . újabb huzal-ontvehengerlo , irányul hocv mi­A statisztika szerint egységeket állítanak üzembe. k^t 7jehéfne a gépjárművek . ... . ,. . , , , . Elsősorban finom áruk (vé- Sütőjét alumíniumból alőállí­A világstatisztikái átlátok is konyszalag es fólia) előallitá- t i (külföldön általában réz­bizonyitjak, hogy az alummi- sara egy uj könnyűfémmű é- n'álunk ónozott acéllemez- nm milyen nagy „karriert’ tesítését is tervbe vették. - -1* ............1 ­“ íiL ^ nek e't'Ltosfsok mSagoi megelőzve a fogyasztom öve- formaöntvényekből értékes kedés terén. A világ alumíni- készáru váljék, arról a bőví- umfogyasztása 1060-ban 4,2 tett kapacitású Aluminium­f elemésztő részét). Laborató­riumi szinten már kidolgozták különböző kötési megoldá­millló 'tonna volt, 1970-ben pe- gyár, a Mátravidéki Fémmű- hűt.Mc elő­állításához, most még az szük­séges, hogy ezek sorozatgyár­dig már közel 11 millió ton- vek, a Hűtőgépgyár, a Ma na. A szakirodalmi előrebecs- gyár Kábel Művek, a Fém' lések további gyors ütemű fo- munkás Vállalat és egy sor lóPiáiát is megvár gyasztásnövekedést jósolnak, más kisebb-nagyobb vállalat így várhatóan 1980-ra 25—26 gondoskodik majd. íosrts . millió, 1990-re 90 millió, 2000­re pedig mintegy 250 millió r , , . tonna (!) lesz a világ évi alu- LtenetÖsegeK míniumszükséglete. Annak biztosítására, A könnyűszerkezetes építési mód bevezécése tekintetében még sok a tennivalónk, habár már ma is kb. 1,5 millió négy­zetméteres könnyűszerkezetes a m építmény létesítéséhez rendel­A járműgyártásban két na ltezünk ipar£ kapacitással. „Kijev“ — új változatban A népszerű „Kijev” típusú bításával felhúzott állapotba szovjet fényképezőgépet elő- kerül a gép, melynek nagy állító gyár konstruktőrei új, fényerejű, 90 mm fókusztávol- 56x56 mm méretű felvételek ságú „Vega—12" típusú ob- készítésére alkalmas modellel jektívja van. Az exponálási jelentkeztek. A pentaprizmá- idő 1/2—1/1000 mp értékek val ellátott tükörreflexes gép között állítható be a gépen, elsősorban a fotóriporterekés Újratöltés esetén — a hátsó a képzett amatőrök igényeit fedőlap felnyitásakor — a hivatott kielégíteni. Zárszer- filmszámláló szerkezet auto- kezete redőnyöst a film tovább matikusan a nullára ál,L Suqárártalom — prognózis A biológusok mindmáig törekednek annak megérté­sére, miért nem egyformán ellenállók az emberek a sugárzással szemben: az egyesek számára minden bizonnyal halálos sugárdó­zis viszonylag veszélytelen­nek mutatkozik mások szá­mára. Ennek az oka és le­hetséges-e a közvetett bio­kémiai és fiziológiai ténye­zőkből előre megmondani a veszélyeztetettség valószínű fokát? Az egereken végzett kí­sérletek (ezeknél az állatok­nál megtalálható az ember­re jellemző összes alapvető biokémiai folyamat) lehe­tővé tették, hogy a tudósok kidolgozhassák a sugárér­zékenység egyéni értékelé­sének módszerét. Az előze­tes adatokból ítélve az ér­tékelés pontossága közel 80 százalékos, bár Igen sok személynél még sokkal pon­tosabb előrejelzés lehetsé­ges. Hogy milyen nagyjelen- tőségűek ezek az eredmé­nyek, jól mutatja, hogy mindeddig nem találtak egyetlen olyan biológiai mu­tatót sem, amely megfele­lően megbízható mérője lett volna a sugárérzékenység­nek. Hogyan sikerült a rádió- lógusoknak „kiszedni’’ a tér-; a járműgyártásban hogy alumíniumiparunk kielégíthes­se a növeikvő szükségleteket,___,, „ ... t ovábbi jelentős beruházások- ^obb Illőség volna az alu ra van szükség. Fejlesztik a minium bevezetésére, illetve a . mfínnvact székesfehérvári szélesszalag- felhasználás növelésére, egy- J & ?? hengerművet, rekonstrukciót rdszt az alumínium karosszé- — nem „versenytárs hajtanak végre a Kőbányai j4k ^zftése terén az au'có­Könnyűfémműben, a fólia- és ^ialc , Magyarországon a csomagcr vékonyszalag-termelés „féUieg- buszgyártásban, másrészt £ási célokra használt alumíni­várában”. Inota az ömtvehen- néhány speciális felépítmény UTn fólia mennyisége 100 _____________________________ gramm/fő alatt van, míg az i parilag fejlett 'cőkésországok- ban 500—700 gramm/fő. Fel kell figyelnünk rá, hogy pl. az USA élelmiszeriparának alumínumf elhasználása az utóbbi tíz év során 35-szörö- sére nőtt, főként azáltal, hogy bevezették a polipropilénnel kasírozott ! vékonyszalagból gyártható, sterilizálható do­bozmegoldást, és rátértek az alumíniumlemezből készíthető tépőzáras konzervdoboz-fede­lek előállítására. Ha az élel­miszeriparunk exportképessé­gét növelni akarjuk, nekünk. is sokkal jobban kell használ­nunk az alumínium adta le­hetőségeket, amihez ráadásul még a nyersanyagbázisunk U megvan. Sokáig azíc hitték, hogy a műanyagok erős versenytársai lesznek az alumíniumnak. A nemzetközi tapasztalat azon­ban azt mutatja, hogy a mű­anyagok elsődlegesen nem a hagyományos anyagok rovásá­ra terjeszkednek, hanem sok­kal inkább azok ésszerű és fontos kiegészítői, kísérői lesz­nek. Az alumínium jövőjét ille­tően a jóslás 'tehát igen köny- nyű. Senki sem kételkedhet abban, hogy a felhasználás igen nagymértékben emel­kedni fog, érdemes tehát még az igen nagy összegű be­ruházásokba1 is belevágni. Jó érzés tudni, hogy az alumíni­umiparunk alapanyagigényét tekintve nem szorulunk im - portra, s hogy a lehetőségeink szinte korlátlanok a „magyar ezüst” elterjesztése tekinteté­ben. mészetből ezt a meglehető­sen titkos információt? A kísérlet alapgondolata az volt, hogy egyszerre több olyan mutató integrációs kiértékelését kell megvaló­sítani, amelyek valameny- nyire is kapcsolatban állnak a sugárérzékenységgel. Az állatokat tesztvizsgálat alapján több csoportra osz­tották. A csoportszám annál nagyobb volt, minél kedve­zőbbek voltak a teszt ered­ményei. Így azokat az álla­tokat, amelyek a legtöbb pontot szerezték, potenciá­lisan sugárállóknak, azokat pedig amelyek a legkeve­sebbet, maximálisan sugár­érzékenyeknek lehetett tar­tani. Bár mindössze három mu­tatót összegeztek (fehér vér­sejtek számát, a fehérje oldódás sebességét és a szénhidrát-anyagcsere mu­tatóját), a rákövetkező, kü­lönböző dózisú röntgenbe­sugárzások megerősítették az állatok besorolásának pontosságát. Az emberek sugárérzé­kenységének megállapítása természetesen sokkal bo­nyolultabb. Mivel a tudó­soknak nem áll módjukban, hogy embereken kísérletileg ellenőrizzék előrejelzéseik helyességét, az állati model­leken végzett kísérletek je­lentősége igen nagy. Ezek segítségével várhatóan ki lehet majd dolgozni az egyénenként maximálisan megengedhető sugárdózisok rendszerét, s lehetőség sze­rint kiválasztani a magas, HL alacsony sugárérzékeny­ségű emberek csoportjait. Ma sok orvos van azon a véleményen, hogy hasonló elven végzett tesztek mu­tatóinak integrációjával meg lehet adni a legkülönbözőbb típusú műtétek és gyógymó­dok lehetséges eredményei­nek előrejelzését. Mégis, a szervezet „a priori” ellen- állóképességének fokát egyes fertőzések, mérgező anyagok és más negatív faktorok befolyásolják. Mi­vel a legfontosabb védőtu- lajdortságok genetikai ter­mészetűek, ezek összegezve, idővel az ember második „személyi igazolvánnyal” le­hetnének, az olyan adatok­kal együtt, mint • a vércso­port és az Rh-faktor. Sok szakértő véleménye szerint az ilyen intézkedések orszá­gos méretekben, megköny- nyítenék az orvosok mun­káját, s jelentősen növelnék a betegségek egyéni meg­előzésének hatásfokát. NÓGRÁD - 1971. szeptember 12., vasárnap H

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom