Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-07 / 210. szám

Kőművesek lesznek. Megkezdődött a tanév a szakmunkásképző intézetekben is. A 211. sz. Szakmunkásképző Intézet kőművestanulői ellátogattak a salgótarjáni építkezésekre. Varga Tiborné tanárnő magyaráz a diákoknak Fotó: Kulcsár Takarók a téeszektől Á balassagyarmati Palóc­táj Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének nőbizott­sága felhivással fordult a területéhez tartozó szövetke­zeti nőbizottságokhoz, hogy csatlakozzanak az országos akcióhoz: készítsenek taka­rót a vietnami gyermekeknek. A felhívás eredményeként, a nehéz nyári munkák mellett, elsőként az érsekvadkerti ter- melőszöve'tkezet nőbizottsága készített el két takarót, de meghallgatásra talált a fel­hívás a nagyoroszi Egyetértés Tsz-nél és a keszegi Zöld­mező Termelőszövetkezetnél is. Flörttanfolyamok Salzburgban megnyitják a „ flörtiskolát’’, Hatszáz schillingért az ismeretségkö­tés és flörtölés valamennyi módját ki lehet tanulni. A napi egyórás tanfolyam 2 hétig tart. A záróvizsga le­tételére a városi kávéházban kerül sor, ahol a vizsgázó diáknak egy ismeretlen lány­nyal kell találkát megbeszél­nie. Hamarosan lányok számára is indul „flörttan­folyam”. „Szemelj ki magad­nak egy férfit és csókold meg még azon az estén.” Rágógumi, mint cigaretta Nikotin tartalmú rágógu­mit hoztak forgalomba Svéd­országban azok számára, akik fel akarnak hagyni a dohányzással. A rágógumi tartalmaz ugyan nikotint és így a dohányosnak az az ér­zése támad, mintha dohá­nyozna, de káros kátrányos anyagok nincsenek benne. Nemzetközi természeti ilm-f eszti vál Budapesten Vasárnap este, a Vörös Csillag Filmszínházban, ün­nepélyesen megnyílt a vadá­szati világkiállítás alkalmá­ból rendezett nemzetközi ter­mesze tfilm-f eszti vál, amelynek során szeptember 15-ig, 22 ország 155 filmjét mutatják be Budapesten. Az ünnepi megnyitón részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fehér Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Szonomin Luvszan, a Mongol Népköz­társaság Minisztertanácsa el­nökének első helyettese, aki Fehér Lajos meghívására tar­tózkodik hazánkban. Ott volt dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter. Földes László me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a vadásza­ti világkiállítás kormány- főmegbízottja, Vallus Pál, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének elnöke, a Nemzetközi Vadászati Tanács alelnöke, dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat el­nöke. Ünnepi köszöntőt Kollányi Ágoston, Kossuth-díjas film­rendező, a filmfesztivál elnö­ke mondott, majd dr. Ortutay Gyula nyitotta meg a feszti­vált. Ezután Hárs Mihály filmrendező, a filmfesztivál igazgatója bemutatta a nem­zetközi zsűrik tagjait, majd felhangzott a fesztivál szig­nálja és megkezdődött a fil­mek vetítése. Az ünnepi meg­nyitón két magyar, egy cseh­szlovák. egy indiai, egy izlan­di és egy mongol filmet mu­tattak be. (MTI) A tanácsok átszervezése és a közművelődés Folyamatosan alakulnak a közös községi tanácsok. Az átszervezés során megnöveke­dett a helyi tanácsok népkép­viseleti. önkormányzati és ál­lamigazgatási jellege, önálló­sága. A közel hatvanezer la­kost számláló salgótarjáni já­rásban két nagyközségi, ki­lenc közös és hét önálló ta­nács látja el a közigazgatási feladatokat. A járási hivatal művelődésügyi osztályán azt kérdeztük meg, hogy az át­szervezés óta eltelt rövid idő­szak alatt, milyen változások történtek a művelődés terü­letén? Kérdésünkre Hargitai Attila népművelési felügyelő válaszolt: — A tanácsok önállóságá­nak növekedése egy sor váltó zást hozott a művelődés irányi tásában, amelyek újszerű fel­adatokat jelentenek a taná csóknak. A járási szakosztály most már csak módszertani szempontból segíti egy -egy kulturális intézmény munká­ját — szervezésben, irányítás ban, szakmai tanácsadásban nyújthatunk segítséget az in tézmények vezetőinek. Lehető ség nyílt a tanácsoknak a tar­talmi munka „meghatározású ra” is. Például: javasolhatják kérhetik, hogy milyen réte­geknek szervezzenek progra­mot a helyi intézmények, a lakosság igényeinek ismereté ben. De a konkrét programot az osztály javasolja. Legkézzelfoghatóbb változás gazdaságilag tapasztalható. A művelődés területén dolgozók bérkerete a tanácsoknál van. A pedagógusok, népművelők tulajdonképpen a tanács alkal­mazottai lettek, közművelődé si politikájának megvalósítói. Iskolaigazgatók, művelődési otthonok függetlenített veze­tőinek kinevezéséről döntenek Aggodalmat kelt azonban a tanácsok gazdaságcentrikus szemlélete, ami a tartalmi vonatkozású feladatok elsik- lásához vezethet. Pozitívnak értékelhető a hatáskörök köz­ségi tanácsokhoz való kerülé­se olyan szempontból is, hogy tehermentesítik a szakosztályt a különböző ügyintézésektől. Az intézményvezetők most már közvetlenül a községi ta­nácsokhoz fordulnak először problémáikkal. — A járás területén hogyan élnek az említett lehetőségek­kel a tanácsok? — Tulajdonképpen egy fo­lyamat kezdetén tartunk még. Véleményt mondani, messze­menő következtetést levonni nehéz. Az eddigiek alapján Mátramindszent ás Karancs- lapujtő közös tanácsainak te­vékenysége érdemel említést. Személyi és tárgyi feltételek biztosításában is követendő igyekezettel, komolysággal, tényleg az új lehetőségekkel élve végzik munkájukat. Egyébként valamennyi tanács esetében tapasztalható, hogy a vezetők nagyobb felelősséget éreznek a község művelődé­sének alakításáért. A járás el­képzeléseinek, elveinek egyesí­tésével, a községre vonatkozó módosításával hozzák dönté­seiket, határozataikat. Taná­csaink önbizalma megnöve­kedett, A jövőben az új ta­nácstörvény alkalmazásával még több segítséget kapnak, és bizonyára még hatéko­nyabb, eredményesebb lesz te­vékenységük. Osgyániné ■ i I I UMÍ ml ■­______ A vadászati világkiállítás látogatói a Salgótarjáni öblösüveggyár termékeivel is találkozhatnak. A helyszínen állatfi­gurákkal és vadászjelenetekkel díszített ízléses vázákat lehet vásárolni. Vadászemblémával ellátott likőrös-, boros- és iiinonádéspoharak között válogathatunk a budapesti üveg- és porcelánt árusító szaküzletekben Szaxinger Árpád felvétele 7oíyosó hírügynökség — R. karrierjének befel­legzett. Z. levette róla a ke­zét, mert megtudta, hogy R. válik feleségétől, aki az ő unokahúga. Ebből követke­zően X. nem fedezi többé R. disznóságait, mert nem kell Z.-től tartania, hamarosan megszületik a döntés R. szá­mára; le is út, fel is út... — Honnan veszed mindezt? — A folyosó hírügynökség jelentette... A „folyosó hírügynökség” egyre gyakrabban használt kifejezésévé lesz mindennapi életünknek. Akármilyen szé­pen hangzik is a fogalom megnevezése, elöljáróban szö­gezzük le, hivatali pletykáról van szó. Pletyka, amely új köntösben akar jelentkezni, mely megalapozott, fontos, komoly információnak akar látszani, szóval a pletyka köz­életi átöltözése, korszerűsö­dése konkretizálódik így. A folyosó hírügynökség „munkatársai” spontán kiala­kult láncolatban fogják át ki- sebb-nagyobb közösségeinket, a munkahelyet, a várost, a megyét, a fél országot... Információik több forrásból származnak, ötletszerű, vagy nagyon is tudatos kacsák fel- röppentéséről, kulcslyuk­anyagokból, felelős beosztás­ban dolgozók borközi (vagy más hangulati eredetű) fe­csegéséből. Nézzük az első hírforrást. Alapja egyszerűen a „kitalá- ció”. Mint ilyen, ártatlannak látszik, aligha mérgezhet lég­kört, kapcsolatokat, hiszen pil­lanatok alatt kideríthető a megalapozatlansága, nem tud igazi nagy bonyodalmakat kreálni, motivációja általában lapos. Mégis gyakran élnek vele a folyosó hírügynökség feielősebb beosztású munka­társai, különösen káderügyek­ben. Egy kisüzem igazgatóját le fogják váltani; mindenki azon töpreng, ki lesz az utód. Még az illetékeseknek is csak homályos elképzeléseik van­nak, mikor ki tudja honnan, honnan nem, felröppen egy név. Forgalomba kerül, be­szélnek róla, mígnem az ille­tékesek fülébe jut, a tipp is segít a tanácstalanságban, s a folyosó hírügynökség szája íze szerint születik meg a döntés. Természetesen igen nagy já­tékintelligenciájú „munkatár­sak” képesek csak ilyen haté­konysággal dolgozni, olyanok, akik korán megérzik az új, legújabb szeleket... A második alapvető hírfor­rást a kulcslyukanyagok ké­pezik. Ezekkel már jelentős zűrzavart lehet kelteni mun­kahelyi közösségekben, embe­ri kapcsolatokban, magán­ügyekben, mert aki hallja, rögtön érzi, 50—80 százalékos realitása van a hírnek, szá­molni kell vele, tendenciája szerint kell cselekedni. A kuloslyukanyagok első hírmeg­fogalmazója hallgatózik, vagyis információkat lop. (Aki lop, egyéb aljasságra is képes; ki tudja mivé deformálja, már indulás pillanatában a felszedett „anyagokat” szemé­lyes érdekei szerint!) Hivatal- vezetők ajtaja előtt görnyed, halott hátú, szemében a le­leplezés félelmei, nem mer mások szemébe nézni. Elég egyszer leleplezni, megbüntet­ni, azortnal kilép a folyosó hírügynökség kötelékéből. A legbonyolultabb, legnehe­zebben elemezhető hírforrás a fecsegőktől származik. Mun­kahelyi beosztásukból eredően fontos információkkal rendel­keznek, képtelenek megőrizni a hivatali titkot, tetszelegve a jólértesült szerepkörében fe­csegnek, pletykálnak. Részvé­telük a folyosó hírügynökség munkájában legtöbbször nem tudatos, maguk sem tudják, hogy egy-egy megnyilvánulá­suk, nyilatkozatuk, baráti be­szélgetésük egy gyors mecha- nizmusú, rossz társadalmi ha­tású hírszervezet anyagát szolgálja. Nagyon, nagyon sok kárt, sérülést, zavart okoznak. Fontos lenne — első lépcső­ként legalább — szembesíté­sük fecsegő önmagukkal. De- hát ezek nagyon kínos dol­gok. Utánanézni, ki mondta el a hivatali titkot? Végigfejteni egy hírláncolat mechanizmu­sát? Nem szívesen vállalkozunk ilyesmire, mert mindez gyak­ran érzékenyen érint vezető beosztású munkatársakat i's. Nem vállalkozunk vizsgálatra, még kevésbé felelősségre vo­násra, s a folyosó hírügynök­ség gépezete dolgozik, s mind több kárt okoz. Fékezi az egészséges, őszinte közéletet, útját állja a munkalégkör végleges kialakulásának, a de­mokratizálódásnak, szélesebb síkon a szocialista erkölcs és tudat fejlődésének. Erdős István NOCRAD - 1971. szeptember 7., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom