Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-04 / 208. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVI!. ÉVF., 208. SZÁM ____ ARA: 80 FILLÉR 1971. SZEPTEMBER 4., SZOMBAT C sak a hónapot tudják... (3. oldal) Küldöttközgyűlés a KISZÖV-nél (5. oldal) Uj folytatásos regényünk (6. oldal) Len^eges mértül«!lesi E^urőpa élet©is>@Gi Aláírták a Nyugat-Berlinről szóló egyezményt Kézfogás, hosszú türelmes és eredményes munka után: Rush amerikai nagykövet (jobb­ról) búcsúzik Abraszimov szovjet nagykövettől. Bal oldalt Sir Rogee Jackling, a brit és jobb oldalt Jean Sauvagnargoues, a francia delegáció vezetője figyeli a két szuperhata­lom képviselőjének búcsúzását Pénteken délben, a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács­nak a Potsdamer Strassen le­vő épületébe belépve, már tudni lehetett, hogy a világ minden részéből összesereglett több mint 200 újságíró ezút­tal nem jött hiába. Az el­lenőrzést a csütörtökihez ké­pest rendkívül megszigorí­tották. A terembe szóló piros színű meghívókra ráírták a tulajdonos nevét, radarszer­kezettel ellenőrizték a fény­képező és filmfelvevő gépe­ket, s mindegyik gépre rá­ragasztották a cédulát: me­lyik kinek a tulajdona. A négy nagykövet 12 óra 58 perckor lépett be a te­rembe, a szakértők tömegé­nek a kíséretében. A nagy­követek balról jobbra a kö­vetkező sorrendben foglaltak helyet: Franciaország, Ang­lia, Szovjetunió, Egyesült Ál­lamok. Az aláírási ceremó­nia mindössze hat percet vett igénybe. A piros kötésű szer­ződéspéldányok közül a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok példányán rajta volt az illető állam Hiányozott címe­re. Franciaország és Anglia példánya kívülről egyszínű volt. (Folytatás a 2. oldalon) A X. kongresszus tükrében Céljaink egyérielnnlek A következő évek legfonto­sabb tennivalóit, a soron kö­vetkező feladatukat, a X. párt- kongresszus határozatai vég­rehajtásának tennivalóit vi­tatta meg tegnapi ülésén a Hazafias Népfront megyei El­nöksége. Marczinek István, a Hazafias Népfront megyéi tit­kára tartott beszámolót. A téma fontosságát az is jelzi, hogy a ’ X. kongresszus és a megyei pártértekezlet egya­ránt kifejezte ia Hazafias Nép­front megnövekedett felelős­ségét a célok megvalósításá­ban. Munkás-paraszt szövetség A megyei pártértekezlet le­szögezte, hogy a Hazafias Népfront eredményesen dol­gozott a népi nemzeti egység továbbfejlesztéséért, és . mun­kájában mind jobban kifeje­zésre jut az osztályok és ré­tegek szövetsége. A népfront- mozgalom módszerei állan­dóan változnak, de a moz­galom alapeszméi, gondolatai megmaradnak. Életünk jobbá tételéhez egységbe kell össze­fogni az egész magyar népet. Társadalmi rendszerünk alapja a munkás-paraszt szö­vetség. Ezen alapul népfront- mozgalmunk politikája is. A vezető erő. a harcokban meg- edzett munkásosztály, amely az elmúlt évtizedek során új tapasztalatokkal gazdagodott. A X. pártkongresszus vilá­gosan kimondta, „a következő években egyik fontos feladat a munkások fokozottabb be­vonása a mozgalom vezetésé­be”, Ezért a népfrontbizottsá- gók és -elnökségek jobban tá­maszkodnak a munkások vé­leményére, javaslataira. Az eddigieknél lényegesen széle­sebb alapokra kell helyezni a munkásosztállyal való kapcso­latot, hogy ezáltal még haté­konyabbá váljék a munkás­paraszt szövetség. Ezért a népfrontbizottságok arra tö­rekednek, hogy minél több munkás és termelőszövetkezeti dolgozó vegyen részt a moz­galomban. A munkás-pa­raszt találkozók, tapasztalat­cserék lehetőséget adnak ar­ra, hogy az emberek közelebb­ről megismerjék egymás éle­tét. munkáját. A népfrontpolitikában a munkásosztály vezetésével és a dolgozó parasztsággal kar­öltve jelentős helyet foglal el szocialista hazánk építésében az értelmiség. Ezért fontos, hogy a mozgalomban minél többen vegyenek részt, gyü- mölcsözletve tehetségüket. Emellett tovább kell fejlesz­teni a népfront kapcsolatait a kisiparosokkal, kiskereskedők­kel, ktsz-ek dolgozóival és a háztartásban dolgozó asszo­nyokkal, segítséget nyújtani gondjaik megoldásához. Község­és városfejlesztés Már az elmúlt években be­bizonyosodott, hogy a nép­frontmozgalomnak rendkívül nagy a szerepe a helyi poli­tika kialakításában, a község- és városfejlesztésben. A ta­nácsok nagyobb önállóságára támaszkodva, alapvető a la­kosság véleményének meg­hallgatása, a javaslatok hasz­nosítása. Ez annál fontosabb, mert a negyedik ötéves terv fela­datai megkövetelik, hogy min­den szinten — üzemek, válla­latok, termelőszövetkezetek, intézmények — egyeztessék a vezetők elképzeléseiket az il­letékes tanácsokkal. A r.ép- Ciontmozgalom gazdaságpoli­tikai tevékenysége a jövőben még inkább alkalmazkodik a megyei cs helyi elképzelések­hez. segít a feladatok megol­dásában. Több isttiprelel Különösen fontos a terme­lőszövetkezetek dolgozóinak be­vonása a szakmai ismeretei, nyújtó tanfolyamokra, annál is inkább, mert a mezőgazda­ságban is egyre nagyobb mér­tékben alkalmazzák az új el­járásokat. A helyi népfront- bizottságok szakköröket, klu­bokat alakítanak. amelyek megfelelő segítséget nyújta­nak a falun élő közös gazda­ságok tagjainak, a szakmun­kásoknak és az agrárértelmi­ségnek a szórakozáshoz, to­vábbképzéshez. Ez természe­tesen csak úgy lehetséges, ha (Folytatás a 2, oldalon) Jumz$agijn Cedenbal elutazott Határozat a főiskolák átszervezéséről Ülés# tartott az Elnöki Tanács Elutazott hazánkból Jum- zsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága meghívására családjával szabadsága egy részét Ma­gyarországon töltötte. Magyar- országi tartózkodása során ta­lálkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárával, és Foclc Jenővel, a Minisztertanács elnökével J. Cedenbal megismerkedett Bu­dapest és a Balaton környé­ke, valamint Heves megye és Eger nevezetességeivel. Láto­gatást tett a vadászati világ- kiállításon. Pénteken, a Feri­hegyi repülőtéren Fehér La­jos, a Politikai Bizottság tag­ja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese búcsúztatta, J. Ce­denbal t és családját. A bú­csúztatásnál jelen volt Zs. Bolod, a Mongol Népköztár­saság és V. J. Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete. (MTI) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke beszámolt^ finnor­szági hivatalos látogatásának tapasztalatairól. A beszámolót a NET tudomásul vette. Az Elnöki Tanács az ülé­sen elfogadott 'törvény erejű rendeletekben a Felsőfokú Külkereskedelmi Szakiskolá­nak külkereskedelmi főiskolá­vá, a nyíregyházi, illetve a kaposvári felsőfokú mezőgaz­dasági technikumot mezőgaz­dasági főiskolává, továbbá a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolának, a Magyar Kép­zőművészeti Főiskolának, a Magyar Iparművészeti Főisko­lának, valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskolának — nevük megtartásával — egye­temi jellegű főiskolává szer­vezését rendelte el. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémiáról hozott4 törvény- erejű rendelet értelmében a tanulmányok befejezését kö­vetően sikeres államvizsgát tett hallgatók egyetemi okle­véllel egyenértékű oklevelet kapnak, amely a honvédelmi miniszter által meghatározott katonai beosztások betöltésé­re képesít. A felsőfokú okta­tási intézmények új jogállá­sukat ebben az oktatási évben elnyerik. Az Elnöki Tanács a deve- cseri járás székhelyét Devé- cser közös tanácsú nagyköz­ségből Ajka városba helyezé­sét rendelte el s egyben a já­rás nevét ajkai járás elneve­zésre változtatta. Az Elnöki Tanács dr. Ker­tész Jánost a Legfelsőbb Bí; róság bírájává választotta, to­vábbá előzetesen hozzájárult űr. Zsebők Zoltán egyetemi tanárnak a tiszántúli reformá­tus egyházkerület főgondno­kává történő megválasztásá­hoz. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) r K5SZ-vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlés Nagyobb gondot as akciók m egsser vésés éré Tanácskozásra gyűlt össze a Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalat Szamuely Ti­bor KISZ-alapszervezete szep­tember 3-án a Zója-ligetben. A vezetőség- és küldöttválasz­tó taggyűlésen megjelentek a vállalat párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői, a válla­latnál működő többi alapszer­vezetek KISZ-titkárai. A ve ■ zetőség ezt az összejövetelt minta jellegű taggyűlésnek szánta a többi KISZ-alapszer vezet részére. A programban három napi­rendi pont szerepelt. Az első és legnagyobb vitát kiváltó témát Oláh Boldizsár alap­szervezeti KISZ“ ti tkár ter­jesztette elő. Beszámolt az alapszervezetnek a legutóbbi választás óta végzett tevé­kenységéről és hiányosságai­ról. Elmondotta, hogy bár ér­tek el eredményeket, mégsem lehetnek elégedettek a vég­zete munkával. A szervezeti elet még nem elég hatékony, és a tagok nem látogatják rendszeresen a KlSZ-gyűlése- ket. és a tagdíjfizetéssel is problémák vannak. A sport- és kulturális tevékenységről .szólva megjegyezte, hogy a kezdő lépések biztatóak, a ta­gok több klubesten részt vet­tek. a KISZ-klub technikai felszereléséhez anyagi támo­gatással járulnak hozzá. A sportrendezvények — különö­sen a lövészet és az asztalite­nisz is, — közkedveltek. Nem mondható el ugyanez a poli­tikai továbbképzésről — je­gyezte meg a KISZ-titkár. El­mondta, hogy 1970-ben há­rom, 1971-ben pedig csak kéj fiatal vett részt politikai to­vábbképzésben. Ezért sürgős vizsgálatra van szükség az okok felderítésére. A terme­lést segítő tevékenységről megállapította, hogy az kie­légítő, a fiatalok beneveztek a minőséglánc mozgalomba és tapasztalatcserén is voltak a MOFÉM Vállalatnál. Több kommunista munkanapot is' szerveztek és ezek során ke­resett pénzt a vietnami nép megsegítésére ajánlották fel. Befejezésül Oláh Boldizsár el­mondotta, hogy tekintettel az alapszervezet tagságának sa­játos helyzetére, — valameny- nyien víz- és fűtésszerelők, munkahelyük gyakran válto­zik, sokszor a megyén kívül dolgoznak, — a jövőben jobb összefogásuk, tájékoztatásuk érdekében KISZ-csoportokat hoznak létre, amelyek össze­kötők lesznek a tagság és a vezetőség között. A fiatalok hozzájárulásaik­ban sok hasznos javaslatot tettek a gazdasági és a KISZ- munka javítására. Többen is megállapították, hogy a szer­vezeti életet nemcsak a közös kirándulások, a könnyű prog­ramok javíthatják, de feltét­lenül kell a tanulás, az állan­zászólását, aki hasznos ta­nácsokat adott a további mun­kához, hiszen tapasztalatai jelentősek, már 1929. óta párt­tag. A viták hozzászólások után Oláh Boldizsár felolvasta és vitára bocsátotta a KISZ kb által kiadott szervezeti sza­bályzat-tervezetet, valamint a Kongresszusi Levelet. Ezután került sor az alapszervezet vezetőségének és a KISZ-bi' zottság küldöttértekezletére, a küldöttek megválasztására. Az alapszervezet KISZ-titkára to­vábbra is Oláh Boldizsár ma­radt, a vezetőség tagjai pedig: Juhász Nándor. Juhász Lász­Oláh Boldizsár előterjeszti a beszámolót dó szakmai és kulturális 'to­vábbképzés is. Király Attila. a vállalati szakszervezeti bi­zottság tagja elmondotta, hogy a jövőben több gondot kell fordítani a kulturális és poli­tikai akciók megszervezésére. Nagy figyelemmel hallgatták a jelenlevők Nagy József hoz­ló, Gömbicz Joachim, Csépe Sándor, Oláh Bertalan és Csongrádi Tibor. A KISZ- küldöttértékezletre a követke­ző fiatalokat választotta a tagság: Juhász László, Oláh Boldizsár, Kovács István, Csongrádi Tibor, Gólyán Já­nos, Oláh Tibor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom