Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-12 / 215. szám

Botrány botrány után Végigvonul! a városon a garázda műtőssegéd Több ízben botrányt oko­zott és verekedni is szenet, utóbbiért pénzbírságot is kellett fizetnie. Munkahe­lyén, a megyei kórházban — augusztusban innen is kilé­pett —, többször kapott fe­gyelmit, Mindez az ital mi­att. Fizetésnapokon mindig addig ivott, amíg a pénzé­ből futotta. Munkahelyén is nem egyszer ittasan jelent meg, Lakatos László 23 éves somoskőujfalui műtőssegéd alkoholista. A kihallgatás során egyetlen védekezése volt; sokát ittam, semmire nem emlékszem. Lakatosnak egyetlen napra, ez év au­gusztus 18-ára kell emlékez­nie. Ez a nap a műtősse- gédnek, aki több mint egy évig volt kéményseprő, nem hozott szerencsét. A Jégbüfében kezdte Fizetési nap volt. Lakatos, zsebében 1700 forinttal kezdte az italozást. Féldeci rum, egy fröccs, két deci vodka, s aztán — aztán ahogy mondani szokás —, az „és”-en kívül mindent Mit gyártunk A magyar ipar őt gyára összesen 18 féle alkatrészt gyáirt a szovjet Zsiguli sze­mélygépkocsihoz. Hol, milyen alkatrész készül hazánkban a népszerű kocsihoz — erre a kérdésre adunk az alábbiak­ban választ: Bakony Művek, Veszprém: ablaktörlő pár, gyújtáseloszitó, kürt, gyújtáskapcsoló, Me­megivott és este fl órára már alaposan leittasodott, A Jégbüfében nem szolgálták ki Lakatost, mire ő hangos­kodott, szitkozódott és italt követelt. A megrémült ven­dégkoszorú szeme láttára ap­rópénzt szórt szét a helyi­ségben, majd dühösen távo­zott, de csak azért, hogy fél óra múlva visszatérjen és, hogy szitkok özönét -szórja az üzletvezetőre. A büfé előtt egyik ismerőse, volt munkatársa megismerte az egvre vadulóbb Laltatóét és próbálta csltitani. Sikerült rábeszélni arra, hogy ne rúgja be az üzlet ablakát. Egv házzal odébb, a Ka- rancsban újra letette névje­gyét Lakatos. Felpofozták a parketten A szálló halijában papír­pénzekkel dobálózott az italbajnok, majd se szó se beszéd, egy előtte elmenő lánnyal olyan pimaszul vi­selkedett, hogy villámgyor­san két pofont kapott. A presszóban felkért egy höl­gyet, s a parketten nem a Zsigulihoz? chanikai Mérőműszerek Gyá­ra, Budapest: szerelvényfal, légnyomásmérő. ELZETT Fémlemezipari Müvek, Buda­pest: kétoldali első és hátsó ajtózár, kétoldali külső és bel­ső ajtókilincs, motorháztető­zár, osomagtartózár. Egye­sült Iziő, Budapest: fényszó­ró égők. Videoton, Székesfe­hérvári autórádióik. a tánc szabályainak megfe­lelően járt el, már ami a kozeket illeti. Újból felpo­fozták. Ekkor tüntetőén el­vonult a presszó széksorai között, s a hölgyeket egy nyomdafestéket nem tűrő jelzővel illette, Természete­sen nem suttogva mondta a szót, és nem is egyszer. Amint kilépett a „Karanca művekből”, ismerőse kísére­tében elindult a Vöröshad- sereg úton, ahol az SBTC- klub előtt földhöz vágta a táskáját. Egy férfival fel­vétette, s adott neki- három forintot és egy óriási ököl­csapást, A jóhiszemű meg­szólított elvesztette eszméle­tét az ütéstől. Lakatos to­vább indult... Két férfi és két hölgy volt a következő „műsor­szám”. Lakatos vállával lökdösni kezdte asz egyik férfit, majd egy ütést mért a fejére, a másikat pedig pofon ütötte, Csörgött a vé­re a férfinek és hölgyek ide, vagy oda, mindketten futásban kerestek menedéket, Sorakoztatni akart A Vadaskert-vendéglő közelében arcátlan módon egy hölgyet molesztált az ittas ámokfutó. A járókelők sikoltozására és egy mene­külő nőre lettek figyelme­sek. A vendéglőbeh tíz üveg sört rendelt Lakatos. Jó vendéglátó szokás sze­rint ki is hozták az italt. Az egyik üveget felemelte és a földhöz vágta. A har­minc vendég csak csodálko­zott és, hogy nem látott nagyobb botrányt, az csak a hűséges testőrnek, a volt munkatársának köszönhető, aki kivezette Lakatost. A Kővirág-presszó asztalára táska repült, azután borúit az asztal. A közjátékok után Lakatos volt munka­helye felé, a megyei kórház épülete elé vonult. Megállt a nővérszállás előtt és „riadóz- tatott”, „sorakoztatni” alkart, hangosan kiáltva azt a szót, amelyet csak ritkán vetnek papírra. A Vadaskertnél már várta az URH és a kijózanító­ba vitték a botrányhős, ga­rázda műtőssegédet. A megye- székhelyen történt szinte egyedülálló garázdasorozatért Lakatos László hamarosan bí­róság elé kerül. Ügyében már elkészült a vádirat. Szokács László Óra múltán, a beszélgetés vitává élesedett. A párttitkár számokkal, történetekkel bi­zonyította: náluk megbecsült ember a traktoros. Szota Pali szemében nyugtalanság volt. Szögletes arca megkeménye­dett. A fejűbúbjára húzott ko­pott svájciját hátrább tolta, jelezve indulatát. Nyelt egyet. — Nézd, Pista, mi lenézett emberek vagyunk... A kijelentés váratlanul érte Toinis Istvánt, a párttitkárt, de leplezte. Ujjával csikókat húzott a finom porral lepett asztalon, amit olyan figyelem­mel kisért, mintíia az lenne a legfontosabb szániára. Aztán Szota Palira nézett. A trakto­rost gyerekkorától ismeri. Az iskolából szegődött a tsz-hez, ott nevelkedett férfivá. Ami­kor odament, két szürke lo­vat adtak neki, azzal hordta a vizet, amíg Varga Pali egy délután az udvaron fel nem ültette a gépre, hogy próbál­kozzon azzal is. Ennek tíz esz­tendeje. Azóta Szotát dicsérik, amire rá is szolgál. Jó mun­kás. Annyi bizonyos, Szécsény- ben ismerik Szota Pali szor­galmát. Építkezik, pénzre van szüksége. A múltkoriban is, amikor reggel a takarmányo- sokhoz osztották be, iparko­dott mielőbb végezni. Délután már kint volt a határban. Szántott hajnali három óráig. A családból' örökölte ezt a szorgalmat. Szülei már az öt­venes években a kis tsz tag­jai voltak. Akkor birkózni kellett az életért. Szota Pali ezt tanulta a szülői házban. A traktorosok között beszédté­ma volt, hogy a Kossuth sző­A héten történt Miért aa asstalfiókb Aki nálunk tanulni4* akar, megteheti. Minden dolgozó (felnőttnek messzemenő segítséget nyújt a munkahely, tá­mogatja tanulási szándékát a pártszervezet, szakszervezet. Abban az esetben különösen, ha olyan tudás pótlásáról van szó, amelyet a mai felnőtt gyermekkorában — rajta kívül­álló, vagy esetleg rajta múló okok miatt — nem tudott an­nak idején megszerezni. A dolgozók általános iskolájába mindenki előtt tárva- nyitva áll a kapu. Hogy miért mondjuk el ezeket a sokszor hallott szava­kat? Azért, mert a tények az ellenkezőjét bizonyítják. Azt, hogy egyesek még mindig nem veszik komolyon a felnőtt­oktatást. Talán ennek köszönhető, hogy Salgótarjánban évek óta sok gondot és nehézséget okoz a dolgozók „beiskolázása”. Ezért a dolgozók iskolájának vezetősége úgy döntött, hogy a tanévet megelőzően még júliusban felhívják az üzemek, vállalatok, intézmények figyelmét az oktatási év megindulá­sára, a lehetőségekre, kérve a munkahely messzemenő se­gítségét. Július végén hetvenöt vállalat, üzem, intézmény kapta meg a felhívást. A címzés az igazgatónak, párttitkárnak, il­letve az oktatási felelősnek szólt. A hetvenöt levélre mind­össze kilenc válasz érkezett. Még egyszer hangsúlyozzuk; összesen kilenc vállalat vette a fáradságot, hogy egyáltalán válaszoljon. Érdekes módon, nem is a sok munkást foglalkoztató nagyüzemek válaszoltak, hanem általában a kisebbek. A ki­lenc levélből hét különböző kifogásokat közölt. Mondván, hogy náluk a dolgozók egyáltalán nem akarnak tanulni, be­töltötték a negyven évet, családi okok akadályozzák őket, avagy egyszerűen nem hajlandók újra iskolapadba ülni. A dolgozók iskolájának tanárai nem sajnálták a fárad­ságot, s ellátogattak néhány üzembe. Azt akarták megtudni, hogy egyáltalán eljutott-e az érdekeltekhez a felhívás, tud­ják-e, ismerik-e a lehetőségeiket, amelyek segítségükre van­nak a tanulás megkezdésében. A válasz elszomorító. A régi mondást idézve, „senki nem tud semmit”. Vagyis a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az előbb említett hetvenöt közül mindössze két vállalat — a Síküveggyári és a Nógrád megyei Textilipari Vállalat — kezdett hozzá a szervezéshez. Dicséretükre legyen mondva. Hogy a többi mit csinált? Ezek szerint semmit. Akik meg­kapták a felhívást, egyszerűen betették az asztalíiókba. Az­tán ott Is maradt. „Elfeledkeztek” róla. úgy látszik! A felnőttoktatást kísérő közömbösség, felelőtlenség fel­háborító. Elég átlapozni a statisztikákat és máris kiderül, hogy Salgótarjánban több ezerre tehető azoknak a nagy ven évnél fiatalabb felnőtteknek a száma, akik nem végezték el a nyolc általánost. Mag egy szomorú „érdekesség”: a dolgo­zók iskolájának igazgatójánál ötszáz — nem tévedés, ötszáz — olyan bizonyítvány van, amelyeknek tulajdonosai elvé­gezték ugyan az általános Iskolát, de egyszerűen nem viszik el a bizonyítványukat. Senki nem kéri tőlük? Az üzemek­ben, vállalatoknál az oktatási felelős nem kíséri figyelem­mel, hogy ki, hol tanul, mikor fejezi be tanulmányait? Hangsúlyozni szeretnénk — anélkül, hogy bárkit is meg akarnánk különösebben győzni a tudás fontosságáról — a tanulás nem a pedagógusok érdeke. Erőszakkal az iskola­padba vonszolni senkit nem lehet. De meggyőzni, érdekeltté tenni a tanulásban, megtalálná az ösztönzés formáit, lehet. Bár lassan már szeptember közepén járunk, még min­dig nincs későn, lehet jelentkezni a dolgozók esti iskolájába. Csatai Erzsébet Grandiózus öntözési terv Az északi folyók vizének egy részét a Szovjetunió déli területeire akarják vezetni, növelve ezzel a Volga, az Amu-Darja, a Szir-Darja, a JCaspi- és az Azovi-tenger, va­lamint az Aral-tó vízkészle­tét. A terv hatalmas terüle­teket ölel fel — Nyugat-Szibé­riát, az Altájt, az Ural keleti részét, majdnem az egész Ka­zahsztánit és a közép-ázsiai köztársaságokat. A szibériai folyók vige majdnem négy­millió hektár földet tesz újra termővé az Amu-Darja és a Szir-Darja hajdan öntözött al­só folyásvidékén. Tünkménia délnyugati részén kétmillió hektár sivatagot vesznek mű­velés alá, Kazahsztánban pe­dig új legelőket létesítenek. Az ércekben, kőolajban és földgázban gazdag sivatagokat öntözőcsatornák szelik majd át, partjaik mentén új váro­sokkal és iparvállalatokkal. Javul majd a Volga, a Don, az Oka és más folyók hajózható­sága is. A grandiózus elkép­zelés megvalósítását 3—4 részletben, néhány évtized alatt tervezik. 15 ország vasúüechnikája Scserbi okában A Szovjet Vasúti Közleke­dési Minisztérium tudományos kutatóintézetének kísérleti pályáján nemzetközi vasút- technikai kiállítás nyílt, ame­lyen 15 ország és Nyugat- Berlin 90 cége és külkereske­delmi vállalata mutatja be vasúti berendezéseit, mozdo­nyait és így tovább. A bemu­tató gazdag anyaga elősegíti a szovjet és a csehszlovák, a lengyel, a magyar, a jugosz­láv, az angol, a francia, az olasz, a finn, az amerikai, az osztrák, a nyugatnémet és más vasúti közlekedési szer­vezetek igazgatóságok együtt­működését. A szovjet vasutak össz- hosszúsága 138 ezer kilométer, ennek negyede villamosított. Tavaly, a világ vasúd teher­forgalmának csaknem felét a szovjet vasutak bonyolították le. Gépkocsikapacitás hiányában tehervagonban szállítják a megrendelt kovácsolt termékeket a Salgótarjáni Kohászati Üzemekből a Salgótarjáni Bányagépgyárba. A képen látható alkatrészeket a süveggerenda gyártásánál használják fel. Ezekből a harmadik negyedév végéig újabb mennyiségeket küldenek a bányagépgyáriaknak. Ha kisebb tételről van szó, azt gépkocsival szállítják el Koppány György felvétele [Költöznek az idén] van mit hallgatni, ha hibáz­nak. Ez azért van, mert ők csak nagy gondot okozhatnak. Szota Palinak is megtörtént mér hogy krumplit forgatott mögötte nyolcvan asszony, A teher a traktorosokra há­rul, és ha szidni kell valakit, akkor mindig a traktorost szidják. A fogatosokat nem éri szemrehányás. A szobában megenyhült a feszültség. Az leinél a hetven fokos lejtőn a gépcsoportvezető fiókjából is vetett. Igaz, kis híja, hogy előkerült kimutatásból, hogy van m,t ha11eatnl- ha hlbaz* nem történt baja. Sem oldalt, az átlagkeresetük 2600—2800 sem fölfelé, csak lefelé lehet forint között mozog. Tomisnak ott a géppel dolgozni. A nagy egy oktáwal megemelkedett a súlyú vetőgépek megtolták a hangja. traktorát. A fék ilyenkor nul- — Tudom, megdolgoztok ér- amikor” eltört' a séne Nvolc- la. A gép lassan fordul oldal- te... amikor eltört a gepe. wyoic­__ „‘xj v ____m. . . „ vanan vártak ra semmitteves­r a, csak pár centi hiányzott, Pali megmozdult a székén, ^ amí{, kijavították a hibát: látezott tekintetében, hogy Akkor Varga Jancsi brigádjá- eszéoe jutott, amit Magulya mondanivalója van. Mondta is nak dolgozott. Varga pedig a műhely és a mezei munka hirtelen haragú ember. Ve- közötti különbséget. Jobban szekedett fél éven keresztül, keresnek, akik a földeken dől- Kit szidott? A traktorosokat, goznaic. Ott a teljesítmény _ £n erre értem, hogy le- után fizetnek, bent pedig óra- nézettek vagyunk — mondta bérben. Veszítenek, ha bent pau vannak. A traktorosok többse- a ' múltkoriban, amikor Szö­ge ismeri ezt, zúgolódnak, de ^ bejelentette, hogy családi szécsényi termelőszövetkezet- Tomis érveit nem lehetett házat szeretne éníteni adtak ben. Becsületük is van, ezért nem tudomásul vennie Pali- neki húszezer forint kamat; volt váratlan Palinak az a nak sem. Azért a különbség, nélküli kölcsönt azzal ha tíz megjegyzése, hogy ők lenézett hogy a földekről sohasem hiá- évig a tsz-ben ’marad, nem nyozzanak a gépek. Most, kell visszafizetnie. A vezető- hogy eljött az ősz, különösen megszavazta neki a köl- nagy szüksége van a közösnek csünt. Varga Jancsi is ott volt a gépi munkára. Betakarítani és dicsérte Palit. Maga az el­Istvántól tanult. Engedte a gépet, hogy menjen lefelé, amíg egyenesbe nem jut. Így menekült meg a borulástól. Mikor megnyugodott, folytatta a munkát. Ilyen ember Szota Pali, de ilyen a többi traktoros is a emberek. Palitól pedig még inkább szokatlan volt, mert Tomissal egy alapszervezetben párttagok. Tudja, hogy a kö­zös gazdaságuknak nemcsak vetni, és csak termésből hat- ngk járt utána, hogy Pali fényes oldala van, hanem ár- száz vagont szállítani. Bőven nyékos is. Ami gond, azt meg van munka, és ilyenkor nem kell osztani vezetőknek, ta- jó, ha az embereket nyugta­goknak. Tomis megkérdezte lanítja valami. Egyértelmű ti lené­Szotát. — Miért lennétek zettek...? A mérnöki szobában csend lett. A javítóműhelyből be­téglát kapjon. Azóta felhúz­ták a házat a romóci úton, ahol több fiatal is épített. Még az idén be Is költözik a Szota család. A kisfiú már ott növekedik. A tsz-ben szívesen segítik Palit, a vízhordóból választ várt. — Miért vagytok ti lenézet' tek? Most már Szota Palinak lett traktorost, aki szereti ki- sem lehetett kitérni az egye- mondani, ami a szívét nyom­hallatszott, hogy a szerelők nes válasz elől. őszintén meg- ía> de dolgozni is szeret, járatnak egy motort. Az ud- mondta, mi nyomja a lelkét. Bobál Gyula varon is gyakorlatozott egy új gép. Tomis nem várta meg Pali válaszát, hanem sorolta NÓGRÁD —1971. szeptember 12., vasárnap 5 y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom