Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-02 / 206. szám

Sváic a VDK-ért r A svájci szövetségi tanács fkormány) e heti ülésén úgy határozott, hogy elismeri a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot. Svájc az elmúlt években szórványos kapcsolatokat tar­tott fenn a VDK-val — és e kapcsolatok Svájc pekingi nagykövetének hanoi, továb­bá a VDK párizsi képviselő­jének berni látogatásaira kor­látozódtak. A legújabb fejlemények vi­lágosan megmutatják, hogy javultak a vietnami ellensé­geskedések beszüntetésének kilátásai és ezért a svájci kormány úgy véli, itt az ide­je, hogy elismerje a Vietnami Demokratikus Köztársaságot és hivatalos formát ad.ion a VDK és Svájc között fennál­ló kapcsolatoknak. A svájci kormány reméli, hogy Svájc szerepet játszhat majd a vietnami kérdés ren­dezésében. (MTI) A budapesti könyvklubban fotókiállítás nyílt a VDK függetlensége kikiáltásának 26. év­fordulójára. Képünkön: Harmathi Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke meg­nyitja a kiállítást Szociáldemokrata csúcs Salzburgban A Szocialista Internacioná- lé meghívására, szeptember harmadikán, Salzburgban ta­nácskoznak az európai szo­ciáldemokrata pártok vezetői. Ezzel kapcsolatban, Bécsben ismeretessé vált, hogy a ta­nácskozás mindössze egy na­pig tart. Pénteken délelőtt 10 órakor kezdődik a „salzburgi csúcs” és az esti órákban már befejeződik. „Formális” napi­rendi pontja a tanácskozásnak nincs, annyi azonban biztos, hogy a Szocialista Internacio- nálé az európai integráció témakörében hívta össze a pártvezetőket. A valutaválság­gal kapcsolatos új helyzet­ről is tanácskoznak a részt­vevők, ezenkívül a delegációk minden olyan témát „asztal­ra tehetnek”, amelyet különö­sen fontosnak tartanak. Értesülések szerint az an­gol Harold Wilson, a svéd Olof Palme, az osztrák Bruno Kreisky mellett, a nyugatné­met SPD részéről Helmut Schmidt vesz részt a tanács­kozáson, amelyen képviselte­tik magukat a többi európai szociáldemokrata pártok is. (MTI) Jeruzsálem (Folytatás az 1. oldalról) zölte a BT soros elnökével, Japán nagykövetével, hogy kormánya „felelőtlen politi­kai cselekedetnek” tekintené a tanács összehívását Jeruzsá­lem ügyében. Mint az Izraeli Rádió New York-i tudósítója jelentette, Tekoah eleve visz- szautasított minden olyan döntést, amelyet „Izrael a maga érdekeivel ellentétesnek minősít”. Ugyancsak eleve el­zárkózott a Tel Aviv-i kor­mány minden olyan jordániai indítvány elfogadásától, amely bizottságot vagy ENSZ-meg- bízottakat küldene Jeruzsá­lembe, a helyzet felderítésére. Izrael kedden egy másik ENSZ-fórumon tagadta, hogy az általa megszállt Golan-ma- gaslatokon faji megkülönböz­tetést gyakorolna az arabok­kal szemben. Szíria ugyanis, a faji megkülönböztetés felszá­és az molásával foglalkozó ENSZ- bizottsághoz intézett levelé­ben amiatt tett panaszt, hogy Izrael nem engedi vissza­térni a Golan-magaslatokra a szír és palesztin arabokat, s ezzel egyidejűleg a világ minden részében toboroz zsi­dó telepeseket. A szóban forgó ENSZ-bizott- ság 9:4 arányban úgy döntött, hogy „felhívja a közgyűlés fi­gyelmét” Szíria panaszára. Izrael, amely a bizottság alapokmányát nem írta alá, nem volt hajlandó hivatalos nyilatkozatot tenni az ügy­ben, csupán ENSZ-megbízott- ja révén, a sajtó számára adott ki cáfolatot. Jellemző módon ez sem a szír panasz­ra válaszolt konkrétan, ha­nem azt hangoztatta, hogy „a Golan-fensík lakóit Izrael nem űzte ki” településeikről. (MTI) A londoni szállítómunkások székházában találkoztak a brit, az északír és az Ír Köztársasági Munkáspárt képviselői, hogy megvitassák az északír helyzetet éí NÓGRÁD— 1971. szeptember 2., csütörtök Egyiptom—Szíria—Líbia Ma hirdetek ki a népszavazás eredményét Előzetes becslések szerint mintegy tízmillió egyiptomi, líbiai és szíriai választópolgár járult az urnák elé szerdán, hogy kinyilvánítsa véleményét a három országot tömörítő ál­lamszövetség, az Arab Köz­társaság Szövetségének meg­teremtéséről. A szavazás mindhárom országban reggel 8-tól délután 5 óráig tartott, öt óra után nyomban hozzá­fogtak: a szavazatok össze- számlálásához. A népszavazás eredményét csütörtök délben egyidejűleg hirdeti ki Szadat egyiptomi, Kadhafi líbiai és Asszad szíriai elnök. Egyiptom városaiban és fal­vaiban rendben és fegyelme­zetten zajlott le a népszava­zás. Csaknem 15 ezer szava­zóhelyiség várta a referendum résztvevőit. A kairói szavazó­helyiségeket a három államfő — Szadat, Kadhafi és Asszad — fényképével díszítették. „Ha igent mondasz az állam- szövetségre, akkor az arab egységre, a megszállt terüle­tek felszabadítására, a szocia­lizmusra szavazol” — ilyen és ehhez hasonló jelszavakat fes­tettek a népszavazásra moz­gósító plakátokra. Líbiában a győztes forra­dalom második évfordulójára esett a referendum. A líbiai nők először éltek a forrada­lom által kivívott szavazati jogukkal. A népszavazás napja előtt mindhárom országban politi­kai tömeggyűlések százain is­mertették a konföderáció alapelveit és célkitűzéseit. Iszonyú atrocitások voltak Keiet-Pakisztánkan jahja Khan hetyke modorban nyilatkozott Jahja Khan pakisztáni el­nök nyilatkozatot adott a pá­rizsi Figarónak, és kijelen­tette. hogy az Indiába mene­kült kelet-pakisztániak még belátható ideig nem térhet­nek vissza hazájukba, mert szerinte az indiaiak továbbra is beszivárognak a keleti or­szágrészbe, és lázadásra buj- tögatják a lakosságot. Az elnök egyébként harcia­sán megfenyegette Indiát és az egész világot, hogy „totális háború fog kirobbanni”, ha India netán abba a tévedés­be esik, hogy egy darabka földet is elragadhat Pakisz­tántól. Mikor a tudósító Mudzsibur Rahman sejk, a betiltott Ava- mi Liga vezetőjének sorsáról érdeklődött. Jahja Khan meg­nyugtatta, hogy a sejk élet­ben van, de börtönben ül „Hogy hol? azt nem tudom — mondta az elnök —, talán a francia elnök tud minden egyes bűnöző hollétéről? ...” A pakisztáni elnök „egyéb­ként” jelentéktelen „fasisztá­nak” nevezte a pakisztáni vá­lasztások győztes pártjának vezetőjét. A hadsereg kelet-pakisztáni vérengzéséről Jahja Khan így nyilatkozott: „hadseregem hi­vatásos hadsereg, és jól ki van képezve. Magam a (brit) indiai hadseregben ne­velkedtem. Ha katonáim öl­nek, akkor azt rendezetten csinálják ...” Jahja Khan ezután közölte, hogy a keleti országrészben néhány határterületet kivéve, helyreállt „a törvényesség és a rend, és újra azt bizonygat­ta, hogy hamarosan átadja a hafalmat a nép választott képviselőinek, mivel az Ava­tni Liga „áirulóit” már kiűzte a képviselőik közül. Jahja Khan hasonlóan hetyke mo­dorban nyilatkozott Indira Gandhi indiai miniszterelnök­asszonyról, akinél igen rosz- szallja, hogy asszony létére kormányfő lehet. Ha mégis találkozna vele valahol, csak ennyit mondana neki: „tartsd a szád, asszony. Hagyj bé­kén és engedd vissza a mene­kültjeimet”. * Agha Shahi, Pakisztán ENSZ-iödelegátusa kedden tá­jékoztatta U Thant főtitkárt azokról a lépésekről, ame­lyekkel a pakisztáni kormány igyekszik „létrehozni a biza­lom légkörét” az országban. Később tudósítóknak azt mondotta. hogy Mudzsibur Rahman sejk pere valószínű­leg még egy-két hétig tart. Közölte, hogy Jahja Khan el­nök nem utazik New Yorkba, a közgyűlés 26. ülésszakára, és reméli, hogy a kelet-pakisz­táni kérdés nem kerül a köz­gyűlés napirendjére. ■k A Béke-világtanács kül­döttsége, amely nemrég több indiai táborban tanulmányoz­ta a kelet-pakisztáni mene­kültek helyzetét, Calcuttában sajtóértekezleten jelentette be, hogy a pakisztáni hatósá­gok „iszonyú atrocitásokat” követtek el a keleti ország­részben. Hozzáfűzték, hogy a normális politikai élet Kelet- Pakisztánban elképzelhetetlen Mudzsibur Rahman sejk sza­badlábra helyezése nélkül. •, (MTI) Magyar vezetők üdvözlő távirata a VDK vezetőihez LE DUAN elvtársnak, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága első titkárának, TON DUC THANG elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének, PHAM VAN DONG elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya elnökének HANOI Kedves elvtársak! A Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának 26. évfordulója alkalmából, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, az egész magyar nép nevében forró, testvéri üdvözletünket küldjük önöknek és a szabadságért, a szocializmusért, az emberi haladásért harcoló hős vietnami népnek. E történelmi jelentőségű esemény évfordulóján őszinte örömmel üdvözöljük azokat a kiemelkedő politikai, katonai és munkasikereket, amelyeket népük a Vietnami Dolgozók Pártja vezetésével az ország megvédéséért, a szocialista ha­za építéséért folytatott küzdelmében az elmúlt 26 év alatt elért. Biztosíthatjuk önöket, hogy a magyar nép teljes mér­tékben szolidáris a testvéri vietnami népnek az amerikai imperialisták és csatlósaik ellen vívott önfeláldozó harcá­val. A Magyar Népköztársaság a jövőben is következetesen támogatja a Vietnámi Demokratikus Köztársaság kormá­nyának az amerikai imperialista agresszió és a vietnami há­ború megszüntetését, egész Indokína békéjét szolgáló erő­feszítéseit. Az Egyesült Államok kormánya az indokínai népek képviselőivel folytatott tárgyalások eredményeként mielőbb feltétel nélkül vonja ki az indokínai térségben ál­lomásozó csapatait, csatlósainak egységeit. Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy ezen ünnepélyes alkalommal ismé­telten megerősítsük testvéri szolidaritásunkat Vietnam hős népével és kifejezzük meggyőződésünket, hogy igaz ügye minden akadályt leküzdve győzedelmeskedik. Budapest, 1971. szeptember 2. KADAR JANOS, , a Magyar Szocialista Munkáspárt , Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÄL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának 26. évfordulója alkalmából Péter János külügyminiszter táviratban üdvözölte Nguyen Duy Trinh-t, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság külügyminiszterét. Ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait Czinege Lajos honvédelmi miniszter Vo Nguyen Giap hadsereg­tábornoknak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nem­zetvédelmi miniszterének. Az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte vietna­mi partnerszervezetét a Szakszervezetek Országos Taná­csának Elnöksége, a KISZ Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Elnöksége, valamint a Magyar Nők Országos Ta­nácsa. (MTI) VIETNAM ÜNNEPÉRE Huszonhat esztendővel ez. előtt — 1945. szeptember 2-án kiáltották ki a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A Ho Si Minh elnök által felolvasott deklaráció a világ tudomására hozta: „Vietnam­nak joga van a szabadsághoz és a függetlenséghez, s va­lóban szabad és független lett. A vietnami nép telve van elszántsággal, hogy min­den lelki és anyagi erejével, életének és vagyonának fel­áldozása árán is megvivja a szabadsághoz és a független, séghez való jogát.” Ezek a szavak százéves francia, majd japán gyar­mati elnyomás végét jelen­tették Vietnamban. A viet­nami nép a Függetlenségi Nyilatkozat szellemében nagy lendülettel látott hozzá a bé­kés építő munka megszer­vezéséhez. Néhány hónap el­teltével azonban a pozícióiból kiszorított imperializmus is. mét támadásba lendült. A francia gyarmatosítók, — megszegvén az egyezménye­ket — meg-megújuló provo­kációkat és támadásokat kezdtek a szabad Vietnam ellen. A nyolcesztendős ádáz küzdelem végül is a népi erők világra szóló Dien Bien Phu-i győzelmével vég­ződött. A győzelmet az 1954-es genfi egyezmény megkötése követte, amely elismerte a vietnami nép elidegeníthetet­len jogát a függetlenségre, a szuverenitásra, területének sérthetetlenségére és — az ország ideiglenes kettéosztá­sa mellett — a nemzet egyesülésére. A genfi egyez­mény után északon a szoci­alista társadalom megterem­tésének jegyében indult meg az élet, délen pedig a nép által gyűlölt diktátoroknak adták át a hatalmat. A dik­tátorok legfőbb támaszává az Egyesült Államok vált, amelynek segítségével és résztvételével még ma is tar­tó szörnyű háborút kezdtek Dél-Vietnam függetlenségé­nek eltiprására és a ciniku­san, az amerikai elnök jó­váhagyásával kitervelt „tom- kini incidens” ürügyén a VDK lerombolására. A vietnami nép — észa­kon és délen — hűen a Függetlenségi Nyilatkozathoz „minden lelki és anyagi ere­jével, életének és vagyoná­nak feláldozása árán is” vé­delmezi szabadságát és füg­getlenségét. A magyar nép kezdettől fogva szolidáris a hős viet­nami néppel. Minden módon támogatta és támogatni is fogja igazságos harcában. Nemzeti ünnepükön azt kí­vánjuk vietnami testvére­inknek. hogy győzelem ko­ronázza igaz ügyüket és, hogy a DIFK hétpontos ja­vaslata alapján mielőbb be- köszöntsön a béke sokat szenvedett országukban. Sörét terror Portugáliában Duplájára emelkedett fél év leforgása alatt a politikai be- börtönzöttek száma Portugá­liában —, jelentette be köz­leményében a politikai fog­lyok segélyezésére alakult nemzeti bizottság Lisszabon­ban. A szervezet nyilatkozatában hangsúlyozza: a portugál rendőrség által a közelmúlt­ban végrehajtott nagyszabású letartóztatási hullám azt mu­tatja, hogy az országban a rendőri elnyomás képe még sötétebbre változott. A válo­gatás nélküli bebörtönzés, a kínzások és ütlegelések, a le­tartóztatottakat megillető jogi szolgáltatások megtagadása és egyéb törvénytelenségek —i amelyek korábban is jelle­mezték a kormány politikáját — az elmúlt időszakban olyan méreteket öltöttek, amiből ar­ra lehet következtetni, hogy a biztonsági rendőrség tevé­kenységét a kormány tagjai nyíltan támogatják. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom