Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)
1971-09-29 / 229. szám
-»///. - /. . Sssss/sssssssssssrrfss^ nrsrsssssssssssssssssssssssssss*. ... ««//////>»///< /<• őszi tennivalók... Szeptemberben a méhész befejezi a naptári év teenr clőtit mehetnél. Későbbre már az elkövetkező termelési év előkészületei maradnak. Szeptemberben kiszedd ük a fészekből az oda nem szükséges felesleges kiereteket. A méhcsaládot annyi keretre szorítjuk össze, mint »menynyinek léputcáláit a méhek borítják. A fészek két végén jó. ha elhelyezhetünk' .— többletként — egy-egy mé- zasrvinágos keretet, amire tavasszal nagy szükség lesz. Ha van szalimapánrua. a fészek két oldalára helyezzük a szorítódeszkák mellé. Fekvő kaptárban jó. ha a fészket nem a kaptár valamelyik végébe helyezzük. Jobb. ha a közepén foglal helyet és két oldalról kap egv-egy szatrniapánniált. Ha ez nincs, akkor rongy darabokból, újságból, vagy egyéb papírból csomókat gyűrünk össze és helyezzük el. Ez kell az elillanó pára felszívására. Ezzel kíméljük a kaptárt, mivel a lecsapódó pára vize nasty mértékben rongálja a kaptár deszkáját. Tapasztalhattuk hogy egész télen át az ott tárolódó viza kaptár fanékdeszfcáját eikor- hasztja és idő előtt — amíg a kaptár falai és egyéb részei még jók —. a sarkak ki- rohad ám miatt a kaptárt nem lehet használni. Ki kell javítani. Ha tartalékkaptára nincs a kis méhésznek. akikor ez is gondot jelent. A fészek tetejét takarni kell szintén nedvességfezívó árnyasakkal. Nem jó a nedvességet fel nem szívó anyagokat a fészek fölé elhelyezni, kü. Ionosén a gyengébb családoknál. Nem okoz különösebb bajt a légmenites takarás az erős családoknál, ahol a méhcsalád a vízszükségletének kielégítésére felhasználja a képződő párát. Hogy nyugodt legyen a telelés Németh László nőgirádsza- káli méhész, alki a magyar és külföldi szakirodalomban igen élénken világítja meg a méheknek minden évszakban való takarását — igen hasznos tanácsokat ad a méhészeknek. Az enyhén szellőző takarást ajánlja, amivel az elillanó párát maradéktalanul el lehet vezetni a kaptárból és nem következhet be a kaptár deszkáinak romlása. Kaptárait az évenkénti karbantartásnál olyan anyaggal vonja be belülről, ami megóvja a deszkát a romlástól. A rakodó kantárakból felszálló párát a fészek fölé helyezett méztérbe — lazán berakott felszívó anyaggal telíti meg. amin keresztül a felesleges, elhasználódott levegő is elillan és az oda helyezett anyiaig a párát is felfogja. Ezért a méhek állandóan jó levegőben vannak és teleléskor a méhcsaládok — szinte hangtalanul — Iskola és nem divatbemutató Gyakorló anyuka minőségemben, szülői értekezleten vettem részt városunk egyik általános iskolájában, amit csak azért nem nevezek meg, mert olyan dolgokat jegyeztem (jel, amelyek más iskolában is beszédtémául szolgáltak, és amelyeket érdemes nagyobb nyilvánosságnak is „elmondani". Az igazgató többek között arról beszélt, hogyan öltöztessük gyermekeinket óvodás kortól serdülő korig. — Egészségesen, helyesen — mondhatja erre a türelmetlen újságolvasó. Valóban! Egészségesen, vagyis ne túl melegen, inkább rétegesen, ahogy mondani szokás, ahogy az idő melegedik, úgy tudja magáról a félkabátot, kötött kabátkát, pulóvert is levenni. A másik fontos szempont az, hogy helyesen, ízlésesen, de ne flancosán! Később az osztályfőnöknő is visszatért erre a problémára, különösen a felsősöknél, de hallottam olyan elsősökről is, akiket fodros csodaruhában, kényes, drága holmikban járatnak szüleik az iskolába. Ez több okból is helytelen: nehezen lehet az ilyen ruhát tisztán tartani, s ha netalántán elpiszkolja az a szegény gyerek, még „szorul" is érte, kilcap odahaza. A divatos, rafináltan megvarrott, agyondíszített ruhák gátolják a gyerekeket a szabad mozgásban —, ami pedig egészségügyi szükséglet a számukra, azért vannak az óraközi szünetek, játék-tízpercek. Végül a divatos öltöztetés vetélkedésre is alkalmat ad. Sok, szerényebb jövedelmű család, esetleg több- gyermekes család erejét meghaladó költségbe hajszolja önmagát, vagy szomorúságot, kisebbrendűségi érzést kelt a szerényebb öltözékben megjelenő diákokban. Mindez nem a jó ízlést és nem is a jó iskolai tanulás közérzetét segíti. Helyes az, ha korszerűen öltöztetjük a gyerekeinket, az is jó, ha megbeszéljük velük, kikérjük véleményüket a vásárlás előtt. De a tanulók még gyerekek, még ha nagylányok és nagy fiúk is szeretnének lenni. Feltétlen magyarázni, nevelni kell még őket az öltözködésre is. Rá kell vezetni őket, és a szülőknek egymást is, hogy az iskola elsősorban tanintézet, nevelő intézmény, és nem divatbemutató. Az iskolaköpeny viselése a legcélszerűbb és a legszebb a kis és a nagy diákok számára — ez a megállapodás született meg azon a szülői értekezleten, amelyen jelen voltam, és ahol én is leadtam képletesen szavazatomat az iskolaköpeny kötelezővé tételére, hiszen diákok és nem manökenek anyukái és apukái ültünk ott nagyon sokan. — elekes — nyugszanak. Nem jő telelés az. ha a méhek a kaptárban erősen zúgnak aminek oka legtöbbször a levegőhiány, a nagyobb párateltség, a szellőzés hiánya miatti rossz levegő. a fészekben és közvetlenül mellette az erős lecsapódás által keletkezett lu- csak. ami rendszerint a gyengébb családoknál jéggé fagy. Ez pedig erősen hűti az amúgy is meleffhiányban telelő családot. Mikor kell beavatkozni? A kereteket úgy kell összeválogatni. hogy léputcániként a másfél—kétkilónyi méz a méhcsalád rendelkezésére álljon. A méhek ugyan sok esetben megfelelően elhelyezik a begyűjtött mézet a telelés előtt, de sok családnál szükséges a beavatkozás. Ez arra szorítkozik, hogy a mézes és mézes-virágporos keretek a rendeltetési helyükre kerüljenek. Az erősebben váráigponos keretek általában a fészek szélein helyezendők el. A tiszta mézeskereteket a fészek közepén célszerű elhelyezni. Télen jobban a mézre van szükség. Egyébként legtöbbször a mézes keretek is tartalmaznak bizonyos mennyiségű virágport. Ebben nem lesz hiányuk, ha a fészek szélein nyugszanak a bővebben vdrágporos keretek. A nyitás és az egerek A kijérónyílások annyi centiméter szélességben maradnak nyitva, ahány léput- cában helyezkednek el a méhek. Ezt szeptember végén mór jól láthatjuk, ha a rostaszövetan át benézünk a fészekbe. A nyílásnál ügyeljünk ama. hogy 7 milliméternél ne legyen tágasabb, mert különösen az alsó feljáróiknál az egereik bejuthatnak. A felhúzódott méhek mit sem törődnek a betolakodó egerekkel. Az egér kívülről falevelet hord a kaptárba, vagy a behelyezett szalmapámátoól őrli fel a téli alvásához szükséges meny- nyiséget. fészkének elkészítésére. Tavasszal — mielőtt a méhcsalád elfoglalná teljes terjedelemben a fásakét — az egér elhagyja a kaptárt De a bűz, az egérpiszok olyan kellemetlen szagot hagy a kaptárban, hogy a méhek sokszor el is hagyják lakásukat, noha máir Hasításuk és mézük is van. Legveszedelmesebb kártevője a méheknek az egér. a pocok és a cickány. A felesleges lépeket vagy teljesen elzárható ládában, szekrényben, vagy egymástól két—három centi,méternyi távolságban levő állványra helyezzük. A zárt helyre a kártevők nem hatolhatnak be, az állványra egymástól távolabbra helyezett lépek közé az egér nem fészkeli be magát. Ellenőrizhető az állványon. levő keretkészlet, mivel azok közé bármikor betekinthetünk. K. I. 21. — Megértem, hogy kinevet — pislog a fizikus —, a külső szemlélő, az átutazó valóban sok komikumot láthat mindebben. Külön-külön sem jelentéktelen dolgok pedig, együtt — nagyon kellemetlenek. A Törpe javaslatokkal bombázza például a városi tanácsot, tiltsa meg, hogy az emberek megbetegedjenek, szabadságra menjenek, mert ez nem csak a termelésből jelent kiesést, hanem bonyolítja az adminisztrációt. Kilátásba helyezte, hogyha nem történik változás e téren, nem folyósítja a szabadság- időre járó béreket. Dehát nem is untatom tovább ezekkel a históriákkal, az egészben az a legkeservesebb, hogy valószínűleg nagyon gyorsan ég minimális munkával kiküszöbölhetnénk mindezt a Törpe prakszisá- ból. Némi átprogramozás, párezer algoritmikus gátló áramkör beépítése, folyamatos ellenőrzés... — Es miért nem tetszik? Ki akadályozza meg önöket ebben? — Maga a Törpe. Tökéletesnek tartja magát, igy ahogyan van. Ez is emberi vonás. Annak a különálló laboratóriumi épületnek ajtói, ablakai, amelyben a Törpe áll. speciális zárakkal vannak ellátva. Csak Orsted professzor ismerte a szám- komhi.nációt, ameEvel nyithatók. Hirtelen halt meg, nem közölhette velünk. A Törpe maga kinyithatja az ajtókat. Ha akarja. De nem akarja. Világosan megmondta, hogy ő rajta már szükségtelen mindenfajta szerelés. javítás, ő elérte a fejlődés tetőpontját. Mit tehetünk? Elhallgat, nyomkodni kezdi a pisze orrát. Ügy látom, a fülhúzigálás nála a gondolkodás velejárója, az orrnyomkodás a tanácstalanságé. Azt meg sem kérdezem — mondom, amikor már kezd kínossá válni a csend —, hogy miért kezelik bizalmasan ezt az ügyet. Értem már, hogy a taxisnál, aki tegnap éjjel behozott, miért fagga- tóztam hiába. Az Omnisap gyár termékeinek kelendőségétől függ itt mindenkinek az egzisztenciája, ha elterjedne ennek a fiaskónak a híre, süthetnék meg a világpiacon az automatáikat. Nyilvánvaló az is, hogy miért nem hatolnak be erőszakkal a Törpe rezidenciájába és végzik el azt a bizonyos átfjgfyek és emberek Rendhagyó történetek A tanácsok igazgatási osztályára általában üggyel-baj- jal, panasszal jönnek az emberek. De néha akadnak másfajta esetek is. Olyanok, amelyeket talán el sem hinnénk, ha nem a való élet produkálja őket' A mindennapok mosolyt fakasztó, rendhagyó történetei ezek. * A gyámügyi előadó igencsak meglepődött, amikor a jövevényekre nézett. Mindjárt nyolc óra után két fiatal állított be a tanácsra. Bár az előadó az évek folyamán alaposan megedződött, mint emlegetni szokta, őt már meglepetés nem érheti, most mégis csodálkodott. Azt hamar eldöntötte, hogy a két fiatal közül az egyik fiú, a másik meg lány. Már a ruházatukról ítélve, mert a hajuk egyformán a vállukig ért. A mackószerű felsőrész is egyforma szabású és színű volt. De az egyik hosszú kordbársony nadrágot, a másik szoknyát viselt. Illedelmesen és csöndben leültek a székre, szorosan, egymás mellé. Várták, hogy a gyámügyi előadó megszólítsa őket. Ez hamar bekövetkezett, és egy nem mindennapi történetre derült fény. — Szeretnénk összeházasodni... — Nagykorúak már? — Mind a ketten húsz évesek vagyunk* A gyámügyi előadó csodálkozott : — Ha nem kiskorúak, nem szükséges engedély. Miben segíthetek akkor? A fiú dadogni kezdett. — Az a helyzet, hogy a keresztnevemet kellene átírni az anyakönyvben. Mert a mostani nem jó ... Az előadó méginkább tágra meresztette a szemét. — Átírni? Miért? Űjabb hallgatás, még nagyobb zavar, dadogás. A fiú lehajtja a fejét: — Mert engem Antóniának hívnak... Most már az előadón volt a dadogás sora. — Maga.-. Maga nem fiú? Maga lány?! — Igen — ismerte el a „vőlegény”. De egy orvos megígérte, hogy meg fog operálni. Csak a nevemmel van baj, azt kellene megváltoztatni... A „menyasszony” egy árva szót sem szólt. Az előadó törte a fejét, hogyan mászhat ki a csávából, aztán mentő ötlete támadt: — Menjenek el a tisztiorvoshoz. Ha ő engedélyt ad, és hozzájárul, majd meglátjuk, mit tehetünk. Addig sajnos nem lehet a nevét átírni, A tisztiorvos természetesen nem adta meg az engedélyt. Azt mondta, ha majd az említett orvosprofesszortól kórházi zárójelentést hoz, esetleg lehet szó a dologról. Majd akkor jöjjenek visszaA furcsa menyasszony és vőlegény azóta sem jelentkezető ... .★ A kislány — nevezzük Zsuzsának — már nagyon sok gondot okozott a gyámügyeseknek. Csinos volt, fiatal, szemrevaló. Talán ez volt a baj. Ugyanis Zsuzsa sem tanulni, sem dolgozni nem szeretett. Ehelyett csavargóit, férfiakkal ismerkedett. Nem csoda, mihamar közeli „barátságba” keveredett a rendőrséggel és a tanács igazgatási osztályával. Hamarosan intézetbe került, ahonnan nem egyszer megszökött. Pedig Zsuzsa, ahogy mondani szokták, jó nevelést kapott. Még kiskorában fogadta örökbe egy házaspár. Sokáig úgy tudta, hogy nevelőszülei igazi édesanyja és édesapjaTizenkét—tizenhárom éves lehetett, amikor becsapott a „bomba]’. Zsuzsa megtudta] hogy a szülőanyja él, és a közeli városban lakik és őt már csecsemő korában intézetbe adta. Zsuzsa éttől kezdve változott meg. Egyeseket hozott az iskolából haza, fiúkkal mászkált, kimaradoziott éjszakára. A gyámügyi előadó egy-két éve már semmit sem hallott Zsuzsáról. Gondolta, rendbejött a sorsa, hátha megemberelte magát... Annál nagyobb volt a meglepetése, amikor Zsuzsa hirtelen beállított. Természetesen nem egyedül. Egy jóképű, olasz fiatalember társaságában. A fiú egy árva hangot nem tudott magyarul, Zsuzsa azonban annál bővebben szolgált felvilágosításokkal. — ö a vőlegényem — mondta. — Egyetlen vágya, hogy összeházasodjunk. Ugye mucikám? — ü’cögette meg a fiú vállát- Az mondott valamit olaszul, azt meg a tanácsiak nem értették. Zsuzsa folytatta: — Gyámügyi engedélyre van szükségem, hogy feleségül tnehessek Marióhoz. Remélem, nincsen semmi akadálya annak, hogy kiadják? — fordult bájos mosollyal az előadóhoz. Az előadó nyelt egyet, aztán hamar feltalálta magát. — Én sajnos nem adhatok engedélyt. Zsuzsika, menj vissza az intézetbe, majd az intézet igazgatója ad papírt. Ez az egyetlen módja, hogy összeházasodhassatok. Majd óvatosan hozzátette: — Ha már annyira akartok.' 1.. Persze, azért a követség-, gél sem ártana beszélni. Zsuzsa megsemmisítő pillantást vetett az előadóra, majd karonragadta „vőlegényét”, kiviharzott az ajtón. Beugrottak a kis sportkocsiba, és elrobogtak. Az esküvőről eddig még nem érkezett hír. •, i Csatai Erzsébet j Alapítók megbecsülése Szécsényben az ÁFÉSZ az alapító tagoknak . kedvezményeket biztosít. A koros tagok közül még ma is többen részt vesznek az ÁFÉSZ munkájában,. Az igazgatóság úgy döntött, hogy hétfőn negyven alapító tagot jutalomképpen Budapestre visz, ahol biztosítja részükre a vadászati világ- kiállítás megtekintését. Az ÁFÉSZ alapító tagjai tegnap este élményekben gazdagon tértek haza Budapestről. Az ÁFÉSZ vezetőségi munkájában tevékenyen résztvevő Mi- kula Mihály és Skoda Mi- hályné alapító tagokat, munkájuk elismeréséül jutalomképpen tíz napra a Szovjetunióba küldte. programozást. Nyilván az a veszély fenyeget, hogy ebben az esetben a Törpe azonnal leállítja a kiabut-rendszer egész működését, megáll az élet a gyárban, a városban. Igen — bólint —. Rena, sőt még azt is megteheti, hogy megváltoztatja a különböző rangú beosztott automaták programját, letörli a memória egységekben tárolt tudományos, műszaki, gazdasági és egyéb adatokat, összekuszálja az egész bonyolult rendszert. Másodpercek alatt semmivé teheti két évtizedes kemény munka csaknem valamennyi eredményét... Orsted apó kiengedte a csodatevő szellemet a palackból és elvitte szegényt a szívroham, mielőtt elárulhatta volna nekünk a varázsigét, amelyre a szellem szót fogad. Beszívja az alsó ajkát, rám mosolyog. — De te majd megtalálod a varázsigét ugye? (Folytatjuk) Asszonyok a vár alatt Hazaérkeztek háromnapos kirándulásukról a nőbizottság salgótarjáni aktíváinak legjobbjai. Az IBUSZ háromnapos magas-tátrai társasutazásán vettek részt, miközben ellátogattak Lengyelországba. Zakopánéba is. Kirándultak a legszebb középkori várakhoz, megtekintették a betliari kastélyt, ismerkedtek Közép-Szlovákia életével. Képünkön: a nöblzottság vendégei a krasznahorkai vár tövében (Kulcsár József felvétele) NÓGRÁD - 1971. szeptember 29., szerda 5
